Somogyi Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-14 / 243. szám

1992. október 14., szerda SOMOGYI HÍRLAP — SZÍNES VILÁG 9 Komputer­vírus kongresszus Prognózis 1993-ra: már háromezer „kórokozó” támadja a számítógépeket Október 21-én sajátos tanácskozás színhelye lesz a Majna-menti Frankfurt: nagyszabású konferenciát tartanak a komputer-vírusra szakosodott szakemberek, hogy a jö­vőben hatékonyabban harcolhassanak e roppantul káros kórokozó ellen. A számítógép-felhasználó­kat szerte a világon rettegés­ben tartja a berendezéseket megbénítani képes vírus. Az okos masina hirtelen megza­varodik: számok, betűk, jelek tarka összevisszaságában je­lennek meg a képernyőn. Ada­tok tömkelegé megy veszen­dőbe a pillanat tört része alatt; az aprólékosan felépített rendszer hirtelen összeomlik. Az elektronikus vírusok gyorsabban terjednek, mint az egészségügyből ismert tár­saik. A nem ártalmatlan csíny­tevéssel pedig hatalmas anyagi kár keletkezik, nem is szólva a gépkezelők feldúlt idegrendszerérői. Egy felmé­rés tanúsága szerint az Egye­sült Államokban a számítógé­peket felhasználó cégek hat­van százalékánál legalább egyszer felütötték a fejüket a komputer-vírusok, minden ti­zedik számítógép-hálózatot pedig teljesen megbénította az invázió. Ennek ismereté­ben meglepő, mennyire fél­vállról veszik az érintett válla­latok a veszélyt, s megelőzé­sével alig törődnek. 1989-ben még csak tíz kó­rokozó volt ismert, számuk a következő évben már négy­százra rúgott. Az idén a szak­emberek 1500 különböző tí­pusú vírussal számolnak, jö­vőre pedig 3000 vírus támad­hatja meg a PC-ket és egyéb számítógépeket. Először a 80-as évek elején fejlesztettek ki speciális programokat an­nak megállítására, képes-e a számítógép önmagától sok­szorosítani a betáplált prog­ramot. Azóta a rombolás kife­jezett szándékával programo­zók tucatjai fertőzik a chipe- ket, részben azért, hogy ké­sőbb szakértőként foglalkoz­tassák őket a hiba elhárítá­sára. Amerikában például idő­közben letartóztatták annak az elektronikus „Aids-vírus- nak” a kifejlesztőjét, amelynek segítségével eltűntek az Aids-megbetegedéssel kap­csolatos adatok az erre létre­hozott speciális tárolókból. Napjainkra az elektronikus kórokozókkal szembeni küz­delem jövedelmező üzletággá vált. Mindemellett az elhárítás csak korlátozottan lehet eredményes, mert a vírusokat támadó programokra az új kó­rokozó immunis: úgy viselke­dik, mint az eredetileg betáp­lált program alkotórésze. Ferenczy Europress A sziklák királynője Catherine Destivelle elhatározta, hogy megmássza a vi- ig összes olyan szikláját, amelynek megmászása, még a írfikanak is komoly teljesítmény. Kollégái elnevezték a ziklák gazellájának. (FEB-Foto) NAGY FOGÁSOK AZ IDEI HORGÁSZ-KRÓNIKÁBAN Horogra akadt a Balaton korelnöke Nem panaszkodhatnak a horgászok: az elmúlt hetekben, hónapokban jónéhányszor melléjük szegődött a szerencse. Szaklapjuk, a Magyar Horgász szerkesztősége — doku­mentált, hiteles bejelentések alapján — folyamatosan ve­zeti a rekordlistákat, amelyekből kitűnik, hogy ez évben is bőven akadtak nagy fogások. A pontyozók számára a ráckevei Duna szigetbecsei szakasza bizonyult a legjobb „vadászmezőnek”. Volt olyan horgász, aki ezen a részen két hónap alatt hat darab, egyen­ként 10 kilónál nagyobb súlyú potykát emelt ki a vízből. (Amúgy mellékesen kifogott 2 mázsányi amúrt is — 7 kilós átlagsúlyban.) Érdekesség, hogy minden zsákmánya ku­koricára harapott rá. Előkelő helyre került a hor­gászkrónikában Balatonbog- lár, ahol egy 21 kiló 15 dekás hal került horogra. Külön ér­dekesség, hogy „személyé­ben" alighanem a magyar ten­ger egyik korelnöke mondott búcsút a Balatonnak: a pikke­lyén levő évgyűrűk, tanúsága szerint 11 évet élt meg, ami a pontyok világában matuzsá­lemi kornak számít. A pecások „Oscar-díjára”, az Aranyhorogra egy Rába menti horgász pályázhat jó eséllyel. Még februárban, kö­tésig vízben gázolva kereke­dett felül egy csaknem 13 és fél kilós ponttyal vívott harc­ban, méghozzá könnyűfegy­verzettel: 2 kiló szakítószilárd­ságú zsinórral és fél centinél is kisebb horoggal. Horgászberkekben vizeink legelőkelőbb, legelegánsabb lakójának a fogassüllőt tartják. (Az a mondás járja, hogy csak frakkban vagy szmokingban szabadna horgászni rá...) Pár évvel ezelőtt az élő Dunából emelték ki legnagyobb, 14 ki­lós példányát — s ez a rekord máig is él. Ám a Balatonból és a Velencei tóból ez évben már 10 kilónál nagyobb nemes ra­gadozókat fogtak ki, a csúcs­döntés tehát nem kilátásta­lan... A legmagasabb súlycso­portba a harcsák tartoznak — termetesebb példányaik néha mázsányira is ■ megnőnek. Roppant erejük félelemetes el­lenféllé avatja őket, ezért csak nagyon erős felszerelésekkel, éjszaka, csónakból akaszta­nak bajuszot velük a horgá­szok. Noha hagyományosan a Tisza és a Kőrösök, illetve a fonyódi és máriai csatorna vize a kedvenc lakóhelyük, az idén a vajai őstó volt a nagy fogások színtere: hét egyen­ként 35-50 kg közötti harcsa került partra. Közülük hármat egy napon egyazon horgász fogott ki. (gyulai) Ulysses foxi bankszámlája A francia kikötővárosban, Le Havre-ban lakó Ulysses foxi nem ugyanolyan kutya, mint a többi fajtájabéli: bank­számlatulajdonossá lépett elő. Evelyne Letellier 53 éves öz­vegy takarítónő havonta 5000 forintnak megfelelő összeget fizet be a nyolcéves eb szá­mára. — Azt akarom, hogy Ulyssesnek akkor se legyenek megélhetési gondjai, ha velem valami történne. A takarékbe­téttel legalább annyit el akarok érni, hogy a kutya élelemben és orvosi ellátásban ne szen­vedjen hiány — mondja a vaj­szívű gazdi. Szexbomba­jégkrém A jégkrémgyártók évek óta küzdenek azzal a problémá­val, hogy csak elmosódott alakokat lehet jégből csinálni. Az idén megjelent pálcikás jégkrém formája sem volt a tö­kéletes. Skóciában most sike­rült Marilyn Monroe aktjának tökéletes megformálása. A ke­reskedők szerint „bomba-siker lenne a Monroe- vagy a Ma­donna-akt pálcikás jégkrém. Az biztos, hogy a felnőtt la­kosságnak legalább a fele szívesen „fogyasztaná” mind­kettőjüket...” Csökken a német tartományok száma? Tizenhatról hétre kívánja csökkenteni Németország tar­tományainak számát az a köz- igazgatási reformtervezet, mely szerint csupán Bajoror­szág, Baden-Würtemberg és Eszak-Rajna-Vesztfália őrizné meg eddigi státuszát, a többi tartományból pedig ösz- szevont közigazgatási egysé­geket hoznának létre. így a volt NDK tartományaiból ala­kulna ki az észak-keleti, illetve a középső tartomány, s létre­jönne még az egyesített északi és a dél-nyugati tarto­mány is. Cousteau nem túlzott Veszélyben a Földközi-tenger! Kis magyar fröccs-szótár Kis lépés a hosszúlépéstől a viceházmesterig Segíteni kell a víz öntisztulását Cousteau kapitány, a világ­hírű francia óceánkutató 1975-ben közzétett pesszi­mista hangulatú és akkor nagy megdöbbenést kiváltó tanul­mánya, amelyben a Föld­közi-tengeri élővilág nagy ré­szének 20 éven belüli pusztu­lását jósolta, sajnos, beigazo­lódik — állapította meg négy olasz egyetem közösen ösz- szeállított tanulmánya. Az oktatási intézmények ku­tatói a „Minerva” nevű, labora­tóriummal felszerelt hajóval járták a Földközi-tengert, s összesen 5500 tengeri mér­földek — azaz 10190 kilomé­tert — tettek meg a hullámok hátán. A római, a pízai, a trieszti és a nápolyi egyetemek tenger­biológusai katasztrofális képet festettek a látottakról. A víz annyira el van algásodva, hogy már a tengerfenék nö­vényzete is megsínyli. A zöld, csúszós növényzet szinte tel­jesen elszívja az oxigént más növények elől. A legtöbb ko- rallpadot már hiába keressük. A szennyezett vizet szűrő-tisztító kisebb élőlények nagy része szintén elpusztult. A gazdag halállomány is nagy veszélyben van. Cousteau végkövetkeztetése: a szeny- nyezés mértéke már akkora, hogy a víz öntisztulási folya­mata segítség nélkül nem képzelhető el. Azokat a biotá­pokat, amelyeket a környezet- szennyezés miatt könnyel­műen elpusztítottak, csak fá­radtságos munkával lehet újra létrehozni. A költségek is tetemesek lesznek: sokszorosát teszik ki annak az összegnek, amelybe az időben elvégzett környe­zetvédelem került volna. De ezt nem lehet megtakarítani, mert ellenkező esetben a Földközi-tenger életteréből vízi sivatag lesz. Ferenczy Europress A borok igazi értői és barátai — akik nem nyakló nélkül isszák, csak ízlelgetik, kortyolgatják a hegy levét — ismerik és szigorúan be is tartják a töltés, kínálás, keverés arany- szabályait. Szüret táján nem árt ezekből néhányat emléke­zetbe idézni. Palackozott borból a házi­gazdának elsőként mindig a saját poharába kell egy-két ujjnyit önteni, s csak utána kö­vetkezhet a vendég. A magya­rázat: a dugó kihúzásakor rendszerint több-kevesebb parafamorzsalék kerül az italba, amely az első néhány kortyai „távozik” az üvegből. Az udvarias házigazda tehát magára vállalja a parafa-halá­szatot, hogy a vendéget tiszta nedűvel kínálhassa. Noha a műanyag lassan kiszorítja az üvegek nyakából a parafát, a borkódex az első kortyot vál­tozatlanul a házigazda poha­rába parancsolja. Színültig a legkedvesebb ismerősnek, barátnak sem szokás, nem is illik tölteni — legföljebb a pohár kétharma­dáig vagy háromnegyedéig, így meghagyjuk a vendégnek a lehetőséget, hogy ízlése szerinti arányban keverje bo­rát szódavízzel. Azt azonban már csak az avatott poharaz- gatók tudják, hogy a hígítás arányait jelző szakkifejezések pontosan milyen összegételű boritalt takarnak. íme, a vendéglői kisszótár! kisfröccs: 1 dl bor + 1 dl víz fröccs: 2 dl bor + 1 dl víz hosszúlépés: 1 dl bor + 2 dl víz házmester-fröccs: 3 dl bor + 2 dl víz viceházmester: 2 dl bor + 3 dl víz háziúr-fröccs: 4 dl bor + 1 dl víz albérlő-fröccs: 1 dl bor + 4 dl víz

Next

/
Thumbnails
Contents