Somogyi Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-09 / 239. szám

1992. október 9., péntek

SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TAJAK

5

Sportpálya Kastélyosdombón

A sportélettel is törődnek a kastélyosdombóiak. Önkormányzati költségvetésből, de sok társadalmi munkával felújították a falu sportpályáját. A régi göröngyös labdarúgópálya ma már sima, és új öltöző is várja a helyi, illetve a vendégcsapatot.

AKI MER, AZ NYER

Vár-lak Drávatamásiban

MRS. THATCHER IS ISMERI

A „szép mesterség” művésze

Korszerűsített

rendelő

Tótújfaluban

A tótújfalusi önkormányzat saját erőből 300 ezer forint értékű szilárd útburkolatot készített el a község területén. Az útjavítás már évek óta sürgető volt, esőben ugyanis ezek az utak járhatatlanná váltak. Befejeződött az orvosi rendelő korszerűsítése. Folyóvízzel, valamint <ét mellékhelyiséggel gazdagodott az intézmény.

Templom épül Szentborbáson

Szentborbás önkormánytata felújította saját épületét. restettek-mázoltak, esőcsa- ornát kapott és betonjárda ;észült. A hívő emberek rima, hogy a falu tornyához rgy kis kápolnát építsenek. \ polgármester, a képvise- 5k minden erőfeszítést megesznek ennek érdekében. Jgy látszik, hogy nemsokára iont kerül az ügy végére, és legépülhet a kis templom.

önkormányzatok a rendőrőrsért

A Csurgó környéki önkor- íányzatok segítséget adtak csurgói rendőrőrsnek. A yolc községi — Őrtilos, Zá- ány, Gyékényes, Inke, Iha- ts, Iharosberény, Pogány- zentpéter és Szenta —, va- imint a városi önkormányát a rendőri munka korsze- isítésére adta a pénzt, zámítógépeket, írógépest, diktafonokat és fényké- ezőgépeket vásároltak, zen kívül hozzájárulnak a indőrautók benzinköltsé- éhez is.

nőiruha-készítő tanműhellyel jővült az iskola

A barcsi 525. számú Ipari zakmunkásképző az új ta- jvre egy új tanműhellyel izdagodott. Az iskola gya- írlati telephelyén, a volt zoltólaktanyában egy női- ha-készítő tanműhely lésült. Az iskolában is új rmet alakítottak ki a számí- stechnika oktatásához, vauim egy karbantartó mű- ily is elkészült a nyári fel- tási munkálatokkor.

Nem kell többé kerülni

Darányban az Új utca la- i eddig csak olyan egy ki- néteres kerülővel tudtak ütni a főútra. A probléma a pókban megoldódott, elszült ugyanis az Új utca atlakozása a 6-os úthoz. A ruházás önkormányzati nzből valósult meg 450 er forintos költséggel.

— Csak figyeljen, a falu széle közelében az. a ház, amelyiknek kerítésébe kocsikerék van beépítve — igazítottak útba Drávatamásiban, mikor Szalai Balázs portája után érdeklődtem. így nem is kerülhettem el, mert valóban építészeti remekmű ez a kis lak.

— Már három éve foglalkoztat bennünket a falusi turizmus — kezdi a beszélgetést a feleség. — 1990 márciusában vásároltuk meg a viskót. Repedt falakkal, lyukas tetővel, szinte bármely pillanatban összedőlhetett volna.

— Merő dzsungel, gaz volt itt minden! — fűzi hozzá a férj. Eredeti foglalkozására nézve villanyszerelő a gazda, de nyolc éven át ő gyűjtötte be a tejet a környező falvakból. Vendégmunkásként az egykori NDK-ban dolgozott, s az ott szerzett tapasztalatokat itthon hasznosította. Majd beleKora reggel van. A falu még őszi álmát alussza. Ma- kovi Gyula, a vidék legismertebb horgásza azonban a Dráva-parton ül és zsákmányra vár. Már huszonöt éve. Persze nem csak vár, hisz köztudottan ő fogja a legtöbb halat ki a folyóból a környéken.

— 1955-ben kerültem

Drávatamásiba, vagyis több mint 25 éve járom a Drávát. Az egész családban én szeretek egyedül horgászni és halat enni. Tavaly is lementem, amikor a kertek alatt dörögtek az ágyúk. Ma már nem is tudnék élni nélküle. A Dráva minden ember számára megragadó látvány. Külön illata van ennek a vidéknek: diófalevél, vörös agyag, a hínár sós lehelete.

Beavatott a horgászat rejtelmeibe. A jó horgásznak tudni kell, mikor milyen halra lehet kivetni a horgot. Minden halfajtának eljön a szevágott az állattartásba. Kezdetben elég jól alakultak a dolgok, később csődbe jutott ez a vállalkozás. Akkor jött ez az új terv.

— A tetőtől a mennyezetig mindent mi készítettünk el. Az istállót lebontottuk, helyén az épület hátsó része áll.

Miközben meséltek a kezdeti lépésekről, megpillantottam az udvarban levő lőcsös kocsit. Ebben volt elhelyezve a muskátlival beültetett gyönyörű virágedény. Megtalálható a falusi romantika legszebb szimbóluma a lugas, mellette tekepálya, sőt még szabadtéri szalonnasütő is. És ami a legkülönlegesebb, a környezet francia fűmaggal lett behintve. A ház két lakosztályra osztható, a szobában láthatók a hagyományos berendezési tárgyak: rokka, agyagedény, szarvasagancs. Régi és új bútorok keverednek, hogy kielégítsék a venzonja. Vékony horgon, vékony zsinóron megakadhat a nagy hal is.

— Ha keszeget akarok fogni, nem teszek rá kukoricát, hanem csak kukacot. Egyébként naponta 8 kiló főtt kukoricát „fogyasztok el”, évente öt mázsával etetem a halakat.

A halak réme — egykori szakács, traktoros, aki Pápáról érkezett Somogy megye legszebb tájára — panaszkodik.

— Nagyon nehéz helyzetben vagyunk, több éve tiltják a halak eladását. De nekem az a véleményen, ha valamit kifogtam, az már az enyém. Tulajdonképpen a horgászati szezon mindössze három hónapig tart, a tagdíjat viszont egész évre fizetjük.

Folytatná tovább a „siránkozást”, amikor megérkezik négy kisfiú. Természetesen mindegyikük tekintete a mesterre szegeződik. Én

dégek igényét. A tárgyaknak nem is az anyagi, hanem az eszmei értéke óriási. A búbos kemence, a kandalló, amely fűtésre is alkalmas, hűen tükrözi a régi falusi parasztéletet.

— A falusi vendéglátó-szövetség tagja vagyok, már tizenhét országba elküldtük a szórólapokat. Működési engedélyünk, sajnos, még nincs, de nyaralók már voltak. Most kezdjük a reklámozást, mert több szervezettel felvettük a kapcsolatot. Beadtunk egy pályázatot a „Falusi turizmus az elmaradott térségeken” címmel.

— Szeretnénk még egy

szobát hozzácsatolni a házhoz, úszómedencét kialakítani, valamint lókarámot építeni, ahol sportlovakat tartanánk. Ennek a vállalkozásnak sikeresnek kell lenni! A Dráva közelsége, a nyugalom és csend sok vendéget hozhat ebbe a faluba. G. A.

Már 15 kilós harcsa is akadt a horogra

meg állok és nézek a parton, csodálom a nagy-nagy türelmét és jókedvét.

— Legfontosabb mindig a magyarázat. Felkötöm a horgot, megmutatom hogyan kell bedobni a vízbe. A

A hatvanas években a szövőnők nagy száma jelezte a lakócsai szövészet jelentőségét. Ez most nem mondható el, hiszen Fucskár Pálné, Mariska néni harmadmagával maradt az egykori szép hagyomány hírmondójaként. Már amikor a kiskapun beléptem, a szövőszék csattogása ütötte meg fülemet. Vajon hány szőttes kerülhetett ki a keze alól 1948 óta, amikor is édesanyjától megtanulta ezt a csodálatos mesterséget? Jól emlékszik még a régi szép időkre, amikor kenderből készítették a fonalat.

— Először elvetettük a kendermagot, gondosan betakartuk, hogy a madarak ki ne szedhessék. Ha jó eső jött, a mag hamarabb kikelt, gyorsabban növekedett, ezért is mondják, hogy a májusi eső aranyat ér. Majd összekötöttük és kivittük a Drávára áztatni két hétig, hogy megpuhuljon. Utána hazavittük, megszárítottuk, tiloltuk, így megszabadítottuk az apró pozdor- jától.

Ami azt illeti, nem volt leányálom szövőnőnek lenni,

T. J. csurgói lakosnak jó napja volt. Legalábbis ő így gondolta, hisz majd kilencezer forintot nyert egy játékautomatán. Ám alighogy hazaindult zsebében a nyereménnyel, egy férfi állította meg az utcán. Nevén szólította, majd tüzet kért. Amikor azonban a nadrágzsebébe nyúlt a gyufáért, az ismeretlen férfi a kabátzsebébe nyúlt, pontosan oda, ahol az a 8700 forint lapult. Kirántotta és elfutott.

T. J. azonnal a rendőrségre ment, elmondta mi történt, és megadta az elkövető személyleírását is. Erre egyik rendőr felfigyelt, mondván a leírt szabadidőruha ismerős. Tippje nyomán azonnal elindult a készenléti

zsinór olyan erős legyen, hogy még a Sabac lova se tudja elszakítani.

— Melyek voltak legemlékezetesebb fogásai?

— A legnagyobb egy 17 kilós amúr 1959-ben. Akkor még nem ismertem ezt a halat. Akadt még a horgomra 15 kilós harcsa, 14 kilós

mert még ezután következett az igen nehéz munka: a fésülés, csomóba kötés, párolás, gombolyítás, tekerés. Majd végre feltehették a szövőszékre.

— Elkészítettük a „debe- jást”, az úgynevezett vastag- vászont és fejünkön vittük eladni Szigetvárra 50 fillérért. Akkoriban nem adtak a nőnek a családi pénzből, csak amit megkeresett a két kezével. Mi magunk terveztük a szőtteseket, most már rendelés után kell a mintadarabokat elkészíteni.

— Hogyan teltek a hétköznapok?

— Fonás közben beszélgettünk, énekeltünk, eljártak hozzánk a legények is. A házasuló legény azt kérdezte a kiválasztott lány szüleitől, hogy tud-e fonni. Ha még nem akarták férjhez adni a lányukat, azt válaszolták: nem tud. Még most 72 évesen is sző. Mariska néni azt vallja, ha egyszer valaki megszeret valamit, attól nem tud megválni. Az angol miniszterelnök-asszony is az ő szőtteséből választott magyarországi útja során.

csoport V. S. lakására, ahol a házkutatás során az ágy alól előkerült egy bőrkabát, a zsebében pedig hajszálpontosan 8700 forint. Mint a kihallgatásnál kiderült, V. S. a Vas megyei Ko- nyáron lakik, Csurgóra csak — úgymond — szerencsét próbálni érkezett. Mint ilyen „szerencse- lovagot", aki priusszal is rendelkezik, számon tartották a helyi rendőrök, így ismerhettek rá a leírás alapján. Megfigyelte, ki nyer nagyobb összeget, megkérdezte a kocsmában a nevét, majd utánament... Egyébként, mint találóan megfogalmazta a tolvaj: Csurgón nincs szerencséje, ezért aztán el is tűnt a városból.

fogas és 4 kilós márna is.

Vége a reggeli „műszaknak”. Útban hazafelé, már a kisunoka várja a kapuban. — A „Papa, fogtál halat?” - kérdésre mosoly a válasz. A papa reméli, hogy a horgászok táborába az unoka lép be legközelebb.

Gamos Adrienn

Évi öt mázsa kukorica

Az öreg horgász és a Dráva

DRÁVA-KRIMI

Tolvajfogás egy óra alatt