Somogyi Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-15 / 244. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZANK ES A NAGYVILÁG 1992. október 15., csütörtök BIZTATÁS ÉS ÍGÉRET Magyarországról az Európa Tanács ülésén KÉRDŐJELEK Magyar veszély? Létezik-e magyar veszély?Természetesen nem. Ezt aligha szükséges hosszan bizonygatni annak, aki józanul mérlegeli Kelet- és Közép-Európa történéseit. Nincs ilyen veszély, és senki sem érezheti magát fenyegetve az alapjaiban vala­mennyi parlamenti erő által támogatott hivatalos magyar kül­politika részéről. Kicsi, s a katonai szakértők kifejezésével élve átlátható ország lévén könnyen megállapítható: nem­hogy nagyratörő terveket kovácsolnánk, de még a védelmi tárca költségvetésének szinten tartása is sokszor megoldha­tatlan feladatnak tűnik. Békét, jószomszédságot, nyugalmat kíván hazánk lakossága is, elhatárolva magát az elvétve je­lentkező szélsőséges megnyilvánulásoktól. A román elnökje­löltek televíziós vitájában Emil Constantinescu egyenesen nevetségesnek mondta a magyar veszélyre való hivatkozást. Ha mindez így van, miért kell mégis említést tenni róla? Mert időről időre különböző hangsúlyokkal, mégis terítékre kerül. S jóllehet a „bizonyítékok”, az állítólagos magyar csa­patösszevonásoktól a mozgósításon át a titkos katonai terve­kig s légtérsértésekig léggömbként pukkannak szét, rossz ér­zések maradhatnak. Reméljük, hogy a tájékozottság hiánya, félreértések és félreértelmezések sorozata jelenti az okot s nem egy tudatos ellenségkép kialakítására történő igyeke­zet... Miként reagáljunk? Az áldatlan szócsatáknak nem lenne sok értelme, annál inkább helye van a másik érveit meghalló és meghallgató párbeszédnek. Hiszen évtizedeken át sző­nyeg alá sepert problémák, majd a hirtelen átalakulás zavarai alapos kibeszélést igényelnek. Jó lenne, ha ebben a régió minden országa példát mutatna a saját portáján. Mert ha van igazi veszély, lehet-e nagyobb annál, mint az eltérő nézetek türelmes megvitatásának semmibevétele? Réti Ervin Dél-koreai hitel Magyarországnak A dél-koreai pénzügymi­Elutazott a lengyel külügyminiszter Krzysztof Skubiszewski lengyel külügyminiszter hiva­talos látogatásának befejezté­vel szerda reggel elutazott Budapestről. Kompromisszum médiaügyben? Az igazságtétellel és a mé­diaügy legújabb fejleményei­vel foglalkozott kedd esti ülé­sén az MDF képviselőcso­portja. Az éjszakába nyúló ülésen részt vett Antall József miniszterelnök. A kormányfő- pártelnök beszámolt a frakci­ónak arról, hogy kedden is be­szélt Göncz Árpáddal. A köz- társasági elnökkel abban álla­podtak meg, hogy amennyi­ben október 27-ig nem jön létre megegyezés a médiatör­vény vitás kérdéseiről és a médiaelnökök személyéről, akkor ha valaki kétharmados támogatottságot ér el az Or­szággyűlés- kulturális -bizott­ságában, úgy azt a köztársa­sági elnök kinevezi. Szocialisták a munka- nélküliekért Budapest speciális válság- övezetté vált a pályakezdő munkanélküliek számára. Míg tavalyhoz képest országosan a kétszeresére, addig a fővá­rosban az ötszörösére emel­kedett az iskolákból kikerült és elhelyezkedni nem tudó fiata­lok száma. Ez a növekedési ütem egyedülálló az ország­ban, ezért a budapesti szocia­listák sürgetik egy, kifejezet­ten a pályakezdő munkanélkü­lieket segítő különleges vál­ságkezelő program kidolgo­zását. — hangzott el többek közt az MSZP tegnapi sajtótá­jékoztatóján. Késik a földtörvény Az új földtörvény megalko­tását csak a szövetkezetek átalakulása és a kárpótlási fo­lyamat lezajlása után tartja le­hetségesnek a szaktárca. A szakemberek véleménye sze­rint ugyanis csak a tulajdon­váltás után lehet meghozni egy olyan törvényi rendelke­zést, amelynek nem biztos ugyan, hogy földtörvény lesz a neve, de teljeskörűen rendezi a termőfölddel kapcsolatos kérdéseket. Elkerülhetetlen viszont a jelenleg érvényben lévő, 1987-es földtörvény módosítása. Ezt feltétlenül összhangba kell hozni a már megalkotott új törvényekkel is. Szűrös Mátyás iráni vendégeket fogadott Szűrös Mátyás, az Országy- gyűlés alelnöke tegnap a Par­lamentben fogadta az Iráni Iszlám Köztársaság Tudomá­nyos Akadémiájának küldött­ségét. A delegáció dr. Ali Sha- riatmadari elnök vezetésével tartózkodik Magyarországon. Az Európa Tanács őszi ülésszakát szeptember 30. és október 8. között tartotta Strasbourgban. Az európai kulturális helyzet és a sport- lehetőségek mellett egész napos vitát szentelt a parla­menti közgyűlés a délszláv válság megoldásának, a Boszniának nyújtandó segé­lyek témájának és a lehető megoldásoknak. Szintén egész napos téma volt Európa keleti fele és az Európai Közösségek közötti kapcsolat, különböző se­gélyprogramok kidolgozása a közép- és kelet-európai országok, többek között Ma­gyarország részére. A Ma­gyarországgal való kapcso­latok kialakulásának fő gátját (Folytatás az I. oldalról) Az ENSZ-főtitkár hivatala ugyanis arról tájékoztatta a BT-tagjait, hogy az első nap a szerbek még megsértették a tilalmat, ám azóta tartják ma­gukat a korlátozáshoz. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője viszont kedden arról számolt be, hogy a pénteki BT-döntés ellenére a szerb pi­lóták még aznap is járőröztek Bosznia-Hercegovina felett. A fél tucatnyi, részben ki­tűnő képességű demokrata elnökjelölt közül végül Clinton, a kiemelkedő tehetségű, szorgalmú és becsvágyó jo­gász-politikus maradt talpon. A Demokrata Párt liberális szárnyáról indult, de idei vá­lasztási programja elfogad­ható a párt szinte minden tá­mogatója számára; e mesz- szemenő kompromisszum­készség egyébként bírálói szerint egyik hibája. A több nemzedékre visz- szamenően jómódú, nagypol­gári családból származó Ge­orge Bush elnökkel ellentét­ben, Clinton az amerikai Dél egyik legszegényebb zugából jött viszonylag szerény körül­mények között nőtt fel. Keres­kedelmi utazó apja még az ő születése előtt néhány hó­nappal meghalt autóbaleset­ben, nagyszülei, ápolónő anyja, majd autókereskedő mostohaapja nevelték, nevét is tőle kapta. Clinton az általános iskolá­a tulajdonviszonyok rende­zetlenségében látták. Egyébként nem zárták ki, hogy Magyarország előbb legyen a Közös Piac rendes tagja, mint más térségbeli országok. Harmadik fontos téma volt az Európai Bizton­sági és Együttműködési Ér­tekezlet, valamint az Európa Tanács kapcsolata és az EBEÉ-tevékenység hatása a kelet-közép-európai orszá­gokra. A mezőgazdaság kapcsán ismét szó esett Magyarországnak a gyors­segély-programokba való bekapcsolásáról. Kifeje­zésre juttatták azt a törek­vést, hogy a magyar mező- gazdaságnak a válságból ki kell kerülnie, és ismét meg Emiatt — mint a szóvivő kö­zölte — az Egyesült Államok konzultál szövetségeseivel a megfelelő válaszról. Közben Szarajevó közelé­ben hétfőn rálőttek az ENSZ jugoszláviai békefenntartó erőinek egyik személyszállító repülőgépére. Az Antonov-32-es típusú gép leszálláshoz készülődött, amikor kis kaliberű lövedékek találták el a szárnyat és a piló­takabint. tói kezdve kitűnt élénk szelle­mével, ambíciójával. így ke­rülhetett a legjobbak közé számító washingtoni George­town Egyetem nemzetközi szakára, onnan ösztöndíjjal két évre az oxfordi egyetemre. Visszatérve újabb négy év alatt a nem kevésbé híres Yale Egyetemen jogászi dip­lomát is szerzett. Rövid ar- kansasi ügyvédi gyakorlat és egyetemi tanítás után, még huszonévesen államának fő­ügyésze lett, majd az USA tör­ténetének egyik legfiatalabb kormányzója volt, amikor 1978-ban 32 évesen Arkan­sas élére választották. Az állam történelmi, földrajzi okokból a legelmaradottab­bak, a viszonylag legszegé­nyebbek egyike az Egyesült Államokban, és a két év meg­szakítással azóta kormányzó Clinton érdemeit a felemelke­désben, a gazdaságban csakúgy, mint szociális terüle­ten általánosad elismerik. A politika szempontjából kell találnia régi helyét az európai mezőgazdasági és élelmiszerellátásban. Ennek két útját látták. Az egyik a családi farmergazdaságok mielőbbi kialakítása, a másik pedig az új típusú, önkéntes alapon létrejövő szövetke­zések. Mindkét formához hathatós segítséget ígértek. Ez a segítség inkább erköl­csi, amely azonban közvetve anyagi előnyökkel is jár. Magyarországnak azonban a demokratikus átalakulást és az átmeneti időszakkal járó problémákat magának kell megoldania, és saját magának kell a válságból ki­lábalnia. Személyi sérülés nem tör­tént. A hírügynökségek szerint egyelőre nem tudni, hogy a szerbek, a muzulmánok vagy a horvátok nyitottak-e tüzet a gépre. Kedd délután Eszék térsé­gében ismét rálőttek ismeret­len fegyveresek az ENSZ-bé- kefenntartó erőinek egyik heli­kopterére. Az ENSZ-erők hor­vátországi illetékesei szerint a helikopter nem sérült meg, és tovább folytatta útját. még mindig ifjú, 46 éves ar- kansasi kormányzó viszony­lag ismeretlenként indult az elnökjelölti tisztért vívott küz­delemben. Sikere részben személyének és kitűnően szervezett kampányának volt köszönhető, részben annak, hogy vetélytársai — ilyen vagy olyan okból — nem voltak álta­lánosan elfogadhatók a nagy­tőkésektől a munkanélküliekig a legszélesebb rétegek sza­vazataira számító gyűjtőpárt­nak. A tény, hogy Clinton szinte nisztérium tegnap bejelen­tette, hogy összesen 1,1 milli­árd dolláros kölcsönt helyezett kilátásba Magyarország és Lengyelország számára. Eb­ből, mint közölték, 650 millió mindenkinek mindent meg­ígért, bírálói szerint egyik hát­ránya is: innen, hogy ellenfelei „ravasz Billyként” emlegetik. Támadásokban egyébként is bőven volt része a kampány­ban. Felesége, Hillary ugyan­csak jogász, aki a gyermekek jogainak védelmében szerzett magának nevet. Ismerői sze­rint férjének szellemiekben egyenrangú társa, így legfon­tosabb szövetségese a Fehér Házért folyó küzdelemben. Heltai András jut Magyarországnak, aminek kisebb részét, 150 millió dol­lárt már folyósítottak is. Jelen­leg — teszi hozzá a miniszté­rium közleménye — további 50 millió dollárról folytatnak tárgyalásokat Budapesttel. Csurka- portré az osztrák tv-ben Csurka Istvánról készített portréfilmen keresztül mutatta be az osztrák televízió kedden este a Külföldi beszámoló című műsorban a magyaror­szági nacionalizmus, illetve antiszemitizmus újjáéledését. A műsorvezető röviden ismer­tette Csurka elméletét, amely szerint zsidó összeesküvésre vezethető vissza a legtöbb baj, majd Kari Stipsich, az ORF budapesti tudósítója ri­portfilmje következett, amely­ben többször is megszólaltatta Csurkát, ellentétbe állítva a dolgozatában leírtakat lénye­gesen árnyaltabb szóbeli megfogalmazásaival. Csurka életútjának egyes állomásait is felidézte a film, egy filmrész­let-bevágással bizonyítva, hogy a most élesen antikom- munista Csurka egy időben írt a régi kommunista rendszert támogató műveket is. Láthat­ták a nézők Debreczeni Jó­zsefet és hallhatták nyilatkoza­tát, hogy ha Csurka eszméi az MDF hivatalos politikájává lépnek elő, a liberálisok nem maradhatnak a pártban. Dr. Sipos Imre országgyűlési képviselő Orvtámadás ENSZ repülök ellen AZ AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁS ELŐTT Bili Clinton az új elnök? Ha a közvélemény-kutatásoknak hinni lehet, Bili Clinton, Arkansas állam 46 éves kormányzója lesz az Egyesült Ál­lamok következő elnöke. A felmérések gyakorta tévednek, de az esély nagy, még ha a valószínű többség kevésbé Clinton mellett, mint inkább George Bush ellen foglal ál­lást: az amerikai választók 12 év republikánus kormány­zása után változást akarnak. Dallas, Texas Állam, USA: Ross Perot texasi milliárdos (kö­zépen) James Stockdale nyugalmazott admirális mutatja be társaként az elnökválasztási kapmányban t váütás nap\aj gárrrn\V®T 'e3V vágató­Nfc * nagvátM)

Next

/
Thumbnails
Contents