Somogyi Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-26 / 251. szám

1992. október 26., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — VÁLLALKOZÓKNAK 7 DÁNIAI TAPASZTALATOK Somogyiak Hamlet földjén Kapcsolatteremtés és -építés Kiállítási központ Krakkóban Aláírás előtt áll a várhatóan január elsejétől életbe lépő szabadkereskereskedelmi megállapodás Lengyelor­szággal. A megállapodás a kétoldalú kereskedelmi kap­csolat bővülését eredmé­nyezheti. Krakkóban máris lé­tesült egy kiállítási központ, ahol a magyar cégeknek le­hetősége nyílik a bemutatko­zásra, az üzleti kapcsolatok létesítésére. Vámkezelés műholddal A kamionok Magyaror­szágra való határátlépését gyorsítja Röszkén a szőregi takarékszövetkezet kezde­ményezése. A szövetkezet rövidesen működésbe lépteti az Eutelsat műhold közvetí­tésével működő elszámolási rendszert. Ennek segítségé­vel a vámhivatalnok azonosí­tani tudja a céget, ellenőrizni, hogy van e fedezete a bank­nál, s az importőr, teljesítve az azonnali vámfizetés köte­lezettségét, már viheti is áru­ját. Külföldi befektetők Csehszlovákiában Másfél milliárd dollár érték­ben fektettek be külföldi be­ruházók Csehszlovákiában a rendszerváltás óta. A leg­több, a befektetések 52 szá­zaléka Németországból származott, 12-12 százalé­kos az Egyesült Államok és Franciaország részesedése, míg Ausztria 8 százalékkal a negyedik helyen áll. A befek­tetések 88,5 százaléka Csehországban valósul meg. Fejlesztési Bank Gazdasági együttműködé­sük finanszírozására fejlesz­tési bank alapítását határoz­ták el a Fekete-tenger térsé­gének országai. A csoporthoz hat volt szovjet köztársasá­gon kívül Törökország, Gö­rögország, Bulgária, Romá­nia és Albánia is csatlakozott. Szándékuk szerint lebontják az egymás közötti kereske­delmi akadályokat, és szá­mos területen együttműkö­dést alakítanak ki. — A szálloda felé ballagva megcsodáljuk a nyüzsgő szí­nes belvárosi utcákat, meg-megállunk a gyönyörű hazai és déligyűmölcsöket kí­náló árusok előtt: s bizony az árak verik az itthoni kofákét. Tíz banán húsz koronába, azaz 280 forintba került, a nagyszemű szőlő kilója át­számítva 150-200 forint. A műszaki áruk is az ismertebb osztrák és német színvonal fe­lettiek, az új Opel-Astrát pél­dául másfél millióért kapnánk Dániában, de — mint kísé­rőnktől tudjuk, a havi jövedel­mek is úgy száz-százötvene- zer körüliek, persze le és föl is jókora különbségekkel, de er­ről ott sem illik kérdezősködni. Szinte minden második ház műemlék lehetne, gyönyörű történelmi szobrok, szökőku­tak, gondozott parkok, nyüzsgő, de mégis nyugodt tempó — ezek első „ítélete­ink”. Egy kínai étterem köze­lében remekül éneklő néger fiú veri a dobot, fehérbőrű tár­sai fújják a szakszofont és ad­ják a vokált, egy sarokkal ar­rébb viharvert nyugdíjas ten­gerészek harmonikaszavára gyűlnek a koronák a tányérba. Másnap Koppenhága külvá­rosába egy hatalmas területen elhelyezkedő ipari és keres­kedelmi övezetbe autózunk. Távol a lakóépületektől, gyár­tócsarnokok, világcégek fello­bogózott raktárai sorakoznak. A Limex-cég elektronikai cik­ket gyárt; finom munkát igénylő, kéttenyérnyi lapra ül­tetett „csipeket”, vezérlőegy­ségeket. Ola Rasmussen úr, a terme­lésirányító — talán a harmin­cat sem töltötte be — friss és tömör információkkal traktál bennünket. Itt Varga József a Kaposvári Villamossági Gyár igazgatója ül hozzá legköze­lebb, s a millivoltok nyelvén már indul is a diskurzus. — Mit gyártunk mi, miként lehetne együttműködni — ekörül folyik a diskurzus, s folytatódik a csarnokokban. Ez a cég is több lábon áll, gé- péik ontják a VHS-kazettatar- tókat, a műanyag rajzeszkö­zöket is, mert ez biztos piac. Innen a részletek már az üz­leti titkok világába tartoznak, annyit azonban elárulhatok, hogy útitársunk egy Vi- king-múziumi látogatást áldo­zott fel az újabb találkozásra dán vendéglátóinkkal... A Taxa feliratos túrakocsink délután a Királyi Állatorvostu­dományi és Agrárképző inté­zet előtt áll meg. Carlsten Kris- tianson úr ugyancsak szívé­lyes kalauzként mutatkozik be, s néhány meghökkentő dolgot hallunk: — Itt, Dániában egyetlen nagy agráregyetem működik — s az állatorvostól a földmé­rőn át minden a földhöz, a termeléshez, szolgáltatáshoz kötődő szakembert is itt képe­zünk ki. A több mint 3000 hall­gató négyhelyütt, de 13 egy­séges irányítású intézmény­ben tanul és gyakorol. Megcsodáljuk a növények számára kialakított klímakam­rákat, ahol akár 60 fokot és 90 fokos páratartalmat, vagy mí­nuszokat keltenek számítógé­pes vezérléssel. Mert kompu­ter-komputer hátán! Hatalmas szélkerekek fejlesztik olcsón az áramot, modern meteoro­lógiai állomásuk méri a nap­fény erejét, a csapadékmeny- nyiséget, a műhelycsarnok­ban földmunkagépeken tanul­hatnak a fiatalok és a felnőt­tek. Nekik a gödöllőiekkel van kapcsolatuk, de Tamás Károly is ígérettel köszön el: a Pan­non Egyetemmel is szívesen cserélik ki kutatási eredmé­nyeiket. (Folytatjuk) Novák Ferenc KÖLTSÉGVETÉSI ÁBÉCÉ * Áfa és jövedelemadó Külföldi hitelek közvetlenül A Magyar Iparszövetség, az OKISZ a magyar ipar fej­lődésének meggyorsítására programot dolgozott ki. Ja­vaslatukban többek között szerepel, hogy a privatizáció­ban részt vevő magyar cé­geknek tegyék lehetővé a kül­földi hitelek közvetlen felvéte­lét, és hogy a magyar terme­lőipar kapjon nagyobb vé­delmet, szelektív adóked­vezményt. Ember és természet 1992 Általános vásárt rendez a Világkiállítás Baranya meTjyei irodája Ember és természet 1992 címmel. Az erdő- és vízgazdálkodással foglalkozó szakkiállítást a pécsi Nevelési Központban december 18- 22-e között tartják. A 80-as évek végén szüle­tett adóreform lényegét tévé­sorozatban magyarázta el a nézőknek egyik „bábája”, bi­zonyos Kupa Mihály... Ázóta a gyakorlatban is bebizonyoso­dott, hogy indokolt és szüksé­ges volt a reform. Korábbi adórendszerünk ugyanis nem felelt meg a piacgazdaság kö­vetelményeinek, s nem tette lehetővé a gazdasági, pénz­ügyi összehasonlítást a ve­lünk legélénkebb kapcsolat­ban álló országokkal. Az új adórendszer és a költ­ségvetés e kapcsolata tette lehetővé azokat a kereske­delmi kedvezményeket is, amelyeket a nemzetközileg el­fogadott mértékben csak ak­kor adtak meg a partnernek, ha világos volt számukra: az adózás révén nem torzulnak úgy az áraink, hogy ezáltal piacaikon mesterséges előnyt szereznek termékeink és szolgáltatásaink. Szakmai körökben ismert, hogy az adórendszer-reform mintájának az Európai Gaz­dasági Közösség egysége­sülő adórendszerét fogadtuk el. Ennek lényeges eleme a nálunk általános forgalmi adónak nevezett adónem. (Tartalmát azonban hívebben fejezi ki a „hozzáadottér- ték-adó” elnevezés.) Lényege, hogy a termelés minden sza­kaszában csak az ottani, a termék értékét gyarapító költ­ségek — az amortizáció, a bé­rek és bér-közterhek, továbbá a nyereség — után kell adót fizetni. Export esetén ezt az adót az áru előállításának résztvevői visszakapják. A jövedelemadónak szintén Nyugatról erednek a gyökerei. Olyannyira, hogy az európai és az amerikai kontinensen lényegében azonos az adóz­tatás gyakorlata: összesítik a család jövedelmét, amivel persze a több dolgozót szám­láló család magasabb adóka­tegóriába kerül, ám az eltartot­tak után kedvezményeket kap. Mi egy olyan változatot fogad­tunk el, amely nem vonja össze a több kereső jövedelmét — nem sújtja tehát magasabb adókulccsal a többkeresős csa­ládokat, azaz „családbarát”. Szakmai körökben vissza igény — és egyben közvetett kritika —, hogy ne másoljuk mechanikusan a nyugati adó­rendszereket: helyesebb, ha valami gyökeresen újat alakí­tunk ki. Megfogalmazódik.ez napjainkban is, noha — mint az előzőekből kitűnik — az adóreform korántsem jelen­tette a nyugati minták egy az egyben való átvételét. Bácskai Tamás Kamarai hírek, információk, üzleti ajánlatok Partnerkereső Az AT A Carnet előnyei Nemcsak devizával rendel­kező vállalatok jelenhetnek meg külföldi kiállításokon, vá­sárokon, hanem bárki, aki is­meri az ezzel kapcsolatos pénzügyi szabályokat és ked­vezményeket. Az egyik ilyen kedvezmény az ATÁ-vámiga- zolvány, az ATA Carnet. Ez az igazolvány helyette­síti az előjegyzési (nemzeti) vámokmányt belföldön és kül­földön egyaránt. Az ATA-vám- igazolványnak egy másik nagy előnye, hogy előjegyzési vámkezeléskor nem kell vám­biztosítékot letenni, sőt vámot sem állapítanak meg. így a vámkezelés lényegesen rövi- debb ideig tart, az ideiglenes igazolvány egyaránt feljogosít az ideiglenes vámmentes be­vitelre és kivitelre. Mindössze egyetlen, de alapvetően fon­tos tényt kell figyelembe venni: az ATA Carnet csak abban az esetben vehető igénybe, ha az az ország, ahová szállítani kívánunk, csatlakozott az ATA-egyez- ményhez. A Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara nemcsak részle­tes tájékoztatást ad a vámiga­zolvány jelentőségéről, ha­nem igény esetén ki is állítja azt. Vásárolnának hazánkból Angol cég háztartási textíli­ákat és kész ruhákat vásá­rolna. Amerikai cég a következő termékek iránt érdeklődik: mindenfajta konzerv, erősen füstölt száraz kolbász, fűsze­rek, zsírok, olajok, margari­nok, rizs, búzaliszt, tejpor, sajt, szeszes italok, kávé, tea. Marokkói cég ajánlatokat kér textíliákra, festőberende­zésekre, elektronikus háztar­tási berendezésekre, gyógyá­szati felszerelésekre. Angol cég szőnyeget és padlóburkolatot vásárolna, de érdeklődik lakberendezési cikkek, textíliák iránt is. Amerikai cég, mely fűsze­rek, ízesítők nagybani árusí­tásával foglalkozik, magyar cégtől paprikát és egyéb fű­szereket vásárolna. Amerikai cég vásárolna a szélein enyvezett panelt va­lódi fenyőfából vagy tiszta fe­nyőfából készített hosszú, keskeny deszkalapot. Magyar piacot keresnek Amerikai cég ezüstből és fémből készített ékszerek, dísztárgyak nagy választékát kínálja, termékei eladásához magyar forgalmazót keres. Amerikai, cigarettagyárakat képviselő cég magyar kapcso­latot keres termékei forgalma­zására. Spanyol cég női fehérne­műket kínál eladásra. Osztrák cég ‘különféle for­májú és méretű, fából készült fiókokat, fiókperemeket, evő­eszköz tartókat, fiókbetéteket kínál megvételre. Olasz cég szintetikus ruha­anyagokat ajánl megvételre. Török cég különféle anten­nákat és kapcsolatos tartozé­kait ajánlja, emellett hajszárítókat is kínál megvé­telre. Német cég fémből készült csúszásmentes ruhaakasztó­kat, vállfákat, ruhaállványokat, továbbá háztartási cikkeket ajánl, amelyeket a ruhaipar­ban, boltberendezéseknél egyaránt használnak. Áz üzleti ajánlatok részletei­ről, a kapcsolatfelvétel módjai­ról részletes tájékoztatást nyújt a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara, Kaposvár Bajcsy-Zsilinszky u. 1/c. Tele­fon: 82/16-244. Növekvő vállalati támogatások Jövőre a gazdálkodó szervezetek támogatása — az idei átmeneti csökkenés után — növekedni fog, ha a parlament elfogadja a Pénzügyminisztérium által beterjesztett költ­ségvetést. A tervezet szerint erre a célra 55 milliárd forintot fordí­tanak, szemben az idei 52,5 milliárd forinttal. A múlt esz­tendőben a költségvetés ilyen célra 56,43 milliárd forintot köl­tött. A támogatások növelését a szakemberek azért tartják indokoltnak, mert a szerke­zet-átalakítási feladatok több­letkiadást igényelnek. Az ál­lami támogatás döntő többsé­gét a költségvetés az élelmi­szer-gazdaságra, a bányá­szatra, a közlekedésre for­dítja. Egyre többe kerül az ál­lamnak a megváltozott mun­kaképességű dolgozók foglal­koztatásának elősegítése is. A GDP-hez viszonyítva a gazdálkodó szervezetek költ­ségvetési támogatásai to­vábbra is csökkennek. Míg 1991-ben a GDP 2,4 százalé­kát fordították ilyen célra, ad­dig az idén várhatóan csak 2 százalékát, jövőre pedig 1,8 százalékát. A legtöbb pénzt a költségve­tés mezőgazdasági és élelmi­szer-ipari exporttámogatásra fordítja. Ez az államnak a múlt esztendőben 26,8 milliárd fo­rintjába került, az idén 25 mil: liárd forintjába, jövőre pedig ismét 26 milliárd forintot fordí­tanak erre a célra. Folyamato­san csökken viszont a terme­lési árkiegészítés és -dotáció, amely tavaly 23,7, az idén 17 és jövőre pedig 15,5 milliárd forint lesz. Lényegesen nö­vekszik ebben az időszakban az agrárpiaci támogatás. En­nek értéke még 1991-ben egymilliárd forint volt, az idén már eléri az 5 milliárd forintot, és jövőre a 9 milliárd forintot.

Next

/
Thumbnails
Contents