Somogyi Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-13 / 242. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. október 13., kedd Elégedetlenség Dorogon Tömegesen ostromolják a nyugdíjas bányászok Dorogon a bányászszakszervezetet, mert nem kapták meg az ilyenkor esedékes természet­beni juttatásukat, a 10 mázsa szenet. így 8500 idős ember téli tüzelőellátása vált bizony­talanná. A csődbe jutott dorogi szénbányák részvénytársa­sággá alakult át, egyes rész­legei megszűnték, így Reorg elzárkózik a mintegy 35—40 millió forint értékű nyugdí­jas-szén biztosításától. Megnyílt a fehér bot hete A Szól a szív Alapítvány rendezésében a Benkó Dixie­land koncertjével, illetve a bu­dapesti, Petőfi csarnokban a Vakok Általános Iskolája tanu­lóinak munkáiból nyílt kiállí­tással megkezdődött a Fehér bot hete rendezvénysorozat. Bevételeiből a Vakok Általá­nos Iskolájának 300 tanulója számára speciális kivitelű uszoda építését szeretnék el­kezdeni. Az alapítványnál ed­dig 5,5 millió forint gyűlt össze. 7 millió köbméter víz Sopronnak Száz éves a vezetékes ví­zellátás Sopronban, s a jubi­leumról a napokban emlékez­tek meg. Az egykori részvény- társaság mai utódja, a víz- és csatornamű vállalat évente hétmillió köbméter vizet ad a városnak, és Sopron környé­kén 45 községnek. Emellett gondoskodik a térség telepü­léseinek csatornaszolgáltatá­sáról. A cég átalakulás előtt áll, a szakemberek már dol­goznak az előkészületeken. A régi szakmai hagyományokra alapozva szeretnének kifogás­talan minőségű szolgáltatáso­kat nyújtani. Külön engedély külkereskedőknek A Házi Jogtanácsadó októ­beri száma a külkereskedelmi tevékenység szabályait ismer­teti. Tartalmazza a kivitel és a behozatal legfontosabb előí­rásait, a Nemzetközi Gazda­sági Kapcsolatok Minisztéri­uma külön engedélyével foly­tatható külkereskedelmi tevé­kenység engedélyezését, va­lamint a külkereskedelemmel kapcsolatos gyakorlati, pénz­ügyi műveleteket. Továbbá tá­jékoztatást ad a nemzeti gon­dozásról, a nem vagyoni kár­térítésről, a munkáltató foglal­koztatási kötelezettségéről. Mégsem adták el az Egervint Mégsem adták el a felszá­molás alatt levő Eger-Mátravi- déki Borgazdasági Kombiná­tot az amerikai Oxford Trai- ding Ltd-nek, pedig a legjobb ajánlatot tette az Egervin megvételére. Az üzlet, amelyre már előszerződést is kötöttek, azért hiúsult meg, mert az amerikai vevő több­szöri halogatás után sem tett eleget kötelezettségének. Őszi halasítás a Holt Tiszán Átmeneti horgásztilalmat rendeltek el az Alföld legnép­szerűbb víziparadicsomán, az alcsi-szigeti Holt-Tiszán, mivel tegnap megkezdték a három- nyaras pontyok telepítését. A méretes halból 40 ezer dara­bot bocsátanak a több száz hektáros vízbe. A telepítés befejezése után a tilalmi idő még egy hét. Történelemtanárok tanácskoztak Megszűnt a kiadói monopólium Az 1945 utáni történelmet tanítani kell, de felvételikor nem kérik számon Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gólyavárában kezdődött meg a hét végén a történelem- tanárok országos konferenciája. A Történelemtanárok Egylete által szervezett találkozón előadások hangzot­tak el, majd szekcióüléseken vitatták meg a történelem- tanítás gyakorlati problémáit. MAJDNEM 120 MILLIÓ DOLLÁR AMERIKÁBÓL Szakmai segítség szakemberképzésre A kétnapos rendezvényen mintegy harminc somogyi tör­ténelemtanár vett részt; köz­tük dr. Miklós Endre, a kapos­vári Táncsics Mihály Gimná­zium nyugalmazott óraadó ta­nára. A konferencia tapasztalatait így összegezte: — Tavaly ötszázan, most több mint ezren voltunk a ta­lálkozón. Örvendetes, hogy ily sok kolléga sereglett össze. Még a lépcsőkön s a földön is ültek. Az azonban meglepett, hogy a somogyi résztvevők zöme szakközépiskolából ér­kezett. A gimnáziumokból ta­lán ha ketten voltunk. Lehet, hogy ez csak nekem, mint volt szaktanácsadónak fájó pont. — Milyen előadások hang­zottak el? — Gerő András Polgároso­dás és posztfeudalizmus címmel, Szilágyi Ákos Szám­háború, avagy számszerűsít- hető-e a történelem címmel tartott előadást. Legnagyobb port Salamon Konrád Forra­dalmak vagy puccsok című előadása' vert föl. A gyakorló tanárok találkoztak tankönyví­rókkal, s jó volt érezni: nem határoztak meg a szakembe­rek egy vonulatot, hanem csak véleményt mondtak. Ez a tör­ténelemtanítás sokszínűségét célozza, és a tanárt meditáci­óra, számos segédkönyv használatára kényszeríti. — Lesznek-e jól használ­ható, hiteles történelem-tan­könyvek? — Rövid időn belül megje­lennek majd az úgynevezett alternatív tankönyvek. Ez fő­leg annak is köszönhető, hogy megszűnt a Tankönyvkiadó monopóliuma. Ám míg azok kikerülnek a nyomdából — és erre ígéretet kaptunk —, fo­lyamatosan korrigálják az ed­dig használatosakat. — Döntött-e valamiben a konferencia? — Igen. Arról foglaltak ál­lást, hogy az 1945 utáni idő­szakot is tanítani kell az álta­lános és a középiskolai törté­nelemórákon. Az egyetemi és a főiskolai felvételiken azon­ban ezt az anyagrészt nem kérdezik a diákoktól. Én ezzel mélységesen nem értek egyet. Ha valamit tanítunk, akkor a diákjaink ismereteket szereznek. Márpedig ha isme­reteik vannak az adott kor­szakról, akkor azokat miért ne lehetne számon kérni a felvé­telin. Én ezt megfutamodás- nak érzem... (Lőrincz) (Folytatás az 1. oldalról) Az Amerikai Egyesült Álla­mok kormánya 1989-ben indí­totta el segélyprogramját a közép- és kelet-európai or­szágok támogatására, külö­nösen a lengyelországi és magyarországi politikai és gazdasági átalakulás segíté­sére. Az USA 1989 óta megköze­lítőleg másfél milliárd dollárt juttatott segélyek és egyéb támogatások formájában a közép- és kelet-európai tér­ségnek. Ez a segélyezési te­vékenység napjainkban a leg­különbözőbb programokat fog­lalja magába Albániában, Bul­gáriában, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságban, Magyarországon, Lengyelor­szágban, Romániában, Jugoszlávia utódállamaiban, illetve a balti országokban: Észtországban, Lettország­ban és Litvániában. Az elmúlt három év során a közel 120 millió dollárból ha­zánkban a legnagyobb össze­get, 47 millió dollárt a Ma­gyar-amerikai Vállalkozási Először kapnak veszettség elleni védőoltást a rókák ha­zánkban. Az akció október 19-én kezdődik. A vakciná- zásra azért van szükség, mert Magyarországon az erdei ve­szettség 1970 óta már az egész országra kiterjed, s ez a vírusos megbetegedés nem­csak az állatokra, hanem az emberre is igen veszélyes le­het. Az európai országokban a 70-es évek vége óta már al­Alap kapta. E független, ma­gyar és amerikai tisztségvise­lők irányításával működő, nem profitorientált szervezet széles körű befektetési programot hajt végre hazánkban. Tevé­kenysége során elsősorban kölcsönöket, támogatást és szakmai segítséget nyújt ma­gyar-amerikai vegyes vállala­toknak. Az alap rendelkezé­sére 1990-től összesen 60 mil­lió dollár összeg áll, az eddig adott 47 millió dolláros segélyösszegen felüli részt az 1993-as pénzügyi évben fo­lyósítják. A magyar kormány privati­zációs programjának támoga­tására eddig 5 millió dollárt fo­lyósítottak. Ennek keretében egy főállású amerikai tanács­adó tevékenykedik az Állami Vagyonügynökségnél, hogy segítse az országban folyó privatizációt. Emellett az ÁVÜ-nél ebből az összegből finanszírozták bizonyos számítástechnikai és irodaberendezések be­szerzését. A segélykeretből 14 millió dollár jutott az ener­kalmazzák a rókák szájon át történő védőoltását a veszett­ség megelőzése érdekében, ám erre hazánkban eddig nem volt anyagi fedezet. A pénzt csak az idén sikerült előterem­teni az akcióra, s ez az ebek veszettség elleni védőoltásá­nak költségtérítésének kö­szönhető. A vakcina alkalmazására Győr-Sopron-Moson, Vas és Zala megyékben kerül sor, az giaszektor támogatására, amely lehetővé tette egyes, az USA-ból származó importter­mékek árának visszatérítését. A banki és pénzügyi szol­gáltatások korszerűsítésére mintegy 5 millió dollárt nyújtot­tak eddig a program során. Ennek keretében az USA pénzügyminisztériumból öt, Magyarországra kihelyezett tanácsadó munkájának felté­teleit biztosítják, akik közül egy a pénzügyminiszter mel­lett dolgozik, két amerikai banki tanácsadó segít a ke­reskedelmi bankok magas beosztású tisztviselőinek, egy a privatizációval foglalkozó tárca nélküli miniszter, egy pedig az Állami Bankfelügye­let mellett tevékenykedik. Az USA pénzügyminisztéri­uma a budapesti Nemzetközi Bankárképző Központot is se­gíteni fogja, elsősorban szak­mai jellegű programokkal. A tervek szerint magyar pénzügyi szakemberek ame­rikai bankokban és pénz­ügyi intézményekben dol­goznának. osztrák határtól számított 25- 30 kilométeres sávban. Az ol­tóanyagot csalétekbe rejtve helyezik ki. A kihelyezett csa­létkek száma négyzetkilomé­terenként 16-20 körül van, a rókák számától függően. Az első kampány során mintegy 80 ezer csalétket szórnak ki repülőgépről. A pontos kiszó­rást a műholdról vezérelt navigációs rendszer teszi lehetővé. Védőoltást kapnak a rókák A VADNYUGAT SZELÍD ARCA Elnökportrék a gránitfalon Az elnökportrék. Jelezve a méretek és készítésük időpontja A Sziklás-hegységből lefutó Missourin erőművek épültek, többoldalú gazdasági és ter­mészeti érdeket szolgálva. Az Oahe Dam Dél-Dakota terüle­tén a világ második legna­gyobb földgátja. (Méreteiben az asszuáni gát előzi meg). A monumentális munkát 1948-ban kezdték el, s egy év­tizedig tartott, amíg elkészült a 82 méter magas, több mint há­rom kilométer hosszú és 20 méter széles földgát. (Néhány adat: a gátba 92 millió köbmé­ter földet és több mint egymil­lió köbméter cementet építet­tek). A gát mögött 370 kilomé­ter hosszú tó alakult ki, s a hét generátorral működő erőmű éppen harminc éve kezdett üzemelni. Azóta három 115 ezer voltos és hat 220 ezer voltos vezeték viszi innen az áramot ellátva Észak-, illetve Dél-Dakotát, valamint Minne­sota és Montana állam egy ré­szét. Persze a hasznosítás nem egycélú: szolgálja a ha­józást, szabályozza az esetle­ges árvizet, öntözésre ad mó­dot, és jelentős üdülési, szó­rakozási lehetőségeket te­remt. A gáton túl kis szigete­ket, félszigeteket alkotva a Missouri szelíden hömpölyög a Mississippi felé. Aki körbe akarja autózni a gát „építette” tavat, 3600 kilométeres útra készüljön fel. A Missouritól délnyugatra van a híres és hírhedt Band­lands. Amikor ott jártam, ép­pen tombolt (Rossz-föld) egyik ura, a legalább 70-80 kilomé­teres szél. Felkapja a puha földdarabokat, koptatja a szir- teket. Szinte egyik napról a másikra kerülnek napvilágra olyan ősállat-csontvázak, me­lyek a vidék évmilliós múltjáról beszélnek. Itt a föld nem te­rem semmit, a fű nem nő ki, csupán a csörgőkígyó bújhat ki egy rög vagy omlás alól. Es­ténként a prérikutya vonít. Aki ide téved, sohasem ta­lálják meg. A halál fia. A ha­gyomány szerint Badlands vi­dékét az őslakos indiánok is elkerülték. A sárgától a lilán át a vörösig rétegenként színe- ződnek az ormok és a mély­ségek. Hogy az „igazi” vadnyugat pontosan hol kezdődik, nem tudom. De azt igen, hogy a Black Hills területét (szó sze­rint: Fekete-dombok) még az őslakos indiánok is szentnek tekintették. Az erdőségen be­lül itt jó ideig egymással is tilos volt hadakozni. Történelmi té­nyekkel elegyített legendák sora fűződik ehhez a tájhoz. Már csak azért is, mert a Black Hills aranya mindmáig jelentős gazdasági érték az ál­lamokban. Többek között egy ilyen va­lós, legendás alak Wild Bill Hickock, aki kitűnően lövő banditából lett seriff Deadwo- odban. A máig is működő vadnyugati kocsmában ott a szék, amelyen ülve, pókere­zés közben érte a halálos go­lyó. Két ász, két nyolcas és egy kis lap volt a kezében. Ezt az összeállítást a szerencse­játékosok azóta is „a halott ember kezé”-nek nevezik. Szerelme, a „Bajkeverő Jane”, egy musicalben is szereplő „Calamity”, ugyancsak nem megvetendő módon bánt a fegyverrel. A legenda szerint sohasem házasodtak össze, de örök nyugalomban egymás mellett pihennek. Tárgyi, képi emlékeiket pedig őrzi az utó­kor... Az Egyesült Államokban Nevadán kívül egyébként De- adwood az egyetlen város, ahol engedélyezett a szeren­csejáték. A meredek hegyfa­lakkal övezett városkában 280 helyen lehet „pénzt veszteni”. Kaszinó kaszinó mellett, s még az élelmiszerboltban, a mosodában is ott a játékau­tomata. Deadwooddal szinte egy­beépült Leads városka, ahol mindmáig az Egyesült Álla­mok egyik legnagyobb arany­bányája működik. Sőt! A 99,8 százalékos arany-kinyeréssel világelsőnek tartják. Az óriási és rendkívül modern, mély- művelésű és felszíni fejtésű aranybánya területén járva furcsa elképzelni, hogy az „ör­dög kincsét”, nem egészen 120 évvel ezelőtt a nyugatra özönlő aranymosók találták. George Hearst mindössze öt holdat vásárolt, és 1877-ben innen indult Black Hills egye­dülálló aranyának bányá­szata. A mai aranyásók más­fél-két kilométer mélyről küldik fel a kincseket érő érceket. Egy tonna ércből 5 gramm arany „születik”. Ebben a bá­nyában 1300 ember három műszakban, évente 12 ezer kiló aranyat termel. Láttam a külszíni fejtés óri­ási kráterét, amely már a vá­roska talpait bökdösi. A vezető mondta: — Szemben a hegyen 110 házat megvett a társaság, 1994-ig arra terjeszkedik a bánya. Ahogy tovább haladnak, a gödröt betemetik: nem hagy­nak maguk után pusztítást. Arra gondoltam: 100-200 év múlva az örökzöld fenyők övezte tájon az idegenvezető majd arról mesél: „Az ezred­forduló előtt, itt mélységek vol­tak, aranyat bányásztak”. S ahogy a tegnapot mi, utódaink a mát csak fantáziával megál- dottan képzelhetik el... Mert mélységek voltak, ma­gasságok vannak, és biztosan lesznek is. A Black Hills világ- viszonylatban talán leghíre­sebb látványossága az óriási gránitsziklából kifaragott négy elnök portréja. Gutzon Borg- lum dán származású szob­rászművész alkotta Washing­ton, Jefferson, Lincoln és Theodore Roosevelt portréját. A méretek lenyűgözők: egy arc 20-25 méter magas — ha a művész a teljes alakot for­mált volna, a szobor több mint1 150 méteres lenne. Borglum 1927-ben kezdte a munkát és 1939-ben fejezte be. Tízezrek járnak itt naponta. Ha ők nem is, de mi elolvastuk az államok történetében döntő szerepet játszó elnökök bronzba vésett egy-egy mon­datát. (Folytatjuk) Vörös Márta

Next

/
Thumbnails
Contents