Somogyi Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-22 / 249. szám

1992. október 22., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — FIATALOK OLDALA 7 Ösztöndíj az MSZOSZ-tól Nem szokás dicsekedni a szegénységgel Sejtettük, hogy így lesz, mégis készületlenül ért bennünket az érkezése. Nem tanultunk meg együtt élni vele, nem tudjuk mi­ként toleráljuk és legkevésbbé azt nem tudjuk, hogy miként ke­zeljük. Fájdalmas ha idős, magatehetetlen emberhez kopogtat, de talán még fájdalmasabb, ha a gyermek, a fiatal emberek éle­tét keseríti meg a szegéhység. (Fotó: Gyertyás László) Bíró Krisztina, a kaposvári Toldi gimnázium negyedik osztályos tanulója nem tit­kolja, hogy egyre nehezebben teremtik elő a napi betevőt. — Édesapám 8 éve rok­kantnyugdíjas. Még csak 44 éves, de már két infarktuson esett át. Édesanyám csecse­mőgondozó volt, megszűnt az állása és azóta hiába keres­gél, nem sikerül újabbat talál­nia. Nincs szíve hozzá, hogy a fiatal pályakezdők elől vegye el a lehetőséget. Ha pedig to­vábbképezné magát, tanulna, akkor kevesebb bérrel helyez­kedhetne el, mint amennyivel útjára bocsátották. A munka­nélküli-segélyt még nem kapja, a végkielégítéskor ka­pott összeget éljük most föl. Nemrég vezették be a gázt, havi 6000 forint OTP-tartozást fizetünk. Még szerencse, hogy szép, nagy kertünk van, sok minden megterem benne. Krisztina kedves, komoly nagylány és kiváló tanuló. Ta­valy és az idén is indult a föld­rajz OKT-n, jó matematikus, most készül az angol közép­fokú nyelvvizsgára. A nyáron az Euro kft-nél dolgozoft napi 8-9 órában. Tizenkétezer fo­rintot kapott egy havi munká­jáért. Ezt a pénzt már az igen drága, 6400 forintos nyelv­vizsgára szánta. — Nagyon sok hasonló sorsú társam van már — mondja. — Megpróbálják tit­kolni a helyzetüket, mert ma­napság nem szokás dicse­kedni a szegénységgel... Ne­künk mindenért többszörösen meg kell küzdeni és úgy tanu­lunk, hogy talán az majd segít a kitörésben. Zsuzsa, a test­vérem Budapesten tanul a gyógypedagógiai főiskolán. 4,3 az átlaga és 4,4 -tői járna neki a tanulmányi ösztöndíj. Órákat ad, abból pótolja a hi­ányzó pénzt. Én is azt szeret­ném csinálni a tanulás mellett, ha felvesznek a külkereske­delmi főiskolára vagy a köz- gazdasági egyetemre. A sze­génység nem szégyen, de kel­lemetlen — mondja őszinte tekintettel. Nem panaszkodik, csak a tényeket sorolja. Igyekszik természetesként megélni a megszokhatatlant. A módosabb helyzetű osz­tálytársak tapintatosan vissza­fogják magukat az öltözkö­désben és a hívságok tekinte­tében. Segít ebben az osztály­főnök Taljánné Búza Mag­dolna is, aki megszervezte, hogy az osztálypénzből vásá­roljanak ballagási ruhát a rá­szorulóknak. — Milyen jövőt képzelek el magamnak? Nehéz kérdés... A legfontosabb, hogy béke le­gyen. Megszoktam már, hogy mindenért meg kell dolgoz­nom. Az álmaim... Olyan munkám legyen, amit szere­tek csinálni! Nagy családot akarok! Anyuék 14-en voltak, és az csodálatos... Krisztina hangja őszintén, melegen cseng, aztán elhal­kul. — Sajnos, nekem még­sem lehet több, legföljebb kettő. Ha már nem tudok egy pár cipőt venni a gyerekeim­nek, akkor mivégre? — mondja. A társadalom részéről meg­nyilvánuló segítség egyike az MSZOSZ által alapított ösz­töndíj. Ezt Svajda József, a megyei képviselet ügyvivője ajánlotta föl az iskolának. Erre egyhangúlag Bíró Krisztinát javasolták. Egy tanévre 6000 forintot kap. Hogy mire elég a havi 600 forint? Ne■ firtassuk. Ahol kevés, vagy alig csörren a forint, ott minden fillér nagy pénzt jelent. Krisztina a következő vá­lasztáson már voksolni fog. Hogy kire? — Csak olyan pártra szava­zok, amelyikben megbízhatok — mondja. — Nem az a lé­nyeg, hogy nagy dolgokat ígérjenek, hanem az, hogy a kis dolgok is beteljesüljenek, mert akkor mi is többet tudunk tenni, és tőlünk sok függ... Várnai Ágnes A Hej Joe-tól a Kőbányai blues-ig címmel a Deák Bili Blues Band ad koncertet Kaposváron. Október 26-án este fél ki­lenctől csápolhattok az Együd Árpád Városi Művelődési Központban. Sex Action — ma este Kaposváron Nem vonzó a falu a fiatalok számára Mindenki a városba vágyik 1990. március 16-án lépett föl először a kétéves Fekete Lyuk Fesztivál keretében a Sex Action. Tagjai különböző alternatív zenekarokból gyűl­tek egybe a fesztivál meglepe­téseként. A négy zenészt tel­jesen magával ragadta a fesz­tiválon elért siker, az új zene­kar adta lehetőségek, s az együtt dolgozás öröme. A Sex Action koncerteket a túlfűtött, fordulatos szövegek, élő show-műsorok jellemzik. Ed­digi koncertjeik alapján kiér­demelték a leglendületesebb magyar rockbanda címet. 1990 decemberében elkészí­tették 12 számos demofelvéte- lüket, majd januárban ugyanez az anyag kazetta és lemez formájában is megje­lent. Számos sikeres koncert után tavasztól a Sing Sing és a Beatrice együttesekkel jár­ták az országot. A zenekar életében mérföldkövet jelen­tett a július 4-én a Petőfi Csarnokban megtartott önálló koncertjük, ahol több mint két­ezer ember előtt bizonyíthat­ták rátermettségüket. Jelenleg a második nagylemezükön dolgoznak a Rocker stúdió­ban. A '92-es év záróakkordja­ként október 2-tól november 9-ig huszonhárom városban lépnek fel. Ma este hét órától Kaposváron a Szakszerveze­tek Művelődési Házában ad­nak koncertet. — A falun élő fiatalok két­szeresen is hátrányos hely­zetben vannak. Egyrészt mert fiatalok, másrészt mert falun élnek — kezdi a beszélgetést Soós Tibor, mintegy vála­szolva is a fel nem tett kér­désre. Valóban bujkált ben­nem a kisördög, hogy meg­kérdezzem, szükség van-e a falun élő fiatalok szövetsé­gére, a Féfiszre, egy, a valós életet követő szervezetről, vagy csak egy papíron létező szövetségről van szó. Az el­nököt azonban kérdezni sem kell, sorolja a gondokat. — A falu nem perspektíva a fiatalok számára. Nincs mun­kalehetőség, fejletlen az inf­rastruktúra, nincs megfelelő intézményrendszer, s ami a fi­atalok számára talán a legfon­tosabb, nincs szórakozási le­hetőség. Ezen kívántunk vál­toztatni, mikor létrehoztuk az ifjúsági klubok rendszerét. Jó lenne, ha minél több faluban működne ilyen közösség, lenne egy hely, ahol össze­gyűlhetnek a fiatalok, szóra­kozhatnak, beszélgethetnek. Akkor talán nem vágynának annyira a városba, mely vonzza őket fényeivel, korlát­lannak tetsző lehetőségeivel. Pedig sokan megjárták már. A városba kerülve sokan tapasz­talják, hogy nincs szükség a munkájukra, a szórakozóhe­lyeken pedig egy kicsit mindig kilógnak a sorból, nehezen fo­gadják be a vidékről érkező­ket. így nem marad más, mint otthon keresni megélhetést, szórakozást. A falvakban az első számú szórakozóhely azonban, sajnos, még mindig a kocsma. Ezt próbálják meg háttérbe szorítani az ifjúsági klubok tartalmas, kulturált programjaikkal. Soós Tibor szerint aki falun született, annak a gyökerei oly mélyek, hogy igazán sosem tud elszakadni a vidéktől, s ha a lehetőségek megvolnának, valószínűleg nem is kíván­kozna máshová. Örökös indít­tatás, hogy ahová születtünk, ott maradjunk, s ott próbáljunk boldogulni. — Vidéken azonban erre kevés, s egyre kevesebb lesz a lehetőség. A fiatalok korán felnőnek, hamar házasodnak, s a családalapítás után gyak­ran beszűkül az életük. La­kásvásárlásra szinte nincs le­hetőség, marad az építkezés, amely minden idejüket, erejü­ket, s pénzüket felemészti. Kevés fiatal számára vonzó ez az lehetőség, ezért amint le­het, menekül a falujából, igyekszik nagyobb települé­sen szerencsét próbálni. A Fé- fisz feladata elsősorban ab­ban rejlik, hogy ha munkát, csábító lehetőségeket nem is tud adni, egy olyan közössé­get teremtsen a fiatalok szá­mára, amely mintegy utolsó kapocsként a falujához köti — mondja Soós Tibor, aki szerint fontos, hogy valaki a szívén viselje, felvállalja a tizenéve­sek gondjait. — Azt a középis­kolás generációt próbálja meg összefogni szervezetünk, ámely még megmenthető a falu számára. Azt szeretnénk, ha a fiatalok maguk is rádöb­bennének, hogy a városi gye­rek élete sem tartalmasabb, mint az övék, hogy falun is le­het, s kell is boldogulni, hogy nem érdemes elhagyni a szü­lőföldet. Tudom, hogy ehhez csak egy csepp az ifjúsági klub, hisz sok mindennek meg kell változnia, hogy a vidék va­lóban vonzó legyen a fiatalok számára. De talán akad olyan tizenéves, akit épp ez az utolsó szál köt véglegesen a falujához. Széki Éva Banda Zoltán rejtvény rovata A Kapossystem Számítástechnikai, Irodatechnikai Szolgáltató Kft ajándékával Az október 8-án megjelent rejtvényünk megfejtése: 1. Beautiful Boy, 2. Double Fantasy. A Fortuna Farkas Dávid fonyódi olvasónknak kedvezett. Gratulálunk! Éva anyaszerepben Nemrég két új Éva-Neoton korong jelent meg a piacon: ABBA-slágerek magyarul, illetve az együttes saját zeneanyaga. Csepregi Éva még gyermeké­nek születése (május 31.) előtt felénekelte a két album dalait. Az énekesnő éppen ma ünnepli 36. születésnapját, ezért vala­mennyi kérdésünk Éva sikerei­ről és családjáról szól. A jó vála­szok betűiből megtudhatjátok, mi volt a neve Csépi első zene­karának. 1. A Neoton Família egy évtized­del ezelőtt a Dunántúlon koncerte­zett, s a Hátizsák-dallal kezdődött a fellépésük. Éva hátizsákkal fel­szerelkezve várta a pillanatot, hogy a közönség soraiból a szín­padra induljon. Am egy jegyszedő néni megállította, s ráripakodott: „Kérem, ide nem lehet bemenni hátizsákkal!...” Hol történhetett Éva különös kalandja? S/ Kaposváron KI Veszprémben M/ Nagyatádon 2. Melyik dallal nyert a Neoton Família Yamaha Grand Prix-díjat 1983-ban? I/ Egy kis nyugalmat Z/ Holnap hajnalig 0/ Latin szerenád 3. Melyik Neoton-albumból vá­sároltak a legtöbbet (mintegy 300 ezret) az együttes rajongói? K / Szerencsejáték C/ Karnevál T/ Minek ez a cirkusz? 4. Mi volt a címe Éva első szóló­lemezének, amelyért Emerton-dí- jat kapott? R/ Intim percek E/ Kék korszak B/ Éva Ádám nélkül 5. Milyen címmel jelent meg az Éva:Neoton legújabb albuma? A/ Édentől keletre 0/ Kalapot fel! R/ Minden megoldás érdekel 6. Milyen származású az éne­kesnő férje, aki ismert zene­szerző? B/ ír E/ skót U angol 7. Hogy hívják Éva kisfiát? 0/ Dávid D/ Dániel A/ Donát A betűkből alkotott zene­karnevet november 2-ig küld­jétek be, eredményt 5-én hir­detünk.

Next

/
Thumbnails
Contents