Somogyi Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-27 / 252. szám

1992. október 27., kedd SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TAJAK 5 Kapolyi segély a rászorulóknak A kapolyi önkormányzat majdnem egymillió forintot kü­lönített el segélyezésere az idén. Ebből támogatják a rendszeres szociális ellátásra és a nevelési segélyezésre szorulókat, s ebből fedezik a közgyógyellátást, a temetési és az egyéb rendkívüli segé­lyeket. Már az idei pénz há­romnegyedét felhasználták. Erdei gombaszüret A hosszú forró nyár után a vártnál is több gomba terem a Koppány-völgyi erdőkben. A törökkoppányi és a környék­beli települések gombasze­rető lakói ezekben a napok­ban igen gyakran tömött szatyrokkal térnek haza. Sok család főz vacsorát a leggya­koribb „tuskó’-gombából. Az ügyesebb gombagyűjtők még sampinyont is találtak. Elismerés a hatósági munkáért Dr. Bőgner Miklós címzetes államtitkár, köztársasági megbízott részvételével októ­ber 20-án Tabra látogattak a köztársasági megbízott me­gyei területi hivatalának mun­katársai. Törvényességi szempontból értékelték a két­íves hatósági és testületi munkát. Példamutatóan jónak alálták a polgármesteri hivatal is a képviselő-testület munká­ét. Bérfejlesztés nélkül az igazgató A tengődi képviselő-testület egutóbbi ülésén tárgyalt az skolaigazgató kétezer forintos réremelési javaslatáról az igyéb napirendi pontok kö­tött. A szeptember 1-jei bér­emelést az intézmény — is- ola és óvoda — valamennyi lolgozója megkapta már, ki- éve az igazgatót. A képvi- elő-testület tagjai másodszor 5 elutasították az igazgató, iki egyben a polgármester is, özponti béremelését. Felülvizsgálják i rendezési tervet Karádon Karádon az év elején bízták ieg a megyei önkormányzat írületrendezési társulását, ogy készítse el a község sszevont rendezési tervének ílülvizsgálatát és korszerűsí- isét. A polgármesteri hivatal s a műemlékvédelmi felügye­lt kezdeményezésére a köz­ont régi épületei védettek, ogy megőrizzék a település ílenlegi arculatát. Az új ren- ezési terv a Mező utcát az ddigi belterületi részből külte- jletté kívánja nyilvánítani. MŰSZAKI ELŐADÓBÓL VÁLLALKOZÓ A jövő a gazdálkodásé Visszaigényelték a nagypapa földjét — A vendégek kedvelik a sétalovaglást Október közepén a legna­gyobb dologidőben érkeztünk Lullára. A Kossuth Lajos u. 32/a Iszám alatti, példamuta­tóan rendezett családi villában él Keller Pál, 36 éves magán- gazdálkodó feleségével és két iskolás gyermekével. A fiatal­ember az általános iskola után Pécsen kezdte meg középis­kolai tanulmányait, ám a hon­vágy, a falu szeretete két hó­nap után hazahívta. A tabi szakmunkásképzőben kőmű­vesként végzett, majd leve­lező tagozaton építőipari szakközépiskolai érettségi bi­zonyítványt szerzett. Az érettségi után a tabi vá- “rosi jogú nagyközségi közös tanácson helyezkedtem el, mint műszaki előadó — em­lékszik vissza Keller Pál. — Öt évvel ezelőtt azonban ma­gángazdálkodó lettem. Szere­tem a falut, a földet és az álla­tokat. Sertéstartásba kezd­tem. Pillanatnyilag csak mint­egy két hektár földet művelek, ezért a takarmányt úgy vásá­rolom az állatoknak. Általában 50-100 darab sertéssel fog­lalkozom: korábban hat anya­kocát tartottam. A múlt évi mély felvásárlási válság miatt azonban csökkentettem az ál­lományt. Jelenleg három anyakocám van, de tervezem további négy beállítását. Hí­zósertés mintegy negyven van az ólakban. A gazdálkodás, az állattartás rettentően tőkeigé­nyes, illetve a piaci bizonyta­lanságok miatt pedig igen ne­héz. Ennek ellenére továbbra is az önálló gazdálkodásban látom a jövőt. Kárpótlás útján nagyapám földterületét is visszaigényeljük és a szülők­kel együtt műveljük. — A sok munka mellett jut idő a szórakozásra, a nyara­lásra? — Tizenkét éve vagyunk házasok, de eddig még csak kétszer voltunk nyaralni. Egy­részt az építkezés, másrészt a gazdálkodás nem engedte, il­letve engedi a nyaralást. — Miként telik el egy napja? — Minden reggel fél hatkor kelek, megetetem az állatokat, (Sebök Dezső felvétele) majd különféle munkát vég­zek. Most például kukoricát szedünk. Az őszi időben söté­tedéskor kezdem az etetést, és általában este nyolc órakor „keveredek” be a lakásba. Napi 10-12 órát dolgozom, mert a paraszti munka ezt kö­veteli. Ahhoz, hogy valaki gazdálkodjon, állatokkal fog­lalkozzon, ahhoz megszállott­ság, szeretet és nagy-nagy szorgalom kell! A sertéseken kívül szereti a lovakat is. A közelmúltban vá­sárolt három csikót, ugyanis beléptek a Falusi Vendéglátók Szövetségébe. A színvonalas vendéglátáshoz pedig hozzá­tartozik a kocsikázás, a séta­lovaglás. A vendégek úgy job­ban érzik magukat. A vállalkozó, a gazdálkodó „fantáziája” egy percre sem hagyhat ki. Új ötletek, elképze­lések éltetik. így van ezzel a lullai Keller Pál is. Krutek József Buszváróból ruhabolt DÍSZKIVILÁGÍTÁS KŐRÖSHEGYEN Kőröshegy alig egy „kőhaj- tásnyira” fekszik a Balatontól. Hosszú éveken át azonban háttértelepülésként kezelték, holott nem az. Emiatt elmaradt a községben a csatornarend­szer kiépítése is, bár a föld­gázt bevezették. Az 1800 la­kosú faluban az utóbbi 5-8 évben megállt az öregedés. Mind több fiatal letelepítésére gondoltak, illetve gondolnak. Lakótelepet alakítanak ki ne­kik, s az ezredfordulóig 3- 400-zal emelkedhet a lélek- szám. A település egyik kiemelt feladata a szennyvízrendszer kiépítése lesz a következő években, s ezt követően lehet csak szó a szilárd burkolatú utakról. A községben az eltelt két évben mintegy hétmillió forin­tot költöttek fejlesztésre, felújí­tásra. A Dózsa György utcá­ban— főleg társadalmi össze­fogással — megépült a járda. Az anyagköltség majd 300 ezer forintot tett ki. A község központjában új buszvárót he­lyeztek el, míg a régit bérleti szerződéssel ruhaboltként üzemeltetik. Teljesen felújítot­ták a ravatalozót: mosdót, or­vosi szobát, bonctermet alakí­tottak ki. Erre csaknem 600 ezer forintot költöttek. A Dó­zsa György utcában útburko­lati jeleket festettek. Több mint nyolcszázezer fo­rintért energiatakarékos iz­zókra cserélték a régieket, il­letve a József Attila és Borkút utcában 2-2 világítótestet szereltek föl. Elkészültek az első és második világháborús emlékmű, a katolikus és a re­formátus templom díszkivilágí­tásával is. A visszalevő két évben a tervek szerint járdákat építe­nek, az önkormányzati tulaj­donban levő lakásokra külön hasznosítási tervet készíte­nek, javítani kívánják a keres­kedelem és a vendéglátás színvonalát, illetve számíta­nak a telefonhálózat fejleszté­sére is. Szeretnék megőrizni az oktatás és a technikai föl­szereltség jelenlegi színvona­lát. Az egészségügyben az orvosi műszerezettség javítá­sát határozták el. K. J. Sérsekszőlösön, az egykori nemzetiségi községben még a nyár elején rendezték meg a kitelepítettek találkozóját. A több mint negyven év utáni „randevúra” Németországból, Kanadából, Ausztriából, Amerikából és Ausztráliából is ha­zalátogattak az egykori sérsekszőlösi polgárok. A temető bejáratánál — a régi és az új temető határvonalánál — kop­jafát állítottak egykori osztály- és lakótársaik emlékére. Drei Tage Stimmung: Briggehossler Kerwe Badische Anzeigen 6830 Schwetxingen, Hentogstraße 10, Tel. (O 62 02) 94 Baiertal - Viel Stimmung und zahlreiche Besucher kamen zum Auftakt der Briggehossler Kerwe". Gekonnt und in gewohnter Manier wurde das dreitägige Spektakel von OrtsvorSte­her Karlheinz Markmann (links). Kerwebiirgermeistcr Peter Hack jun. (Mitte) und Dr. Atila Gruber. Bürgermeister, der ungarischen Gemeinde Törökoppay eröffnet. Fotó a törökkoppányiak útjáról a német lapban Csapra ütött söröshordó Énekszóval Wiesloch-Baiertalban Az utóbbi években mind több hazai település keres ba­ráti, együttműködési kapcsola­tot külföldi községgel, város­sal. így vannak ezzel a török- kopányiak is. Egy hónappal ezelőtt a ba- den-würtenbergi tartomány önkormányzatának és az ot­tani katolikus vegyeskórus meghívásának eleget téve vendégszereplésre utazott a körzeti iskola leánykórusa. Az ezer kilométeres út után a törökkoppányi küldöttséget a vendéglátók meleg fogadta­tásban részesítették a baier- táli önkormányzati hivatal­ban. Dr. Gruber Attila, Törökkop- pány polgármestere így em­lékszik az útra: — Szeptember 18-a és 22-e között öt napot töltöttünk Né­metországban. A megérkezés után Karl-Heinz Markmann, a városrész elöljárója átadta a baiertáli pénzintézet és nyomda, valamint az önkor­mányzat ajándékát. Másnap délelőtt Bruchsalba kirándult csoportunk, ahol a német ba­rokk legszebb palotájában levő mechanikus hangszerek múzeumát tekintettük meg. El­látogattunk a speyeri dómhoz is. Ezt követően a leánykórus tagjai énekszóval köszöntöt­ték a hagyományos baiertáli búcsú kezdetét. Ekkor Baiertal elöljárója és a törökkoppányi polgármester együttes erővel megcsapolta a friss sörrel töltött hordót a háromnapos vigasság nyitá­nyaként. — A vendégszereplés so­rán csoportunk megismerke­dett Heidelberg, az ősi egye­temi város nevezetességeivel is. Megcsodáltuk a vár fran­ciák által felrobbantott, még romjaiban is impozáns lőpor­tornyát, és szívünkbe zártuk a város feledhetetlenül szép panorámáját, majd bekapcso­lódtunk a baiertáli búcsú újabb eseményébe. Valamennyi helybeli egyesület, klub, ifjú­sági intézmény jelmezes fel­vonuláson vett részt. Utcáról utcára nagy taps és éljenzés kísérte „menyecskéinket”. A búcsúzáskor a vendéglátók és a gyerekek is könnyes szem­mel, a viszontlátás reményé­ben köszöntek el. A gyerekek számra hasznos és mélyre­ható élményt adó utat Kára, Miklósi, Szorosad és Török- koppány önkormányzatai fi­nanszírozták. Sajnos, Zics és Somogydö- röcske képviselő-testülete nem tartotta érdemesnek a le­ánykórus támogatását, így a döröcskei és a zicsi gyerekek utazási költségeit is a törö- koppányi önkormányzat vál­lalta magára. (Krutek)

Next

/
Thumbnails
Contents