Somogyi Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-07 / 211. szám
1992. szeptember 7., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Támogatás fiatal házasoknak A nagyberki önkormányzat a harminc év alatti, fiatal házasok letelepedését segítendő, lakásépítési támogatást nyújt nekik. A 65 ezer forintos kamatmentes kölcsönt jelenleg heten vették igénybe a faluban. Ismét Somogyi Orvosnapok 34. alkalommal rendezi meg a Pécsi Akadémiai Bizottság Klinikai Kutatási Szakbizottsága Somogy Megyei Szekciója a Somogyi Orvosnapokat. A héten, Siófok ad otthont a háromnapos rendezvénynek, amelynek fő témája a diagnosztika szerepe a betegellátásban valamint az endoszkópiával végzett kisebb műtéti beavatkozások tapasztalatainak összegezése lesz. A hazai orvosokon kívül Kaposvár angliai testvérvárosából Bath-ból is érkezik két előadó, a hat Csíkszeredái vendég pedig érdeklődőként vesz részt az orvosnapokon. Szentpál az iskolásainak A zselicszentpáli önkormányzat ezer forint beiskolázási segélyt ad a tanévkezdésre 54 általános és 15 középiskolás diákjának. Ezenkívül a gyerekek egész évre ingyen kapják az autóbuszbérletet is. Sertéskesergő Június 30-án mindössze 255 ezer sertést számláltak Somogybán, ebből csupán 19 ezer darab volt az anyakoca. A drasztikus' csökkenés okai közé sorolható, hogy a tavalyihoz képest 978 forintról 1943 forintra nőtt egy darab választási malac ára, egy kiló süldőért tavaly júniusban 59,10-et kellett fizetni, idén már 95,70-et. így tehát nem csoda, hogy egy kiló hízósertés ára 53,80-ról 79,90-re emelkedett. Ki tudja miként történt, de mindezek mellett egy kiló kukorica ára 12,70 forintról 9,70 forintrá csökkent. Újabb csődhullám nem várható A 11 jelenleg csődeljárás alatt álló termelőszövetkezetnek 458 millió forint tartozása van. A kilábalás csak vagyontárgyaik értékesítésével oldható meg. Eladásra kerülhetnek szolgálati lakások és tehenészeti telepek egyaránt. Napi gazdálkodásuk veszélyeztetettsége ellenére is rendkívüli erőfeszítéseket tesznek a talponmaradásra. A számlavezető bankok megítélése szerint újabb szövetkezeti csődhullám nem veszélyeztet, kiválképp akkor, ha gyorsan rendezik az aszálykárokat. Hitelátütemezési kérelem A hetesi termelőszövetkezet, melynek tagközségeiben ma tartják a kárpótlási földárveréseket, hiteltartozásainak átütemezését kérte számla- vezető bankjától. A mintegy 40 milliós veszteségük nem gazdálkodási hibák „eredménye", inkább az aszály, az agrárolló és egyéb külső tényezők együttes hatása. Ameny- nyiben nem sikerül megkapni a hiteltartozások átütemezését, úgy szeptember 8-án az átalakulási közgyűlés alapszabályelfogadó és vezető- ségválasztő munkája a csőd- bejelentéssel egészül ki. Aláírták a szerződést Marcali és Künzelsau testvérvárosok (Folytatás az 1. oldalról) Az ünnepélyes aláírás után a város parkjában lévő emlékműnél koszorút helyeztek el Marcali és Künzelsau vezetői. A marcali napok rendezvénysorozatának színes eseményein vett részt a vendégek és a vendéglátók serege. Megnyitották a Bernáth Stúdió művészeinek kiállítását. Sokan voltak kíváncsiak a két város tűzoltóinak találkozójára. Tegnap délután helyezték el ünnepélyesen Marcali város Sportcsarnokának alapkövét. A német és a magyar pedagógusok a gimnáziumban találkoztak. A szüreti ünnepség nyitánya a lovaskocsi-parádé volt, majd látványos folklórműsor következett, ezt a rossz idő miatt a kultúrközpont nagytermében tartották meg. Német és magyar népitáncok, s zene szórakoztatta a jelenlevőket; a Balaton és a Somogy táncegyüttes illetve a szuloki német hagyományőrzők műsora. Ezután nagyszabású bál következett. Marcali és a baden-würt- tembergi Künzelsau testvér- városi kapcsolatai új távlatokat nyitnak a két város előtt, s bíztató lehetőségeket a jövőre nézve, mintegy igazolva dr. Suchmann Tamás szavait: „élő láncot alkotunk bolygónk körül. Egy ilyen lánc a Künzelsau és Marcali közötti...” (Metz) S' Óvodát avattak B al at onúj lakon Kis ünnepség keretében nyitotta meg Mazzag Ferenc balatonújlaki polgármester a község újonan épített óvodáját. Az ünepségen a község lakói, a képviselőtestület tagjai és a szomszéd községek vezetői vettek részt. 1992 augusztusában kezdtek hozzá az építkezéshez és idén augusztus közepén volt a műszaki átadás. Az óvodát a község plébánosa is felszentelte. Mostanra készültek el a belső berendezések. A 8,5 (Fotó: Kovács Tibor) millió forintos költséggel felépített óvoda 25 gyereket vár. A tágas foglalkoztatón kívül orvosi szoba, melegítő konyha is helyet kapott. A LELKES MERNYEIEK yy Ennyit megérdemelt a falu népe. yy A polgármester a mernyei címeres zászlóval (Fotó: Kovács Tibor) Új csengő szólít az iskolapadba Szabadi 40 milliót áldozott a jövőjére Először csengettek az új balatonszabadi iskolába; a falu apraja-nagyja gyűlt össze a hívó jelre, hogy tanúi legyenek, amint Szerenga József polgármester átvágja a nemzeti színű szalagot és az épületet átadja Dobos István igazgatónak. — Fogadja olyan nagy szeretettel, amilyennel készítettük — mondta. (Folytatás az 1. oldalról) — Nagyon féltünk az érdektelenségtől — mondta Horváth István mernyei polgármester —, hiszen manapság nem könnyű bármiféle kulturális rendezvényre összerántani az embereket. Körülbelül kétszázan gyűltek össze a péntek délutáni megnyitóra, szakadó esőben. A megnyitó utáni helytörténeti előadáson pedig dugig volt a könyvtárterem, sőt még a folyosón is álltak. Gyakorlatilag derékba kellett törni az előadást, mert kezdődött a Kodály Zoltán iskola kórusának hangversenye. Abban maradtak az előadóval, dr. Szili Ferenc levéltárigazgatóval és a hallgatósággal, hogy lesz folytatás. A római katolikus templomban elkezdődő hangversenyre tovább nőtt az érdeklődés. Kevésnek bizonyult az ülőhely, s a Pytel Anna vezényelte kórustól a közönség kétszer is ráadást követelt. Szombaton és vasárnap hasonló érdeklődés kísérte az utcák közti focibajnokságot, és azokat a kiállításokat is, amelyeket a környékbeli művészek munkáiból rendeztek. Legalább annyian voltak kíváncsiak a mernyei Harangozó Ferenc grafikusművész, a polányi Egyed Edit keramikus vagy a négy fafaragó művész: a somodori Fehér Lajos, a mernyei Kovács József, a somogygeszti Németh János és a szentgálos- kéri Varga Károly munkáira, mint a meccsekre. Nagy sikere volt a Somogy néptáncegyüttes és a Kaposvári Modellezőklub bemutatójának is, valamint a tegnap délelőtti lovas- és íjászbemutatónak. A mernyei lóversenypályán a mernyei-so- mogyjádi-kaposvári lótenyésztő egyesület lovasai ugratóbemutatójában és a kaposmérői Kassai csoport lovas íjászbemutatójában gyönyörködött a publikum. A környékbeli falvakból is jöttek kíváncsiak. Öt^falu gyereke jár ide iskolába, s a négyszáz diáknak csak a fele mernyei... A mernyei önkormányzatnál úgy mondták: ennyit megérdemel a falu népe. A történelmi idők során a piarista gazdaság központja volt Mernyén, pezsgő kulturális élet volt itt mindig. Ezt szeretné újraéleszteni az a nyolc-tíz ember, akinek tulajdonképpen a Mernyei Napok létrejötte is köszönhető. A szervezőknek a helyi vállalkozók segítettek; a szomszédos önkormányzatok közül a somogygeszti szintén támogatta őket, az iskola is sokat vállalt, és a Somogy Megyei Idegenforgalmi Hivataltól szintén kaptak pénzt. Valóban megérte. Nagy László — Tizenhárom hónapja fogalmaztuk meg óhajunkat egy levélben, hogy iskolát szeretnénk — emlékezett vissza Balogh Árpádné az építkezés 40 millió forintos költségvetéséből résztvállaló helyi alapítvány kuratóriumának elnöke. — Ha akarom, úgy nézem az épületet mint egy végre elkészült családi házat, melynek létrehozása érdekében mindenről lemondtak lakói — tette hozzá. — De aképp is láthatom, hogy bizony még sok minden hiányzik belőle. — A közösség közel évszázados hiányt pótolt — mondta pohárköszöntőjében az igazgató — az épületeket, melyekben tanítottunk még a századfordulón emeltette a katolikus és a református egyház; a második világháború vége mindössze három tantermet talált épen. Hét helyen: volt autóbuszgarázsban, kocsmaépületben, papiakban tanultak a diákok még az előző tanévben is. Szabadi messze esett azoktól a helyektől ahol a pénzekről döntöttek — Tudom a legkisebb tett is többet ér mint a legszebb ígéret — mondta végül, de abban biztos vagyok , hogy a megváltozott körülmények kedvezően hatnak a munkánkra. A dr. Stadler József tervezte 1500 négyzetméter alapterületű épületet a somogyvári építőipari szövetkezet hozta tető alá, rekordidő alatt. Az avatási ünnepségen oklevelet vehettek át a .vállalkozás résztvevői és támogatói; ki kell emelni közülük is Hermecz Bonifác és Dudás István helyi iparosokat akik erejükhöz képest a legtöbb terhet vállalták magukra. Az ünnep fényét emelte a Gönczöl György által vezényelt helyi vegyeskar műsora, melyben főként magyar népdalokat kötöttek csokorba. Az építkezés embert és önkormányzatot próbáló feladatnak bizonyult, de az intézmény működtetése sem lesz kisebb próba. A szabadiak minden esetre néhány héten belül megkezdik egy sportcsarnok alapozását; megvalósítása a tervek szerint 20 millió forintba kerül majd. Addig is a felsősöket, mától kezdve már az új csengő hívja az iskolapadba. Czene Attila Sokszemközt az agrárgazdaság helyzetéről Az átalakulásnak nincs alternatívája (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Tamás Károly rövid megnyitójában elmondta, a legszélesebb körből hívták a megbeszélés résztvevőit. A Liga szakszervezetek képviselői, tsz-vezetők, tudományos kutatók és oktatók, magángazdálkodók, földrendező bizottsági tagok, a parasztszövetség, a földművelésügyi hivatal is képviseltette magát. Dr. Farkas Gabriella vitaindítójában hangsúlyozta: bármilyen nehézségekről is légyen szó, mindenképpen át kell alakítani a szövetkezeteket és helyre kell állítani a tulajdonviszonyokat. Tagadhatatlanul vannak olyan tsz-vezetők, akik saját érdekeiket rosszul felismerve az átalakítás ellenfeleivé váltak. Több helyütt azzal rémisztgették a nyugdíjas tagokat, ha kiveszik a földjeiket, nem kapnak nyugdíjat. Voltak — úgymond — olyan gazdaságok is, amelyek úgy alakultak át részvénytársasággá, hogy nem mondták meg a tagoknak: ha belépnek akkor a földtulajdonuk elveszett, csak értékpapírjuk lesz. Számos tsz-ben viszont a vezetők álltak az átalakulás élére. Az előadó az átmenet kulcsfiguráiként a földrendező bizottságokat említette. Dr. Sárossy László azt emelte ki, hogy a mezőgazdaságban a világon még egyetlen országban sem hoztak létre részvénytársaságokat. Véleménye szerint azért, mert a mezőgazdálkodás nem profitorientált tevékenység. A részvényesnek az az érdeke, hogy minél gyorsabban kimentse a pénzét. Csak akkor tartja létjogosultnak ezt a gazdasági formát, ha a más jellegű vállalkozások jelentős mértékben meghaladják az alaptevékenységet. Az államtitkár véleménye szerint az agrárágazat túlfoglalkoztatottsággal küzd. Káros az a propaganda, amely azt sugallja, hogy egy család tisztességesen megélhet 5 hektárnyi földből. Ma már mások az igények, mint az ötvenes években — mondta dr. Sárossy László. — A mai mezőgazdasági vállakozó nem viseli el a vályogviskót és a petróleumlámpát. Már szinte mindent kifacsartak az ágazatból. Majd hamiskás mosollyal hozzátette: a tárca egyeztetése és a csillagok jelenlegi állása szerint jövőre hozzájutnak a szükséges költségvetési pénzhez. A kerekasztal résztvevői időt s fáradtságot nem kímélve vetették magukat a vitába. Mindenki a legfontosabbnak ítélt kérdéseivel és meglehetősen hosszasan alátámasztott érveivel bombázta a vendégeket. Szombaton általában a negatív jelenségek kerültek szóba. Talán nem véletlenül, mert az eredmények sohasem fájnak. (Lengyel)
