Somogyi Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-01 / 232. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. október 1., csütörtök Nemzetközi talajtani konferencia A Magyar Tudományos Aka­démia, a Nemzetközi Talajtani Társaság és számos nemzet­közi szervezet által rendezett ötnapos tanácskozáson Föl­dünk minden térségét képvi­selve mintegy 200 külföldi és hazai szakember vesz részt. A konferencia fő témái: miként védhető meg a talaj, hogy a me­zőgazdaság számára hosszú távon hasznosítható legyen, il­letve a növekvő élelmiszerigény mennyire terheli a Föld talajait. Kárpótlási jegyárfolyam Egyre bizonyosabbnak lát­szik, hogy a kárpótlási jegyek ár­folyama a bizományosi adásvé­telben tartósan a 75 százalék körül marad. Az eladni kívánók többsége ragaszkodik a 75 szá­zalék körüli, illetve még az ennél magasabb árfolyamhoz. Ugyanakkor a vételi szándékkal jelentkezők sokkal visszafogot­tabbak és nagyobb csomagokat csak jóval alacsonyabb árfo­lyamon vennének. A földárverések adatai Továbbra is folytatódik az az eddig tapasztalt tendencia, hogy a kárpótlási földek legnagyobb része 500 forint/aranykorona ér­téken talál gazdára. Az elmúlt héten mindössze négy meg­egyezés született 1000 forint/ aranykorona értéken. Az eddig megtartott 339 földárverésen már 2.457 kárpótlásijegy-tulaj- donos vásárolt földet. Az elárve­rezett földek aranykorona értéke meghaladja a 221 ezer aranyko­ronát, amiből 2.675 aranykoro­nányi volt erdő. Kutatóközpont Vas megyében Regionális kutatóközpontot hozott létre a Magyar Tudomá­nyos Akadémia és a Vas me­gyei közgyűlés Szombathelyen azzal a céllal, hogy egyrészt fej­lessze a térség tudományos éle-, tét, másrészt elősegítse a sajá­tos teendőinek és településhá­lózati folyamatainak számbavé­telét, elemzését. Az együttmű­ködési megállapodás szerint az új szervezet részt vesz a ma­gyar, szlovén és osztrák érde­keltségű, illetve az Alpok-Adria Munkaközösség által szervezett programokban. Jobb árukínálat, romló minőség A forgalmazó, kereskedő és szolgáltató szervezetekkel szemben kétszer annyi sza­bálysértési határozatot hoztak mint tavaly, árh az elmaraszta­lás leghatékonyabb eszközének a kötelezettségeket előíró állam- igazgatási határozatok bizo­nyultak: a vállalatok, vállalkozók zöme viszonylag hamar orvo­solta a kifogásokat, míg a bírsá­gok csekély hatásúak voltak. Befész a pénzintézetekről A Betét- és Folyószámla-tu­lajdonosok Érdekvédelmi Szer­vezete (Befész) új szolgáltatás­ként a pénzintézetek biztonsá­gáról ad információt tagjainak. A magyar pénzügyi gyakorlatban új szolgáltatás lényege, hogy az érdekvédelmi szervezet tagjai nyilvántartásba vétethetik a Be- fész-nél, hogy melyik bankban, illetve bankokban és milyen azonosító jellel helyeztek el pénzeszközöket. TÉNYEK, ADATOK A BALATONI NYÁRRÓL Kevés volt a vihar, annál több a napsütés Ötvenéves átlagok dőltek meg — Tragédiák a tavon Az Országos Meteorológiai Szolgálat balatoni viharelőrejelző obszervatóriuma és a rendőrség balatoni fényjelző szolgálata szep­tember 30-án befejezte idényjel­legű, május 1-jétől tartott előre- jelző-viharjelző szolgáltatását. A Balatonnál az idei nyár viha­rokban szegény, az átlagosnál szárazabb, melegebb és napsü­tésben gazdagabb volt. A viharjel­zési szempontból * kritikus, leg­alább 40 km/óra sebességet elérő széllökésű napszakok megosz­lása az alábbiak szerint alakult: 75 nappali, 61 éjszakai időszak. 90 km/óra sebességet megha­ladó szélvihar az «idei szezonban csak négy alkalommal tombolt a Balatonon. A legerősebb széllö­késeket május 11-én és június 3-án az esti órákban (20-23 óra között regisztrálták, mindkét eset­ben 102 km/óra sebességet.) Az idei szezonban 50 éves átla­gok dőltek meg. A siófoki és a keszthelyi meteorológiai mérések alapján, szeszélyes területi elosz­lásban, a Balaton nyugati fele kapta a több csapadékot. A júniust kivéve, átlag alatti volt a csapadék mennyisége májustól szeptembe­rig. Augusztus volt a legszárazabb hónap, amikor az átlagos csapa­dék mennyiségnek csupán az öt százaléka esett le (4 mm). Au­gusztus hónapban csak egyetlen napon volt csapadék, amikor egyébként a csapadékos napok száma sokéves átlagban 7 nap. Összességében az időjárás igen kedvezően alakult a fürdést és napozást kedvelők számára, kü­lönösen a két hónapra — július és augusztus — zsugorodott idegen- forgalmi főszezonban. Augusz­tusban a levegő hőmérsékletének abszolút maximuma négy fokkal volt magasabb az 50 éves átlag­nál. A legmelegebb nap Siófokon augusztus 9-én (36,2 C-fok), Keszthelyen pedig augusztus 20-án (36,6 C-fok) állt be, megha­ladván a 36 fokot árnyékban. A hőségnapok száma (amikor a léghőmérséklet napi maximuma eléri vagy meghaladja a 30 fokot) júliusban egy, augusztusban pe­dig huszonkét nappal volt több mint az ötvenéves átlag. Augusz­tus hónap 31 napjából 27 napon át 30 fok felett volt a levegő napi ma­ximális hőmérséklete. A tó vizének hőmérséklete Siófoknál 29 C-fok- kal tetőzött augusztus 2-án a késő délutáni órákban. A napsütéses órák száma május, augusztus és szeptember hónapban átlag feletti volt. Augusztusban mintegy 25 százalékkal volt több a napsütés, mint az 50 éves átlag. Az 1992. évi viharjelzési idény 12 százalékában volt II. fokú vihar­jelzés a Balatonon. A kiadott vihar­jelzések összbeválása a tó térsé­gében üzemelő 15 közelkörzeti szélműszer alapján 90 százalékos volt. A viharjelző szolgálat kísérleti jelleggel a Velencei-tóra is adott időjárási veszélyjelzéseket, rend­őrségi közvetítéssel. A balatoni vi­harelőrejelző és viharjelző szolgá­lat operatív munkájához értékes segítséget nyújtott számos, az Or­szágos Meteorológiai Szolgálat­hoz nem tartozó intézmény. Kísér­leti jelleggel akusztikus viharjelzés is segítette a fényjelzéseket Siófok és Zamárdi térségeiben. A nagy teljesítményű hangjelző berende­zések magyar, német és angol nyelven figyelmeztettek a II. fokú viharjelzések elrendelésekor, fo­kozván a fényjelzések figyelem­felkeltő hatását. Az eddig beérke­zett adatok alapján az idei vihar­jelzési szezonban összesen 36 (12-vel több mint 1991-ben!) halá­los vízi baleset történt a Balato­non. A legtöbb tragédia (18 halá­leset) valamilyen vízi eszköz (vízi bicikli, kajak, csónak) használata­kor következett be, szabad fürdési területen. A vízi rendőrség részé­ről a kimentett személyek száma 219 volt, ebből 45 a balatonalmádi vízi mentőktől kapott jelzések alapján. A balatoni vízi rendőrség hivatalos tájékoztatása szerint az idei szezonban sem volt halálos kimenetelű vízi baleset a Balato­non, amely a kései vagy az elma­radt viharjelzés következménye lett volna. Zórád László Dr. Bartha Imre r.őrnagy,osztály vezető obszervatóriumve/.etö Tűzre, vagyonra vigyázva Kiterjedt, országos hálózata van a Kaposelektro szövetke­zetnek. A tűz- és vagyonvé­delmi berendezéseket gyártó cég minőségi munkáját di­cséri, hogy ügyfelei közé tar­tozik jó néhány bank is, sőt a rendőrségnek is szállítottak már a termékükből. A legújabb szolgátatásuk közé tartozik a video-figyelőrendszerek ter­vezése és felszerelése is. Fotó: Kovács Tibor AKCIÓK, TÁJÉKOZTATÓK Tiltakozás az autópálya ellen Huszonkét környezetvédő szervezet fogott össze a Co-Nexus ötlete, a déli tran­zitautópálya ellen — tájékoz­tatták az újságírókat a zöld mozgalmak képviselői. Mint hangoztatták: az autópálya csak a megvalósításban résztvevők anyagi hasznát szolgálja, nem a magyarság érdekeit. A tranzitforgalom ösztön­zése ugyanakkor komoly kör­nyezetterheléssel jár, termé­szetes élőhelyeket tesz tönkre, s visszaveti az idegen- forgalom lehetőségeit. Az osztrák környezetvédők is ellenzik a tervet. Amennyi­ben megépül ez az autópálya Magyarországon, Ausztriában is nagyobb lesz a tranzitforga­lom. Az ausztriai zöldek arra is figyelmeztetnek, hogy az Eu­rópai Közösség szakértői ajánlásainak alapján az autó­pályák menti 200-200 méteres sávot nem lehet majd mező- gazdasági művelésre hasz­nálni, s ez nagy területveszte­séget jelent. A magyar környezetvédők sajtótájékoztatókkal, a parla­menti képviselők megkeresé­sével és más akciókkal kíván­nak hangot adni ellenvetése­iknek. Rámutatnak: még ha objektív környezetvédelmi ha­tástanulmány készülne is az autópályához, akkor is indo­kolt lenne megkérdezni a la­kosságot, mi a véleményük er­ről a beruházásról. Ma már 700 kilométeres au­tópályahosszról és 200 milli­árd forintos költségről beszél a Co-Nexus. A tervezésre létre­hozott kft-be 170 önkormány­zat lépett be jelentős össze­gekkel. A Co-Nexusnak az au­tópálya már akkor is jó üzlet, ha a környezetvédőknek sike­rül megakadályozni a megva­lósítást. Az építés fedezetét koncessziós szerződésekkel kívánja majd biztosítani a Co-Nexus, bár a közlekedési tárca szerint az ötlet nem megalapozott, így azt nem is támogatja. A környezetvédők szerint viszont a Co-Nexus et­től függetlenül megtalálja majd nem hivatalos támogatóit a minisztériumban. UFÓ-JELENSÉG Hamu alatt izzó parázsként hol fellobban, hol alig pislákol a vita: vannak-e, léteznek-e ufók? Ha vannak, honnan és miért jöttek (jönnek időnként), s ha nincsenek, mégis miért találkoznak velük egyesek mégis? Hazánkban tizenöt szerve­zet, szövetség foglalkozik az ufó-jelenséggel, az ózdi szék­helyű Ryufor hálózat szerve­zésében a múlt hét végén há­romnapos kongresszust tartot­tak. Ezen számos hazai és külföldi ufó-kutató vett részt. Nekem két dolog jutott eszembe a kongresszus kap­csán. Az egyik: nagy baj azért mégsincs szűkebb és tágabb környezetünkben, hiszen van időnk (módunk, elménk) az ufó-jelenséggel foglalkozni. A másik: nagyon is hasznos, ha valaki — valakik — végére járnak ennek a dolognak. Mert az ufókat tulajdonképpen a gazdaságtól, az űrkutatástól kezdve a nemzetbiztonságig számtalan tudományos és köznapi területen lehetne hasznosítani. Persze — ha tényleg vannak! A kongresszus fővédnöke, az amerikai székhelyű Icufon világhálózat alapítója, Kevic- zei Reviczky Kálmán állítja: vannak! S miért ne hinnénk ngki?! Hiszen ő is magyar!-sa­A BIOGAZDÁLKODÁST AZ ÁLLAM IS TÁMOGATJA * Somogyfajsziak Schnackenburgbai_ Fokhagyma, baracklekvár, pálinka, hagyma, pirospap- rika-fűzér, méz, zokni... Az áruk meglehetősen furcsa egyvelege, ám az Elba-menti Schnackenburgban a múlt hé­ten mégis ezek a termékek reprezentálták Somogyfajszot a 600-as lélekszámú német város ünnepén. o A Somogy Természetvé­delmi Szervezet tagjai 13 so- mogyfajszi polgárral, a Bo- ronka-program keretében lá­togattak el Schnackenburgba. Tömösvári Tibor, a szervezet elnöke, Winkler Ferenc alel- nök és Hivatal Nándor titkár már korábban felismerték, hogy a tájvédelmi körzeteket körülvevő települések — Mesztegnyő, Somogyfajsz, Böhönye és Nagybajom — bevonása nélkül, nem képzel­hető el hatásos természetvé­delmi program. A Somogyfajsszal testvé­rivé szélesedett kapcsolat egyik állomása volt ez a ta­pasztalatcsere, amelynek lé­nyege: nemcsak a programo­kon keresztül, hanem a sze­mélyes találkozások tapaszta­lataira építve ismerjék meg egymást Európa különböző nyelvű, ám a természet- és környezetvédelemről azonos elveket valló polgárai. A láto­gatás és a közös munkaprog­ramok azt is lehetővé tették, hogy a német és magyar pol­gárok egy vizes élőhely visz- szaállításában együttesen te­vékenykedjenek. A két telepü­lés polgármestere közös ka­pavágással indította el a mun­kálatokat. Ezen részt vett Wolfgang Schnitz, Schortens (Nagybajom leendő partnerte­lepülése) jegyzője és egy négytagú küldöttség is. © Gartowban két és fél órás fogadáson vettek részt a ven­dégek. A tanácson Christian Züchlke, a megye elnöke, Klaus Legner, Gartow főpol­gármestere és Rüdiger Woh­lers az Európa Természeti Örökség Alapítvány kerületi irodavezetője köszöntötte őket. Az Elbe-Jeetzel Zeitung valamint a Gartower Blatt el­nevezésű lapok hasábjain részletes beszámolót olvas­hattak a polgárok a nem min­dennapi tapasztalatcseréről. A programokban szerepelt a természetes és az épített környezet - megtekintése; a környezet- és természetvé­delmi tevékenység ismerte­tése, de nem maradt el a kör­nyezetszennyezést repre­zentáló atomhulladék-meg- semmisítő valamint a né­met-német határ megnyitását követő környezeti ártalmak bemutatása sem. A magyar szakemberek a kulturális programok, baráti ta­lálkozók és beszélgetések so­rán intenzív kapcsolatot alakí­tottak ki a település lakóival. A legnagyobb élmény és egyben a jövő környezetkí­mélő gazdálkodását is előve­títő esemény a parasztcsalá­dok látogatása volt. Egy inten­zív és egy extenzív módon gazdálkodó família hétköznap­jaiba tekinthettek be honfitár­saink. Az abszolút környezet­kímélő — vegyszer és műtrá­gya nélküli — az összeültetés módszerét alkalmazó 90 hek­táros biofarmon folyó raciona­lizált gazdálkodás osztatlan sikert aratott. A farmot 45 év alatt fejlesztette ki apa és fia. A családon kívül csak a kam­pánymunkák idején foglalkoz­tatnak munkásokat, de a munkahelyteremtésért az ál­lam támogatja őket. Két évi adómentesség és hektáron­kénti 400 márka évi támoga­tás jár még ezen túl a biofarm kialakítóinak. Ugyancsak tá­mogatást ad az állam az épí­tett környezet megóvásáért, új, de a hagyományos mód­szerrel tető alá hozott házak megépítéséért. © Schnackenburg és környé­kén 12 ilyen, Brüsszel által is elismert és támogatott farm lé­tesült. Vajon a biofarm a jövő útja? Nem kizárólagosan, csupán az intenzív gazdaság kiegészítője és ellensúlyozá­saképpen. A somogyfajsziak a látottak után mindenesetre megpró­bálkoznak létrehozni egy ha­zai mintafarmot is. A kapcsolat elmélyítése éi dekében október 2-án 20 tagi schnackenburgi delegáció ér­kezik megyénkbe, majd a nyelvtanulás és a gyermekek csereüdültetése érdekében fáradoznak a szakemberek. Várnai Ágnes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents