Somogyi Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-09 / 213. szám

1992. szeptember 9., szerda SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Szabados Péter Schioban Kaposvár olaszországi tertvérvárosába, Schioba utazott Szabados Péter pol­gármester, Hartner Rudolf önkormányzati kéviselő tár­saságban. A program szerint szociális intézményeket lá­togatnak meg és tanulmá­nyozzák a város üzemelte­tését. A három napos látoga­tás során találkoznak még gazdasági szakemberekkel is. Marcali ivóvíz hálózata Marcaliban a 4600 lakás­ból 2350-ben folyik csapból a víz. A hálózatra a kör­nyező falvak is beköthetők. Befejezés előtt áll a szenny­vízderítő bővítése és a jövő héten megkezdődik a pró­baüzemelés. Ettől kezdve kommunális szennyvizet csak itt fogadnak. Egy hónap alatt 53 riasztás Augusztusban 53 esetben riasztották a marcali állami tűzoltókat. A legtöbbször er­dőtüzek oltására kellett igénybe venni a szereket. A tüzek okai között sajnos a tűzrendészeti szabályok el­hanyagolása és az emberi felelőtlenség szerepel elő­kelő helyen. Több rosszhi­szemű riasztás is volt, ame­lyek nem érdemelnek külön kommentárt. Kercseliget vize Az ötszázötven lakosú Kercseligeten régen nem volt ekkora beruházás: 18 millió forintért kiépítik a víz­vezetéket. A határidő de­cember 12-e, de várhatóan már ennél előbb befejeződik a kivitelezés. Iskola és óvo­dafelújításra a költségvetés­ből több mint egymillió forin­tot költöttek, kercseligeten megalakult a földrendező bi­zottság: eddig egy vissza­igénylő akadt a faluban. Belga vendégek a tanítóképzőben Tegnap belga vendégek érkeztek a kaposvári tanító­képzőbe. A brüsszeli peda­gógiai főiskola képviseleté­ben Roger Deldime, a pszi­chológia és a pedagógia professzora, kutatási igaz­gató és Jean Pierre Gustin földrajz professzor a két in­tézmény közötti kapcsolat- felvételről és a szakmai együttműködés lehetőségei­ről tárgyal. A vendégek há­rom napig tartózkodnak Ka­posváron. Koppány-völgyi szövetség A Koppány-völgyi Önkor­mányzatok Érdekvédelmi Szövetsége tegnap délelőtt Kisbárapátiban tartotta ülé­sét. A 13 települési önkor­mányzatot tömörítő szövet­ség polgármesterei többek között állásfoglalást alakítot­tak ki, a helyi önkormányza­toknak az 1993-95 évekre vonatkozó címzett és féltá­mogatási rendszeréről szóló törvényjavaslatról, amelyet még ezen a héten a Nemzeti Településügyi Fórum elé te- rejsztenek. Egy bejelentés kapcsán ugyancsak állást foglalnak — a volt megyei tanács és a KPM forrás megelőlegezése ügyében —, a kaposvári közúti felüljá­róval kapcsolatban. Bemutató Balatonkeresztúron Tengernyi tengerigond orvoslása A középérésű és késői érésű fajták jól bírták az aszályt Az IKR termelésfejlesztési és kereskedelmi rt tegnapi ku­korica fajtabemutatóján Bala­tonkeresztúron mintegy más­félszáz szakember a gyakor­latban győződhetett meg arról, hogy tudatos fajtaválasztékkal még az ennyire szélsőséges időjárás okozta károk is ered­ményesen kivédhetők. A me­gye szántóterületeinek igen je­lentős részén termesztik egyik legfontosabb takarmány- és exportnövényünket a kukori­cát. Nem mindegy tehát, mi­lyen tapasztalatokkal kezdi a jövő évet az átalakuló mező- gazdaság. Semsey László körzetve­zető röviden ismertette az IKR céljait és lehetőségeit. Kie­melte, hogy büntetlenül nem lehet folytatni a talajok zsaro­lását, kellő tápanyagutánpót­lás nélkül az elit vetőmagtól sem várhatók jó eredmények. Hámori Sándor, a vetőmag­üzem vezetője 5 év tapaszta­latairól számolhatott be, ugyanis 1988-tól folytatják te­vékenységüket. Emlékeztett a két évvel ezelőtti hasonló idő­járás okozta terméskiesésre, melyet gondos genetikai hát­térrel ellensúlyoztak a hibrid­vetőmag előállításban. A kisparcellás szántóföldi bemutatón a gyakorlatban is érzékelhették a szakemberek, hogy azonos talaj adottságok (Fotó: Király J. Béla) mellett, gondos fajtaválasz­tékkal mennyire tág lehetősé­gei vannak a felhasználásnak, a betakarításnak. Míg a korai érésű fajtacsoport egyedei szinte légszáraz állapotban lógatták telt csöveiket, addig a közép- és késői érésű fajták szárazanyagtartalma talán 40 százalékos, tehát még siló­zásra is kiválóan alkalmas ál­lapotot mutatott. A fajtasorban bemutatott egyedek közül a hazai nemesítésű fajták utódai méltó partnereknek bizonyul­tak a legjelentősebb európai vetélytársakkal szemben. (Mészáros) Megújuló tűzoltószö vétség A közelmúltban tartotta veze­tőségi ülését az Önkéntes Tűz­oltó Egyesületek Somogy Me­gyei Szövetsége. Különös aktualitást adott az ülésnek az, hogy a tűzoltómoz­galom átalakulóban van területi és országos szinten egyaránt. A mostanáig csak az önkéntes tűzoltókat tömörítő megyei szö­vetség — hasonlóan az orszá­goshoz — a megújulást a hiva­tásosakkal és az üzemi tűzoltó­szervezetekkel együttműködve képzeli el. Tükröződik ez az or­szágos választmányon Somo- gyot képviselő küldöttség össze­tételében is. Szeptember 28-án három önkéntes, két hivatásos és egy fő vállalati tűzoltó utazik Budapestre — a vezetőség dön­tése alapján. A Somogyi tűzoltók a szerve­zeti megújulástól a hatékonyabb érdekképviseletet és a tűzvé­delmi munka nagyobb társa­dalmi elismertségét várják. Iskolaorvosokra szükség van Még nem tudni, hogy a háziorvosi rendszer bevezetése mennyiben változtatja meg az iskolaorvosi hálózatot és el­látást — tájékoztatott a megyei tisztiorvosi szolgálat. Egy azonban biztos: iskolaorvosra ezután is szükség lesz. A diákkorúak általános egészségügyi vizsgálatait, a szűré­seket továbbra is az iskolaorvosoknak kell ellátniuk. Ki­sebb megbetegedéseknél sem kell mindjárt hazaküldeni a kollégiumból a gyereket, előreláthatóan ezután is elláthatja ezeket az iskolaorvos. A védőoltásokat azonban már a családorvosok fogják majd beadni a csemetéknek. Az iskolaorvosok másik fő tevékenysége az egészségre nevelés volt: meghatározott óraszámban ifjúságegész­ségügyi előadásokat kellett tartaniuk. Előreláthatólag erre a tevékenységre is szükség lesz a továbbiakban. Kaposváron három főállású iskolaorvos van és 9 óra­adó, a megyében ezen kívül még Csurgón, Nagyatádon van főállásban iskolaorvos. A siófokit gyermekorvosi kör­zetté szervezték át, a legtöbb helyen pedig kezdettől fogva a gyermekorvos illetve — mint például Lengyeltótiban — a körzeti orvos látta el ezt a feladatot a védőnővel együttmű­ködve. Bízzunk tehát abban, hogy ezen ellátás hiányával az is­kolagondok nem tetéződnek. Nagy László Felvágott­és kenyérhiány Tabon Hétfőn délután tabi vásár­lók panaszolták, hogy a nyitva tartott 10-es sz. ABC üzletben 3/4 4 és 4 óra között már nem lehetett kenyeret és péksüteményt, illetve felvá­gottat vásárolni. Kérdésükre, hogy mikor lesz kenyér a boltban azt a választ kapták: Ma már nem! Hiába jártuk végig a város valamennyi magánüzletét, kenyér vagy péksütemény sehol sem volt. A hiányosság okát szeret­tük volna mi is kideríteni. Kecskés Gábor Áfész elnök arról tájékoztatott, hogy a tabi kenyérgyártól a hiányt pótolni nem tudták, jelenlegi szállító­juk pedig jóval a zárás utáni időre tudott volna csak ke­nyeret szállítani, ám azt már nem kérték. Az új nyitvatar­tási idő bevezetéséből adódó — ezek szerint az ellátásra is kiható kellemetlenségért—, a vevők elnézését kérte. A Sütév tabi kenyérgyárá­ban a telefont sem vették fel, a kapuk zárva voltak. Kérdé­sünk tehát: ki, vagy kik felel­nek a város alapellátásáért? (Krutek) NIKLAI GONDOK Százharmincöt tanulója van a niklai általános iskolának. Ide járnak a csömendi és táskái gyerekek is. A tanulóknak az önkormányzatok ingyen biztosí­tották a tankönyveket és a füze­teket, a szülőknek csak az író­szereket és a járulékos kelléke­ket kellet megvásárolniuk. Mindhárom faluban 2-3000 fo­rint beiskolázási segélyt is kap­tak a tanulók, s egész tanévben ingyen utazhatnak. Az iskola biztosította az autóbusz-bérle­teket: ezek értéke — mint meg­tudtuk Táltos Klára igazgatóhe­lyettestől — 80 ezer forint. Nagy gondja a niklai iskolá­nak a régi épület tetőszerkeze­tének állapota. Tartanak attól, hogy egy nagyobb téli havazás esetén egyszerűen megrogy- gyan. Márpedig ebben az épü­letben működik a konyha, a napközis diákok ebédlője, a poli­technikai terem. A tető javítá­sára pályázatot írtak ki. Több vállalkozó is jelentkezett, az ár­ajánlatok 3 millió forint körül mozogtak. Pénz viszont nincs az iskolát fenntartó három köz­ség kasszájában, s ez nagy gondot okoz. Pályázatot nyújtottak be tehát a veszélyessé vált épület meg­javítására: Addig is a marcali építőipari szövetkezettel aládú- coltatták a mennyezetet, a tető- szerkezetet. így tanulhatnak is az öreg épületben. (Metz) Rádiótelefonok Somogybán is Westel: 82 millió dollár a fejlesztésre Lemondott Zics polgármestere (Folytatás az 1. oldalról) A Magyar Távközlési Válla­lat amerikai partnerével együtt hitelekkel kiegészítve — 82 millió dolláros programot bo­nyolít le, melynek eredménye­képp jövő év végére az egész ország területén használható lesz a rádiótelefon. A tegnapi, székesfehérvári sajtótájékoztatón Sugár And­rás vezérigazgató bejelen­tette, hogy elkészült az ősi ko­ronázóvárosban a cég máso­dik központja, s ezzel még jobb minőségű összekötteté­sek teremthetők a rádiótelefo­nok, valamint a hagyományos, vezetékes készülékek között. A vegyesvállalat vezetője örömmel számolt be arról, hogy az új előfizetők fele részben vidékiek, s elsősor­ban üzletemberek, gazdálko­dószervek közül kerül ki. A falvak mindennapi életében is komoly szerephez juthat. Azokon a településeken, ahol délután 4-kor bezár a posta, az egyetlen gyors és megbíz­ható kapcsolat lehet a külvi­lággal. Somogy északi része után — az új beruházásoknak köszönhetően — hamarosan az egész megyében élvezhe­tik az előfizetők a rádiótelefon előnyeit, s hogy még többen legyenek, a Westel különböző kedvezményeket is kínál üz­letfeleinek. (Süli) 1990. szeptember 30-án a helyhatósági választásokon a zicsi polgárok a független je­lölt Kinder Józsefet választot­ták polgármesterüknek, aki a napokban rendkívüli testületi ülésen lemondott polgármes­teri tisztségéről és visszaadta megbízólevelét. Ezt a képvi­selő testület egyhangúlag el­fogadta. Lemondását így indokolta: — A választások után tiszte­letdíjas polgármester lettem, havi 3250 Ft-ért. Azért mond­tam le, mert a főállású mun­kahelyemen a Tabi Tartály és Vegyipari Gépgyárban — ahol megbízott meo-vezető vagyok —, illetve az önkormányzatnál is esetenként összetorlódtak a munkák. El kellett döntenem, hogy mit választok: a munka­helyet-e — melyet nagyon meg kell ma becsülni —, vagy a tiszteletdíjas polgármester­séget. Én a főállás mellett ha­tároztam. Tehát a főindok ez volt. Hozzájárult lemondásom­hoz az is, hogy kisebb nézetel­térések voltak a képviselő tes­tületen belül. Kritikát kaptam egy-két ügy elhúzódása miatt is, melyet csak munkaidő után délutánonként tudtam in­tézni... A községben a törvényi elő­írásoknak megfelelően a helyi választási bizottság rövidesen megkezdi munkáját és két hó­napon belül időközi polgár- mester választást tűz ki, majd 60 napon belül helyi választás lesz Zics községben.’ K. J. <35 BANK Pénzügyekben döntsünk együtt OTP BANK, mint mindig ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR ÉS KERESKEDELMI BANK RT (218245)

Next

/
Thumbnails
Contents