Somogyi Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1992-11-12 / 267. szám
14 SOMOGYI HÍRLAP — SPORT 1992. november 12., csütörtök Télel'ózetes Százéves a magyar sísport Havas tél. Gyermekkori álmaink netovábbja. A szemet és idegeket nyugtató fehérségével visszatérően belopja magát a szívünkbe. A hideg hó melegséget és valami megmagyarázhatatlan mennyei békét áraszt. A karácsonyi üdvözlőlapok elmaradhatatlan színfoltja. Sajnos régóta érezzük hiányát, pedig mindig úgy várjuk jöttét. Most is él bennünk a remény: talán vége az „ínséges” esztendőknek, talán a most, most majd megérkezik. Új tél, új remények. Mert nincs szebb és nincs kellemesebb érzés, mint siklani a puha hóban, és olykor, olykor „megmártózni” benne. A meteorológusok most több jóval kecsegtetnek. ígéretük szerint vége az ínséges teleknek, igazi fehér takaróra számíthatunk. Lehet, hogy csak üzleti fogás? Reméljük nem. Mindenesetre a budapesti BNV területén rendezett második Hó Show is azt sejtette, hogy a téli sportok kedvelőiben él a remény. „Szép telet”— köszöntötték egymást a kiállítás résztvevői. „Szép telet”— hangzott a viszontválasz. A II. magyar Hó Show adta az ötletet összeállításunkhoz. „Százados” emlékidéző Ágyúval, de nem verébre A síelés eredete a jégkorszakba nyúlik vissza. Európában a skandináv országokban volt ismert a „lábszánkázás”. Délebbre csak a múlt században honosodott meg. Magyarországra egy Chernél István nevű kőszegi ornitológus hozta az első lábszánkát Norvégiából. A hazai sísport hivatalos kezdetének 1892. december 4-ét tekinthetjük, ezen a napon Bély Miklós és De- mény Károly, az NTE sportolói Budapesten a Vérmezőn tartottak bemutatót Oszlóból hozott léceikkel. Hivatalosan ettől számítják a hazai sísport kezdetét. 1897-ben jelent meg Chernél István tollából az első szakirodalom, „A lábszánkázás kézikönyve” címmel. A sportág népszerűsítésében és elterjesztésében nagy szerepet játszott a norvég vasúti mérnök, Huseby Rangwald, aki maga is kitűnő sízö volt, s itt-tartozkodasa alatt három évig oktatta a BBTE sportolóit a budai hegyekben. 1896-ban került sor az első hivatalos sífutóversenyre Szabadka és Újvidék között. 1908-ban alakult meg az első hazai önálló síegylet, a Magyar Sí Klub. Három évvel később rendezték az első magyar bajnokságot, melyet az osztrák Richard Gerin nyert meg. 1913-ban alakult meg a Magyar Sí Szövetség tizennégy tagegyesülettel.Trianon a sísport fejlődését is lefékezte, hiszen a legalkalmasabb hegyvidékeket elcsatolták. A két háború között főként a honvédségen belül nyert polgárjogot, s elsősorban a sífutás, amelynek első hivatalos országos bajnokságát 1931-ben rendezték. Ugróbajnokságra 1921-ben került sor, először középsáncon. Mostoha viszonyaink ellenére kontinensszerte ismert síelőink is voltak. A nőknél a sportágban ma is aktívan tevékenykedő Kővári Károlyné, a férfiaknál elsősorban Bartus Miklós és Palkovics Tibor. Gazdag választék Magyarországon soha ilyen gazdag kínálat nem volt síutakból, mint ezen az őszön. Erre a kiállításra negyven hazai és külföldi utazási iroda vonult fel ajánlataival. A kínálat a legszélesebb skálán mozgott. A gazdag választékból most a legmegfelelőbb program kiválasztása okozhat fejtörést. Bár a hazai kínálat sem marad el, de hóviszonyaink miatt sok benne, a bizonytalansági tényező. Úgy tetszik, hogy újabb frontáttörés küszöbén állunk. Viszonylag kevesebb kínálat mutakozott a közkedvelt olcsó szlovák síterepekből, annál nagyobb választékkal rukkoltak ki az osztrákok. Ami a legfontosabb: számunkra elfogadható árakon. Számos utazási iroda kedvezményes síbérletekkel igyekszik magához édesgetni a kuncsaftokat. Pár éve még elképzelhetetlen lett volna egy divatos osztrák síterepen egyhetes üdülés félpanzióval, síbérlettel tizenkét-tizennégy- ezer forintért. Most ilyen ajánlatok is voltak. De bőségesen akadt választék az olasz, a szlovén, sőt francia és a legigényesebb kanadai programokból is. Bulgária és Románia is várja a téli sport szerelmeseit, és továbbra is elérhető a lengyel Tátra a kispénzűeknek. A fővárosi Hó Show egyik szenzációja volt a Magyarországon bemutatott hóágyú. Kiállítója az osztrák Wintertechnik cég volt, amelynek székhelye Soprontól alig 15 kilométerre Pottendorfban található. Szakemberek és a síbarátok vették körül és kissé irigykedve szemlélték az „ördöngős” masinát. Többen szomorúan jegyezték meg, hogy ez is csak „mézes madzag”, mikor lesz nálunk ilyen a hegyekben. Nos mint megtudtuk, az osztrákok komolyan gondolják a dolgot és azért hozták el hóágyújukat, hogy felkeltsék iránta az érdeklődést. Mi is érdeklődtünk, hogy mire képes ez a szerkentyű. A fotónkon is látható példány mínusz 10 — plusz 2 C-fok közötti hőmérsékleten 0-3 C-fokos ipari vízből képes remek havat készíteni. Nem kell hozzá más, mint víz, no és villamosenergia. Ez utóbbiból meglepően csekély, mert a bemutatott hóágyú áram- fogyasztása azonos egy Mini- mat mosógépével. Percenként hétszáz liter vizet dolgoz fel nagy teljesítményű szivattyújával. Egy kétezer négyzetméteres területet két és fél óra alatt terít be tíz centiméter vastag hóval. Ehhez 120 köbméter vizet használ fel. A gép nem műhavat, hanem eredetit készít, de az égiekénél tartósabb kivitelben. Igaz, az ára sem éppen olcsó. A bemutatott gép 398 ezer schillingbe kerül, de lízingelhető, sőt bérelni is lehet. Van kisebb változata is, az említettnél lényegesen olcsóbbért. A helyszínen hallottak szerint könnyen elképzelhető, hogy már ezen a télen a magyar alpesi pályák valamelyikén megjelenik a svéd eredetű hóágyú első példánya. HAVAS FÓRUM A Hó Show helyszínén érdeklődéssel kísért fórumot tartott az Országos Sí Szövetség. Ott láthattuk a díszemelvényen az OTSH, a síszövetség a síoktatók szövetségének képviselőjét, továbbá az idegenforgalmi hivatal, a természetbarát-szövetség, a természetvédelmi hivatal küldöttjét. Jeszenszky Géza külügyminiszter, aki nagy barátja a síelésnek, levélben köszöntötte a fórum résztvevőit. Dr. Jakabházi László, az OTSH elnökhelyettese vitaindítójában elégedetten szólt a kiállítás és vásár tapasztalatairól. Mint mondta, egyre inkább szembetűnő, hogy a sportszerkereskedők és az utazási irodák a k isebb pénzüekre is számítanak. Hatszázezer magyar jár évente külföldre síelni, érdemes lenne kiszámítani, hogy menynyi pénzt hagynak ott. Ennek az összegnek már egy részéből is jelentős fejlesztéseket lehetne megvalósítani idehaza. Örömmel említette, hogy egy kanadai cég intenzíven érdeklődik a magyarországi lehetőségek iránt. Komoly beruházásra tett ajánlatot, ennek keretében tíz év alatt a téli sportok fejlesztését is megvalósítaná. Ezzel kapcsolatban megnyugtatta a természetbarátokat, hogy a hírekkel ellentétben a hóágyúk által felhasznált víz nem tartalmaz a környezetre ártalmas anyagokat. Az elnökhelyettes egyetlen statisztikai adata felért egy segélykiáltással. Nyugaton a lakosság 60-70 százaléka átlagban heti három alkalommal sportol, nálunk ez a szám mindössze 4-5 százalék. Síbörze a jövő héten Kaposváron is megkezdhetik a téli sportok hívei felkészülésüket a télre. Előkerülhetnek a tavalyi sporteszközök, már most érdemes megvizsgálni, hogy mit nőtt ki a gyerek, mi az, ami cserére, felújításra szorul. A Kaposvári Szabadidő Síegylet első téli sporteszköz-börzéjét tartja november 20-án, pénteken 17 órától a megyei közgyűlés földszinti tanácstermében. A vásár és csere mellett külföldi utakról is információkhoz juthatnak az érdeklődők, találkozhatnak szakemberekkel, akik meghibásodott, élüket vesztett felszereléseiket megjavítják. A Hó Show reklámemberei Az oldalt írta és fotózta Jutási Róbert
