Somogyi Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1992-11-12 / 267. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1992. november 12., csütörtök Vásárlási lehetőség A Nyugdíjas-szervezetek Somogy Megyei Szövetsége 27 tagszervezetének tagjai is vásárolhatnak a Nyugdíjasok Kaposvári Egyesületének Szent Imre utcai boltjában a kedvezményes áron kínált árukból. Az üzletben rendelkezésre álló 800 ezer forint értékű készlet cikkeit a nagykereskedelmi áron felül mindössze 6 %-os árrés terheli. Dráguló gyógyszerek Januártól ismét drágulnak egyes gyógyszerek. Többet kell majd fizetnünk a ma még viszonylag olcsó orvosságokért is, mivel az úgynevezett degresszív árrés bevezetése nyomán az olcsóbb készítményeknél magasabb, a drágábbaknál alacsonyabb árrést alkalmazhatnak. Szigorítják a medicinák felírásának eddigi rendjét is. Nemzetközi kitekintés A Nyugdíjasok Országos Kamarájának ügyvivője — a Klubszövetség képviseletében — Barcelonában járt, ahol az európai nyugdíjasszervezetek tanácskoztak a nyugdíjasokat foglalkoztató kérdésekről. A kamara tanácsa a legutóbbi ülésén kimondta: az elfogadott állásfoglalásnak megfelelően kiemelten foglalkozik a kormányzat 1993. évi, csökkentett nyugdíjemelési javaslatával (amivel egyébként a kamara nem ért egyet). Fogytán a pénz Racionálisabb rendszerben osztják el jövőre a mozgássérültek közlekedési támogatására szánt pénzt. Erre az ad okot, hogy az idén az erre a célra rendelkezésre álló keretet — miután eddig mintegy egymilliárd 35 millió már elfogyott — várhatóan 200-300 millió forinttal túllépik. Nyugdíjas népművészek Ötnapos kiállításon mutatták be legszebb kézimunkáikat a baranyai nyugdíjas népművészek Pécsen. Nagy sikere volt a hímzéseknek, a fafaragásoknak. Sokan megcsodálták a két csipkeverő asszony ügyességét. A baranyai megyeszékhelyen tartott ötnapos „munkabemutatón’’ tapasztalt élénk érdeklődés nyomán a nyugdíjasegyesületnél elhatározták, hogy csipkeverő tanfolyamot szerveznek. Gyógyhelyre utalás Mi történik akkor, ha a beteg az alapellátáson kívül további vizsgálatokra, gyógykezelésre szorul? Ilyen esetben az újabb egészségügyi ellátásra utalás az alapellátást nyújtó orvos dolga, s hogy ez miként történik, azt a népjóléti miniszternek a betegek gyógyhelyre való utalásának rendjéről szóló rendelete mondja ki (megjelent a Magyar Közlöny 1992. évi 98. számában). Visszatér a passzus Idős somogyi állattartó gazdák tudják, mi volt a rendeltetése hajdan a marhalevélnek, azaz a passzusnak. Ez a több mint egy évszázadon át használt hatósági bizonyítvány, mely az állat tulajdonlását tanúsította, ismét használatos lesz. Kiállítását, kezelését az önkormányzatok jegyzői végzik, s az állatorvos jegyzi az okmányra az állategészségügyi igazolásokat. HUSZONHÉT SOMOGYI SZERVEZET SZÖVETSÉGE A nyugdíjasok tízezreiért emelnek szót Összegezés, egy év után 1990. januárjában mintegy háromszáz idős ember megalakította a Nyugdíjasok Kaposvári Egyesületét, a múlt évben pedig létrejött a Nyugdíjasok Szervezeteinek Somogy Megyei Szövetsége. A szövetség huszonhét szervezet több mint 21 ezer tagjának érdekeit fogja össze és képviseli, de végső soron a csaknem 95 ezer somogyi nyugdíjas sorsának jobbításáért emel szót... „Sűrű” év volt az alakulás óta eltelt rövid időszak a megyei nyugdíjasszövetség történetében: a nyugdíjasokat foglalkoztató gondok állandó feladatot adtak a választott testületeknek és tisztségviselőknek itthon, a megyében', illetve az országos szövetség irányító szerveiben, ahol szintén megtalálhatók a somogyiak képviselői. — így érvényesülhet a közvetlen kapcsolat, így képviselheti az országos szövetség a mi valós érdekeinket is a parlamentben, a minisztériumokban, a nyugdíjaskamarában, a társadalombiztosítás szakbizottságaiban — mondta Kovács Lajos, a megyei szövetség elnöke, amikor arra kértem: összegezze munkájuk eddigi eredményeit, tapasztalatait. — Nekünk meg az a dolgunk — amellett, hogy a megnyugtató megoldást sürgetve a somogyi nyugdíjasok gondjait továbbítjuk például a Nyugdíjasok Országos Kamarájába, amelynek mi is tagjai vagyunk —, hogy a helyi és a megyei önkormányzat munkáját segítsük az egészségügyi, a szociális és a kulturális bizottságokban. Legfőbb törekvésünk, hogy ezek a bizottságok ne döntsenek a nyugdíjasokról azok részvétele, megkérdezése nélkül. — Annak idején 16 nyugdíjasszervezet mintegy 19 ezer nyugdíjas elhatározásából hozta létre a megyei szövetségünket,* s ezek a számok egy év alatt 27-re, illetve 21 027-re emelkedtek. Legnagyobb rendezvényünk a tavaly november 25-ei megyei nyugdíjastalálkozó volt: a tiltakozó demonstráció résztvevőit nem is tudtuk elhelyezni a megyei önkormányzat székházának nagytermében, még az előtérbe is jutott az érdeklődőkből... A múlt év végétől rendre megkapjuk a megyei közgyűlés által megvitatandó anyagokat és állandó meghívottként ott vagyunk az üléseiken. Arra is kértek bennünket, hogy vegyünk részt a megyei ön- kormányzat egészségügyi és szociális bizottságának munkájában. Kulturális bizottság szervezi és koordinálja az ilyen jellegű tevékenységet; tagszervezeteink nyugdíjasfórumokon vitatták meg tapasztalataikat az idei nyugdíjemelésekről és az így kialakított véleményt eljuttattuk országos szövetségünknek. Alapszabályunkban egyebek mellett az áll, hogy .szövetségünk javaslatokat dolgoz ki a nyugdíjasok életszínvonalának emelésére és részt vesz ezeknek a javaslatoknak a megvalósításában. Erre azért van szükség, hogy a nyugdíjak reálértéke megmaradjon, illetve helyreálljon — mondta Kovács Lajos, a Nyugdíjasok Szervezetei Somogy Megyei Szövetségének elnöke. A Somogybán egyre nő a nyugdíjasok száma, emelkedik az összlakosságon belüli aránya. Amíg az ország lakosságának 25,9 százaléka nyugdíjas, addig megyénkben ez az arány 27,5 százalék — vagyis nálunk a lakosságnak jóval több mint a negyede nyugdíjas. A 94 100 idős vagy fiatal, de rokkant ember közül aktív korában 57 200 munkásként, alkalmazottként, 32 600 mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagként, 4300 pedig MÁV-dolgozóként kereste a kenyerét. Most főként a nyugdíjukra támaszkodnak, a megélhetésüknek ez a legfőbb forrása. Legtöbbjüknek nem a pénzbőség okoz gondot, inkább azon törhetik a fejüket, hogyan osszák be a nyugdíjukat úgy, hogy abból a legfontosabbakra fussa. S amig ez így lesz, nem csökkennek a megyei nyugdíjasz- szövetség feladai. Hernesz Ferenc Pártot alapítottak a nyugdíjasok Tekintély, tisztesség, türelem A nyugdíjasok pártja eddig főleg a fővárosban működött, meglehetősen elszigetelődve a választók „tömegeitől”. S ami még ennél is jobban nyomasztotta a párt vezetőit: nem találtak megfelelő fórumot a megszólalásra, érdekeik érvényesítésére. Barcza Imre bonyhádi országgyűlési képviselő az SZDSZ „színeiben” került a parlamentbe, azután átült a függetlenekhez. Most ismét elkötelezte magát: belépett a nyugdíjasok pártjába, vállalva a réteg parlamenti szóvivőjének szerepét. — Gyógyszerészként dolgozom Bonyhádon, nagyon sokan megfordulnak nálunk a patikában. A minap döbbenten tapasztaltam, hogy vannak, akik bemutatják a receptet, de amikor kiszámítjuk a gyógyszer árát, visszakérik a (Fejezetek Somogy néprajzából címmel állandó kiállítás tekinthető meg Kaposváron a Rippl-Rónai Múzeum főépületének földszintjén. Ebből adunk „ízelítőt” nyugdíjas olvasóinknak, emlékeztetőül régi időkre és kedvcsinálásként a kiállítás megtekintéséhez.) A viselet a paraszti társadalomban sokféle állapot és helyzet kifejezője volt. Árulkodott a viselő életkoráról, családi állapotáról. Jelezte, hogy az illető lány, menyecske vagy gyermekes asszony-e, vagy a nők csoportján belül az idősebb generációhoz tartozik, de kifejezésre juttatta a lelki állapotban bekövetkezett változást, így például a gyászt is. Ahogy ma a legszembetűnőbb megnyilvánulása a gyásznak a teljes fekete öltözet, úgy az egyes vidékeken — a XIX. század második felében is — az asszonyok tiszta fehér öltözetben gyászolták a halottaikat. Az állandó kiállításon bemutatott csökölyi fehér gyászöltözet is ezt az időszakot mutatja be. A fehér mint gyászszín az ország egyes területein — például az Ormánságban, Belső-Somogyban, a Zselicségben — századunkig fennmaradt. Ez a viseletegyüttes őrizte meg a legtovább a korábbi századok teljes vászonöltözetét. Az asszonyok a ruházatukból gyász alkalmávényt és elmennek. Az idős emberek tekintélyes körének nincs pénze még a legszükségesebbre sem. Ezért léptem be a nyugdíjasok pártjába. — Viszonylag keveset tud a közvélemény erről a pártról... — Azelőtt magam sem tudtam róla. Hallottam már a nyugdíjasklubokról, a kamaráról is, de pártról — nem. Aztán kiderült, hogy a szervezetnek jórészt csak a fővárosban voltak tagjai, a vidékről „ megfeledkeztek” a szervezők. Szeretnénk ezen a helyzeten mielőbb változtatni. Úgy gondolom, nem csak az aggok lehetnek e párt tagjai, szívesen látjuk a fiatalabb korosztályokat is. Ma már nagyon sok ötvenes is van a nyugdíjasok között, energiával, munkakedvvel teli embe(Foto: Király J.Bela) val minden cifraságot elhagyva fehér vászonszoknyát, kötényt és inget vettek magukra, tejükre fehér, vászonból készült kendőt kötöttek. A XIX. század közepén még általában a halottaikat is fehérben, fehér vászon alsó- és felsőruházatban temették el a somogyi magyarok. A halottas ház szobáját pedig erre az alkalomra készített szőttesekkel díszítették fel. A szőttesek színösszeállítása a halott életkorától függött. L. Kapitány Orsolya rek. Az ő segítségükkel és közreműködésükkel olyan érdekvédelmi programot kell készítenünk, amely a következő választásokon bejuttathatja a kévpiselőinket is a parlamentbe. Né feledje, lassan hárommillióan tartoznak e körbe! — Azt mondta, a párt elsősorban érdekvédelemmel foglalkozik. Hallhatnánk erről bővebben is? — Elképzelhetetlen, hogy minden egyes nyugdíjasklub önálló követeléssel álljon elő, hiszen akkor szinte semmi remény sincs az érdekek érvényesítésére. Zászlónkra a régen lejáratott, de most új tartalommal megtöltött három T-betűt írjuk: tekintély, tisztesség, türelem. Ennek rendeljük majd alá a munkánkat. (koós) Köszönet a „Koronásnak” Karosszéria-lakatoshoz adtam le javításra az autómat, az ígért tíz nap helyett azonban már több mint egy hónapja „készülget”... Közben elérkezett mindenszentek, s a virágok kiszállítása a temetőbe autóbusszal körülményes lett volna. Fölhívtuk a kaposvári Korona taxit, ahonnan megígérték: ha találnak a közelben szabad kocsit, azonnal küldik. Öt perc múlva megállt a házunk előtt egy taxi. Beraktuk a virágokat, beszálltunk. A fiatal gépkocsivezető megkérdezte: — A Keleti temetőbe? — Igen — válaszoltam. Beszólt a mikrofonba: — A Keleti felé indultam. Robogtunk a temetőhöz. Megszólalt a CB: „A temető főbejáratánál egy nyolcvan év körüli néni vár, vidd haza.” Aztán bemondott egy címet, hogy utána hova menjen az autóval. Letettem a sebesség- váltó mellé egy összeget, a gépkocsivezető azonban nem fogadta el. A műszerfalon, szív alakú keretben a fényképről kisfiú mosolygott rám. — A kisfiam — mondta a gépkocsivezető, és beállt a temetőkapu elé. A magam és nyugdíjastársaim nevében köszönöm ezt a szép, udvarias gesztust a Korona taxisainak. Jólesett. Tóth Ferenc FEJEZETEK SOMOGY NÉPRAJZÁBÓL A csökölyi fehér gyászöltözet Balfon gyógyuló somogyi öregek között Nyugdíjas barátom ízületi bántalma- ira Hévízen szeretett volna gyógyírt találni, de a beutalója a számára ismeretlen Balfra, a Sopron melletti gyógyfürdőbe, az ottani szanatóriumba szólt. A minap újra találkoztunk. Kitűnő volt a hangulata, és nem volt vele megszokott „útitársa”, a botja. — Megtelefonáltam az asszonynak, hogy a magammal hozott botot postán küldöm haza, mert én anélkül érkezem! Hála a csodás gyógyvíznek, a szanatóriumban töltött négy hétnek, a gondos kezeléseknek — lelkendezett öreg barátom. Balfon a gyógyvíz már akkor csordogált, amikor a római légiók arra jártak. A legyalogolt sok száz vagy ezer kilométer után megerőltetett lábaikat a forrás hideg (ma is csupán 16 fokos) vizében gyógyították — a feljegyzések szerint sikerrel! Ma már nem lenne elég az eredetileg feltört gyógyvízmennyiség, szükség van a három fúrt kút percenként 490 literes vízhozamára is. A mai ötemeletes szanatórium a hozzá tartozó uszodával, a gyógymedencével — amelyben a betegek 32-34 fokosra melegített gyógyvízben kúrálhatják beteg Ízületeiket, reumájukat — 1945 után épült. A 200 ágyas szanatórium egyik százágyas részlegének osztályvezető főorvosa, dr.Nyeső József 1986-ig a Nagyatádi Kórház szakfőorvosa volt. A Somogyi Hírlap, ha nem is rendszeresen, de eljut hozzá, s hírt hoz volt megyéjéből. Időről időre somogyi beutaltak is érkeznek a rangos gyógyhelyre. — Most távozott haza, Somogyba négy volt betegünk. Egy beutaló általában három hétre szól, de a gyógyulás érdekében egy hetet hosszabbíthatunk. Az én osztályomon most négy kaposvári beutalt van, közülük három visszatérő... A botra váltott mankó, vagy az elhagyott bot, persze, nem csoda következménye, hanem a gyógyvízé, a fejlett fizioterápiás kezelésé, a betegről való körültekintő gondoskodásé. — Ma már minden megyében, így Somogybán is lehetőség van korszerű terápiás gyógymódra. Balf mégis más. Különösen, ha kopásos eredetű ízületi és gerincproblémák állnak elő általában az időskorúaknál. A mi vizünk, a mi felszereltségünk különösen hatásos lehet a gyulladások megszüntetésére, a műtétek utáni rehabilitációra, az idegszálbénulások vagy a vesekő esetében. Nem ajánlom viszont a mi gyógykórházunkat azoknak, akiknek asztmatikus gondjaik vannak. Vadál Béláné a kaposvári Somogy Áruházból kényszerült nyugdíjba. Nyolc műtétje után másodszor jött regenerálódni Balfra. Úgy mondja: a három hét alatt ismét rendbejött, hála a kezeléseknek, a gyógytornának, a balti víznek. Férjét is magával hozta, az egykori ismert sportolóra is ráfért a balti kúra. Kászonyi Lajosné a tejüzem egyik kaposvári boltjának dolgozója, gerincproblémáját kúrálja Balfon. Otthon, Kaposváron, Cser doktor úrék is mindent megtettek azért, hogy rendbejöjjön, s most nagyon bízik benne, hogy Balf neki is segít, de még csak az első hétnél tart... — Nincsenek csodák — ismételte Nyeső főorvos úr. — Aki azonban bízik bennünk, betartja a javallott gyógymódot és adott esetben az előírt étkezési rendet is, az nem hiába járt nálunk — mondta, miközben a napi posta bontásához látott. Vajon hány levél-kezdődik úgy, mint az eddig kapott több száz: „Köszönjük főorvos úrnak, köszönjük . Balfnak...” Kovács Sándor
