Somogyi Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1992-11-12 / 267. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1992. november 12., csütörtök Magyar kötvény Németországban A Magyar Nemzeti Bank 600 millió márka értékű kötvényt hozott forgalomba kedden Németországban. A kötvény hétéves futamidejű, 9,59 százalékos éves hozamot ígér a befektetőknek. A kibocsátási ára 102 százalék. A kibocsátás fő szervezője a Bayerische Landesbank, a társszervezők pedig a Deutsche Bank és a Dresdner Bank. A kibocsátásban 21 német és más nemzetiségű bank vett részt. Repülőgépészek Debrecenben Szüneteltetik az építőgépész, s helyette a jövő tanévtől bevezetik a közlekedés-gépészeti szakot a debreceni Péchy Mihály Építőipari Szakközépiskolában. Évente 30-35 diákot vesznek fel a közlekedés-gépészeti szakra. A második tanév végén a tanulók alapvizsgát tesznek, s anyagmozgató-gépészként, illetve repülőgépészként folytathatják tanulmányaikat. Utóbbiak közé csak olyan diákok kerülhetnek, akik a szigorú orvosi vizsgálaton is megfelelnek. Közülük kerül ugyanis ki a város polgári repülőterének, a Debrecen Airportnak a kiszolgáló személyzete. Beszélő zsebszótár A jövő héttől Magyarországon is kapható lesz a tizennégy nyelven beszélő elektronikus szótár — jelentették be a TDK Budapest Kft képviselői sajtótájékoztatójukon. A müncheni székhelyű TDK több távol-keleti céggel együttműködve — a világon elsőként — két évvel ezelőtt dolgozta ki és készítette el az elektronikus szótárnak magyar nyelvű változatát magyar matematikusok, fordítók közreműködésével. Saját fejlesztésű szótáraik közül a legújabb a beszélő szótár, amely 14 kelet- és nyugat-európai nyelv 84 ezer szavát „őrzi” memóriájában, nyelvenként 50 témakörben 550 mondatot tárol. Utalványok a rászorulóknak 890 ezer forint értékű áru- vásárlási utalványt adott át Szegeden Bánáti Antal, a helyi Centrum Áruház vezetője Lippai Pál polgármesternek, hogy az adományok a rászorulókat segítsék. Az utalványokat segélyek formájában az önkormányzat népjóléti irodája osztja szét — meglévő harminc milliós pénzkeretének felhasználását követően — a rászorult nagycsaládos, idős, beteg, elesett emberek között. A vásárlási utalványok egyaránt felhasználhatók élelmiszerek és ruházat vásárlására. Ötmillió dolláros hitelszerződés Koreai gépek és berendezések magyarországi importjának középlejáratú finanszírozására ötmillió dolláros hitelszerződést írt alá a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt és a koreai Export-Import Bank. Az új hitelmegállapodás kondíciói értelmében az MKB hitelképes ügyfelei számára továbbra is lehetőség nyílik koreai alkatrészek és berendezések behozatalának közép- lejáratú, kedvezményes kamatozású finanszírozására. Két tucatnyi kép három dimenzióban Hódító hologramok Dómján János, a kiállítás rendezője (Fotó: Kovács Tibor) Csillagjóslásra nem vállalkozik az alkotmányjogász 50 ezer szabály alapján élünk Dr. Kilényi Géza: A jogalkotás nem a politikusok feladata Gyerekek, felnőttek figyelik a csodát; keresik a megfelelő szöget, hogy mindent lássanak a képeken. A hét elejétől ugyanis hologramok hívogatják az érdeklődőket Kaposvárra, a Helyőrségi Klub kiállítótermébe, ahol két tucat három dimenziós kép ad ízelítőt magyar és külföldi hoiografusok munkáiból. Miközben meg-megállok egy-egy alkotás előtt, Dómján János, a kiállítás rendezője beszél e nem mindennapi tárlatról, s a hologramkészítésről. — Gábor Dénes nevéhez fűződik a holográfia elvének felfedezése — meséli. — A magyar származású, Angliában élő elektromérnök az elektronmikroszkópok tökéletesítése során jutott arra a gondolatra, hogy az eddigi fotográfiákkal ellentétben, a tárgyról érkező összes információt „bele lehet sűríteni" egyetlen alkotásba, amely a tárgy „mélységét” is érzékelteti. Elgondolását 1948-ban publikálta, ám az igazi elismerésre sokáig kellett várnia, mivel a képalkotáshoz szükséges lézereket csak később találták fel. A tudomány érdeklődve fordult a hologramkészítés felé, s Gábor Dénest 1971-ben Nobel-díjjal tüntették ki. — Hányán foglalkoznak Magyarországon hologramkészítéssel? — Hazánkban még fél tucat holografus sincs. De ez egyébként olyan, mintha a fotózást vizsgálnánk. Fényképezéssel is több tízezren foglalkoznak valamilyen szinten. Ebből több száz azt vallja: fotós, és van néhány ember, amely ebből meg is él. Ha van egy lelkes fizikatanár, akkor az is foglalkozhat holográfiával egy rendhagyó órán. Nem kell hozzá más csak egy lézer, egy tükör, egy film, meg egy tárgy, amit le akarunk hologra- fálni. Nem ilyen egyszerű a művelet, hiszen elég drága, s rezgésmentes hely kell hozzá. — Világviszonylatban mennyire népszerű a hologramkészítés? — Én úgy vélem, nagy forradalom előtt áll a holográfia. Ha a fizikusok meg fogják találni azt a módot, hogy lézert jó hatásfokkal — kis energiafelvétellel megfelelő fényerő — állítsanak elő, akkor többen foglalkoznak majd a hologramokkal. Egy-két évtized múlva szerintem léteznek majd olyan kereskedelmi forgalomban kapható eszközök, amelyekkel otthon alkothatunk ilyen képeket. Nyilván, először a családot örökítjük meg, s később, ugyanúgy, mint a fotográfiában, kialakul egy művészcsoport, amelynek a hologramok lesznek a kifejező- eszközei. Tudomásom szerint jelenleg a világban is csak pár tucat foglalkozik hologramokkal. — Varga Miklós magyar holografus munkáit, illetve gyűjteményének néhány kedves darabját láthatjuk. Mióta vándorol ez az anyag? — Hat éve kezdte ezeket a tárlatokat Magyarországon szervezni Varga Miklós. Természetesen akkor még nem ez a képanyag vándorolt, ám gyűjteménye — amelyben számos külföldi mester munkája van — folyamatosan gazdagodott, s így a kiállítás is állandóan változott. A legértékesebb mű a Nautilus című hologram, amelyet az USA-ban élő Larry Libermann készített. Ő a világ egyik legnevesebb holografusa. — Mi alapján válogattak? — Ha kategóriát kellene mondanom, nehéz dolgom lenne, hiszen ez képzőművészeti kiállítás, de mégsem az. Tematikusán nincs csoportosítva az anyag. Egyre több, újabb technikával készült hologramot szeretnénk bemutatni. Hamarosan óriáshologramokkal rukkolunk elő. Ezek a művek egy négyzetméternél nagyobbak, átlátszóak, térben jelennek meg. — Láthatjuk Kaposváron is ezeket? — Természetesen, hiszen a mostani kiállítás iránt is nagy az érdeklődés. Azt tervezzük, egy év múlva újra eljövünk az óriáshologramokkal. Köztük lesz egy körbejárható, japán alkotócsoport által készített, a magyar koronát ábrázoló hologram is. Egyébként ez nemzetközi viszonylatban is kuriózum. Lőrincz Sándor (Folytatás az 1. oldalról) — Rendelkezik-e az ország képzett, jogalkotásra alkalmas szakemberekkel? — Jelenleg kevés a megfelelő kodifikátor és ez a képzés hiányossága is, hiszen a jogi kar alapvetően jogalkalmazókat képez. A jogalkotásra való felkészítés hosszú időn keresztül háttérbe szorult. A jogi felsőoktatás reformjának kereteibe be keil illeszteni a jogászok megtanítását a legalapvetőbb jogalkotási tennivalókra. A közigazgatásban dolgozók egyetemi végzettségük ellenére nem rendelkeznek kodifikációs ismeretekkel. Ennek a hiánynak a pótlására szolgálnak az ilyen tanfolyamok, amelyek még tapasszta- latcserére is alkalmasak. — Megfelelnek-e a ma követelményeinek azok a rendeletek, amelyek alapján az életünket szervezik? Elavult jogszabályok — Nem kis feladat vár a magyar jogalkotókra: a teljes, hatályos joganyag felcserélése újra, korszerűre. A jelenleg alkalmazott több mint ötezer országos szintű és majd ötvenezer önkormányzati szintű jogszabály többsége a múlt rendszerből származik, ezek nem pusztán azért elavultak, mert az előző rendszer termékei, hanem azért, mert más alkotmányos alapokra épültek, mint amilyen alkotmányos értékekre a Magyar Köztársaság hatályos alkotmánya. A rendszerváltás az állami jogfolytonosság jegyében megy végbe. Ez azt jelenti, hogy a korábbi rendszer által alkotott jogszabályok mindaddig hatályban maradnak, ameddig kifejezetten hatályon kívül helyezik vagy meg nem semmisítik őket. Ez egyszerre jó is, meg rossz is. Jó abból a szempontból, hogy nem támad űr. Szerencsére nem úgy történik a rendszer- váltás, hogy azokat a jogszabályokat, amelyeket az elmúlt rendszer alkotott, mától kezdve alkalmazhatatlannak ítélik, mert ez anarchiába sodorná az országot. Egy ilyen rendszerváltás borzasztó nagy megrázkódtatással járna: megbénítaná a köz- igazgatás és a bíróság munkáját. A megoldandó feladat tehát az, hogy ezeket a korábbi rendszerből örökölt jogszabályokat fokozatosan a törvény- alkotás és az önkormányzatok szintjén is új, most már a demokratikus jogállamiságnak megfelelő, az 'állampolgárok alapvető jogait érvényre juttató, a piacgazdasággal szinkronban álló jogszabályokkal cseréljük fel. Körülhatárolt munkamegosztást — Ön szerint jó a mai munkamegosztás a jogalkotó között? — Az Országgyűlés szinte összeroppan a törvényalkotási feladatok súlya alatt. Ennek egyik oka, hogy fokozott munkateher nehezedik rá, hogy megszűnt a Népköztársaság Elnöki Tanácsa; amit korábban törvényerejű rendeletek szabályoztak, az most felcsúszott a törvényi szintű jogalkotás szintjére. A másik ok az, hogy az alkotmány egy egész sor kérdést rövényi szintre utalt. Tehát a demokratikus jogállamiságban túlságosan felértékelődött a törvényi szintű szabályozás szerepe — már ami az országgyűlés terhelhetőségét illeti. Magyarországon az a jövő útja, hogy létrejöjjön egy pontosan körülhatárolt munkamegosztás, hogy mi az országgyűlés szabályozási jogköre, mi a kormányé és mi az egyes miniszterek és önkormányzatok szabályozási jogköre. Ha ez így megvalósul az államszervezetben, akkor már csak azt kell vizsgálni, hogy egy adott kérdést a törvény kinek a szabályozási hatáskörébe utalta. Az előfoáduló jogszabályütközés esetén már nem az a kérdés, hogy melyik jogalkotó szerv van az állami hierarchiában magasabb szinten, hanem az adott kérdés kinek a szabályozási hatáskörébe tartozik. Adott esetben az ön- kormányzati rendeleteknek kell elsőbbséget biztosítani egy miniszteri rendelettel szemben, mert ha a törvény az adott kérdést az önkormányzat hatáskörébe utalta, akkor ezt a szabályozási jogkört egy miniszter nem csorbíthatja. Túlterhelt az Alkotmánybíróság — Áttekinthető-e a jogszabályok óriási halmaza egy apró önkormányzat tisztségviselője számára? — Ez idő szerint még nem ez az elv érvényesül, miután joganyagunk vegyes összetételű — részben új, részben pedig korábbi keletű jogszabályokból áll —, ezért kissé nehezen áttekinthető és ma még egy önkormányzati rendeletnek egy országos szintű rendelettel való ütköztetése esetén az országos szintű élvez elsőbbséget. Igen nagy megterhelést jelent az Alkotmány- bíróság számára az, hogy valamennyi önkormányzat rendeletéinek alkotmányossági kontrollja eléjük kerül, továbbá az, hogy hatáskörükbe tartoznak a helyi népszavazással kapcsolatos ügyek. Perspektivikusan a testület véleménye az, hogy ezeket a feladatokat célszerű lenne az államigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatát végző bírói testületnek átadni. Ők közelebb vannak a területhez, módjuk és lehetőségük van bizonyítási eljárás lefolytatására. Alkotmányos korlátok — Miképp dől majd el az abortuszvita? — Mi formai okokból semmisítettük meg az érvényben lévő jogszabályokat, de határozatunk nem pusztán formai határozat. Igyekeztünk kijelölni azokat az alkotmányos korlátokat amelyek között az Országgyűlésnek mérlegelési joga és egyben döntési felelőssége van. Én bízom benne, hogy az Országgyűlés — a vélhetően elég hosszú vita során — kellőképpen figyelembe veszi majd az Alkotmánybíróság határozatában elég nyilvánvalóan benne rejlő üzenetet a törvényalkotás lehetséges alkotmányos korlátáira. Ha ez így lesz, akkor az utólagos alkotmányossági kontrolitól nem kell tartania. Hogy mi lesz végül is? Csillagjóslásokba nem bocsátkozom. Kozma Ani Új tágasabb központi fekvésű helyre költözött a Medicor mintabolt Kapsváron, ahol nemcsak az orvosok, hanem bárki hozzájuthat gyógyászati segédeszközökhöz, a házi betegápolást segítő cikkekhez. A kibővített választékban a korábbi árukészlet mellett kozmetikai készülékek, a szépségápolásban használatos berendezések is megtalálhatók. Terveikben szerepel az is, hogy megvalósítják a megye háziorvosainak teljeskörü ellátását. (Fotó: Csobod Péter)
