Somogyi Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)
1992-10-28 / 253. szám
14 / / SOMOGYI HÍRLAP — TEVETESZT 1992. október 28., szerda A bőség zavara a színes-tv-piacon A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a MEEI termékösszehasonlító vizsgálata Egy család életében mindig nagy esemény a tartós fogyasztási cikkek vásárlása, amelyet gyakran hosszas ter- vezgetés előz meg. De amikor elérkezik a várva várt pillanat, a vásárló gyakran tanácstalan. Melyik terméket vegye? Melyik a legjobb? A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség segíteni szeretne ebben a dilemmában. Kiváló szakintézetekkel termékösszehasonlító vizsgálatokat készített, s azt a nagyközönség rendelkezésére bocsátja. Az egyik legnépszerűbb tartós fogyasztási cikk a színes televízió. A kereskedelemben jelenleg több mint száz fajta készülék kapható a legkisebb képátlótól a 100 cm-s méretig. A Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet (MEEI) az utóbbi öt évben mintegy 340 fajta színes-tv-készülék minősítő iratát adta ki, ezért mi sem volt nyilvánvalóbb, mint hogy a főfelügyelőség az intézetet kérje fel a legnépszerűbb 51-55 cm-es képátlójú készülékek vizsgálatára. A tesztet és a szakelemzést Géczy Géza végezte el. A kiválasztott készülékek minden esetben rendelkeznek biztonságtechnikai és előzetes minőségvizsgálattal. Kínálat, követelmény Napjainkban, aki tv vásárlásra adja a fejét — s ezt kellő körültekintéssel, a kínálat előzetes tanulmányozásával kívánja megalapozni — ugyancsak nehéz helyzetbe kerül. A kereskedelem a nagyobb képcsőosztályú, drágább típusokból is széles kínálatot vonultat fel, míg az átlagosabbnak számító 51-55 cm-es képcsőosztály kínálata első ránézésre szinte áttekinthetetlennek látszik. Ezt a tarkaságot csak bonyolítja, hogy egyidőben jobbára az áruházakon és néhány nagyobb, híradástechnikai üzleten kívül nincs is mód a kínálat legalább egy részletének összehasonlítására. Ráadásul az újkori kereskedelmi szokások miatt a legváratlanabb helyeken találkozhatunk sosem hallott márkájú készülékekkel is, mai megint csak nehezíti a döntést. Tesztünkbe elsősorban olyan típusokat vontunk be, ahol egyértelműen ítéltük a kereskedelmi hátteret és a forgalmazást, s alapvető feltétel volt, hogy a készülékek feleljenek meg a hazai előírásoknak, és biztonsági szempontból is teljesítsék a követelményrendszert, vagyis vizsgált, jóváhagyott konstrukciók legyenek. Sajnos a tapasztalat az, hogy az olcsóbbnak tűnő ár bűvöletében garanciát, szavatosságot nyújtani nem tudó kereskedőktől is vásárolnak. Ezekért a „jó üzletekért” azonban éppen a kispénzű vásárló előbb-utóbb nagy árat fizet. Az 51 és 55 cm-es képcsővel szerelt tévék az átlagos — nem éppen nagy — szoba, illetve lakásméretekből következően a leginkább keresett típusok. Optimális nézési távolságuk a képcsőátló négy-ötszörösének felel meg, s némelyik lakótelepi lakásban több nem is igen teremthető meg a tv-fotel és a képernyő között. A képcsőméret megadása a gyártók részéről egyébként elég huncut dolog. A valós képméret — mint táblázatunkból kiolvasható — mindig kisebb, mint a típusjelben szereplő. A gyártók ugyanis az üvegballon külső mechanikai méreteit adják meg, és a jelzések ezzel vannak összhangban. Az 51 és 55 cm-es képcsövek között egyébként a látható felületet illetően nagy különbség nincs, magasságuk és szélességük csak néhány mm-rel tér el; az előbbiek sarkaikban ugyanis íveltebbek, legömbölyítettebbek, míg az utóbbiak teljesen sarkosak, jobban megközelítve az igazi képkivágást. A „kisképcsövesek”-től sok esetben nem a puritánságot, a másodkészülék szerepét várjuk, hanem egy sokoldalúan kihasználható, a házi videórendszer központi részének is tekintjük. Ezért a kép és hangminőségen kívül külön figyelmet szenteltünk a csatlakoztatásoknak, szolgáltatásoknak és a kezelhetőségnek is. Kezelhetőség A behangoláshoz a készülékek többségénél az OSD (On Screen Display), vagyis a beállítások képernyőn történő megjelenítése ad segítséget. Gyakorlatban egy balról jobbra növekvő színes sáv jelzi, hogy az állomáskeresés az adott frekvenciatartományon belül hol tart. Ez különösen a feszültségszintézeres készülékeknél praktikus, ahol közvetlenül nem lehet beírni a keresett csatorna számát. Közvetlen csatornaszám beírása, vagyis frekvenciaszinté- zeres hangolása van például a két ITT-nek, a Videotonnak, a KV-X2151K Sonynak, a Bla- upunktnak és a Grundignak. Érdekes, hogy bár ez utóbbi kettő belső felépítésében teljes rokonságot mutat, de a Grundignál, akár csak az ITT-knél nem alkalmaztak OSD-t. így a kezelő, ha nem ismeri a keresett csatorna számát, a kijelző ablakában felvillanó számokból tudja, hogy hol tart. Az OSD hiányát inkább finomhangolásnál és az alapbeállításoknál érezzük, ahol csak egy viliódzó fénypont jelzi, hogy a készülék veszi a parancsainkat, de a beálTeszteredmények lítások tartományát nem jelzi ki. A használati útmutatók tanulmányozása néha azt az érzetet keltette, hogy a forgalmazók kevésbé ismerik fel ezeknek a kis füzeteknek a fontosságát. A Sharpok eredeti japán nyomása vicces dolgokat rejtett a szövegbe, a KV-2184 MT-nél is elkelne némi magyarítás, míg a Sam- sungnál az ábrákat hiányoltuk. Kétségtelen, hogy a tévéket manapság jobbára fotelból kezelik, s a készülékeken levő gombok vagy az alapbeállításokat szolgálják vagy csak másodlagos szerepet játszanak. Éppen ezért a távvezérlőtől azt várjuk, hogy minél nagyobb kezelési komfortot nyújtson, gombjai biztosítsák a könnyű, lehetőleg tévesztésmentes kezelést. A 16 készülék a legkülönbözőbb megoldásokat produkálta. A 21 GR 1251/42B vezérlője hangerőszabályozáson és programléptetésen kívül sokkal többe nem képes beleszólni, ennél kevesebb funkcióra már nem is érdemes távvezérlőt csinálni. A Mitsubishi négy tucatnyi gombjának tökéletes mértani rendje és azonos alakja viszont megköveteli az odafigyelést. Jó példa az ITT-k távvezérlője: gombjai csoportosításával, megkülönböztethetőségével szinte biztosítja, hogy ujjunk sötétben is észrevegye a keresett funkciót. Igen praktikus a Sony KV-X2151K vezérlője, ahol egy tokba becsúsztatható és fordítható egységnek van egy bonyolultabb, a behango- lást, funkcióállítást, teletextet és magnókezelést biztosító oldala, és van egy „hétköznapi”, csak fontosabb szabályozásokat lehetővé tevő is. Csatlakoztatások Igazi használati komfortról valójában kevés készüléknél beszélhetünk. Póthangszóró csatlakozója csak a két Videotonnak van, fejhallgató-csatlakoztatás is alig 30 százalékon található. A DMQ 2044-nél, a CV 5130-nál' és a KV 2184 MT-nél csak AV (audio-video) bemenet van, a 21 GR 1251/42B-nél pedig még ez sincs. A hátlapon levő csatlakoztatásokon kívül csak a Grundig és a Sony büszkélkedhet további jelfogadásokkal. Az előbbinél az előlapon van egy-egy RCA aljazat, például a kamkorder AV jelének gyors fogadására, a Sony KV- X2151K viszont szinte mindent felvonultat hátlapon és előlapon, amire egy videós igényt tarthat. Az előlapon az RCA aljzatokon kívül van Hősiden csatlakozó, amelyen keresztül Y/C bemenet lehetséges Hi-8-as vagy S-VHS jelek fogadására. Ez. utóbbinak igazi jelentősége akkor van, ha a tervekben Super rendszerű kamkorder vagy videó szerepel, ahol a külön utat járó világosság (Y) és színjei (C) nagyobb sávszélesség mellett kevésbé érzékeny az interferencia- zavarokra. Ennél a készüléknél a hátlapon is két Scart csatlakozó van (ezek is fogadnak „S” jeleket), így egyidejűleg videó és például műholdvevő is csatlakoztatható. Kép és a hang Vételkészség szempontjából mindegyik készülék jó jellemzőket mutatott, mind érzékenység, mind vételi normák szempontjából. Külön vizsgáltuk tesztalanyaink viselkedését központi antennás rendszerben is, amikor a sűrűn egymás mellé helyezett csatornák kedvezőtlenebb készülék szelektivitás esetén a szomszéd csatornát zavarják, röviden szólva abba „átlátszanak”. Ebből a szempontból enyhe átúszást, világosabb háttér esetén az ITT-nél, a TS 3354-nél és a DMQ 2044-nél tapasztaltunk néhány kritikusabb csatornán. Az átviteli jellemzők mérése során igen jó videóátvitelt mutatott a Blau- punkt, a Hitachi, mindkét ITT és Videoton, valamint a Philips. Szerényebb volt viszont mindkét Sony, a Panasonic, az SV 2142 és Sharp és a Grundig. Színimpulzus átvitelben viszont a Grundig és a Blaupunkt jeleskedett. A nézőteszt aztán alaposan megfordította a sorrendet. Élre ugrott mindkét Sony, a Panasonic és a Grundig, kedvező bírálatot kapott, de egy kevéssel hátrább sorolódott a Blaupunkt, a Sharp SV 2142 SCN, a Mitsu- bushi és a VT TS3354. A Bla- upunkt esetében a Grundig- hoz képest a lilásabb színek befolyásolták a véleményeket, a Mitsubishi sárgásabb tónusú vollt, míg az ITT-k a jó bontás mellett a nem elég kontrasztos kép miatt szorultak hátrább. A kontrasztosság, amikor a tévézés már régen nemcsak az este időtöltése, egyre nagyobb hansúlyt kap, éppen ezért a Sztereó Sonyban és a Panasonicban is új képcső villog, jobb fókuszállással és nagyobb bontással. A Sony új Hi-Black Trinitronjának valóban nagyon jó a konttrasztát- fogása, a fekete árnyalatai is tisztán megkülönböztethetők, de a nézőtesztnél többen úgy érezték, hogy az öregebb Trinitron csillogóbb. Ezzel együtt legnagyobbat a Panasonic képe „szólt”, éppen ezért kár, hogy ezen a típuson a csatlakozók szűkszavúak volta. Bár a nézőteszt részét képezte a konvergencia és képtorzítások vizsgálata is, különbségeket igazából csak vizsgálóábrával, laborasztalon lehetett kimutatni. A meghallgatási teszt igazolta, hogy nagy hangzáshoz nem kell feltétlenül nagy tévé. Persze a jobbára műanyagkávás készülékektől, ahol a monitorforma miatt az egyébkénl is általában szerény méretű hangszórók oldalt sugároznak, nem lehet hi-fi hangzási elvárni. A mérések alapján az akusztikai átvitelt és a sugárzott hang iránykarakterisztikáját is a Blaupunkt, a Grundig, a Hitachi, a két ITT, a Panasonic és a Sztereó Sharp és Sony adott jobb eredményt. A meghallgatás során a tesztelők véleménye alapvetően nem változtatta meg az ítéleteket. A Sony „nagyon jó’ minősítése nem a zenerajongóknak szól, inkább — akárcsak az SV 2142 SCN esetében — a teltebb hangzást preferálták a pontozók. A készülékek árát a gyártók illetve márkakereskedők adatai alapján adtuk meg, bár leértékeléseken, diszkontkínálatban feltételezhetően enné esetenként kedvezőbb is adóhat. ... és az árak Összevetve az ár és teljesítményviszonyokat, azok általában fedik egymást, bál nem tagadjuk: a KV-X2151K ára igen magasnak tűnik! Az is igaz viszont, hogy ez a típus külföldön sem tartozik az olcsó készülékek közé, ugyanakkor az egyetlen típus, amelyik sztereó, s melynek szolgáltatásai szinte a legteljesebb csatlakoztatást biztosítják. Középkategóriában a leg jobb ár-teljesítmény viszonyé a Videoton készülékeknél« van, de szerényebb árává vonzza magára a figyelmet e DMQ 2044-es és a CK 5012 ZTX is. GYÁRTÚ/TÍPUS PHILIPS SAMSUNG SHARP SHARP SONY SONY VIDEOTON VIDEOTON 21GR 1251/42B CK 5ol2Z TX CV 513o SC SV 2142 SCN KV 2184 MT KV-X2151K TS 3353 TXT TS 3354 VÉTELI TULAJDONSÁGOK jó jó jó jó jó jó jó jó KÉPMINŐSÉG jó közepes közepes < jó kiváló kiváló jó jó Videó és impulzus átvitel jó ♦ közepes 0 közepes 0 jó +■ közepes 0 közepes 0 nagyon jó nagyon jo *►«» Képhibák kevés közepes 0 kevés ♦ kevés ♦ kevés + kevés + kevés * kevés ♦ Kontrasztosság jó ♦ közepes 0 közepes 0 jó + nagyon jó nagyon jó közepes ♦ jó ♦ Szinhúség jó * jó ♦ jó + jó * nagyon jó nagyon jó jó jó ♦ Nézőteszt jó közepes Q közepes 0 jó * nagyon jó nagyon jó jó * jó + HANGMINŐSÉG közepes 0 közepes 0 közepes 0 jó +■ jó . ♦ nagyon jó jó jó ♦ Maximális hangteljesitmény közepes 0 jó + közepes 0 jó ♦ jó ♦ nagyon jó jó + jó Jel-zaj viszony Frekvencia átviteliakuszjó közepes közepes O jó közepes + jó jó ♦ jó +■ jó + jó jó ♦ jó tikus) 0 JO * 0 + jo + jo * jo Meghallgatási teszt közepes 0 közepes 0 közepes 0 nagyon jó jó + nagyon jó jó + jó KEZELHETŐSÉG megfelelő 0 magfeleló 0 megfelelő 0 megfelelő 0 megfelelő 0 nagyon jó jó + jó ♦ I Programozhatóság jó * jó + jó ♦ jó + jó + nagyon jó nagyon jó-Mnagyon jó ++ i Kezelhetőség távvezérlővel hiányos _ megfelelő 0 megfelelő 0 megfelelő 0 megfelelő 0 nagyon jó jó ♦ jó + i Kijelzések a készüléken jó + jó +■ jó + jó + jó + jó + jó jó * i Csatlakozások elégtelen közepes 0 hiányos _ közepes 0 hiányos _ nagyon jó ++ jó jó * 1 Kezelési útmutató jó megfelelt 0 megfelelt 0 megfelelt a megfelelt 0 jó részletes részletes *+ í i TÁVVEZÉRLŐ meg mecíelelő ■ ■jó + jó + közepes 0 közepes 0 nagyon jó jó +• jó * i TELJESÍTMÉNYFELVÉTEL kevés ■M. jó ♦ jó + közepes 0 jó ■¥ közepes 0 kevés------------------------■} kevés * * • Üzemi felvétel kevés-h-tjó-r Jó Jó * JO + Közepes 0 Kévés Kévés ~ Készenléti felvétel jó + közepes 0 Jó * magasjó közepes o kevés kevés TESZTQSSZESÍTE5 KÖZEPES KÖZEPES KÖZEPES JŐ JŐ NAGYON JÓ JÚ jő ; , Ár (Frt.) 45.?9o 3A.?oo 39.9oo TXTvei 42.5oo 49.900 59.900 125.ooo 37.59o-tól 43.4oo-ig 34-ioo-íói 1 28.99o-ig ■
