Somogyi Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-08 / 238. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1992. október 8., csütörtök A törvényes garancia, amely a nyugdíjak vásárlóér­tékének megőrzését szava­tolná, változatlanul hiányzik — állapítja meg az idősek világ­napja alkalmából készített számvetésében Bleyer Jenő, a Nyugdíjasegyesületek Or­szágos Szövetségének el­nöke. A nyugdíjasoknak kb. a háromnegyede a létminimum alatt él és százezrekkel nőtt azoknak a száma, akik már élelmiszerüket, gyógyszerüket sem tudják megvenni. Az idő­sek ügye csak az éves nyug­díjemelés kapcsán kerül napi­rendre, alapos késéssel, szűkmarkúan — szögezi le a szövetség elnöke. Őszi üdüléshez hegyvidéki lehetőségeket ajánl mérsékelt áron a pihenni vágyók figyelmébe az Üdülő­vendég-szolgálati Iroda. A zempléni tájak közül a holló­házi Kastélyszállóra hívják fel a figyelmet; innen érdemes például Sárospatakra, Göncre, Telkibányára, de akár Szlovákiába is kirándulni. Szilvásvárad, Szalajka-völgy, Bélapátfalva, Eger is tartogat látnivalókat; Szilvásváradon néhány napos, Hollóházán egy- vagy többhetes időtar­tamra is bérelhetők szobák. Beszűkült lehetőségekről olvashatunk a Magyar Nyugdí­jas Egyesületek Országos Szövetségének tájékoztatójá­ban, a Nyugdíjasok Lapjában. Számos, korábban a nyugdí­jon felül nyújtott szolgáltatás megszűnt, így nem kapnak vagy a korábbinál csak kisebb mértékben kapnak lehetősé­get az idős emberek kedvez­ményes üdülésre, étkezésre, nem részesülnek illetmény- földben, olcsóbb fuvarban, szántási kedvezményben, vi­szont helyi adókat kell fizet­niük, többe kerül a biztosítás és felnőtt gyermekeikre is ke­vésbé számíthatnak, ha azok munkanélkülivé válnak... A nyugdíj nélküliek támogatására tett alapítványt a Nyugdíjnél­küli Időskorúak Országos Szervezete. Az alapítvány célja az öregségükre önhibá­jukon kívül nyugdíj és jövede­lem nélkül maradt idős embe­rek segítése. Többnyire olyan édesanyákról van szó, akik 30-40 évvel ezelőtt gyerme­keket neveltek, idős szülőket ápoltak, s évtizedekig társa­dalmi támogatás nélkül ma­radtak. Az alapítvány létéről mi is írtunk a Nyugdíjasok ol­dalán, most közöljük a címét: Hódmezővásárhely, Bercsé­nyi u. 21. Tel.: 62/42-387. A számlaszáma: OTP-fiók, Hód­mezővásárhely, 670-003394-3. A támogatás összege az adó­alapból levonható! Az áremelések ellentételezése mellett foglalt állást a Nyugdí­jasok Országos Kamarája. Az ok: csaknem 50 %-os ener­giaár-emelés a II. félévben, je­lentősen drágultak — és drá­gulnak még — az alapvető élelmiszerek, a gyógyszerek, s mindez számottevően rontja — a nyugdíjemelések és a korrekció ellenére — főként az ősszel, télen a nyugdíjasok és időskorúak anyagi helyzetét. Máig sem világos, hogy a kormány milyen kompenzáci­óval kívánja ellentételezni a megbomlott egyensúlyt — ol­vasható a kamara állásfogla­lásában. TUDNIVALÓ NYUGDÍJASOKNAK Nem változik az adókedvezményünk A következő esztendőre ér­vényes adószabályozást min­dig az előző év végén fogadja el a parlament. Mi történik ak­kor, ha időközben megváltozik például a tb-járulék fizetésé­nek módja vagy emelik a nyugdíjakat? Dr. Andrási Já- nóst, a Pénzügyminisztérium személyi-jövedelemadó-osztá- lyának vezetőjét kérdeztük: a fentiek miatt módosítják-e az idei évre érvényes adószabá­lyokat? — Természetesen nem. Évek óta nincs változás az egyéni vállalkozók tb-járulé- kának elszámolásában és a nyugdíjak adómentességének határa sem változott. Mint is­meretes, a társadalombiztosí­tásnak befizetett járulék két részből tevődik össze, a 10 százalékot — amelyből 6 a nyugdíj, a fennmaradó 4 szá­zalék pedig az egészségügyi biztosítás — nem lehet le­vonni a jövedelemből. A másik részt, a 44 százalékot viszont le lehet vonni. A munkaválla­lók többsége helyett a munka­adó utalja át a fizetésük 44 %-át, ezt kézhez sem kapják, nem is adóznak utána a dol­gozók. A cég ezt az összeget, mint költséget, levonhatja be­vételéből. Ugyanezen az el­ven működik az egyéni vállal­kozók járulékfizetése is, azzal a különbséggel, hogy mivel a munkavállaló és a munkaadó egy személy, a 44 %-ot költ­ségként számolhatja el, vagyis ezzel az összeggel csökken az adóalapja. — Vonatkozik ez azokra a kezdő vállalkozókra is, akik ebben az évben átmenetileg a 8000 forintos minimálbér után esedékes 4320 forintot fizetik be a társadalombiztosítás­nak? — Igen. A nyugdíjra és az egészségbiztosításra esedé­kes 10 százalék nem vonható le, de a többit — pontosan 3520 forintot — ők is költség­ként számolhatják el, és ez­után értelemszerűen nem fi­zetnek adót sem. — Az idén a nyugdíjakat kétszer, a korrekcióval együtt háromszor emelték. Változat­lanul érvényben van viszont a nyugdíjasokra érvényes 108 ezer forintos adómentes ha­tár. Amit nyertek a nyugdíj- emeléssel, ha dolgoznak, el­veszítik a többletet személyi jövedelemadó formájában... — A tb-járulék elszámolá­sához hasonlóan nem válto­zott ez az összeg sem. Az adótörvény ugyanúgy jövede­lemnek tekinti a nyugdíjat, mint a fizetést, a havi bért, a honoráriumot. A kedvezmény annyi a nyugdíjasok esetében, hogy ha nem dolgoznak, nem fizetnek személyi jövedele­madót. Ha viszont munkát vál­lalnak, akkor a nyugdíj össze­géig vagy 108 ezer forintig adómentes a jövedelmük. Ami a jövő évre esedékes szabá­lyozást illeti, azon most dolgo­zunk. A végső szót erről majd a parlament mondja ki, erről még korai lenne beszélni. — szabó — / Árnyékvetés Nem tudom, észrevették-e nyugdíjas olvasóink, hogy az idősek világnapját — az idén rendezték meg másodszor — nálunk, Magyarországon nem jellemezte eget verő ováció, lelkendező rendezvények sokasága, vagyis október 1-je nem volt éppenséggel örömünnepek sorozata széles e ha­zában. Ha összegyűltek is valahol — mint például Budapes­ten, a Láng Művelődési Otthonban, nagygyűlésen —, a pa­naszok áradatát, a követelések sorát zúdították a résztve­vők... Kire is? Mire is? Amúgy maguk között jól elmondták a magukét ezeken a fórumokon, mint tavaly ilyekor, s a leg­több probléma megoldatlan maradt (marad?). Árnyékot vetett az idei világnapi megemlékezésekre, hogy éppen akkortájt (micsoda időzítési) kezdték emlegetni: pénzszűkében van az államkassza, hát még a társadalom- biztosítás kasszája, s elképzelhető, hogy jövőre nem 16, csak 11 százalékkal emelik a nyugdíjakat, ott egye a fene, hogy közben az infláció ennél jóval magasabbra mászik és jó néhány öregember már most is kétségbeejtő szegénység­ben él... Szóval, annyi hántás éri mostanság az időseket, hogy semmi okot és igényt nem éreznek látványos ünneplésre: sem arra, hogy ők ünnepeljenek, sem pedig arra, hogy őket ünnepeljék. Megvannak ők enélkül is — a nagyobb törődés viszont igencsak hiányzik nekik. Vajon meddig hallgatják tét­lenül a panaszokat — jogos panaszokat! — azok, akikre az orvoslás feladatát ruházták? Jövőre megint lesz idősek vi­lágnapja, s akkor ugyanúgy felsorolják majd az ismert gon­dokat, mint tavaly ilyenkor vagy most október 1-jén? Mert bi­zony a múlt évi és a mostani követelések igencsak rokonítják egymást... Több mint két és fél millió a nyugdíjas, és több százezer olyan időskorú, van, aki nem kap nyugdíjat... Tessék már fi­gyelni a szavukra! Nemcsak azért, mert ilyen sokan vannak, hanem azért, mert egyre több közöttük a szegény, sőt na­gyon szegény ember. Szomorú, hogy számuk az idősek vi­lágnapján sem csökkent, inkább emelkedett. (hernesz) A TESTSÚLY ES A BETEGSÉGEK Az elhízás öregít Az öregedésben az elhí­zásnak is szerepet juttatnak, bár ennek a jelentősége sok­kal kisebb, mint a dohányzásé és a mozgáshiányé. Annyi mindenesetre leszögezhető, hogy az öregedést sietteti, az pedig már régóta ismert, hogy a szív- és érbetegségek, a cu­korbaj, sőt még a rosszindu­latú daganatok is a kövérek között sokkal gyakrabban ala­kulnak ki, mint a normálsú- lyúak körében. Mindezek mel­lett az elhízás az egyik legna­gyobb műtéti kockázatot is képezi. Érdekes német és hol­land megfigyelés volt, hogy a háborúban született gyerme­kek sokkal egészségesebbek maradtak, mint a békeidőben születettek, és ebben az édes­anyák terhesség alatti; koc­kázatot, mennyiségi és minő­ségi túlzásokat nem tartal­mazó táplálkozása játszott szerepet. Kiderült, hogy a kö­vér, elhízott terhesség sok- zsírsejtű magzat születését eredményezi, ennek inzulin­rezisztenciájával, megnöve­kedett kalória- és édességfo­gyasztásával és végül felnőtt­kori, nehezen lefogyasztható nagyzsírsejtű elhízásával. Igen nagy az édesanyák fe­lelőssége'I Nemcsak abban, hogy mit és mennyit esznek terhességük alatt, hanem ab­ban is, hogy a csecsemőt mi­vel és hogyan táplálják, milyen ételekhez szoktatják. Kiderült, hogy a mesterségesen túltáp­lált, háromhónapos korában 6,5 kiló feletti csecsemőnek szintén többzsírsejtű az elhí­zása, ennek minden további kedvezőtlen következményé­vel együtt — az anyatejjel táp­lált csecsemő pedig sohasem szokott elhízni. Az édesanya felelőssége gyermeke későbbi elhízásá­ban abban is kifejezésre jut, hogy a gyermekkorban meg­szokott ízek annyira beépül­nek az ember memóriájába, hogy azok az élete végéig el­kísérik. E sorok írója 66 éves, tanulmányai miatt már tízéves korában elkerült otthonról, de az édesanyja főztje számára még most is a legfinomabbak, annak ellenére, hogy mint táp­lálkozástudományban járatos orvos biztonsággal tudja, hogy azok egészségtelenek. Persze, egészségünk meg­őrzése érdekében az új ízek­hez is célszerű — még idős korban is — hozzászoknunk. A legnagyobb sikerélményt ugyanis mindenkor az adja, amikor képesek vagyunk ön­magunkat legyőzni. Dr. Angeli István Figyelemmel kísérik sorsukat Somogyi volánosok Harkányban és Zalakaroson A Kapos Volánnál a köz­ponti igazgatóság szakszer­vezete még augusztusban hozzálátott az idősek napja előkészítéséhez: kedves hangú levelet küldött a kapos­váriéhoz tartozó mintegy 380 nyugdíjasnak, s abban több, kellemesnek ígérkező kirándu­lás lehetőségét kínálta fel. — Tudjuk, hogy idős kollé­gáink közül sokan szívesen járnak gyógyfürdőkbe — mondta Ripli Andrásné, a vál­lalat nyugdíjas-ügyeinek egyik intézője. — Ők is igénybe ve­hetik például az igali üdülőn­ket, igaz, hogy a mai önellátó üdülés költségei nem a kis­nyugdíjasok pénztárcájához igazodnak... Az idén — az idősek napja kapcsán — egynapos kirándu­lást szerveztünk a nyugdíjasa­ink körében különösen nép­szerű Harkányba és Zalaka- rosra, méghozzá díjmentesen. És ingyen kapták a fürdőbelé­pőket is... Hogy valóban családias hangulatú legyen a kirándu­lás, úgy döntöttek: a nyugdíja­sok házastársukat is maguk­kal vihetik, s nekik sem kellett fizetniük. Ez a gyakorlat egyébként minden belföldi útnál, s a ter­vezett szlovákiai és ausztriai kirándulásra is csak névleges hozzájárulást kérnek tőlük. Úgy mondják: előrehozták az idősek napját, s egy héttel korábban, vagyis szeptember 24-én reggel csaknem megtöl­töttek két autóbuszt a volános nyugdíjasok és a hozzátarto­zók. Mi a Harkányba induló csoporttal tartottunk... Az úton a volt gépkocsive­zetők, szerelők, kalauzok és az aktív korukban egyéb volá- nos-foglalkozást űzők felem­legették a régi időket. Amikor a vállalat még Tefu, Aköv néven működött — ak­koriban a teherfuvarozás volt a fő profil, s bizony előfordult, hogy a sofőr egy-egy pesti úton öt-hat defektet is javított sallerral... — Jóleső érzéssel tölt el, hogy a mai vállalat, jóllehet már szinte kizárólag személy- szállítással foglalkozik, min­den régi dolgozót, így minket, nyugdíjasokat is a magáénak tekint — mondta elismerően Bornemissza Lajos, volt busz­vezető, aki olykor még ma is odaül a volánhoz. — Hívnak, és én nagy örömmel megyek, mert a kocsivezetés az éltető elemem. A másik sofőr, Bakonyi Jó­zsef 32 évi szolgálat után buszvezetőként vonult nyug­díjba. Miután megnézték a máriagyűdi templorViot, a „Tenkes-hegy levét" kortyol­gatva idős cimborájával azokra az időkre emlékezett, amikor még a „billenősek” je­lentették a legfőbb bevételi forrást a vállalatnak. — Jó, hogy az idősek napján a világ odafigyel az öregekre — je­gyezte meg. — A mi vállala­tunk vezetői egy pillanatra sem veszítették szem elől azokat, akik becsülettel itt őszültek meg. Persze mi, öre­gek is együtt élünk — még mnst is — a Volánnal. Varga Lászlóné annak ide­jén a kárpitosműhelyben dol­gozott, s onnan ment nyug­díjba. Most arról beszélt az asszonyoknak, milyen jó, hogy ismét együtt van a volt munkatársakkal, s ha a válla­lathoz látogat, ott ma sem te­kintik idegennek. Amikor a busz az esti órák­ban Kaposvárhoz közeledett, Ripliné — Pannika — arról ér­deklődött, mit lehetett vagy kellett volna másképp csinálni a kirándulás során. A résztve­vők azzal válaszoltak, hogy megköszönték az utat, s azt kívánták: bárcsak jövőre is így, idősek napja táján megint együtt lehetnének... Kovács Sándor HASZNOS ELFOGLALTSÁG, NEMES SZÓRAKOZÁS Nyugdíjas festő tárlata Fonyódon Szabó Lajos festményeiből nyílt kiállítás Fonyódon a Mű­velődési Házban. Az idős, nyugdíjas helyi festő így vall magáról: — Somogyszobon szület­tem, 1919-ben. Harmincadik éve hogy Fonyódon élek, ti­zenkét éve nyugdíjasként. A festéshez való kötődésemet Raksányi Lajosnak köszönhe­tem: ő szerettette meg velem a festést csurgói diákéveim alatt. A szakköri foglalkozá­sok, múzeumlátogatások és a gyakorlatban szerzett tapasz­talatok alapján gyarapítottam képzőművészeti ismeretei­met... Hogy mit jelent számomra a festés? Hasznos elfoglaltsá­got, célirányos programot, nemes szórakozást és eszté­tikai élményt. A tárlat október 16-ig tekint­hető meg.

Next

/
Thumbnails
Contents