Somogyi Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)
1992-10-02 / 233. szám
1992. október 2., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TAJAK 5 Gyalogátkelőhely Darányban Régi igény volt már Darányban, hogy az óvoda és az iskola közt legyen kijelölt gyalogátkelőhely. A zebra létesítéséhez azonban több mint 300 ezer forint költséggel két nagy teljesítményű lámpát, lámpaoszlopot is meg kellett vennie az ön- kormányzatnak. A beruházás elkészült, a tanév első napjától már biztonságosan közlekedhetnek az úton a diákok. Útszélesítés Kastélyosdombón Kastélyosdombón is véget ér az utakon a zötykölődés. Várhatóan e hónap közepén befejezik az útszélesítést. A kotrógépek után az aszfaltozok veszik munkába a területet, mert új aszfaltréteget is kap mintegy négyszáz méteres szakasz. A 700 ezer forintos beruházást önkormányzati költségvetésből fedezték. Vállalkozik az iskola A barcsi Ipari Szakmunkásképző Intézet már régóta folytat vállalkozói tevékenységet különböző szakmákban. A már három éve működő vállalkozásokat két újabbal bővítették. Tavaly óta foglalkoznak videofilmek készítésével és forgalmazásával, valamint videofilmek kölcsönzésével is. Ezzel kapcsolatban egészítette ki az önkormányzat most az iskola alapító okiratát, amelyben előírja, hogy a vállalkozói tevékenységből származó bevétel a költség- vetés tervezett kiadásaihoz viszonyítva tízszázalékos mértéket érhet el. Zenei világnap fúvósünnep A zenei világnap alkalmából tegnap a barcsi Széchenyi Ferenc gimnáziumban megemlékezést tartottak, majd a városi fúvószenekar adott koncertet. Délután, Barcs üzletközpontjában a Riverside Band együttes szolgáltatott térzenét. A Vadász tagozat kiállítása Természetrajzi kiállítás nyílt a Dráva-múzeumban „Bemutatkozik a vadász-tagozat" címmel. A barcsi Erdészeti Vízépítési és Vízgazdálkodási Szakközépiskolában 1987-ben indult vadász-vadtenyésztő tagozat. Az itt végzett tanulók hivatásos vadászként és természetvédelmi őrként helyezkedtek el. A kiállított anyag pagy része az elmúlt öt év eredményeképpen jött létre. TÖRVÉNYES VOLT, DE NEM EMBERSÉGES Szenta másodvirágzása Ot község újra kezdi Egy válás során mindig akadnak viták, és az egyik fél mindig becsapva érzi magát. így van ez Darány környékén is, pedig a barcsi termelőszövetkezetből való kiválás teljesen törvényesen zajlott, abban egy jogász sem találhat kivetni valót. Az emberség persze más, az ma még nem jogi fogalom. A kivált öt falu tagjai pedig pont ezt, az emberséget hiányolták. 1971 óta tart az a kényszerű házasság, amely a barcsi Vörös Csillag tsz, valamint Darány, Istvándi Drávagár- dony, Drávatamási és Kasté- lyosdombó települések között jött létre. Az okok ismertek, csakúgy, mint azok, amelyek most a kiválás mellett szólnak. Röviden: a dolgozók kizsákmányolva érezték magukat, szerintük a központból a területre a munkabéren kívül semmi nem került. — És amink volt, azt is tönkretették! — fakad ki Havelka Jenő, Istvándi polgármestere, aki maga is tag, a szárítóüzemben dolgozik. — Már Két éve ki akartunk válni; akkor még nem volt ez az átmeneti törvény, minden vagyonúnkat kihozhattuk volna. De akkor nem engedték. Most még elmesélhetném tovább az okokat, de minek? Az, hogy a terület tönkrement; ami érték volt azt elvitték Barcsra, ami nem, azt hagyták összedőlni, látszik anélkül, hogy mondanánk. Tudom, az lesz a válasz, hogy a kommunista polgármester összevissza beszél. Mert nem szégyellem, és ma is MSZMP-s vagyok. A föld, a munka azonban nem politika, hanem ez az élet! A területen jelenleg 350 termelőszövetkezeti tag él, akiknek a vagyonjegyének értékét hozhatja magával a kivált csoport. Aktív dolgozó ezek közül talán száz, akiknek biztos munkát és megélhetést tud nyújtani a Darány környéki föld. Ami jár, azt meg is kapták a kiváláskor. — Ez igaz, de semmivel se többet. Pedig van még egy-két olyan üzem a mi területünkön, amit szeretnénk. Az üzletrészekből származó 185 millióra persze ráosztotta Barcs azt a hitelt is, amiből erre a részre nem sok került. Ráadásul olyan épületeket és utakat vásároltatott meg velünk a vagyonúnkból, ami már akkor itt volt, amikor egyesültünk. Meg a 31 millió forintos meliorációt, ami nem ér egy fillért sem, csak papíron. Tudom, mindez törvényes, csak nem emberséges. Velünk teszik ezt, akik éveken át mellettük álltunk, jóban-rosszban? Végül is mi maradt az öt falunak? Egy szárítója, egy hízóbika-istállója (hétmillióért), egy üszőnevelő és egy fűrészüzem. És a föld, amit már müveinek. A szántóföldi növénytermesztéshez minden szükséges gépet megkaptak. — Tudjuk, nem kifogást kell keresni, hanem dolgozni kell. Elvetettük a repcét és a rozsot; már vetjük az árpát. Egy-két héten belül meglesz a vezetőség, hiszen adminisztrációra is szükség van. December végéig pedig megalakul az új szövetkezetünk. Az egyesülés előtt átlagon felüli színvonalon éltek itt az emberek. Bízunk abban, hogy nemsokára megint így lesz. Varga Ottó CSURGÓI MOZIMESE Átalakulóban van a Somogy Megyei Moziüzemi Vállalat. Ugyanakkor sok moziépület szerte a megyében üres, a mozik megszűntek. így van ez Csurgón is, ahol szeretnének ismét mozizni, de lehetőleg önállóan. Tudniillik most a megyei központ létre kíván hozni egy szolgáltató kft-t, amely ellátná a megye mozijait filmmel, és úgy képzeli, hogy a városok bevinnék e kft-be a rájuk eső vagyonrészt. Csurgón ezt másként gondolják. Erről szól a mese. Az állt a papíron annak idején, hogy megkapja a moziját minden település, csak szavazzák meg, hogy az arányosan nevesített vagyonukat beviszik egy szolgáltató kft-ba. „Csak így lehet működtetni a mozijaitokat. Ha megbíztok bennünket, addig is jók leszünk hozzátok, amíg átalakulunk”— tette hozzá a moziüzemi vállalat. Azt persze nem mondták, hogy a vagyon miért nem forgalmi értéken szerepel a könyv szerinti érték helyett. Eljött a nyár eleje. A csurgói képviselők összeültek, és azt mondták: — Nekünk nem kell kft, ragaszkodunk a működtető vagyon felértékeléséhez és felosztásához. A részesedésből rendbe tesszük és elindítjuk jelenleg szünetelő mozinkat. Van Zalaegerszegen egy szolgáltató cég, amely kedvezőbb feltételekkel kiszolgálja a mozit, mint amilyeneket a „saját” leendő káef- ténk ígért előzetesen. Szeptember 19-én a csurgóiak ezt a többieknek is elmondták. Azzal együtt, hogy akár Kaposváron is alakulhat egy szolgáltató cég a Szivárvány mozival szimbiózisban, de lehetőleg magántőkével. A szóban forgó működtető vagyont ez esetben is kimenteni, nem pedig átmenteni kell. Ugyanaznap a Vagyonátadó Bizottság a Somogy Megyei Moziüzemi Vállalat működtető vagyonát 27 önkormányzat közös tudajdonába adta. Csurgó most azt kérdezi Kaposvártól és a többiektől: ha az indokoltnál sokszorta nagyobb vagyonnal létrehoznak egy kft-t, miközben a mozik óriási többsége egyenként csődbe jut, emiatt előbb-utóbb a Mozi Kft is csődbe jut, miért jó ez nekünk? Ha elidegenít- jük és felosztjuk a vagyont (alapítványba visszük), ebből stabilizálni tudja ki-ki a saját moziját. S ha Zalaegerszeg nem tetszik, egy mini szolgáltató cég ragyogóan megélhet a prosperáló mozikból. Miért rossz ez nekünk? Katona Ferenc Ez év elején kezdte meg önálló életét Szenta. Sokáig Csurgó társközsége volt, majd ugyancsak a csurgói körjegyzőséghez tartozott. Az önállósodás régi vágya volt a lakosságnak. Vártak is ettől némi változást, de ekkorára ők sem számítottak. A szeptember végi délutáni napsütésben teremtett lelket nem látni a falu központjában. Dologidő van. Aztán pár perc tanácstalanság után vidám atyafi tántorog ki a kocsmából. — Gyere, arany barát, igyál valamit! — lehel rám barátságosan — és borgőzösen. Hirtelen szóhoz sem jutok e nagylelkűségtől; szerencsére egy postáskülsejű postás kiment szorult helyzetemből. — Na, eredj innen szépen! — mondja a részegnek. — Nem kíváncsi terád senki. Miután nagynehezen-sikerül eltaszigálnia az atyafit, nyújtja a kezét: — Galamb László vagyok. Ne haragudjon ám rá, egy kicsit, tudja... — és sokat sejtetően elhúzza kezét a homloka előtt. Amikor elmondom, mi járatban is vagyok, szívesen beszél: — Idője volt már, hogy önál lósodjunk. Én még emlékszem, amikor közel 1500-an laktak Szentén, most meg jó, ha 500-an maradtunk. Nem volt semmi, ami itt tartsa a fiatalokat. Most ha körülnéz, lát egy-két új épületet, ez meg — bök a háta mögé — az új óvoda lesz, meg iskola. Ha csak ez elkészül, már megérte. Közben befut a jegyző, Felföldi Károly is, mégpedig a postás motorján, és a hivatalba invitál. — Két és fél emberrel dolgozunk — mondja, célozva magára, egy főállású és egy nyugdíjas munkatársára. — Tavaly nyáron döntött úgy a testület, hogy megpróbál teljesen a saját lábán megállni. Januártól működik az önálló hivatal, amelynek a költségvetése pontosan annyi, mint amennyivel a csurgói körjegyzőség költségeihez kellett hozzájárulnunk. De így mindennap van ügyfélfogadás, naponta foglalkozunk az ügyesbajos dolgokkal, és utána tudunk járni olyan pályázati lehetőségeknek, amelyeknek a segítségével előrejutunk. Ilyen például az iskola- és az óvodaépítéshez kapott támogatás és kölcsön. A 12,8 millió forintos beruházásból 4,2 millió forint céltámogatás. Már fel is húzták a falakat, s egy év múlva szeptemberben az alsótagozatosoknak nem kell Csurgóra buszozniuk. — Osztályonként évente 12-16 gyereket érint ez, de előreláthatólag lesz olyan év is, amikor 30 elsős kezdi meg az iskolát. A hatása már most érződik: ma senki sem készül elköltözni a faluból. Sőt, az idén két új ház épült, de adtunk házépítésre és házfelújításra is kölcsönt többeknek. Beszélgetésünk alatt befutott Berkes Sándor polgármester is, aki „civilben" a kaszói erdőgazdaságnál szállításvezető. Vele a jövőről volt köny- nyebb beszélni, látszik rengeteg terve van a falunak. — Ez a háromnegyed évnyi önállóság bebizonyította: a falu élni akar, és él is a lehetőségekkel. Büszkék vagyunk az épülő iskolára, de már tervezzük, mit kellene csinálni jövőre. Új szeméttelepre van szükség, és egy szennyvíztelepet is építünk. A tervek már el is készültek. Ezzel összefüggésben talán még tovább léphetünk. De fikciókról azért ne beszéljünk! Ami biztos: bár az iskola még csak most épül, de már írjuk a pályázatunkat a tornaterem építésére. Virágzó falut szeretnénk; olyat, amilyen régen is volt. Varga Ottó Dráva-krimi AUTÓS ÜLDÖZÉS RÉSZEGEN Épül a kazánház Istvándiban megkezdődött az óvoda és az iskola fűtésének korszerűsítése. A két egymáshoz közeli épület között lesz az a kazánház, amelyben két vegyestüzelésű kazán szolgáltatja a központifűtéshez a meleg vizet. A beruházás másfél millió forintba kerül, és természetesen a fűtési szezonra el is készül. B. Kálmán már sok gondot okozott a barcsi rendőrségnek: jogosítványát ugyanis ittas vezetés miatt elvették, ám ez nem igazán zavarta abban, hogy „sofőrködjön”. Kissé illuminált állapotban ült kedden este is autóba, de aznap nem ez volt a legnagyobb bűne. P. Imrével és B. Józseffel rendesen felöntöttek a garatra, majd úgy gondolták, megnézik: mi újság a Május 1. parkban. így hát kocsiba vágták magukat és elindultak. A parkból pedig hat diák éppen befejezve a szalonnasütést, hazafele baktatott az út mentén. Amikor az autós társaság ezt észre vette, meg akarta ijeszteni őket, ezért áthúztak az úttest bal oldalára. A gyerekek szerencsére elugrot- tak... Ez azonban nem volt elég a részeg hármasnak, megfordultak és üldözőbe vették a most már menekülő fiatalokat. Melléjük érve könny- gázsprével lefújták őket. Már beérve a városba a szakközépiskolai kollégiumnál kiszálltak az autóból és megverték az egyik diákot. Amikor a gyerekek beszaladtak a kollégiumba egy — pechjére — arra haladó segédmotorkerékpárost is „lefújtak”. Ä diákok bejelentését követően a járőr azonnal elkapta a randalírozó társaságot, akik egyébként Barcs rémeiként ismertek. P. Imre és B. Kálmán büntetett előéletűek, jelenleg is büntető eljárás folyik ellenük. Mindketten „bentlakásos lehetőséget” kaptak a bpresi fogdába, mivel alaposan gyanúsíthatok csoportosan elkövetett garázdaság, közúti veszélyeztetés és más bűncselekmények elkövetésével. T. R.
