Somogyi Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-29 / 254. szám

1992. október 29., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TAJAK 5 (íazdaasszonyokat képeznek Gazdaasszonyképző iskola idult Nagyatádon. Az or- zágban már több helyütt mű- ödik hasonló szakiskola; ánta Nagyatádon a vártnál agyobb érdeklődés mutatko- ott. A városból és a környező slepülésekről huszonkilenc iák jár a speciális iskolába. A yakorlati oktatás hatékony­ágát növeli, hogy a tanulók ibb csoportra osztva sajátít­ok el a sütés-főzés, a varrás, csecsemőápolás és beteg- ondozás, valamint a kerti tunkák mesterfogásait. A özismereti tárgyakat a nagy- tádi 2. számú általános is- ola tanárai tanítják. Köszöntötték a körorvost A somogyszobi férfiak ba- áti köre szervezésében teg- ap ünnepi ülésen köszöntőt­ök Várvízi Jánost, a falu pol- árát, aki 53 évig volt a köz­ég körorvosa. A kilencven- gy éves doktort sokan még iá is felkeresik különféle pa- aszaikkal. Vagyonátadást kezdeményeztek A nagyatádi képviselőtestü- it döntött a város belterületén eépítetlen földek önkor- íányzati tulajdonba átadásá- ak kezdeményezéséről. Igé- yelték a Somogyi Erdő- és afeldolgozó Gazdaság, a após Volán és a Dél-somo- yi Mezőgazdasági Kombinát legjelölt területeit, s kérték a omogy Megyei Vagyonátadó izottságtól, hogy a megjelölt őrületeket adja önkormány­át! tulajdonba. Felújítások Iharosban A volt iskolaépület felújítá­sra csaknem kétmillió forintot öltött az iharosi önkormány­át. Több mint egymillió forin- is költséggel 500 méternyi tat aszfaltoztak, s nemrég észült el a járdaépítés-felújí- ls is a község főutcán. A na- /obb beruházások közé tar­áik a község temetőjének indbetétele és a ravatalozó (újítása. 4 legkisebbeknek németül A nagyatádi Rozsnyói úti /odások nagycsoportja közel lórás német nyelvű műsort főtt tavaly a Solar szállóban. z idén egyedülálló kezde- ényezéssel próbálkozik Ga- neczné Józsa Aranka, aki íptember óta a kiscsopor- > óvodásokat tanítja a né- et nyelv alapjaira. Az tdigiek azt mutatják, hogy z állandóan elhangzó ma- rar-német kifejezéseket a cik sorra megjegyzik, ké- íbb reagálnak is rá. Játékos ódszereik kedvteléssé vál­ik az egésznapos elfogult­ig során. Titokzatos kór támadta meg a gesztenyefákat VÁLLALKOZIK AZ ISKOLA Gyenge termés olcsó áron Szakmunkástanulók A hatalmas gesztenyéskertjeiről híres Iharosberénybe a Tiszántúlról és Észak-Magyarországról is érkeznek vevők, hogy az ottani cukrászmesterek finomságait a legjobb gesztenye ízesíthesse. A gesztenye „hazájában” azonban a fákat pár éve különös kór támadta meg... A fák teteje kezd száradni — mondta Szakály Géza, aki­nek csaknem másfél ezer négyszögölnyi területen van­nak gesztenyefái. — Állnak itt akkora fák, hogy ritka ember az, aki ekkorát látott. Csak­nem három méter a törzs át­mérője. Legalább kétszáz éves. Akkora, hogy a róka is odút vájt benne... Termett szépen, aztán egyszer csak száradni kezdtek az ágai, a Lehámlik a fa kérge, a nö­vény pár éven belül elszárad kérgén meg piros foltok ütöt­tek ki, és lehamlott a kérge. Két év alatt teljesen elszá­radt... Többen is jöttek vizsgálni az ismeretlen betegséget. Köz­ben a nyavalya lassan terjedt, nem kímélte a fiatalabb fákat sem. A szakemberek sem tud­ták feltárni az okát. Először megpróbálták kivágni a beteg fákat és elégetni, de az sem használt. Pár éve a kultúrházban tar­tottak előadást a növényvédő- sök, hogyan lehetne legyőzni Hárommillió a lábodi iskola felújítására „Népművelőkábeltévé — Ha jövőre nem lesz bér­emelés, akkor az előző tanév­hez viszonyítva 1,5 millióval több pénzt kell előteremte­nünk — mondta Lassú István lábodi polgármester. A 3 mil­liós tartalékalapú költségve­tésből, akárhogyan oszt és szoroz, nem tudja kigazdál­kodni a pedagógusok 13. havi bérét. A 2300 lelkes településen az iskola és a művelődési ház is elöregedett, felújításra vár. Az előbbi tetőszerkezetének rendbetételére 3 millió forintot különítettek el a pályázaton nyert és az önkormányzat által kigazdálkodott pénzből. Az eddigi munkák 1,6 milliót emésztettek föl, és kérdés, hogy elég lesz-e a befejezésig a maradék pénz. Pedig az ön- kormányzat jól gazdálkodik, főként január elsejétől. Akkor alakultak önálló el­számolási egységgé. Lábod azonban még két település: Nagykorpád és Rinyabesenyő gondjainak egy részét is ma­gára vállalja. A felsőtagozatos diákjaik itt járnak iskolába, ezért az együttműködési megállapodás értelmében tár­sulásos alapon működtetik az iskolát. A nevelési segély rendszerének kiépítése a hát­rányos helyzetű tanulók föl­zárkóztatását segíti. Az iskola pedig nemcsak külsejében újul meg: szeptembertől az orosz nyelv mellett felmenő rendszerben már negyedik osztálytól oktatják a németet is. Az alsó tagozatban szakkö­rön sajátíthatják el a nyelv alapjait a nebulók. Ä régi, kissé túlméretezett művelődési házat is igyekez­nek hasznosítani a lábodiak. Az elsorvadó foglalkozások és szabadidős tevékenységek helyett üzleti vállalkozások születnek. Az élelmiszert és a ruhaneműt árusító üzletet, va­lamint a büfét egy kft működ­teti. A bevétel akármilyen cse­kély is, segít az évi 2 millió fo­rintos költségvetés kiegészí­tésében. A mozi Lábodon sem a XXI. század „találmánya”; sokkal inkább az a Kábel­tévé-egyesület és az önkor­mányzat által működtetett ká­beltévé. A havonta egyszer jelent­kező adás — már a lakások felében fogható — igen hamar népszerű lett. Nagy Tamás stúdióvezető és stábja hobbi­ból, illetve csekélyke tisztelet­díj ellenében készíti el a más­fél órás színes adásokat. A kábeltévé — várhatóan — a közművelődésnek is új „csa­tornát” nyit. Ám semmilyen televíziós adás nem ér föl a közös szó­rakozás nyújtotta örömökkel. Ezért is maradt fönn az ifjú­sági és a gyerekek szabadidős programját szervező Narancs- virág klub. A szőlész-borász és a méhészkor népszerű. A község központjának terve most készül, a tizenöt tagú községszépítő kör segítségé­vel. Ugyancsak a művelődési ház ad otthont a helytörténeti gyűjteménynek. Mike Györgyi nyugalmazott pedagógus húsz éves honismereti mun­kája révén szép anyag gyűlt össze. A pedagógusnő ter­vezi, hogy a televízióban egy ötrészes sorozatban mutatja be a község történetét, tárgyi emlékeit. A településen sok idős em­ber él. Áz otthonnak 12 bent­lakója van; 40 klubtag töltheti itt szabadidejét és 70 idős embernek szállítják naponta a friss, meleg élelmet. Az ön- kormányzat évi 1 millió forintot költ a gondozásukra. A lábodi önkormányzat megáll a saját „lábán”. A falu­ból való elvándorlás meg­szűnt, s ismét divatba jött a családi ház építése. Úgy tetszik, a megtartó erő az igyekezettel arányban nő. Várnai Ágnes a fertőzést. De amit ajánlottak, nem győzött meg senkit. — Ázt mondták, hogy per­metezzük a fákat — emlékezik a templomban Szakály Géza. — De hogyan lehet egy 30 méter magas gesztenyefát megperme­tezni?! Áz urak azonban felta­lálták magukat és rávágták, hogy tűzoltófecskendővel gondolták mindezt... A kórt a próbálkozások elle­nére sem sikerült megállítani. Újabb és újabb fák kérgén je­lenik meg a végzetes folt. Az a fa halálra van ítélve... Iharosberényben sokan fog­lalkoznak gesztenyével. Ta­valy a betegség ellenére is re­kordtermés volt, s jó áron — kilónként hatvanöt forintért — el is adták. Az idén nem jöve­delmeznek annyira a geszte­nyefák. A téesz a felvásár­lásra nem kapott hitelt, így nem veszi át a gesztenyét. Áz eddigi felvásárlók magánvál­lalkozóként próbálnak túladni a termésen. A zalai hűtőház­ban sincs hely az idei geszte­nyének; először a megmaradt tavalyin kellene túladni. A termés kevesebb mint fele az egy évvel korábbinak, s ebben is sok az osztályon aluli. Ez főképpen a hosszú' szárazság következménye. Az iharosberényi gesztenyét azonban még mindig keresik, bár a tavalyi árnál jóval keve­sebbet, 25-50 forintot adnak csak kilójáért. Barna Zsolt A készülő evangélikus templomban szintén dol­goztak az iskola tanulói A kórház vezetői elismerés­sel nyilatkoztak a végzett munkák minőségéről. Az evangélikus templom belső állványozása igazi szak­tudást igényelt. Vállalták az épület festését, előtte viszont a villanyszerelési munkákat végezték el, s rájuk vár a pa­dozat elkészítése. Mindez térí­tésmentesen, a szakma gya­korlása közben. Kölcsönös elszámolás alap­ján végeztek legutóbb parko­sítási munkákat a helyi Vo­lán-telepen. Ezért cserébe a cég elviszi őket Budapestre egy autótechnikai kiállításra. Ezentúl természetesen ke­ményen meg kell fizetni az olyan munkákat, amelyeket a lakatosok és az asztalosok végeztek a menekülttáborban. S mivel a városban csak ők üvegeznek, ennek is „rendes ára" van. Vállalkoznak, s ezt is meg kell tanulni — a diákok­nak, tanároknak egyaránt... Németh István Háromfai vállalkozók A kőművestől a talpmasszőrig Háromfán is — csakúgy, mint másutt — legtöbben a hagyo­mányos szakmák mesterembe­rei közül kértek vállakozói en­gedélyt. A víz- és gázveze­ték-szerelő mellett azonban a női- és a férfifodrászok is meg­élnek, s akadt olyan háromfai vállalkozói is, aki talpmasszázs- zsal foglalkozik. Az önkormány­zat egyik vizsgálata megálla­pítja, hogy vendéglátó egységek szempontjából a Jegjobb a köz­ség ellátottsága. Élelmiszerüzlet — a kereslethez képest — ke­vés akad a faluban. A háromfai vállalkozók is panaszkodnak: a romló gazdasági helyzettel együtt csökken a forgalmuk, sőt hóvégekre még ez elenyésző kereslet is megszűnik. Vannak a községben vállal­kozói szempontból még teljesen érintetlen területek is. Ezek közé, sorolható a háztartási- gép-ja­vító, a szolgáltatások közül a varrónő és a cipész hiánya. Pe­dig ezeket a Háromfán élők jog­gal igényelnék. - bzs ­A tanítás felelőssége van je­len azokban a munkákban, amelyeket városszerte vé­geznek a nagyatádi szakmun­kásképző iskola diákjai. Okta­tóik vezetésével az utóbbi két hónapban több intézményben és egy templomrekonstruk­ción dolgoztak önkéntesen, főként festő, villanyszerelő és kőműves szakmákban. A városi kórház IX. emele­tének teljes belső felújítását végezték el, közel félmillió fo­rint értékben. Kompi Gyula szakoktató vezetésével más­fél hónapig dolgoztak itt az is­kola tanulói. Naponta 10-15 „szakmunkás-várományos” kezdett neki a belső munkák új feladatainak: előkészítették festéshez a falakat, gletteltek és csiszoltak, ahol kellett. A nyílászárók és radiátorok má­zolása a diákok közül sokak­nak már csak „rutinfeladatot” jelentett, hiszen nem ez volt az első ilyen jellegű munkájuk. A beteg gyermekek napjait tet­ték elviselhetőbbé azzal is, hogy rendezettebb körülmé­nyeket teremtettek gyógyulá­sukhoz. Bővítik a nagyatádi szennyvíz- tisztítót Szabad területekre, úgyne­vezett zöldmedencékbe injek­tálták a nagyatádi szennyvízi­szapot eddig a szennyvíztisz­tító munkatársai. Most bővítik a telepet: iszapsűrítőt és hozzá tartozó szalagprésgép- házat építenek, ahonnan kon­ténerekben szállítják el a ké­sőbb számos területen hasz­nosítható száraziszapot. Új technológiával dolgozik az ül- lepítő is. A légbefúvásos rendszert egy tatabányai cég készítette.

Next

/
Thumbnails
Contents