Somogyi Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1992-11-12 / 267. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1992. november 12., csütörtök Vásárlási lehetőség A Nyugdíjas-szervezetek Somogy Megyei Szövetsége 27 tagszervezetének tagjai is vásárolhatnak a Nyugdíjasok Kaposvári Egyesületének Szent Imre utcai boltjában a kedvezményes áron kínált árukból. Az üzletben rendel­kezésre álló 800 ezer forint ér­tékű készlet cikkeit a nagyke­reskedelmi áron felül mind­össze 6 %-os árrés terheli. Dráguló gyógyszerek Januártól ismét drágulnak egyes gyógyszerek. Többet kell majd fizetnünk a ma még viszonylag olcsó orvosságo­kért is, mivel az úgynevezett degresszív árrés bevezetése nyomán az olcsóbb készítmé­nyeknél magasabb, a drágáb­baknál alacsonyabb árrést al­kalmazhatnak. Szigorítják a medicinák felírásának eddigi rendjét is. Nemzetközi kitekintés A Nyugdíjasok Országos Kamarájának ügyvivője — a Klubszövetség képviseletében — Barcelonában járt, ahol az európai nyugdíjasszervezetek tanácskoztak a nyugdíjasokat foglalkoztató kérdésekről. A kamara tanácsa a legutóbbi ülésén kimondta: az elfoga­dott állásfoglalásnak megfele­lően kiemelten foglalkozik a kormányzat 1993. évi, csök­kentett nyugdíjemelési javas­latával (amivel egyébként a kamara nem ért egyet). Fogytán a pénz Racionálisabb rendszerben osztják el jövőre a mozgássé­rültek közlekedési támogatá­sára szánt pénzt. Erre az ad okot, hogy az idén az erre a célra rendelkezésre álló kere­tet — miután eddig mintegy egymilliárd 35 millió már elfo­gyott — várhatóan 200-300 millió forinttal túllépik. Nyugdíjas népművészek Ötnapos kiállításon mutat­ták be legszebb kézimunkái­kat a baranyai nyugdíjas népművészek Pécsen. Nagy sikere volt a hímzéseknek, a fafaragásoknak. Sokan meg­csodálták a két csipkeverő asszony ügyességét. A bara­nyai megyeszékhelyen tartott ötnapos „munkabemutatón’’ ta­pasztalt élénk érdeklődés nyo­mán a nyugdíjasegyesületnél elhatározták, hogy csipkeverő tanfolyamot szerveznek. Gyógyhelyre utalás Mi történik akkor, ha a beteg az alapellátáson kívül további vizsgálatokra, gyógykezelésre szorul? Ilyen esetben az újabb egészségügyi ellátásra utalás az alapellátást nyújtó orvos dolga, s hogy ez miként törté­nik, azt a népjóléti miniszter­nek a betegek gyógyhelyre való utalásának rendjéről szóló rendelete mondja ki (megjelent a Magyar Közlöny 1992. évi 98. számában). Visszatér a passzus Idős somogyi állattartó gaz­dák tudják, mi volt a rendelte­tése hajdan a marhalevélnek, azaz a passzusnak. Ez a több mint egy évszázadon át hasz­nált hatósági bizonyítvány, mely az állat tulajdonlását ta­núsította, ismét használatos lesz. Kiállítását, kezelését az önkormányzatok jegyzői vég­zik, s az állatorvos jegyzi az okmányra az állategészségü­gyi igazolásokat. HUSZONHÉT SOMOGYI SZERVEZET SZÖVETSÉGE A nyugdíjasok tízezreiért emelnek szót Összegezés, egy év után 1990. januárjában mintegy háromszáz idős ember meg­alakította a Nyugdíjasok Kaposvári Egyesületét, a múlt év­ben pedig létrejött a Nyugdíjasok Szervezeteinek Somogy Megyei Szövetsége. A szövetség huszonhét szervezet több mint 21 ezer tagjának érdekeit fogja össze és képviseli, de végső soron a csaknem 95 ezer somogyi nyugdíjas sorsá­nak jobbításáért emel szót... „Sűrű” év volt az alakulás óta eltelt rövid időszak a me­gyei nyugdíjasszövetség tör­ténetében: a nyugdíjasokat foglalkoztató gondok állandó feladatot adtak a választott testületeknek és tisztségvise­lőknek itthon, a megyében', il­letve az országos szövetség irányító szerveiben, ahol szin­tén megtalálhatók a somo­gyiak képviselői. — így érvényesülhet a köz­vetlen kapcsolat, így képvisel­heti az országos szövetség a mi valós érdekeinket is a par­lamentben, a minisztériumok­ban, a nyugdíjaskamarában, a társadalombiztosítás szakbi­zottságaiban — mondta Ko­vács Lajos, a megyei szövet­ség elnöke, amikor arra kér­tem: összegezze munkájuk eddigi eredményeit, tapaszta­latait. — Nekünk meg az a dolgunk — amellett, hogy a megnyugtató megoldást sür­getve a somogyi nyugdíjasok gondjait továbbítjuk például a Nyugdíjasok Országos Kama­rájába, amelynek mi is tagjai vagyunk —, hogy a helyi és a megyei önkormányzat munká­ját segítsük az egészségügyi, a szociális és a kulturális bi­zottságokban. Legfőbb törek­vésünk, hogy ezek a bizottsá­gok ne döntsenek a nyugdíja­sokról azok részvétele, meg­kérdezése nélkül. — Annak idején 16 nyugdí­jasszervezet mintegy 19 ezer nyugdíjas elhatározásából hozta létre a megyei szövet­ségünket,* s ezek a számok egy év alatt 27-re, illetve 21 027-re emelkedtek. Legna­gyobb rendezvényünk a tavaly november 25-ei megyei nyug­díjastalálkozó volt: a tiltakozó demonstráció résztvevőit nem is tudtuk elhelyezni a megyei önkormányzat székházának nagytermében, még az elő­térbe is jutott az érdeklődők­ből... A múlt év végétől rendre megkapjuk a megyei közgyű­lés által megvitatandó anya­gokat és állandó meghívott­ként ott vagyunk az üléseiken. Arra is kértek bennünket, hogy vegyünk részt a megyei ön- kormányzat egészségügyi és szociális bizottságának mun­kájában. Kulturális bizottság szervezi és koordinálja az ilyen jellegű tevékenységet; tagszervezeteink nyugdíjasfó­rumokon vitatták meg tapasz­talataikat az idei nyugdíjeme­lésekről és az így kialakított véleményt eljuttattuk országos szövetségünknek. Alapszabályunkban egye­bek mellett az áll, hogy .szö­vetségünk javaslatokat dolgoz ki a nyugdíjasok életszínvona­lának emelésére és részt vesz ezeknek a javaslatoknak a megvalósításában. Erre azért van szükség, hogy a nyugdí­jak reálértéke megmaradjon, illetve helyreálljon — mondta Kovács Lajos, a Nyugdíjasok Szervezetei Somogy Megyei Szövetségének elnöke. A Somogybán egyre nő a nyugdíjasok száma, emelke­dik az összlakosságon belüli aránya. Amíg az ország la­kosságának 25,9 százaléka nyugdíjas, addig megyénkben ez az arány 27,5 százalék — vagyis nálunk a lakosságnak jóval több mint a negyede nyugdíjas. A 94 100 idős vagy fiatal, de rokkant ember közül aktív korában 57 200 mun­kásként, alkalmazottként, 32 600 mezőgazdasági termelő­szövetkezeti tagként, 4300 pedig MÁV-dolgozóként ke­reste a kenyerét. Most főként a nyugdíjukra támaszkodnak, a megélhetésüknek ez a leg­főbb forrása. Legtöbbjüknek nem a pénzbőség okoz gon­dot, inkább azon törhetik a fe­jüket, hogyan osszák be a nyugdíjukat úgy, hogy abból a legfontosabbakra fussa. S amig ez így lesz, nem csök­kennek a megyei nyugdíjasz- szövetség feladai. Hernesz Ferenc Pártot alapítottak a nyugdíjasok Tekintély, tisztesség, türelem A nyugdíjasok pártja eddig főleg a fővárosban működött, meglehetősen elszigetelődve a választók „tömegeitől”. S ami még ennél is jobban nyo­masztotta a párt vezetőit: nem találtak megfelelő fórumot a megszólalásra, érdekeik ér­vényesítésére. Barcza Imre bonyhádi országgyűlési kép­viselő az SZDSZ „színeiben” került a parlamentbe, azután átült a függetlenekhez. Most ismét elkötelezte magát: belé­pett a nyugdíjasok pártjába, vállalva a réteg parlamenti szóvivőjének szerepét. — Gyógyszerészként dol­gozom Bonyhádon, nagyon sokan megfordulnak nálunk a patikában. A minap döbben­ten tapasztaltam, hogy van­nak, akik bemutatják a recep­tet, de amikor kiszámítjuk a gyógyszer árát, visszakérik a (Fejezetek Somogy nép­rajzából címmel állandó kiál­lítás tekinthető meg Kapos­váron a Rippl-Rónai Mú­zeum főépületének föl­dszintjén. Ebből adunk „íze­lítőt” nyugdíjas olvasóink­nak, emlékeztetőül régi időkre és kedvcsinálásként a kiállítás megtekintéséhez.) A viselet a paraszti társada­lomban sokféle állapot és helyzet kifejezője volt. Árulko­dott a viselő életkoráról, csa­ládi állapotáról. Jelezte, hogy az illető lány, menyecske vagy gyermekes asszony-e, vagy a nők csoportján belül az idő­sebb generációhoz tartozik, de kifejezésre juttatta a lelki ál­lapotban bekövetkezett válto­zást, így például a gyászt is. Ahogy ma a legszembetű­nőbb megnyilvánulása a gyásznak a teljes fekete öltö­zet, úgy az egyes vidékeken — a XIX. század második fel­ében is — az asszonyok tiszta fehér öltözetben gyászolták a halottaikat. Az állandó kiállítá­son bemutatott csökölyi fehér gyászöltözet is ezt az idősza­kot mutatja be. A fehér mint gyászszín az ország egyes te­rületein — például az Ormán­ságban, Belső-Somogyban, a Zselicségben — századunkig fennmaradt. Ez a viseletegyüt­tes őrizte meg a legtovább a korábbi századok teljes vá­szonöltözetét. Az asszonyok a ruházatukból gyász alkalmá­vényt és elmennek. Az idős emberek tekintélyes körének nincs pénze még a legszük­ségesebbre sem. Ezért lép­tem be a nyugdíjasok párt­jába. — Viszonylag keveset tud a közvélemény erről a pártról... — Azelőtt magam sem tud­tam róla. Hallottam már a nyugdíjasklubokról, a kamará­ról is, de pártról — nem. Aztán kiderült, hogy a szervezetnek jórészt csak a fővárosban vol­tak tagjai, a vidékről „ megfe­ledkeztek” a szervezők. Sze­retnénk ezen a helyzeten mie­lőbb változtatni. Úgy gondolom, nem csak az aggok lehetnek e párt tag­jai, szívesen látjuk a fiatalabb korosztályokat is. Ma már na­gyon sok ötvenes is van a nyugdíjasok között, energiá­val, munkakedvvel teli embe­(Foto: Király J.Bela) val minden cifraságot el­hagyva fehér vászonszoknyát, kötényt és inget vettek ma­gukra, tejükre fehér, vászon­ból készült kendőt kötöttek. A XIX. század közepén még általában a halottaikat is fe­hérben, fehér vászon alsó- és felsőruházatban temették el a somogyi magyarok. A halottas ház szobáját pedig erre az al­kalomra készített szőttesekkel díszítették fel. A szőttesek színösszeállítása a halott életkorától függött. L. Kapitány Orsolya rek. Az ő segítségükkel és közreműködésükkel olyan ér­dekvédelmi programot kell készítenünk, amely a követ­kező választásokon bejuttat­hatja a kévpiselőinket is a par­lamentbe. Né feledje, lassan hárommillióan tartoznak e körbe! — Azt mondta, a párt első­sorban érdekvédelemmel fog­lalkozik. Hallhatnánk erről bő­vebben is? — Elképzelhetetlen, hogy minden egyes nyugdíjasklub önálló követeléssel álljon elő, hiszen akkor szinte semmi remény sincs az érdekek ér­vényesítésére. Zászlónkra a régen lejáratott, de most új tar­talommal megtöltött három T-betűt írjuk: tekintély, tisztes­ség, türelem. Ennek rendeljük majd alá a munkánkat. (koós) Köszönet a „Koronásnak” Karosszéria-lakatoshoz adtam le javításra az autó­mat, az ígért tíz nap helyett azonban már több mint egy hónapja „készülget”... Köz­ben elérkezett minden­szentek, s a virágok kiszál­lítása a temetőbe autó­busszal körülményes lett volna. Fölhívtuk a kapos­vári Korona taxit, ahonnan megígérték: ha találnak a közelben szabad kocsit, azonnal küldik. Öt perc múlva megállt a házunk előtt egy taxi. Be­raktuk a virágokat, beszáll­tunk. A fiatal gépkocsive­zető megkérdezte: — A Keleti temetőbe? — Igen — válaszoltam. Beszólt a mikrofonba: — A Keleti felé indultam. Robogtunk a temetőhöz. Megszólalt a CB: „A temető főbejáratánál egy nyolcvan év körüli néni vár, vidd haza.” Aztán bemondott egy címet, hogy utána hova menjen az autóval. Letettem a sebesség- váltó mellé egy összeget, a gépkocsivezető azonban nem fogadta el. A műszerfalon, szív alakú keretben a fénykép­ről kisfiú mosolygott rám. — A kisfiam — mondta a gépkocsivezető, és beállt a temetőkapu elé. A magam és nyugdíjas­társaim nevében köszönöm ezt a szép, udvarias gesz­tust a Korona taxisainak. Jól­esett. Tóth Ferenc FEJEZETEK SOMOGY NÉPRAJZÁBÓL A csökölyi fehér gyászöltözet Balfon gyógyuló somogyi öregek között Nyugdíjas barátom ízületi bántalma- ira Hévízen szeretett volna gyógyírt ta­lálni, de a beutalója a számára isme­retlen Balfra, a Sopron melletti gyógy­fürdőbe, az ottani szanatóriumba szólt. A minap újra találkoztunk. Kitűnő volt a hangulata, és nem volt vele megszokott „útitársa”, a botja. — Megtelefonáltam az asszonynak, hogy a magammal hozott botot postán küldöm haza, mert én anélkül érke­zem! Hála a csodás gyógyvíznek, a szanatóriumban töltött négy hétnek, a gondos kezeléseknek — lelkendezett öreg barátom. Balfon a gyógyvíz már akkor csor­dogált, amikor a római légiók arra jár­tak. A legyalogolt sok száz vagy ezer kilométer után megerőltetett lábaikat a forrás hideg (ma is csupán 16 fokos) vizében gyógyították — a feljegyzések szerint sikerrel! Ma már nem lenne elég az eredeti­leg feltört gyógyvízmennyiség, szük­ség van a három fúrt kút percenként 490 literes vízhozamára is. A mai öt­emeletes szanatórium a hozzá tartozó uszodával, a gyógymedencével — amelyben a betegek 32-34 fokosra melegített gyógyvízben kúrálhatják be­teg Ízületeiket, reumájukat — 1945 után épült. A 200 ágyas szanatórium egyik szá­zágyas részlegének osztályvezető fő­orvosa, dr.Nyeső József 1986-ig a Nagyatádi Kórház szakfőorvosa volt. A Somogyi Hírlap, ha nem is rendszere­sen, de eljut hozzá, s hírt hoz volt me­gyéjéből. Időről időre somogyi beutal­tak is érkeznek a rangos gyógyhelyre. — Most távozott haza, Somogyba négy volt betegünk. Egy beutaló álta­lában három hétre szól, de a gyógyu­lás érdekében egy hetet hosszabbítha­tunk. Az én osztályomon most négy kaposvári beutalt van, közülük három visszatérő... A botra váltott mankó, vagy az elhagyott bot, persze, nem csoda következménye, hanem a gyógyvízé, a fejlett fizioterápiás keze­lésé, a betegről való körültekintő gon­doskodásé. — Ma már minden megyében, így Somogybán is lehetőség van korszerű terápiás gyógymódra. Balf mégis más. Különösen, ha kopásos eredetű ízületi és gerincproblémák állnak elő általá­ban az időskorúaknál. A mi vizünk, a mi felszereltségünk különösen hatásos lehet a gyulladások megszüntetésére, a műtétek utáni rehabilitációra, az idegszálbénulások vagy a vesekő ese­tében. Nem ajánlom viszont a mi gyógykórházunkat azoknak, akiknek asztmatikus gondjaik vannak. Vadál Béláné a kaposvári Somogy Áruházból kényszerült nyugdíjba. Nyolc műtétje után másodszor jött re­generálódni Balfra. Úgy mondja: a há­rom hét alatt ismét rendbejött, hála a kezeléseknek, a gyógytornának, a balti víznek. Férjét is magával hozta, az egykori ismert sportolóra is ráfért a balti kúra. Kászonyi Lajosné a tejüzem egyik kaposvári boltjának dolgozója, gerinc­problémáját kúrálja Balfon. Otthon, Kaposváron, Cser doktor úrék is min­dent megtettek azért, hogy rendbejöj­jön, s most nagyon bízik benne, hogy Balf neki is segít, de még csak az első hétnél tart... — Nincsenek csodák — ismételte Nyeső főorvos úr. — Aki azonban bízik bennünk, betartja a javallott gyógymó­dot és adott esetben az előírt étkezési rendet is, az nem hiába járt nálunk — mondta, miközben a napi posta bontá­sához látott. Vajon hány levél-kezdődik úgy, mint az eddig kapott több száz: „Köszönjük főorvos úrnak, köszönjük . Balfnak...” Kovács Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents