Somogyi Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)
1992-10-07 / 237. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1992. október 7., szerda Katonai gépkocsik az utakon A honvédség éves kiképzési tervének megfelelően, az augusztusban bevonult gép- és harcjárművezetői sorállomány felkészítése keretében, e hónap első felében nagytávolságú vezetési gyakorlatokat hajt végre. Ezért gyakoribb katonai járműmozgásokkal kell számolni egyes helyőrségekben és azok 50-100 kilométeres körzetébe tartozó közutakon. Új műholdas tv-adás A közeljövőben indítja adásait a Bp.1. elnevezésű német tulajdonú kereskedelmi televízió, az Amerikai Egyesült Államok tájékoztatási hivatalával (USIA) szoros együttműködésben. A napi 24 órás adást — amelyben tíz alkalommal közvetötenek 26 perces híradót — előreláthatólag az Astra műholdról sugározzák a kelet-európai nézőkhöz hét nyelven. Személyügyi kollégium Qrszágos személyügyi kollégiumot hoztak létrea Munkaügyi Minisztériumban személyügyi munka, illetve az emberi erőforrás-gazdálkodás hatékonyságának javítása céljából. Az új szakmai testület a nemzetközileg is bevált módszerek hazai alkalmazását kövánja elősegíteni pályázatok kiírásával, tapasztalatcserével és ajánlásokkal. Művelési kötelezettség Tudatosítani kell a gazdálkodókban, hogy a termőföld hasznosításáról és a művelési kötelezettségről rendelkező jogszabály nem őr elő haszonnövény-termesztési kötelezettséget. Kimondja viszont a termőtalaj védelmének, valamint gyommentes állapotban tartásának kötelezettségét azzal, hogy a talajnak különleges beavatkozás nélkül is alkalmasnak kell lennie a termesztésre — erre hövja föl a figyelmet a szaktárca. A Phare és Magyarország Magyarország 1993-ra az idei 100 milliós ECU Phare támogatásnál többet szeretne kapni. Eddig Magyarországnak összesen 314 millió ECU támogatási keretet hagytak jóvá az Európai Közösségek. Ebből azonban csak mintegy 60 milliót sikerült felhasználni. Magyarságismereti népfőiskola A magyarság szórványban élő csoportjainak, és a hazai nemzetiségiek néprajzi, vallási és történelmi bemutatására vállalkozó előadássorozatot indít az újkigyósi Ipolyi Arnold Népfőiskola. A háromnapos rendezvény a moldvai magyarsággal foglalkozik. Támogatást kérnek a mütrágyagyártók A Magyar Vegyipari Szövetség a hazai műtrágyagyártók nevében piacvédelmi intézkedést kért a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumától. A kérést a termelők azzal indokolták, hogy évek óta nagy mennyiségű import műtrágya érkezik az országba, igen alacsony áron, miközben a magyar műtrá- gyahyárakban akereslet hiánya miatt áll a termelés. Köszöntő fuvolán és hárfán Hangverseny a zenei világnap tiszteletére Az államé a legnagyobb jövedelem Minden fejlett országban az állam a legnagyobb jövedelemtulajdonos. Ez így volt a legliberálisabb — és az állam szerepét erősen visszaszorító — Angliában Thatcher asz- szony idején és az Egyesült Államokban Reagan elnök alatt is. Akármilyen is a parlamenti többség és a kormány filozófiája, a modern államnak akkora szerepe van a társadalomban, hogy azokat csak nagy jövedelem birtokában tudja ellátni. Szerethetnek bennünket az istenek. Szerethetnek, mert olyan kiváló művésszel ajándékozták meg városunkat, mint Drahos Béla világhírű fuvolaművész. Ő volt a hétfő esti hangverseny csillaga, amelyet a református templomban a zenei világnap tiszteletére rendezett a Kaposvári Kamarazenekar és a Liszt Ferenc Állami Zeneiskola Mikrokozmosz Művészeti Alapítványa. És még valaki. A januárban diplomázott Sipkái Deborah hárfaművész, akit az Állami Hangversenyzenekarban fedezett fel a művész. Milyen szerencse, hogy rátalált! Mozart Fuvola-hárfa versenye kettőjük előadásában szipor- kázóan szép élménnyel gazdagított bennünket ezen az estén. Drahos Béla már Corelli g-moll concerto grossójának dirigálásával is kiérdemelte a közönség elismerését. Energikus, ám mértéktartó vezénylésével előcsalogatta az újonnan alakult kamarazenekar erényeit: a teltebb, egységesebb hangzást, a finom tónusokat. A barokk mester „feleselő” zenekari műve igazi belépő volt a zeneirodalom óriásához, Mozarthoz. A Fuvola-hárfa verseny előadása letűnt klasszikus korokat idézett. A karmester itt nem volt más, mint maga a fuvolaművész — Drahos Béla —, aki a bevezető dallamokat csupán könnyed fejbólintás- sal, tekintetének pásztázásá- val csalogatta elő. Ezt az intim játékot színesítette a lágyan megszólaló fuvola és a csengő-bongó hárfa hangja. A fantasztikus koncentrációt és összehangolt játékot igénylő előadás egy sokoldalú művész portréját rajzolta elénk. Az aranyfuvola hangja úgy simult, trillázott, évődött és Kovács Gyula ezredes főosztályvezető elmondta: a 9 hónap mérlege 70 millió utas és 20 millió jármű. Mindekettő nagy szám, az elmúlt év azonos időszakához képest 6, illetve 4 százalékos csökkenés tapasztalható. — Hol volt nagyobb, s hol csökkent a forgalom? — Feri-hegyen, valamint horvát és szlovén viszonylatban jelentős, az ukrán határon kisebb mértékben tapasztaltunk növekedést. Osztrák, román, cseh és szlovák vi- szonlyatban csökkenés volt. Az osztrák mérséklődés meghaladta a 12 százalékot. Ettől függetlenül természetesen a nyári időszakban gyakran volt csúcsforgalom, főleg Hegyeshalomnál, Sopronnál, de gyakran Rábafüzesnél is. Érdekesség, hogy beléptek a nemzetközi forgalomba a kis repülőterek. Ezeken eddig az idén közel 6 ezer utast léptettünk át. — A határőröknek nem csak turistákkal volt dolguk... Drahos Béla dirigál simogatott, mint hajdan a gyermeklelkű Mozart tette azt. Sipkái Deborah hárfája lágyan ölelte körül a szólódallamokat, hogy aztán időnként versenyre kelve a szárnyaló fuvolaszólóval vízesésként omoljon alá a zenekar kiteljesedő dallamfolyamába. Két kiváló — egy érett és egy pályája kezdetén levő — művész produkcióját hallgathattuk őszinte áhítattal. Jó szeme és főként jó füle volt Kobajasi Ken Ichirónak, amikor az 1989-es zenekari próbajátszáson a fiatal művésznőt választotta ki az Állami Hangversenyzenekar hálásának. És jó érzékkel választott Drahos Béla is, amikor őt — mindannyiunk örömére — bemutatta a kaposvári közönségnek. A befejezésképpen felcsendülő Mozart mű, az A-dúr szimfónia ismét a karmester erényeit csillantotta meg. — A zenekar magját gyermekkorom óta ismerem, jó velük együtt dolgozni — nyilat— Több ezren akarták tiltott módon átlépni a határt. Közokirathamisítás miatt több mint ezer személyt állítottunk elő, s lelepleztünk közel 200 embercsempészt. Gyakran találkoztunk hamis német vízummal, s olyan útlevelekkel, amelyekben kicserélték a fényképeket. Hamisítják már a tartózkodási engedélyeket is. Jellemző volt a nagy átutazó személy és teherforgalom. A korábban Szerbián áthaladó forgalom átterelődött Magyarország területére. — Az ENSZ embargó betartása adott-e munkát? — Nem is keveset. A tilalom alá eső szállítmányok visszafordítása, kezelése komoly gondot, állandó fokozott figyelmet igényelt. Foglaltunk le szép számmal fegyvert, lőszert, robbanóanyagot. Megjelentek egyre nagyobb számban határainkon a lopott autók. A határforgalmi főosztály vezetője elmondta még, hogy a kényelmesebb átlépés érdekében egy-két napos időtar(Foto: Csobod Péter) kozta Drahos Béla a hangverseny után. — Remélem, hogy ez a hangverseny egy olyan kezdet, amely színvonalas jövőt ígér! A művész holnap hajnalban angliai hangversenyére utazik. Az állítólagosán hidegvérű angol polgároknak ugyancsak kettős minőségében: karmesterként és fuvolaművészként mutatkozik be. De a fáradságot nem ismeri. Főképp akkor nem, ha szülővárosáról, Kaposvárról van szó. Kell-e ennél szebb ajándék a zenS világnapján? — Azt remélem, hogy ma este csöndre találunk és békesség árad lelkűnkbe — mondta a hangverseny megnyitása kapcsán Bellái Zoltán református lelkész, városi képviselő, tanácsnok. Corelli és Mozart muzsikája a két kiváló művész és a Kaposvári Kamarazenekar tolmácsolásában valóban feledtették a templom falain kívül lakozó békétlenséget. Várnai Ágnes tamra közel 300 esetben nyitottak ideiglenes átkelőket a különböző határszakaszokon. Az elmúlt évben Bozsokon, Szentpéterfán, Fertőrákoson, Fertődön és Jánossomorján nyitott átkelők tapasztalatait rövidesen értékelik. Tervezik a hegyeshalmi közúti átkelőhelyen a magyar és az osztrák szervek egy helyen közösen végezzék el az ellenőrzést, az útlevélkezelést és a vámvizsgálatot egyaránt. Az elképzelés szerint a magyar oldalon történik majd a személy, az osztrákon pedig a teherforgalom ellenőrzése. Hasonló várható a vasúti határforgalomnál is. Rövidesen megszületik a végleges megállapodás arról, hogy osztrák határőrizeti szervek települnek át a hegyeshalmi, soproni és szentgotthárdi vasútállomásokra, hasonlóan a magyarok pedig Pamhagenbe. Szlovéniával sokat javult a kapcsolat azzal, hogy nemrégiben megnyílt a tornyiszentmiklósi és a felső- szölnöki átkelő. Új határállomást terveznek Beremenden, ami Horvátországgal javítja majd az összeköttetést. Cseresznyák István A honatyák döntenek Az állam jövedelemigénye — elvileg — csak akkor csökkenhet, ha gyökeresen mérséklik társadalmi szerepét vagy ha a feladatait a gazdaság más szereplőire hárítja: magukra vállalják az üzleti vállalkozások, a nyereségre számot nem tartó alapítványok, társadalmi egyesületek. Előfordulhat az is — bár ez a ritkábbik eset —, hogy a feladat maga szűnik meg, vagy zsugorodik össze: ilyen lehet egy ország katonai költségvetése, amikor háborús időszakot békeévek követnek vagy a nemzetközi feszültség csökken. Mérséklődhet ez a jövedelemigény akkor is, ha az állam csökkenteni tudja önmaga kiadásait, mondjuk racionalizálja, gépesíti az intézmények, hivatalok munkáját. Az államháztartás terve — a költségvetés — összeállításakor a pénzügyi szervek rendszeresen kísérletet tesznek az egyik vagy a másik módszer alkalmazására, az állami „nadrágszíj” szorosabbra húzására, de a végső szót minden esetben a törvényhozás mondja ki: a honatyák döntik el, melyik jövedelemtulajdonosra hárítják át a tényleges terheket. Az állami bevételek legnagyobb része a különféle adókból származik. Nem a piacon értékesített szolgáltatásainak bevételeiből él (bár évről évre gyarapodnak az illetékekből és a különféle díjakból származó bevételek), nem is a tulajdonában álló vagyontárgyak hozamából vagy azok elidegenítéséből fedezi a kiadásait, jóllehet az utóbbi időben ezek a bevételek sem csekélyek. Mire költi? Az éves költségvetésben a külföldön vagy belföldön felvett hitelek, kölcsönök is alárendelt szerepet játszaNapokon belül, legkésőbb a hónap közepére elkészül az új idegenforgalmi koncepció tervezete, amelyben az ágazattal kapcsolatos privatizációs elképzelések is szerepelnek — mondotta Schagrin Tamás, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára. Egyelőre az érintett szakterületeken folyik a nagyarányú munka. A vendéglátóipari és idegenforgalmi főiskola szakemberei, illetve a különféle érdekképviseleti szervezetek sanak, mert a deficit nagyságrenddel kisebb, mint a költségvetés bevételei. Bár az évtizedek alatt felhalmozódott belföldi államadósság és annak kamatai nem jelentéktelen tételek! Hogy miért nem említem a külföldi államadósság dol- lármilliárdjait? Mert azok formálisan nem számítanak államadósságnak. A jegybankot terhelik, amely a felvett összegeket túlnyomó- részt az állami költségvetésnek adta kölcsön, amelyik azután — nem visszterhes alapon — szétosztotta a pénzt a veszteségek fedezésére, az árak támogatására, a nem mindig meggondolt beruházások finanszírozására. A nyolcvanas években már a kamatok törlesztéséhez is kölcsönöket kellett felvenni, s ezek ösz- szegével is szaporodott az adósság. Az állam mire költi a jövedelmeit? Árukat és szolgáltatásokat vesz, béreket fizet belőle, szociális megfontolásból bizonyos hányadát a jövedelmének újra elosztja. Ezek az úgynevezett transzfer kiadások: a kamatkiegészítések bizonyos célhiteleknél vagy mondjuk az állami kezességek. Aránykorrekció A költségvetés végrehajtása során bevételei segítségével az állam megváltoztathatja a jövedelemarányokat, alakíthatja a fizetőképes kereslet összetételét, amennyiben nem ugyanolyan arányban és ugyanarra költi el a bevételeit, mint ahogyan azt az eredeti jövedelemtulajdonosok — a vállalatok, a lakosság — tették volna. A kiadások révén — segélyekkel, támogatásokkal — szintén végrehajt jövedelemarány-korrekciókat, s nagy szerepet játszik a szolgáltatási kínálat alakításában és a foglalkoztatás alakulásában. Bácskai Tamás ját területük specialitásait is figyelembe véve fogalmazzák meg javaslataikat. Schagrin Tamás közölte: a koncepcióról még korai nyilatkozni, hiszen a februárban elakadt munkát kell most alig egy hónap alatt elvégezni. Az azonban máris látszik, hogy melyek lesznek a főhangsúlyok. Emellett a kulturális, a gyógyászati, a gyógyvizekhez kapcsolódó, a sport- és falusi turizmus fejlesztése is nélkülözhetetlen. Eddig a magyar határokon 70 millió utas, 20 millió jármű Sokat mondanak annak a határmérlegnek adatai, amelyet most készítettek el a Határőrség Országos Parancsnokságának Határforgalomi Főosztályán. Nélkülözhetetlen az idegenforgalmi fejlesztés Formálódik már a tervezet
