Somogyi Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)
1992-10-28 / 253. szám
1992. október 28., szerda SOMOGYI HÍRLAP — EGÉSZSÉGÜGY 7 Harmónia alapítvány somogyi betegekért A Kaposvári Megyei Kórház a somogyi betegek gyógyításhoz, a rehabilitációhoz és a elki betegségek megelőzésé- aen kíván jobb feltételeket teremteni a Harmónia Alapít- /ány létrehozásával. Az alapítvány nyitott: minden természetes és jogi személy csatlakozhat hozzá. Az adományok az APEH engedélye alapján az adóalapból levonhatók. A aénz fölhasználásáról a kura- órium dönt; tagjai többségét az alapító tagok választották. Kínai gyógyszer az AIDS ellen Kínában a hagyományos kínai gyógyászat akadémiája lejelentette, hogy kutatói föl- edeztek egy növénykivonatot, amelynek fogyasztása meggátolja HIV-vírussal fertőzött agyénekben az AIDS betegség kialakulását. E természe- es alapanyagú- orvosságnak állítólag nincs kedvezőtlen nellékhatása, eltérően a eggyakrabban használt ke- noterápiás AIDS-gyógyszer- ől, az Azt-tól. A szóban forgó kivonatot a glycyrriza uralen- sis nevű gyógynövényből nye- ik, s Glyke néven jegyeztették >e a kínai gyógyszerkataló- jusba. Kínában gyakran láttak napvilágot jelentések a tagyományos gyógyászat el- 'ei alapján készített különle- jes hatású medicinákról, ám- ie alkalmazásuk eredményeiéi ritkán közölnek adatokat. Diabetesklub alakult Nagyatádon A nagyatádi kórház munka- ársai diabetesklubot szervezek. A város és környéke cukorbetegei dr. Lévai Iván főor- os vezetésével találkoznak endszeresen klubfoglakozá- okon a művelődési házban. Reform vagy belső átcsoportosítás? Nem lehet eldönteni, hogy egészségügyi reform vagy sak a belső források átcso- lortosítása zajlik — jelentette i Gulyás Judit, az Egészség- gyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke az 993-as központi- és társada- imbiztosítási # költségvetési srvezetéről. Úgy tűnik, az gészségügy színvonalának omlása jövőre is folytatódik, zért mielőbb válságkezelő rogramot kell kidolgozni, el- ülönített pénzalappal. A két- ulcsos áfa bevezetése hat- zázalékos áremelkedést fog ózni, és a szakszervezet a özalkalmazotti törvény vég- ohajtását sem látja biztosiénak, mert az egészségügy tég mindig nem kapta meg zt a 2,2 milliárd forintot, amit március 7-i demonstrációt övetően ígért a kormány. „Gonosz” gének Óriási lépésekkel halad lőre a génkutatás. A napok- an újabb fontos eredményről zámoltak be: amerikai és ancia tudósok meghatározik azt a gént, amely növeli a íagas vérnyomás kockázatú Ez felelős az agyvérzé- ért, s egyik okozója az infark- isnak, valamint egyes vese- ajoknak. A Genetics Nature mű folyóirat októberi száma edig arról számol be: megta- ilták azt a gént is, amely a ihérvérűség egyes fajtáinak ifejlődéséért felelős. A úgyevezett 11. számú kromo- zóma egyik szeletében levő én főként a két éven aluli yermekeknél okoz leukémiát. SEHOVÁ SEM TARTOZÓ BETEGEK Szájsebészek a megelőzésért Dr. Szabó György: „Ma már minden harmadik betegünk nő” „Nem szabad belefáradni ebbe a harcba...” (Fotó: Gyertyás László) Szélnek eresztett orvosok Korábban sok szó esett arról, hogy kevés az orvos, nagyon sok beteg jut egy-egy körzeti vagy szakorvosra, általában is túlterheltek az egészségügyben dolgozók. Ma már az állástalan diplomások között — ha elenyésző számban is, de — megjelentek az orvosok is. — A méhcarcinóma miatti halálozás lényegesen csökkent hazánkban: a fej-nyaki daganatok miatti halálozások száma viszont rendkívüli mértékben megnőtt. Ma ez adja a daganatos betegségek 14 százalékát. Ennek oka: a cigaretta és az alkohol — mondta a Kaposi Mór Megyei Kórházban fogorvosoknak és szájsebészeknek tartott előadás után lapunknak dr. Szabó György egyetemi tanár a SOTE Szájsebészeti és Fogászati Klinikájának igazgatója. — Húsz évvel ezelőtt nők esetében nem láttam nyelvrákot, most már minden harmadik betegünk nő. A nők az alkohollal és a cigarettával emancipálták magukat a nyelvrák tekintetében is. Az ellentmondás ott van, hogy ezek a betegségek nagyon köny- nyen és gyorsan felismerhetők lennének. Csak ki kell nyitni a páciensnek a száját, és azonnal látjuk, mi a baj. Itt nem kell hosszas vizsgálat, a betegek nagy része mégis későn érkezik. Ennek is az alkohol az oka. Van még egy gond: azt gondolja a beteg, hogy rajta már úgy sem tudnak segíteni. Pedig nagyon sok embert meg tudunk gyógyítani, ha a beteg nem későn érkezik. Ezért nagyon fontos a felvilágosítás és a szűrés. Erről sokkal többet kellene beszélni, mert nálunk, ha valaki berteg, azt pillanatokon belül leírják, bármilyen helyzetben van. Az egészségügyi kultúrára, az egészségnevelésre és egyáltalán a gyógyászatra nagyon keveset költünk. Sok évvel ezelőtt hét centrumot alakítottak ki Magyarországon: Budapesten kettőt, Miskolcon, Szegeden, Debrecenben, Pécsen, Szombathelyen egyet. Ezeknek sztoma- toonkológiai központoknak a működéséhez ma már sem a pénz, sem a megfelelő feltétel nincs biztosítva. Sürgősen lépni kellene, mert a helyzet rosszabb, mint évekkel ezelőtt volt. — Ez miben nyilvánul meg? — Abban, hogy a betegek sehová sem tartoznak. Őket ugyanis nemcsak operálni lehet, hanem kezelni is. Azt, hogy műtéti, sugár- vagy gyógyszeres kezelésre van szükség egy okos teamnek kellene eldönteni. Ebből azonban elég kevés van Magyarországon. A betegeknek ráírják a papírjukra, hogy az illetékes onkológiai kezelő lássa el őket, de nincs illetékes onkológiai kezelő... így egyik helyről a másikra járnak... — Honnan várják a segítséget? — Nem szabad belefáradni ebbe a harcba: mindenképpen valami központi segítségre gondolok, de nemcsak a Népjóléti Minisztériumra, hanem a meggondolt egészségügyi tervekre. Én nem látom, hogy valamelyik pártnak lenne ilyen koncepciója és ez szomorú. — Végülis kihez fordulhat ilyen jellegű problémájával az ember? — A szájsebészekhez vagy a fül-orr-gégészekhez. A lépcsőfokokat pedig minél jobban le kellene rövidíteni. Az új egészségügyi rendelkezések elég tág határok között engedik mozogni a szakmákat és mint például a szájsebészet. Tehát hozzánk is jöhet a beteg beutaló nélkül, ha oda tartozik a problémája. Az ellátásért nem kell fizetni. Várnai Ágnes — Kinek, minek a számlájára írható az orvos-munkanélküliség? — erről kérdeztük dr. Fáklya Csabát, az SZDSZ egészségügyi szóvivőjét. — Magyarországon az utóbbi években a kelleténél sokkal több orvost képeztek; több diplomás került ki az egyetemekről, mint amennyire az egészségügynek ténylegesen szüksége volt. így bizonyos értelemben kialakult egyfajta túlfoglalkoztatottság, amit viszont a rendszerváltás utáni profitorientáltabb betegellátás már nem tud elviselni. — Nagyon sok ovosnak az üzemegészségügy adott munkát. Ezeket a szolgálatokat felszámolták, az orvosok utcára kerültek... — Az állami üzemek privatizálása során ez a kérdés újra napirendre fog kerülni. Ha meg is változott az üzemorvosok „jogosítványa", a magánkézbe kerülő vállalatoknál biztosan igényt fognak tartani a munkájukra. Nyugaton is így van. De hasonló helyzetre ítéltettek az üdülőhelyi és a felülvizsgáló orvosok is. A családi orvoslás bevezetésével átalakították a felülvizsgálat rendszerét, a korábbi felülvizsgálok egy részét átvette a tb, a többiek viszont kénytelenek új állás után nézni. — Korábban egy-egy körzeti orvosra mintegy két-két- ezer-kétszáz beteg jutott. Ez a szám nemzetközi mércével mérve igen magas. Változott-e valamit a helyzet? — Az egészségügyi reform eredeti elképzelései szerint egy-egy körzeti orvosra csak 1500 beteg jutott volna, de a végén 1800-ra emelték ezt a számot. Sajnos, az a baj, hogy a településstruktúra és a rendelkezésre álló orvoslétszám nem mindig alkalmazkodik az elképzelésekhez. Ott sem lesz több orvos, ahol két és fél ezren laknak a faluban. — Ha az orvosi állások száma nem bővül, akkor tartós orvos-munkanélküliségre lehet számítani? — A parlament illetékes bizottságában is felvetettük ezt a kérdést. Akkor azt mondták, a „korfa’’ megoldja a problémát: öt éven belül 1000 orvos lépi át a nyugdíjkorhatárt, másik ezer pedig elérkezik ebbe a korba. De ez mégsem megoldás, hiszen a nyugdíjkorhatár elérése az orvosok esetében nem jelenthet egyben nyugdíjkényszert is. — Mekkora az állástalan orvosok esélye, hogy bekerüljenek a háziorvosi rendszerbe? — Elvileg nincs kizárva ebből senki, de egy ex-üzemor- vos nehezebben felel meg a szakmai, gyakorlati követelményeknek, mint mondjuk egy körzeti orvos. — Megoldás-e a magánpraxis? — A társadalombiztosítás ma nincs abban a helyzetben, hogy finanszírozni tudná a magánorvosokat, ezért nem is kötnek velük ilyen szerződést. S nincsenek sokkal jobb helyzetben a kórháziorvosok sem, hiszen ha racionalizálják a kórházi ellátást, akkor várhatóan számos osztályt felszámolnak majd, s az ott dolgozó orvosok állás nélkül maradnak. De szerencsére ez még nem a ma, legfeljebb a holnap problémája. (újvári) SIKERÜL-E MEGFÉKEZNI A KOLERÁT? A WHO oltási programja Vita a meg nem születend'ókr'ól Az Országgyűlés elé kétféle abortusz-törvénytervezet került. Az egyiket dr. Surján László miniszter nyújtotta be a kormány nevében, a másikat Rózsa Edit (SZDSZ) országgyűlési képviselő és öt társa „készítette”. Mi a két elképzelés között a különbség? — kérdeztük az ellenzéki képviselőnőt. A gyermekbénulás az amerikai kontinensen valószínűleg a múlté: az utolsó esetet 1991. augusztus 23-án Peruban regisztrálták. Most fordul elő először a történelemben, hogy egy teljes féltekén egy év eltelte után sem jelentettek új polio-fertőzéses esetet. A siker annak a hét éve tartó oltási programnak köszönhető, amelyet a Pánamerikai Egészségügyi Szervezet (PAHO) végez. Valamennyi öt éven aluli gyermek évente kétszer kapta — szájon át — az oltóanyagot. „A betegség újabb fellángolása azonban bármikor lehetséges” — figyelmeztet Ciro de Quadras, a PAHO vezetője. Egy betegség hivatalosan csak akkor tekinthető kiirtotnak, ha három év alatt egyetlen új megbetegedés sem lép fel. Eddig csak a himlő (amely szintén vírusbetegség) tűnt el végleg a föld színéről. Mint a himlővírus, a poliovirus is csak egy élőlényt támad: az embert. Ezért egy következetes oltási programnak jó esélye van arra, hogy a vírussal egyszer s mindenkorra végezzen. A poliovirus teljes megszűnésétől még messze vagyunk — óv a túlzott derűlátástól az Egészségügyi Világszervezet (WHO), jóllehet ezt egykor 1990-re jósolták. Évente még mindig 120 ezer ember betegszik meg világszerte gyer- mekparalízisben, ami rossz esetben gyakran tartós bénuláshoz vezet. A gyermekbénulás sikeres amerikai leküzdését alapul véve, a WHO az oltási porg- ramot most szeretné Ázsiára is kiterjeszteni, 2000-ig pedig az egész világon ki akarják irtani ezt a vírust. Sajnos, Ázsiában még nincs elegendő oltóanyag az egyre növekvő számú lakosság immunizálására. A gyermekbénulás elleni oltás része a WHO programjának, amely hat súlyos fertőző betegség ellen irányul. Ezek tartós egészségkárosodást, esetenként halált okozhatnak. Ide tartozik a gyermekbénuláson kívül a kanyaró, a diftéria, a szamárköhögés, a tetanusz és a tuberkulózis. A legnagyobb veszély most a kolera, amely Dél-Ameriká- ban 1991 óta előnyomulóban van. 400 ezer megbetegedést és 4000 halálesetet okozott a Vibrio cholerae 01, ahogy e hasmenéses megbetegedés kórkokozóját nevezik. Mivel a kolera elterjedése közvetlenül az ivóvíz higiéniájával függ össze, a szakértők nem oltási programokban gondolkodnak, hanem a higiéniád feltételek erőteljes javításában látják a probléma megoldásának kulcsát. Ferenczy Europress — A mi változatunk az Alkotmánybíróság emlékezetes döntése után született és már a címében utaltunk rá, hogy a terhességmegszakításról szól. A kormány változatában a magzati élet védelmét emelték ki. Ez máris a megközelítés különbségére hívja fel a figyelmet. Két változatban nyújtottuk be a javaslatunkat: Az egyik egy liberálisabb szabályozást engedélyezne, lehetővé tenné, hogy a terhesség 12. hetéig indoklás nélkül kérhessék a terhesség megszakítását. A második változat többé-kevésbé megfelelne a mai előírásoknak, indokolni kell az abortuszkérelmet. — Első hallásra a kormány változata is ezt az utat követi... — A kormány által benyújtott törvényjavaslat első változatának elfogadása esetén lényegében tiltottá válna a terhességmegszakítás, mert kizárólag az anya életének veszélyeztetettsége, illetve a bűncselekmény útján keletkezett terhesség esetében adna felmentést a törvény. Az egyértelmű tiltás nem egyeztethető össze a nők személyiségijogaival, ezért számunkra végülis elfogadhatatlan ez a változat. A második, liberálisabb változat megfelelő vitaalap, de félünk tőle, hogy a módosító javaslatok nyomán olyannyira leszűkül, hogy elveszíti liberális jellegét. — Amikor a parlament úgy döntött, hogy a kormány javaslatai fölött nyitja meg a vitát, önök nem vonták vissza a maguk javaslatát sem. Milyen megfontolásból tették ezt? — Előfordulhat, hogy a kormány javaslatát végülis nem fogadja el a T. Ház, és akkor a mi javaslatunk lép elő. Szeretnénk, ha olyan törvény születne, amely nem kényszerít senkit sem arra, hogy a saját erkölcsi meggyőződése ellen kelljen élnie, ugyanakkor a nők szabadon dönthetnek saját sorsuk, testük felől. Ezt rendkívül fontosnak tartom, mert ha az állam puszta tiltással dönt helyettünk, félek, hogy szabadságjogaink csorbulnak, nemzedékek életét keseríthetjük meg, tehetjük boldogtalanná. (koós) Egyetemtörténet Pécsről Mit üzen a tanárok szelleme? „Az egyetemet nem néma fala, hanem tanárai szelleme alapítja meg” — a kolozsvári ecjyetem első rektora, Berde Ákos rótta papírra ezeket a szavakat 120 évvel ezelőtt. A rektor unokája is professzorrá lett, és a Pécsi Orvostudományi Egyetemen okította az orvosjelölteket. Pékár Mihály, Heim Pál, Entz Béla, Lissák Kálmán, Környei István és Romhányi György szelleme olyan légkört honosított meg a falak között, amelyet nehéz túlnőni az utókornak. Hogy milyen volt a hőskor? Arról egy rövid, nemrégiben megjelent történeti munkából szerezhetünk tudomást. A Pécsi Orvostudományi Egyetem története című kötet, amelyet a középkori egyetem megalapításának 625., illetve az Erzsébet Tudományegyetem alapításának 80. évfordulója tiszteletére írt dr. Benke József történész, érdekes és tanulságos olvasmány — azoknak is, akik a medicinát csak az injekciós tű kellemetlenebb oldaláról ismerik.
