Somogyi Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-29 / 230. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ES A NAGYVILÁG 1992. szeptember 29., kedd Kisebb Bush fizetése George Bush amerikai elnök a hét végén arra kérte az amerikai kongresszust, hogy tíz százalékkal csökkentse a vezető tisztségviselők, többek között az elnök fizetését is. Az elnök szerint az intézkedés jelképes volna, tudniillik érzékeltetné, hogy a vezetők is készek hozzájárulni a hatalmas költségvetési deficit csökkentéséhez, példát mutatva és bizonyítva, hogy szívükön viselik a gazdaság, s a lakosság sorsát. Bush fizetése eképpen évi kétszázezerről száznyolcvanezer dollárra mérséklődnék. Kommandósok a sikkasztó ellen A lengyel kémelhárítás krimibe illő körülmények között fogta el Lengyelország egyik leggazdagabb emberét, Aleksander Gawronikot. A dollárban is multimilliomos fiatal poznani üzletembert Varsóban vették őrizetbe, a sajtójelentések szerint kommandós támadással. Az üzletember biztonságát 8 testőr vigyázta, géppisztolyokkal és amerikai gumibotokkal felfegyverkezve. Az Államvédelmi Hivatal ügynökei (húszán) úgy csaptak le rájuk, hogy ellenállás nélkül hagyták magukat lefeg- verezni, s gazdájukat elvinni hatalmas sikkasztás miatt. Osztrák kápolna Washingtonban Vasárnap a washingtoni Szeplőtelen Fogantatás székesegyházban ünnepélyesen felavatták a Mariazelli Miasszonyunknak szentelt osztrák kápolnát, amely emléket állít a Közép-Európából bevándorolt hívők hozzájárulásának a római katolikus egyház fejlődéséhez az Egyesült Államokban. A mariazelli búcsújáróhely templomában temették el először a bécsi száműzetésben elhunyt Mindszenty József érseket. A washingtoni kápol- naavatón jelen volt Friedrich Höss osztrák és Tar Pál magyar nagykövet. Kamionblokád Franciaországban Egyelőre még nem okozott fennakadásokat a közúti forgalomban a francia kami- nosok egy részének tegnap hajnalban kezdődött újabb munkabeszüntetése. Ellentétben a nyári nagy kamionos akcióval, amely hetekre megbénította az ország életét, a teherautósofőrök ezúttal nem szándékoznak útakadályokat felállítani. A sztrájkot kezdeményező szakszervezetek egyelőre csak arra szólították fel tagjaikat, hogy ne induljanak el új fuvarokkal, s a különböző autópálya-parkolókban, kamiontelepeken kezdeményezzenek „felvilágosító akciót". Erősödik a jen A tokiói pénzpiacon a dollár árfolyama újabb mély- rekordot állított föl hétfőn a jennel szemben. A zöldhasú 119,65 jen/dolláros árfolyamon zárt: a tokiói tőzsdén erre még sohasem volt példa. Felfüggesztett parlamenti ülés (Folytatás az 1. oldalról) Szabó Lajos, a kisgazda 37-ek álláspontját ismertetve védelmébe vette a hat párt képviselőit egyesítő agrárklub által kidolgozott módosító javaslatcsomagot. Az agrárpiaci rendtartásnak feladata a jövedelem garantálása a gazdálkodók számára. Társadalmi igény mutatkozik egy, a kormány felügyelete alatt álló, hivatal felállítására az agrárklub véleménye szerint. Bogárdi Zoltán (MDF) több alkalommal bekiabálásával zavarta meg a hozzászólást és bírálta az említett klubot, amelyre reagálva a kisgazda képviselő közölte: a kormánykoalíción belül is lehetnek eltérő vélemények, hiszen ez nem jelent eltérést a közös programtól, hanem a demokráciával jár. Nagy Ferenc József tárca nélküli miniszter megítélése szerint a törvénytervezetnek határozott agrárpolitikát kell körvonalaznia. Dr. Sipos Imre somogyi kisgazdapárti képviselő szerint a törvénytervezet lehetővé teszi a csatlakozást a fejlett Nyugat-Európához. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy nem jön létre újabb hivatal. Iliescu az élen (Folytatás az 1. oldalról) Nemzeti Megmentési Front 10.1 százalék, 40 mandátum. Román Nemzeti Egységpárt 8.1 százalék, 32 mandátum. RMDSZ 7,5 százalék, 30 mandátum. Az ellenzéki Romániai Demokratikus Konvenció vezető politikusai szerint az új parlament összetétele miatt nehéz lesz egy stabil kormányzást biztosító koalíció megalakítása. A konvenció mindenféle együttműködés lehetőségét kizárja a Nemzeti Megmentési Demokratikus Fronttal a leendő kormányban. Nyugtalanság Varsóban Vladimír Meciar szlovák kormányfő a hétfői Koridornak adott interjújában „rendkívüli jelentőségű incidensnek” minősítette Antall József magyar miniszterelnök nürnbergi fellépését. A hétfői szlovák lapok tovább foglalkoznak az üggyel. A nagy példányszámú Novy Cas című pozsonyi lap „Eszkaláció” címen megjelent kommentárja egyedül abban ad igazat a magyar miniszter- elnöknek, hogy a szlovákmagyar kapcsolatokat több minden terheli. Akkor meg miért szaporítani ezeket a terheket? Nyugtalanítónak mondották a magyarországi „szélsőségesen nacionalista szárny aktivizálódását” a lengyel televízió vasárnap esti heti külpolitikai publicisztikai műsorában Csurka István tanulmányára hivatkozva. Vezető lengyel külpolitikai újságírók egyetértettek abban, hogy ez a jelenség és a magyar nemzetiségek körüli viszály olyan destabilizáló tényező, amelynek fényében, valamint a felbomló Csehszlovákiával összehasonlítva Lengyelország a stabilitás szigetének tetszik. Kérdőjelek Merre megy Románia? Lehetséges, hogy a romániai belpolitikai viszonyok tisztázására szánt vasárnapi választások nyomán a helyzet még több bizonytalanságot mutat? Nemcsak azért, mert az elnök személyéről újabb forduló hivatott dönteni s a parlamenti választások végeredményére a hét végéig még várni kell. A szavazás a társadalom megosztottságát tükrözte. Több mint nyolcvan párt induit (igaz, túlnyomórészben el is véreztek), de a lábon maradottak is csak másokkal szövetségben képesek kormánytöbbséget alkotni. Iliescu elnök Nemzeti Megmentési Frontja, az előrejelzések alapján, megelőzte ugyan a demokratikus ellenzéki összefogást, elvesztete azonban eddigi abszolút többségét. Ám milyen lehet és milyen lesz egy koalíció, amikor elsősorban a Gheorghe Funar s a hasonszőrűek által fémjelzett szélsőséges, nacionalista csoportok kínálkoznak társként a hatalomra? Mennyiben változtat a választás a magyar nemzetiségű román állampolgárok helyzetén? Az érdekeiket képviselő RMDSZ, természetes hullámzásokkal, megőrizte helyzetét a törvényhozásban. Az új körülmények között alighanem keményebb és bonyolultabb küzdelmet kell majd folytatnia a szélsőséges kilengésekkel szemben. Eddig a parlamenti számtan szerint a legnagyobb ellenzéki csoportosulást jelentette, a jövőben azonban a Demokratikus Konvenció veszi át ezt a helyet, a kérdés, mennyire lesz képes együttműködni az ellenzék? Hogyan alakulhat a választások fényében, a magyar-román viszony? Ha bebizonyosodik a nemzetközi megfigyelők első jelzése, hogy alapjában korrekt választások zajlottak, magyar részről — az eddigi szellemben — változatlan nyitottságot tanúsíthatnak majd a kapcsolatok fejlesztésére. Illúziókat senki sem táplálhat, hogy könnyű tárgyalások ígérkeznek. De vajon egymás mellett élő, sok tekintetben egymással összefonódó sorsú országok viszonyát, a választási szakaszok helyett, nem lehetne hosszabb időszakok léptékével mérni? Réti Ervin Három francia vámtiszt figyeli a francia-olasz határ menti mentoni átkelőjének forgalmát szeptember 21-én, egy nappal azután, hogy az ország polgárainak többsége az egységes Európára szavazott. Az 1933. január 1-jén életbe lépő új szabályok szerint ezen a határállomáson is megszűnik az ellenőrzés. „Szerény, de nem titkolt elégedettség” Az MNB elnökhelyettese a bankközi tárgyalásokról A Valutaalap és a Világbank közgyűlésének eseményeivel párhuzamosan élénk bankközi tárgyalások zajlottak az amerikai fővárosban. Ezekről szólva Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank elnök- helyettese szerényen, de nem titkolt megelégedéssel nyugtázta, hogy nemzetközi pénzügyi körökben rendkívül pozitív fogadtatása volt az MNB múlt heti amerikai kötvénykibocsátásának. (Mint ismeretes, a magyar jegybank szeptember 18-án 200 millió dollár értékben úgynevezett „jenki kötvényt” bocsátott ki; 1924 óta első ízben az amerikai piacon.) A szakvélemények egybehangzóan a magyar gazdaság jó megítélésével magyarázzák a kedvező fejleményt. Hárshegyi Frigyes a külföldi bankszakemberekkel folytatott eddigi tárgyalásait összegezve megerősítette a pozitív értékelést: — A nemzetközi pénzintézetek a számokból ítélnek. Az elmúlt két év magyar gazdasági adataiból azt olvassák ki, hogy Magyarország a piacváltás roppant szigorú körülményei közepette is liberalizálni tudta devizapolitikáját, javított fizetési mérlegén. Több devizát termelt ki mind áruexporttal, mind pedig a szolgáltatói és idegenforgalmi szektorban, mint annak előtte. A tárgyalásokból egyébként leszűrhető: a nagy pénzintézetek történelmi átalakulásként értékelik azt, ami ma Kö- zép-Kelet-Európában történik, s ezt nem 4-8 éves, hanem hosszabb folyamatnak tekintik. Hazánk banki megítélése kétségtelenül kedvező, s ez — véleményük szerint — két tényezőnek köszönhető. Az egyik, hogy Magyarországon kialakult az intézményi rendszer, s ennek keretében a gazdasági vállalkozások, tranzakciók intézményi, jogi háttere is. A másik, hogy belpolitikai helyzetünket konszolidáltnak, stabilnak tekintik. — Csak ezzel magyarázható — állapította meg Hárshegyi —. hogy a közeljövőben két jelentős délnémet pénzintézet, a Comerzbank és a Hypobank is bankot kíván nyitni Budapesten. (Ferenczy Europress) Francia szenátor-statisztika Javított helyzetén a Francia Szocialista Párt a szenátusban: 66 helyett ezentúl 71 szocialista szenátor lesz majd a 321 tagú testületben, vagyis az előretörés ellenére a kormányzó párt továbbra is jelentős kisebbségben marad. A francia megyék nemzetgyűlési képviselői és önkormányzati testületéinek küldöttei vasárnap a szenátus tagságának csaknem egy harmadát újították meg. A giscardista UDF öt helyet vesztett, a gaulleista RPR viszont egy helyet nyert. Az FKP egy mandátumot vesztett. Bonn és Washington is bánja Komámasszony, hol a dollár? Szeptember első napjaiban New York áruházaiban olcsóbban lehetett francia parfümöt kapni, mint Párizsban. Ilyesmi állítólag először fordult elő a második világháború óta, de ezeket az előnyöket kizárólag Amerikában tartózkodó nyugat-európai turisták élvezhették. Az ilyesféle kis örömök nem ellensúlyozhatják a sokkal általánosabb, az egész nyugati üzleti életre kiterjedő kiábrándulást, amit a dollár közel évtizede tartó, soha véget nem érőnek tűnő árfolyamromlása okoz a pénzpiacokon, a magyar bankokat is beleértve. Nemrég négy nap alatt a dollár négy százalé- • kot vesztett az értékéből a nyugatnémet márkával szemben. Legyen szó a Wall Streetről vagy a Váci utcáról, a mai piaci szereplők, vásárlók és turisták közül bizonyára kevesen emlékeznek arra, hogy a hatvanas években egy dollárért még 4 nyugatnémet márkát lehetett vásárolni... Még 1984-ben is kerek három márkát lehetett kapni egy zöldhasú amerikai bankóért. És akit ez nem hat meg, mert régen volt, az hasonlítsa ösz- sze a jelenlegi helyzetet az egy évvel ezelőttivel: egy éve egy dollár 1,7 márkát ért, két hete már csak 1,4 márkát. Bár az amerikai kamatlábak igen alacsonyak, a befektetők az óceán mindkét partján kíváncsian várják — és főként tétlenül — az újabb fejleményeket. Az olcsó dollár s általában az olcsó valuta — látszólag — legalább annyi előnnyel jár, mint amennyi hátránnyal. Amerikában az európaiak számára ezekben a hetekben, hónapokban minden meglepően olcsónak tűnik. S noha egy amerikai turista manapság alaposan megvágva érezheti magát egy párizsi szállodában, de talán még egy kávéházban is, mivel dollárja sokkal kevesebbet ért, mint egy esztendővel ezelőtt, makrogazdasági szinten ez sem ilyen egyszerű. Az amerikai autógyárak például egész tűrhetően viselik a dollár gyengélkedését. A Ford gyár például az idén akarja bevezetni Probe nevű sportos kocsiját Japánban, s arra számít, hogy a jelenlegi dollár-yen árfolyam mellett sok japán ezt a kocsit választja majd a hazai gyártmányok helyett. Csakhogy ezek mind másodlagos jelenségek • a lényeghez képest: a dollár betegsége elijeszti a befektetőket az amerikai gazdaságtól. És ez már nem csak piaci probléma. Bush elnök új- raválasztási kampányát a dollár súlyos válsága minden bizonnyal befolyásolni fogja. A legújabb dollár-árfolyamvesztés mindössze két nappal követte a republikánus párt konvencióján elhangzott párbeszédét. S noha a közvéle- ménykutatások szerint Bush visszanyerte szavazóinak egy részét, a dollár-márka viszony megváltozásából a szakértők kíméletlenül arra következtettek, hogy a pénzvilág Bush ellen szavaz. A stabilitás hiánya, melyet a dollár bolondériája okozott a nemzetközi pénzpiacokon, Európában is válságjeleket, recessziós jelenségeket okozott. Ennél is fontosabb, hogy új rivalizálás van kialakulóban az Egyesült Államok és Németország között, anélkül, hogy ezt bevallanák. Washington a kamatlábak mesterséges leszorításával igyekszik mozgásba lendíteni a gazdaságot — egyelőre nem sok sikerrel. Emiatt az amerikai és a német kamatlábak között 6,5 százalék a különbség, a németek és a hozzájuk igazodni kénytelen többi európai gazdaság javára. Ennek logikus következményeként a tőke az amerikai ben- kokból a német bankokba vándorol át: ott több kamatot fizetnek érte. Akárcsak a FED Amerikában, a német Bun- • desbank sincs alárendelve a kormánynak, s így hiába állapodik meg időről időre Bush elnök és Kohl kancellár, hogy szorgalmazni fogják a márka kamatlábcsökkentését, az utolsó szót a Bundesbank mondja ki. A politikai következtetésektől tartózkodó tőzsdei szakértők csak annak megállapítására szorítkoznak, hogy amíg az amerikai és német gazdaságpolitikát nem lehet összehangolni, a dollár ellenőrizhetetlen marad. Tegyük hozzá: ha a márka eközben el- lenőrízhetőnek mutatkozik, akkor fokozatosan átveheti a tőkés világ tartalékvalutájának szerepét. S lehet, hogy ezzel új korszak kezdődik a legújabbkori történelemben. Jókai Géza
