Somogyi Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)
1992-10-22 / 249. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. október 22., csütörtök Az államjogász új államformáról, a máig sem lezárt politikai vitákról A rendszerváltás jelzőkövei Földárverések Az elmúlt héten a 88 meghirdetett kárpótlási földárverésből 68-at tartottak meg. A résztvevő 959 árverezőből 889-en jutottak földtulajdonhoz, összesen 90 ezer 870 aranykorona értékben. A 19 megyéből csupán ötben haladták meg a kialakult licitárak a minimális 500 forint/arany- korona értéket. Kórházi számítógéphálózat Referenciahelyként működik a a szigetvári városi kórházban elsőként bevezetett számítógéphálózat, amely az egészségügyi, gazdasági, műszaki, gyógyszerellátási, betegnyilvántartási adatokat tárolja és dolgozza fel, megkönnyítve ezzel az orvosok munkáját is. A számvevőszék nemzetközi díja A Számvevőszékek Világ- szövetségének washingtoni kongresszusán egyhangúlag a Magyar Állami Számvevő- széknek ítélték a 100 országot tömörítő tekintélyes nemzetközi szervezet díját. A díjat háromévente adják ki annak a szervezetnek, amely abban az időszakban a legsikeresebb munkát végezte az ellenőrzési munka kiteljesítésében. (Folytatás az 1. oldalról) A döntő különbség az államszervezet felépítésében van. A népköztársaság — a Szovjetunióban kialakított egypártrendszerű struktúrának megfelelően — a hatalom egysége elvére épült. Lényege, hogy jogi értelemben minden hatalom az Ország- gyűlést illeti meg. A többi szervezet az Országgyűléstől kapja megbízását és az Országgyűlésnek felelős. Jogilag tehát nagyon demokratikus berendezkedésűnek látszik a rendszer! A háttérben azonban az egypártrendszerű politikai struktúra nem engedte, hogy érvényesüljön ez a demokratizmus. Az egypárt- rendszer ugyanis mindenféle jogi megoldást a saját szolgálatába állított, s nem adta meg azokat a garanciákat, amelyek egy állam demokratikus berendezkedéséhez hozzátartoznak. Ezzel szemben a köztársaságban érvényesülő többpártrendszerű struktúrának a hatalommegosztás elve felel meg. Vagyis elválik egymástól az Országgyűlés, mint törvényhozó hatalom, a kormány, mint végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltatás. Ezenkívül a politikai törekvések különbözőségére, a pártok pluralizmusára épít. — Jogi szempontból milyen lényeges változások történtek 1989 óta? — A rendszerváltást két alapvető változás jelzi: az állami struktúra átalakítása és az állampolgári jogok garantálása. A struktúraváltás 1989-ben, az alkotmánymódosítással megtörtént. Az állampolgári jogok terén történő változás azonban nem köthető egyetlen időponthoz. Hazánkban — más kelet-európai országoktól eltérően — már a hatvanas évek végén megindult a reformfolyamat. így 1989 előtt számos fontos törvény született — a személyi szabadságjogokról, az egyesületekről, a gyülekezésről, az országgyűlés szerepének növeléséről, de a gazdaságirányítási reformkísérleteket is idesorolom —, amelyek azonban az egypártrendszer struktúráján belül nem tudtak érvényre jutni. Radikális változást tehát mindenképpen a rendszerváltás hozott, de a folyamat már korábban kezdődött. A politikában a legnagyobb vita-még három évvel a változás után is arról folyik, hogy jogfolytonosság alapján fejlőd- jünk-e tovább vagy sem? Vagyis, hogy húzzunk-e éles határvonalat 1989-nél és tagadjunk meg mindent, ami addig történt, vagy az 1989 előtt született, de az új Alkotmánnyal nem ellentétes törvényeket használjuk fel boldogulásunkra? 1989-ban mindenki alapvető kérdésnek tartotta a múlthoz való viszonyt, 1992-ben a társadalmat — a múltat sem feledve — elsősorban olyan égető problémák foglalkoztatják, mint a munkanélküliség alakulása, a mezőgazdaság krízise, az elszegényedés, a létminimum alatt élők sorsa — s ezekre vár választ a politikusoktól. (domi) Export- és importjogot kapott a Kaposplast Kefe- és Műanyagipari Gyár. Ebben az évben eddig 700 ezer márka értékben szállítottak külföldi megrendelőknek termékeikből, s az év végéig 250 ezer márkás megrendelést kell teljesíteniük. Jelenleg német és angol piacra gyártanak prolipropilén műsertét. Fotó: Gyertyás László Világkongresszus Floridában |_________Zárolt dokumentumok 1956 hétköznapjai a kutatók asztalán 1956. Az évszám ma már fogalom. Értékelése, az események minősítése az elmúlt esztendőkben teljesen megváltozott. Ma már mindent tudunk. Mindent? Nem. A tények, a forradalom hétköznapjainak vizsgálatára, a 'megtorlás történéseinek elemzésére alakult például az 56-os kutatóintézet, amelynek munkatársával dr. Stan- deisky Éva történész-kandidátussal beszélgetünk. Történelmi konferencia Szigetváron Szabadon a kisebbségről A Magyar Ifjúsági Kamara felajánlotta a magyar vállalatok, vállalkozók részére, hogy termékeiket, prospektusaikat a Miamiban megrendezendő Világ Ifjúsági Kamara világ- kongresszusának ideje alatt működő kiállítás magyar standján népszerűsítsék. Ezen kívül a számítógépes adatbázisba is eljuttatják az érdeklődő magyar cégek üzleti ajánlatát. * Szakvásárok Kőbányán A kőbányai vásárváros két szakvásárnak is otthont ad a közeljövőben. Nemzetközi Anyagmozgatási és Csomagolási Szakkiállítás lesz a jövő hét közepén, s ekkor nyílik a Printexpo nyomdaipari kiállítás is. Október végén elektronikai és egészségügyi szakvásárt rendeznek. Mürepülöbajnokság Ocsényben Az őcsényi repülőtér ad otthont a hét végén a motoros műrepülő nemzeti bajnokságnak. Pénteken a szabadonvá- laszott és a nyílt kötelező versenyek zajlanak, szombaton a szintén szabadonválaszott, valamint a zárt kötelező és négyperces programok bemutatására kerül sor. A látványos verseny legjobbjai a Peugeot és az ITT Flygt kft kupáját nyerhetik el. 11,4 százalékos munkanélküliség Szeptember végére az előzetes adatok szerint 616 ezerre nőtt a munkanélküliek száma, s ezzel az állástalanok aránya 11,4 százalékra emelkedett. A legsúlyosabb a helyzet Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében, ahol a 20 százalékot is eléri az állástalanok aránya. — Mit lehet még vizsgálni? A további tényeket. Sokak véleményével ellentétben számtalan fontos részletről nem tudunk semmi — mondja a kutatónő. — Főleg a vidéki események történései tisztázatlanok. Szeretném, szeretnénk tudni, milyen szerepe volt például a vidéki munkástanácsnak, a felkelő csoportoknak és a nemzeti bizottságoknak? Az új információk megszerzésének egyik legfontosabb feltétele a dokumentum. Az eddig szigorúan titkos anyagok ma már többnyire hozzáférhetőek, ám még mindig akad a levéltári dokumentumok között jónéhány 56-os tabu. Kutatásaim gazdag forrásai a bírósági dokumentumok. Mondhatnám, ezek az elsődleges források, hiszen az 56-ot követő megtorlás dokumentumai mellett számtalan olyan kiegészítő iratot — kihallgatási jegyzőkönyvet, különféle jelentéseket — találtunk, amelyek új megvilágításba helyezik a történteket. Rengeteg olyan dokumentum létezik, amely ma is szigorúan titkos, hozzáférhetetlen. Mint azt megtudtuk, a Belügyminisztérium bizonyos aktáiról van szó, amelyekben peranyagok dokumentumai lapulnak. — Csak találgatunk, miért titkosak. Vélhető, az anyagok között különféle, egykori hálózati jelentések is lehetnek, továbbá olyan fontos iratok, amelyek az akkori szovjetmagyar kapcsolatokról tanúskodhatnak. Ezeknek az anyagoknak a feldolgozásával talán kideríthető lenne, mi volt a párt szerepe az eseményekben. A BM az anyagok kiadási tilalmát a személyiségi jogok védelmével, állambiztonsági érdekekkel indokolja. Talán tartanak attól, hogy a napjainkban is dúló lll/lll-as hisztéria újabb fordulatot vehetne, fellángolhatna, ha konkrét nevek merülnek fel. S hogy mit tesz a történész az újabb tényekkel? Készül az 56-os kutatóintézet évkönyve, az újabban feltárt tények itt jelennek majd meg először nyomtatásban. — Nagyon sok folyóirat vár tőlünk anyagokat. Ami pedig a saját szűk területemet illeti, az 1945 utáni kultúra és politika történetével foglalkozom, s ezen belül is a politizáló írókkal. A megtorlás időszakában zajló íróperek foglalkoztatnak. — Meglepetés, teljesen új dokumentumok ? — Nem hiszem, hogy előké- rülnek, ám igencsak új fordulatot hozna a kutatók életében néhány olyan dokumentum, amelyből kiderülne, hogy mi volt a párt, és mi volt a Szojve- tunió szerepe az események alakulásában. Pontosabban: a megtorlás felelőssége miként oszlik meg a Kádár-kormány és a szovjet vezetés között? B. Sz. P. (Folytatás az 1. oldalról) Megállapítható tehát, hogy az idei konferencia témája bizony időszerű. Mégpedig jó ideje, s talán nem túl pesszimista a vélemény: a kisebbségek és nemzetiségek, együttélés vagy nacionalizmus gyakran használatos fogalmak lesznek a jövőben is. A tegnap megtartott előadások rendkívüli részletessége és elmélyültsége, a konferencián megjelentek létszáma bizonyíték arra, hogy a magyar ember, és emellett a gondolkodó ember milyen tisztelettel és szeretettel tud szólni akár a hazánkban élő nemzetiségekről vagy a határokon „kívül rekedt” magyarságról. Tarján Gábor, a Fővárosi Levéltár munkatársa kezdte Hogy a vagyonnyilatkozat egy későbbi vagyonadó alapja volna — jelenlegi ismereteim szerint — nem helytálló, hiszen a mostani törvény kifejezetten tiltja, hogy bármi másra fel lehessen használni az akciót. Persze ez még nem zárja ki, hogy később ne változzon a törvény... Aki egy kicsit is jártas a mai magyar adórendszer „titkaiban”, tudja, hogy gyakorlatilag már ma is többféle vagyontárgyhoz kapcsolódó adót fizetünk. A helyi adók többsége ilyen: szednek földadót, a lakás, a műhely, a telek után is adózunk, a gépkocsikat súlyadó terheli... Ha tehát valaki ma egységes vagyonadót akarna kivetni, előbb el kellene törölni a helyi „vagyonmeg a háromnapos előadás-sorozatot. A Deklarált egység — eltérő felfogás címet adta a témájának, és a délszláv egység történetét foglalta össze koncentrálva a II. világháborút követő évekre. E témát nem annyira történeti, mint inkább nyelvészeti, szociológiai síkon közelítette meg Sokcsevits Dénes, a JPTE horvát tanszékének tanára. Szólt Jugoszlávia unitarista törekvéseiről, a kétes értékű délszláv egységről, a horvá- tok, szlovének és szerbek identitás-zavarairól, Észak- Bácska bunyevác és sokác lakosságáról. Ezt követően Molnár Imre, a Közép-Európa Intézet munkatársa Magyarságkép — jövőkép címmel tartott előadást, illetve Karinthyadócskákat”, s az ilyen változtatás az adózás rendszerében olyan magas költségekkel járna, ami megkérdőjelezné a lépés értelmét. A vagyonadóztatás másik módszeres az amikor a magánszemély tulajdonában lévő összes vagyon forgalmi értékét alapul véve százalékos, ezrelékes vagyonadót vetnek ki. Egy ilyen típusú adóztatás megalapozására azonban a mostani nyilatkozat teljesen alkalmatlan. A nyomtatványokon ugyanis a szerzéskori értéket kell feltüntetni, amelyből az adott vagyontárgy forgalmi értéke megállapíthatatlan. Az egyetlen dolog, amire szerintem használható: a ma még láthatatlan jövedelmek feltárására. Az adóhatóság val szólva megadta a bevezetés előszavának vázlatát. Valóban erről volt szó, mivelhogy talán ez a téma nevezhető a legösszetettebbnek. Tanulsága vitathatatlan: meg kell próbálkozni a Trianon által földrajzilag szétszakított magyarság szétszakított szellemiségének egységgé formálásával. El kell érni, hogy a sebek ne szakadjanak tovább, hanem végre gyógyuljanak be. A nemzetközi konferencián tegnap egy amerikai hölgy is megtartotta előadását Az etnikai pluralizmus demokratikus megoldása címmel, és több magyar előadó is sorra került. A péntekig tartó eseményre eljöttek Újvidékről, Zágrábból és Innsbruckból is. B. T. megvizsgálhatja, hogy kél időpont között a leltárban mekkora változás történt, s elszámoltathatja az ügyfeleit a bevallott jövedelem és a vagyoni gyarapodás különbségéről. Aminek az eredetéi nem lehet adózott jövedelemmel igazolni, az nyilvánvalóan adóhiányból származik. Ebből a logikából következik hogy a mostani nyilatkozató később majd újabbaknak ke követniük. Ez lehet általános mindenkire kötelező nyilatko zathullám — mint a mostan —,vagy csak egyes, a vizsgál személyeket érintő. Ezzel £ módszerrel csak a nagyhalai- szűrhetők ki, hiszen nem ér demes azon vitatkozni, hog^ az új autóra gyűjtött pénzt az zal spórolták-e meg, hog^ krumplistésztát evett a csalát és nem ment moziba, vagy ne tán tellett bécsi szeletre ét színházjegyre is. Dr. Vámosi-Nagy Szabolc: Kérdések és válaszok a vagyonnyilatkozatról Csak a nagyhalak szűrhetők ki A vagyonnyilatkozattal szemben szinte minden ellenvetés abból indul ki, hogy aki kitölti ezeket az űrlapokat, maga teszi meg az első lépést a majd nyakába szakadó vagyonadó felé. Az Apeh igyekszik cáfolni, az emberek mégis bizalmatlanok. Van valami alapja a berzenkedésnek?
