Somogyi Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-08 / 212. szám
1992. szeptember 8., kedd SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TAJAK 5 Közösségi ház épül Somogyegresen A somogyegresi önkormányzat tulajdonában levő — egykori tanácsházát — évek óta nem használták. Állaga jelentősen romlott, s a faluképet is rontja. Ezért a képviselőtestület úgy döntött: többféle közösségi hasznosításra felújíttatja és átalakíttatja. Ebben az évben a faluház felújítására pályázaton nyert 2 millió forintból 1,2 milliót szánnak: kijavítják a tetőszerkezetet, kicserélik a villamos hálózatot, az ajtókat, ablakokat és a padlóburkolatot, kiépítik a vizesblokkot. A rendelkezésre álló pénz még nem elég a teljes felújításhoz, ezért az áthúzódik a jövő évre is. Az átadás után itt kap majd helyet két közösségi egyesület. Felújították a tahi kilátót Tabon 1985. október 3-án avatták föl a több mint 10 méter magas, faszerkezetű kilátótornyot. Ennek terveit az Erdei Ferenc nevét viselő tudományos diákköri építőtábor lakói készítették, az idő vasfoga azonban jócskán megrágta a faszerkezetet. A városi gamesz építőrészlege a közelmúltban kicserélte az elkorhadt lépcsőelemeket és korlátdeszkákat, majd átfestette a szerkezetet. Tengődi pályázat A tengődi általános iskola tanulói kedvező időjárás esetén évek óta a község szélén lévő labdarúgópályán tarthatják testnevelési óráikat. A pálya 3 kilométerre van az iskolától, s ez igen körülményessé tette a testedzést. Ezért a képviselő-testület a megyei közgyűlés sportbizottságához pályázatot nyújtott be egy 25x40 méteres kézilabdapálya megépítésére. Ezt az iskola udvarán építenék, s megoldaná a kosárlabdázók gondjait is. Az építkezést az önkormányzat saját költségvetéséből 50 ezer forinttal támogatja, a lakossági társadalmi munkavállalás pedig mintegy 250 ezer forint. így a sportbizottságtól 200 ezer forint támogatást igényeltek. Ha elkészül a pálya, akkor az iskolai testnevelésen kívül a községi sportéletet és a szabadidő-tevékenységet is jól szolgálná Tengődön. Napraforgóbetakarítás A tabi Béke Mezőgazda- sági, Kereskedelmi és Szolgáltató Szövetkezet az idén 427 hektáron termel nagy olaj- tartalmú napraforgót. A hosz- szan tartó szárazság miatt a termény egy része már beérett, ezért a sérsekszőlős-lul- lai út mellett megkezdték a betakarítását. Hektáronként 20 mázsa körüli termésre számít a szövetkezet vezetősége. Egy esztendő zicsi mérlege Útépítés Törökkoppányban A megyehatárszéli település, Törökkoppány szeptember végére szilárd burkolatú utat kap. Leghosszabb utcája a Béke utca. Az önkormányzat 4 millió forintját jelentős társadalmi munkával toldották meg a lakók. (Fotó: Sebők Dezső) BECSÖNGETÉS UTÁN Nágocson kevesebb a diák, több a bizonytalan pedagógus Zics 1991. június 1 -je óta a jegyző és a pénzügyi-adóügyi előadó alkotja a polgármesteri hivatalt. A polgármester tiszteletdíjas. A jegyzőnő korábban a tabi polgármesteri hivatalnál dolgozott mint irodavezető. A községből származik, és a faluban építkeztek, automatikusan megpályázta hát a jegyzői állást. — A hivatal felállításának első félévében munkánknak látható eredménye még nem volt, hiszen a zavartalan működés biztosítása, az új feladatokkal való ismerkedés többhónapos munka volt. Ebben az évben anyagi erőforrásaink már lehetővé tették, hogy két utcát szilárd burkolattal lássunk el. (Sajnos, a június 30-i határidőig nem készült el.) Községünkben alsótagozatos általános iskola és óvoda működik, amelynek a fenntartása a kevés gyerek miatt tanévenként 3,5-4 millió forintba kerül. A magas költségek ellenére azonban nagyon fontos feladatnak tartjuk a jövőben is az alapfokú oktatás helyben történő biztosítását. A volt székhelyközségtől való elválás, a körjegyzőségből való kiválás nem ment zökkenőmentesen. A vagyonmegosztás még mindig nem záródott le. Ebben a hónapban folytatódnak a tárgyaLulla 300 lakosa összetart. Itt él a szépen rendezett, virágos udvarban a 75 éves Szabó József. Rá számítottak azok, akik Lullapusztából, Lulla-Szőlőhegyből, Kise- csenyből és Jabapusztából, önálló községet akartak... A külterületek 1948-ban alakultak községgé. Lullában Szabó József először képviselő-testületi tag, majd 1949-től községi bíró lett. A tanácsok megalakulásakor a faluban egyhangúlag megválasztották tanácselnöknek. A kisközséget akkor úgy kellett összetartania, hogy a régi és az áttelepítéssel érkezett lakosság is elfogadja őt. A ku- láklistáról sok családot sikerült töröltetnie, de látva a tövényte- lenségeket lemondott tisztségéről. 1956-ban bírónak akarták választani, ám az esemélások. Községünk saját bevétele minimális, helyi adót nem vetett ki a testület, hiszen a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás családonként 3500 forint évente. A település lakossága elöregedett, zömmel nyugdíjas korú, a fiatalok közül pedig sok a munkanélküli. Ezért helyi adó bevezetését a jövőben sem tervezik. Az öregekről és a veszélyeztetett kiskorúakról segélyezéssel gondoskodik az ön- kormányzat. A nyugdíjas korúak részére — helyzetüktől függően —, szociális étkeztetést biztosítanak. A rászorulóknak az ebédet házhoz szállítjuk. A legutóbbi testületi ülésen beiskolázási segélyezésről is döntött a testület. Hetven kiskorú részére — egyszeri segélyként — összesen 140 ezer forintot adott. A tejjegyeket is a nyugdíjasok, a több- gyerekes családok, valamint a gyermeküket egyedül nevelő szülők részére adjuk. Terveink között szerepel a kultúrház felújítása, valamint az iskolai épület tetőszerkezetének a kicserélése mondta —_ Btaha Gyuláné jegyző. — Úgy hiszem, amit az elmúlt egy évben sikerült megvalósítanunk, az több, mint ami előtte éveken keresztül készült. K. J. nyék gyors pergése miatt erre nem kerülhetett sor. Ezután igyekezett elkerülni a közéleti szereplést, de 1959-ben ismét a tanácselnöki posztra került. A település önállóságának megszűnéséig, a hatvanas évek végéig ott is maradt. Végig azon munkálkodott, hogy a községet kiemelje a világtól való elzártságából. Jól tudta, hogy ehhez útra és telefonra is szüksége van a településnek... 47 éves korában — hogy munkáját még színvonalasabban végezhesse — beiratkozott a tanácsakadémiára, s kiváló eredménnyel el is végezte. Amikor a községből a tanító is elköltözött, elvállalta a könyvtár vezetését. Ezt a munkát olyannyira szívügyének tekinti, hogy ma önként végzi, példát mutatva a fiataloknak... B. J. Az 1992/93-as tanév kezdetét különösen várták a nágocsi iskolában. Várták az új dokumentumokat — az oktatási törvényt és a nemzeti alaptantervet —, ám úgy tűnik, ezekre továbbra is várni kell. — Ez egyfajta feszültséget teremt — mondta Boldizsár Imre, az iskola igazgatója. — Sajátos helyzetünkből adódóan minden tanévkezdés várakozást keltő, hiszen évtizedek óta szinte egy tanév küszöbén sem tudtuk, miként alakulnak tanulócsoportjainak, illetve a tanulói létszám. Míg a korábbi években tanulócsoport-bontásokat kellett végrehajtanunk, most ennek az ellenkezője kelt feszültséget. Nágocson az előző tanév végén két nyolcadik osztály fejezte be tanulmányait, most csak egy alacsony létszámú első osztályt indíthattak. Míg 3—4 éve 200 felett volt a tanulók létszáma 10 és 11 tanulócsoportban, ez monstanra 130 körülire — és 8 tanulócsoportra — csökkent. Nemcsak a faluban születik kevesebb gyerek: a nevelőotthonba kerülő tanulók száma is kevesebb. A helyzet javulását várják attól a lassan kibontakozó elképzeléstől, amely a helyi önkormányzat és egy keresztény közösség által működtetett alapítvány gyermekeket nevelő részlegének egymásra találásából adódhat. A tanulók számának apadása a diákokkal foglalkozók számának csökkenését hozza, s ezért aggódnak a nevelők. Egy pedagógus már elpályázott, egy gyes-en van. így a mostani tanévkezdéskor még nem kellett pedagógust elbocsátani. — Pedagógusaink a létminimumon élnek, s nagyon várják az ígért bérfejlesztést — mondja az igazgató. — A körülményeken önkormányzatunk igyekszik javítani. Csak elismeréssel szólhatunk azokról a szociális intézkedésekről, amelyekkel tanulóinkat és rajtuk keresztül a falu népét támogatják. Már az előző tanévben is minden diák térítésmentesen kapta meg a tankönyveit. így volt ez a most is. Ez azt jelenti, hogy a megnövekedett tankönyvárak nem terhelik a szülőket. Még ennél is nagyobb az a segítség, amelyet a napközis és óvodás gyermekek térítési díjának átvállalásával nyújt az önkormányzat, hiszen ez az összeg tanulónként átlagosan havi 800 forint. Az intézmények állagmegóvásában, felújításában is a helyi önkormányzat által foglalkoztatott építőbrigád „szorgoskodott”. Felújították az óvoda épületének kéményeit, termeit kimeszelték. Az iskola egyik szárnya és zsibongója is megszépült. Hátra van még a technikai műhely tetőszerkezetének rekonstrukciója, ezt a tanév folyamán szintén felújítják. Krutek József Tanácselnök lett Lulla bírója Hónapok óta derékig érő gaz borítja a tabi Tartály- es Vegyipari Gépgyár tanműhelye melletti sportpályát, a széttört padokat pedig — ha lassan is — folyamatosan marja a rozsda. Úgy tűnik, megfeledkeztek az egykor bizonyára szebb napokat megélt sportpályáról. (Fotó: Sebők Dezső) Bedegkéri tulajdon Bedegkéren az Egyetértés Mg. Termelőszövetkezet 250 tagjának több mint 63 százaléka nyugdíjas. A szövetkezet vezetői most a vagyonmegosztás előkészítésén dolgoznak... Jártás Zoltán elnöktől megtudtam. a szövetkezet vagyonnevesítése során 46,3 millió forint értékű vagyont osztottak fel. Tizenegyen jelentettek be kiválási szándékot, ám közülük hat személyt el kellett utasítani, mivel nem tsz-tag. Az öt tag (közülük egy nyugdíjas) vagyonértéke megközelíti az 1,3 millió forintot. Valamennyien gépre, eszközre nyújtották be igényüket, velük a megállapodás előkészítése folyamatban van. — Az átalakulási közgyűlést szeptember második felében tartjuk — mondta az elnök. — Aktív tagjaink (80 személy) továbbra is szövetkezeti formában kívánnak maradni és dolgozni, annak elienére, hogy árbevételeink elmaradtak a tervezettől. A melléküzemágunk pedig — ahol bérmunkát végeztünk —, megszűnt. Az állattenyésztés tavaly veszteséges volt, a növénytermesztést pedig harmadik éve aszály sújtja, így hozamaink elmaradtak a tervtől. Ennek következtében pénzügyi helyzetünk kritikus, hitelállományunk az eszközértékhez viszonyítva magas. Ezek után szövetkezetünk fennmaradását nagyban befolyásolja az aszálykáros szövetkezetek nek nyújtandó segítség, vagy kedvező kamatozású hitelfelvételi lehetőség. Hogy a bedegkéri termelő: szövetkezetben lesz-e „egyetértés", az minden valószínűség szerint rövidesen elválik... (Krutek)
