Somogyi Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-07 / 211. szám

6 1992. szeptember 7., hétfő SOMOGY HÍRLAP — KULTÚRA, EGÉSZSÉGÜGY A homepoátia „ szelíd” gyógymódja AZ ÉRVÁGÁS II. LIPÓTON KLASSZIKUS MŰHIBA VOLT A „felmentő” ítélet — évti­zedek csendje után — 1990-ben született: „A home­opata gyógymód magyaror­szági alkalmazásának tiltása nem indokolt.” Mit is jelent ez a napjainkban mind többet szereplő idegen kifejezés? — kérdeztük dr. Takács Györ­gyit, a Magyar Homeopata Orvosok Egyesületének titká­rát. — A homoion (hasonló) és a pathos (szenvedés) szavak összevonásából származik, s magyarra így lehetne fordí­tani: hasonlót a hasonlóval kezelni. A paciens részletes kikérdezése, vizsgálata után a megállapított betegséget nagy hígításé növényi, ásványi, ál­lati anyagokkal gyógyítják. Vagyis aktivizálják a szervezet saját védekező erőit, hogy azok győzzék le a betegséget. — Mióta ismeri az orvostu­domány ezt a szelíd gyógy­módot? — Nagyjából két évszá­zada. Mahnemann német or- vosgyógyszerész-vegyész jött rá, hogy korának orvostudo­mánya tévúton jár. Akkoriban az érvágást, a köpölyözést, az izzasztást és a hashajtást tar­tották a leghatékonyabb gyógymódnak. Máig is emle­getett klasszikus műhiba volt II. Lipót német-római császár és magyar király halálos vég- kifejletű gyógyítása: az ural­kodót érvágással próbálták megszabadítani a reumás láz­tól. Hahnemann sajátos kísér­letekbe kezdett, először ma­gán, majd családtagjain pró­bálta ki az addigi gyakorlattól teljesen eltérő gyógymódot: egészséges embereknek adott gyógyszereket. A hatás meglepő volt: az úgynevezett kínakéreg éppen olyan tüne­teket idézett elő, mint a malá­ria, aminek a gyógyítására használták. Kísérletek hosszú sorával Hahnemann bebizo­nyította, hogy nagy hígítású, speciálisan kezelt — potenci­ált — gyógyszerekkel is eredményesen lehet gyógyí­tani a betegségeket. — Hogyan dolgozik a ho­meopata orvos? — Először alaposan kikér­dezi betegét a családi háttér­ről, az előfordult betegségek­ről, megfigyeli a páciens sze­mélyiségjegyeit; részletes diagnosztikai vizsgálatok bir­tokában állítja fel az anamné- zist és dönti el, milyen össze­tételű, hígítású gyógyszert kell szednie. Természetesen arról szó sem lehet, hogy egy mű­tétre váró daganatos beteget vagy egy szilánkos bokatörést csak homeopátiás kezeléssel rendbe lehessen tenni. Ez a szelíd gyógymód a klasszikus orvoslás kiegészítője. — Külföldön nagyon kedvelt a homeopátia, vajon miért? — Egyrészt mert a gyógy­szerek főleg gyógynövényből, ásványokból készülnek, más­részt azért, mert nincs mellék­hatásuk és rendkívül kis dó­zisban kerülnek a szerve­zetbe. — Nálunk is alkalmazták már ezt a gyógymódot? — A múlt század hatva­nas-hetvenes éveiben Euró­pában hazánkat tarották a homeopátia fellegvárának. Almási Balogh Pál, aki Kos­suth és Széchenyi háziorvosa is volt, népszerűsítette ezt a gyógymódot és egyben egyik alapítója volt a Hasonszenvi Orvosegyletnek. A két világ­háború között az orvosegye­temen homeopata-tanszék működött, és hazánkban is voltak homeopata-gyógyszer­tárak. — Ma mi helyzet? — Megalakult a Magyar Homeopata Orvosok Egyesü­lete. Ennek csak azok az álta­lános, fog- vagy állatorvosi, il­letve gyógyszerész-diplomá­val rendelkezők lehetnek a tagjai, akik megfelelő szintű homeopátiás képzésben ré­szesültek. Többen rendelnek is közülünk, nemcsak a hu­mán, hanem az állatgyógyá­szatban is. Sajnos, a felírt gyógyszereket egyelőre^ csak külföldről tudják beszerezni a betegek, pedig a homeopata készítménynek jóval keve­sebbe kerülnek, mint a ha­gyományos úton előállítottak. Szabó Margit Anna filmje Nem tudom, ki hogy van vele, de nekem hiányoznak a képernyőről a kortárs írók kor­társ művei. Örülök a nagyvi­lágnak, örülök a sok-sok csa­tornának, de úgy szomjazom már egy kis „hazait”. Úgy tű­nik, mintha csak politika lé­tezne a világon, pártharcok, össztüzek és csaták. Iroda­lom? Ugyan! Politikai hitvallá­sok... Pedig olyan jó lenne va­lami más. Esterházy Péter mindig a „valami más” volt tetteiben, írásaiban. Tette az, hogy a po­litikai csatározásoktól távol maradt, ' „elefáncsonttorony- ban”, s ami még fontosabb: írt és ír. A távolságtartás azon­ban nem jelenti, hogy nincs véleménye. Van, méghozzá kitüntetetten magánvélemé­nye. Ez olyan megnyugtató. Nem arrogáns, nem vagdal- kozó — lejegyzi a lélek törté­néseit. Anna filmje címmel készül írásaiból egy egész estés (ki- lencvenperces) mozi. Legna­gyobbrészt a Hrabal könyvé- ből, egy jelentős részt a Szív segédigéiből, a többi pedig egyéb írásokból állt össze — Molnár György rendező és Schulze Éva dramaturg forga­tókönyve nyomán. Kosztolá­Jelenet a filmből: Csomós Mari — a két főszereplővel Cserhalmi György, aki a férjet alakítja, és Ráczkevei Anna — a készülő film címszereplője nyi azt írta valahol, hogy sza­vakkal játszani annyi, mint oroszlánokkal küzdeni... Ez képekkel is igaz. A címszereplő Ráckevei Anna. Olyan, mintha róla min­tázták volna a figurát — őszinte minden pillanata-, min­den gesztusa és minden moz­dulata; ahogy örül, szenved, nevet, sír —; igaz a boldog­sága, és igaz a tehetetlen ke­serűsége is. Májusi reggelen a vadgesztenye gyertyavirágjá­val örömmel áldoz, mint aki nemcsak váilával, kezével, de a szívével is emelni tudja a terheit... Férjét Cserhalmi György játssza; Anna szüleit pedig Haumann Péter és Csomós Mari, Péter szüleit Végvári Tamás és Tímár Éva alakítja. Tímár Évával történt meg a kórházi forgatáson, hogy be­tegnek nézték. Elzavarták a büféből, „neki ebben az álla­potban ágyban a helye”; a fo­lyosón bátorítón szorongatták a vállát: „ne féljen, nem lesz semmi baj”. Az apróbb szerepekben is jelentős színészeket látunk, akik egy-két mondattal is tel­jes sorsot képesek megjelení­teni: Margittay Ági, Papp Zol­tán, Bodnár Erika, Vajda László, Galkó Balázs. Dés László szerzi a zenét, mert a filmzene nagyon fontos, külö­nösen azért, mert „Észter­gomban” szerepel két angyal, az egyik nőorvos angyal (Gálffy László), a másik a sza­xofonos angyal (Vállai Péter). Dévényi Rita a díszlet- és Szekulesz Judit a jelmezter­vező. Az időt a színek és az árnyalatok is érzékeltetik. A régebbi történeteket a roncsolt színek, melyekben a kék, a pi­ros dominál, a jelent a pasztell és a fehéres árnyalatok. A hangulatok hitelességéhez garancia Kardos Sándor ope­ratőr. A filmet Molnár György ren­dezi, az a Molnár György, aki a Vigyázat! Mélyföld! című, kortárs írók alkotásaiból ösz- szeállított filmjével érdemelt ki különös figyelmet. Nemcsak érzékeny, hanem, ami még ritkább, értő. Az, hogy mindig nehéz körülmények között kel­lett dolgoznia, edzetté is tette. — Vannak olyan írók, akik­nek életműve hozzátartozik hétköznapjaimhoz — mondja Molnár György —; olvasom őket, és erőt merítek belőlük. Erőt adnak a mindennapok el­viseléséhez. Időnként még Marcus Aureliust is a ke­zembe veszem. Megnyugtat, hogy nemcsak a mi korunkban folynak idegölő kis csatározá­sok... Az igazi irodalom élni segít. Esterházyt is ezért sze­retem. A film a Tv1 megrendelése alapján a Mozgókép alapít­vány támogatásával készül. Józsa Ágnes Itt a Bioptron-lámpa! A fény, amely élni segít Az ismeretterjesztés bástyáján Horváth László Árpád Kiváló Ismeretterjesztésért emlékp- plakettet kapott. A Somogy megyei TIT ügyvezető igazga­tója arra a legbüszkébb, hogy a szervezet anyagilag talpon tudott maradni. A múlt évben még -„élvezhették” a tízszáza­lékos központi támogatást, az idén azonban már a teljes mű­ködési költséget maguknak kellett előteremteni. Úgy tet­szik, a bizonytalan anyagi hát­tér sem ingathatta meg a TIT igazgatóját és kollégáit. Meg­próbáltak — úgymond — több lábra állni, s nem is akármi­lyen sikerrel. A Somogy megyei TIT az utóbbi időszakban a megye iskolán kívüli legnagyobb fel­nőttoktatási intézménye lett. Csak Kaposváron több mint ezer hallgatója van nyelv- és egyéb tanfolyamainak. Ter­mészetesen emellett a ha­gyományos értelemben vett tudományos ismeretterjesztő tevékenység sem hiányzik. — Hallatlanul vonzó ebben a munkában, hogy az ember találkozhat az ország legkivá­lóbb tudósaival, s elfogadják a meghívást az államférfiak is — mondja. — Velük máshol nemigen beszélgethetnének a diákok, a tanárok; különböző végzettségű és életkorú em­berek. A megyehatárokon túlra is eljutott az intézmény híre. A nyelvi képzés lett itt'a megha­tározó profil. A legintenzívebb és legnagyobb hatásfokú a nappali képzés, amely sikeres nyelvvizsgával zárulhat. Emel­lett az országban — a munka- nélküliség csökkentésére — az elsők között Kaposváron szervezték meg az értelmisé­giek átképzését. Az ügyvezető egyre többet töpreng azon: elismerik, hogy szükség van az általuk felvál­lalt tevékenységre, de miért nem támogatják azt. (Vele együtt jó páran vannak így.) Szerencsére a megye és a vá­ros képviselőivel biztatóak a tárgyalások. Horváth László Árpád bízik abban — még ha most nem is tudják, hogyan kezdik a jövő évet —, hogy a TIT-székház továbbra is az ismeretterjesz­tés egyik bástyája maradhat, és betöltheti igazi küldetését — amire 151 esztendeje szer­veződött. L. S. A „csodalámpáról” ismerő­seimtől hallottam először. Ér­dekelni kezdett a dolog, s Fe­nyő Mártát, az Evolite lámpa feltalálóját kértem, ismertes­sen meg a csodával. — A polarizált fény gyógyító hatását 1981-ben ismertem fel; a lámpa „Evolite” néven lett ismert Magyarországon. Pár évvel később Svájcban továbbfejlesztették, s azóta Bioptron néven importáljuk e lámpákat. Pesten évek óta eredményesen működik a Bi­optron gyógycentrum (Nagy­mező utca 4.), ahol előzetes bejelentkezés alapján fogad­juk a hozzánk fordulókat. — Kik dolgoznak itt? — Három sebészorvos, egy plasztikával foglalkozó orvos és egy bőrgyógyász szakor­vos. Nemrég a XI. kerületben (Dayka G. u. 3.) nyitottuk meg kozmetikai szalonunkat, ott szintén a gyógylámpát hasz­nálják. S hogy milyen nagy szükség volt rá, bizonyítja az is, hogy a hozzánk fordulók majdnem hetven százaléka fi­atal, akik a pattanásaiktól sze­retnének megszabadulni. — Mire jó még ez a lámpa ? — Alkalmas a fáradt bőr ha­tékony regenerálására, ru­galmassá tételére és ráncta- lanítására is. Ezenkívül orvosi kezelést is nyújtunk, a már említett szakorvosok segíté­sével. így kisebb sebészeti beavatkozások elvégzésére (anyajegy, szemölcs, zsírda­ganat, tetoválás, régi vagy új műtéti hegek eltávolítása) is lehetőség nyílik. Eredménye­sen kezelhetőek az ízületi fáj­dalmak és izomsérülések is. A legnagyobb eredményt a láb­szárfekély kezelésében értük el. Ennek a kezelésnek időtar­tama természetesen változó. — Csak a gyógycentrum- ban van ilyen lámpa? — Nem. Az „Evolite”-Biopt- ron lámpa kétféle méretben kerül forgalomba. A kisebbik elfér orvosi táskában, s így a háziorvos is tudja kezelni pél­dául a felfekvést. Igaz, az ára kicsit borsos, de az eredmény magáért beszél. A nagyobbat orvosi rendelőkbe ajánljuk. — Az országban hol műkö­dik még ilyen centrum? — Eleinte csak a főváros­ban volt; majd megnyílt Szek- szárdon, Pécsett, Dunaújvá­rosban, Veszprémben. Rövi­desen lesz Gyulán, Miskolcon is a Bioptron gyógycentrum. Urbán Ilona

Next

/
Thumbnails
Contents