Somogyi Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-29 / 230. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ES A NAGYVILÁG 1992. szeptember 29., kedd Kisebb Bush fizetése George Bush amerikai el­nök a hét végén arra kérte az amerikai kongresszust, hogy tíz százalékkal csök­kentse a vezető tisztségvise­lők, többek között az elnök fizetését is. Az elnök szerint az intézkedés jelképes volna, tudniillik érzékeltetné, hogy a vezetők is készek hozzájárulni a hatalmas költségvetési deficit csök­kentéséhez, példát mutatva és bizonyítva, hogy szívükön viselik a gazdaság, s a la­kosság sorsát. Bush fizetése eképpen évi kétszázezerről száznyolcvanezer dollárra mérséklődnék. Kommandósok a sikkasztó ellen A lengyel kémelhárítás krimibe illő körülmények kö­zött fogta el Lengyelország egyik leggazdagabb embe­rét, Aleksander Gawronikot. A dollárban is multimilliomos fiatal poznani üzletembert Varsóban vették őrizetbe, a sajtójelentések szerint kommandós támadással. Az üzletember biztonságát 8 testőr vigyázta, géppiszto­lyokkal és amerikai gumibo­tokkal felfegyverkezve. Az Államvédelmi Hivatal ügy­nökei (húszán) úgy csaptak le rájuk, hogy ellenállás nél­kül hagyták magukat lefeg- verezni, s gazdájukat elvinni hatalmas sikkasztás miatt. Osztrák kápolna Washingtonban Vasárnap a washingtoni Szeplőtelen Fogantatás székesegyházban ünnepé­lyesen felavatták a Mariazelli Miasszonyunknak szentelt osztrák kápolnát, amely em­léket állít a Közép-Európából bevándorolt hívők hozzájáru­lásának a római katolikus egyház fejlődéséhez az Egyesült Államokban. A ma­riazelli búcsújáróhely temp­lomában temették el először a bécsi száműzetésben el­hunyt Mindszenty József ér­seket. A washingtoni kápol- naavatón jelen volt Friedrich Höss osztrák és Tar Pál ma­gyar nagykövet. Kamionblokád Franciaországban Egyelőre még nem oko­zott fennakadásokat a közúti forgalomban a francia kami- nosok egy részének tegnap hajnalban kezdődött újabb munkabeszüntetése. Ellen­tétben a nyári nagy kamionos akcióval, amely hetekre megbénította az or­szág életét, a teherautósofő­rök ezúttal nem szándékoz­nak útakadályokat felállítani. A sztrájkot kezdeményező szakszervezetek egyelőre csak arra szólították fel tagjaikat, hogy ne indulja­nak el új fuvarokkal, s a kü­lönböző autópálya-parko­lókban, kamiontelepeken kezdeményezzenek „felvilá­gosító akciót". Erősödik a jen A tokiói pénzpiacon a dollár árfolyama újabb mély- rekordot állított föl hétfőn a jennel szemben. A zöldhasú 119,65 jen/dolláros árfolya­mon zárt: a tokiói tőzsdén erre még sohasem volt példa. Felfüggesztett parlamenti ülés (Folytatás az 1. oldalról) Szabó Lajos, a kisgazda 37-ek álláspontját ismertetve védelmébe vette a hat párt képviselőit egyesítő agrárklub által kidolgozott módosító ja­vaslatcsomagot. Az agrárpiaci rendtartásnak feladata a jöve­delem garantálása a gazdál­kodók számára. Társadalmi igény mutatkozik egy, a kor­mány felügyelete alatt álló, hi­vatal felállítására az agrárklub véleménye szerint. Bogárdi Zoltán (MDF) több alkalommal bekiabálásával zavarta meg a hozzászólást és bírálta az em­lített klubot, amelyre reagálva a kisgazda képviselő közölte: a kormánykoalíción belül is lehetnek eltérő vélemények, hiszen ez nem jelent eltérést a közös programtól, hanem a demokráciával jár. Nagy Ferenc József tárca nélküli miniszter megítélése szerint a törvénytervezetnek határozott agrárpolitikát kell körvonalaznia. Dr. Sipos Imre somogyi kisgazdapárti képvi­selő szerint a törvénytervezet lehetővé teszi a csatlakozást a fejlett Nyugat-Európához. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy nem jön létre újabb hivatal. Iliescu az élen (Folytatás az 1. oldalról) Nemzeti Megmentési Front 10.1 százalék, 40 mandátum. Román Nemzeti Egységpárt 8.1 százalék, 32 mandátum. RMDSZ 7,5 százalék, 30 mandátum. Az ellenzéki Romániai De­mokratikus Konvenció vezető politikusai szerint az új parla­ment összetétele miatt nehéz lesz egy stabil kormányzást biztosító koalíció megalakí­tása. A konvenció mindenféle együttműködés lehetőségét kizárja a Nemzeti Megmentési Demokratikus Fronttal a le­endő kormányban. Nyugtalanság Varsóban Vladimír Meciar szlovák kormányfő a hétfői Koridornak adott interjújában „rendkívüli jelentőségű incidensnek” mi­nősítette Antall József magyar miniszterelnök nürnbergi fel­lépését. A hétfői szlovák lapok to­vább foglalkoznak az üggyel. A nagy példányszámú Novy Cas című pozsonyi lap „Esz­kaláció” címen megjelent kommentárja egyedül abban ad igazat a magyar miniszter- elnöknek, hogy a szlovák­magyar kapcsolatokat több minden terheli. Akkor meg mi­ért szaporítani ezeket a terhe­ket? Nyugtalanítónak mondották a magyarországi „szélsősé­gesen nacionalista szárny ak­tivizálódását” a lengyel televí­zió vasárnap esti heti külpoliti­kai publicisztikai műsorában Csurka István tanulmányára hivatkozva. Vezető lengyel külpolitikai újságírók egyetér­tettek abban, hogy ez a jelen­ség és a magyar nemzetisé­gek körüli viszály olyan desta­bilizáló tényező, amelynek fé­nyében, valamint a felbomló Csehszlovákiával összeha­sonlítva Lengyelország a sta­bilitás szigetének tetszik. Kérdőjelek Merre megy Románia? Lehetséges, hogy a romániai belpolitikai viszonyok tisztá­zására szánt vasárnapi választások nyomán a helyzet még több bizonytalanságot mutat? Nemcsak azért, mert az elnök személyéről újabb forduló hivatott dönteni s a parlamenti vá­lasztások végeredményére a hét végéig még várni kell. A szavazás a társadalom megosztottságát tükrözte. Több mint nyolcvan párt induit (igaz, túlnyomórészben el is véreztek), de a lábon maradottak is csak másokkal szövetségben ké­pesek kormánytöbbséget alkotni. Iliescu elnök Nemzeti Megmentési Frontja, az előrejelzések alapján, megelőzte ugyan a demokratikus ellenzéki összefogást, elvesztete azonban eddigi abszolút többségét. Ám milyen lehet és mi­lyen lesz egy koalíció, amikor elsősorban a Gheorghe Funar s a hasonszőrűek által fémjelzett szélsőséges, nacionalista csoportok kínálkoznak társként a hatalomra? Mennyiben változtat a választás a magyar nemzetiségű román állampolgárok helyzetén? Az érdekeiket képviselő RMDSZ, természetes hullámzásokkal, megőrizte helyzetét a törvényhozásban. Az új körülmények között alighanem ke­ményebb és bonyolultabb küzdelmet kell majd folytatnia a szélsőséges kilengésekkel szemben. Eddig a parlamenti számtan szerint a legnagyobb ellenzéki csoportosulást jelen­tette, a jövőben azonban a Demokratikus Konvenció veszi át ezt a helyet, a kérdés, mennyire lesz képes együttműködni az ellenzék? Hogyan alakulhat a választások fényében, a magyar-ro­mán viszony? Ha bebizonyosodik a nemzetközi megfigyelők első jelzése, hogy alapjában korrekt választások zajlottak, magyar részről — az eddigi szellemben — változatlan nyi­tottságot tanúsíthatnak majd a kapcsolatok fejlesztésére. Il­lúziókat senki sem táplálhat, hogy könnyű tárgyalások ígér­keznek. De vajon egymás mellett élő, sok tekintetben egy­mással összefonódó sorsú országok viszonyát, a választási szakaszok helyett, nem lehetne hosszabb időszakok lépté­kével mérni? Réti Ervin Három francia vámtiszt figyeli a francia-olasz határ menti mentoni átkelőjének forgalmát szeptember 21-én, egy nap­pal azután, hogy az ország polgárainak többsége az egy­séges Európára szavazott. Az 1933. január 1-jén életbe lépő új szabályok szerint ezen a határállomáson is megszűnik az ellenőrzés. „Szerény, de nem titkolt elégedettség” Az MNB elnökhelyettese a bankközi tárgyalásokról A Valutaalap és a Világbank közgyűlésének eseményeivel párhuzamosan élénk bank­közi tárgyalások zajlottak az amerikai fővárosban. Ezekről szólva Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank elnök- helyettese szerényen, de nem titkolt megelégedéssel nyug­tázta, hogy nemzetközi pénz­ügyi körökben rendkívül pozi­tív fogadtatása volt az MNB múlt heti amerikai kötvényki­bocsátásának. (Mint ismere­tes, a magyar jegybank szep­tember 18-án 200 millió dollár értékben úgynevezett „jenki kötvényt” bocsátott ki; 1924 óta első ízben az amerikai pi­acon.) A szakvélemények egybehangzóan a magyar gazdaság jó megítélésével magyarázzák a kedvező fej­leményt. Hárshegyi Frigyes a külföldi bankszakemberekkel folytatott eddigi tárgyalásait összegezve megerősítette a pozitív értékelést: — A nemzetközi pénzinté­zetek a számokból ítélnek. Az elmúlt két év magyar gazda­sági adataiból azt olvassák ki, hogy Magyarország a piacvál­tás roppant szigorú körülmé­nyei közepette is liberalizálni tudta devizapolitikáját, javított fizetési mérlegén. Több devi­zát termelt ki mind áruexport­tal, mind pedig a szolgáltatói és idegenforgalmi szektorban, mint annak előtte. A tárgyalásokból egyébként leszűrhető: a nagy pénzinté­zetek történelmi átalakulás­ként értékelik azt, ami ma Kö- zép-Kelet-Európában történik, s ezt nem 4-8 éves, hanem hosszabb folyamatnak tekin­tik. Hazánk banki megítélése kétségtelenül kedvező, s ez — véleményük szerint — két té­nyezőnek köszönhető. Az egyik, hogy Magyarországon kialakult az intézményi rend­szer, s ennek keretében a gazdasági vállalkozások, tranzakciók intézményi, jogi háttere is. A másik, hogy bel­politikai helyzetünket konszo­lidáltnak, stabilnak tekintik. — Csak ezzel magyaráz­ható — állapította meg Hárs­hegyi —. hogy a közeljövőben két jelentős délnémet pénzin­tézet, a Comerzbank és a Hypobank is bankot kíván nyitni Budapesten. (Ferenczy Europress) Francia szenátor-statisztika Javított helyzetén a Francia Szocialista Párt a szenátus­ban: 66 helyett ezentúl 71 szocialista szenátor lesz majd a 321 tagú testületben, vagyis az előretörés ellenére a kor­mányzó párt továbbra is jelen­tős kisebbségben marad. A francia megyék nemzetgyűlési képviselői és önkormányzati testületéinek küldöttei vasár­nap a szenátus tagságának csaknem egy harmadát újítot­ták meg. A giscardista UDF öt helyet vesztett, a gaulleista RPR viszont egy helyet nyert. Az FKP egy mandátumot vesztett. Bonn és Washington is bánja Komámasszony, hol a dollár? Szeptember első napjaiban New York áruházaiban ol­csóbban lehetett francia parfümöt kapni, mint Párizsban. Ilyesmi állítólag először fordult elő a második világháború óta, de ezeket az előnyöket kizárólag Amerikában tartóz­kodó nyugat-európai turisták élvezhették. Az ilyesféle kis örömök nem ellensúlyozhatják a sokkal ál­talánosabb, az egész nyugati üzleti életre kiterjedő kiábrán­dulást, amit a dollár közel évti­zede tartó, soha véget nem érőnek tűnő árfolyamromlása okoz a pénzpiacokon, a ma­gyar bankokat is beleértve. Nemrég négy nap alatt a dollár négy százalé- • kot vesztett az értéké­ből a nyugatnémet márkával szemben. Legyen szó a Wall Streetről vagy a Váci utcáról, a mai piaci szereplők, vásárlók és turisták közül bizonyára kevesen emlékeznek arra, hogy a hatvanas években egy dollárért még 4 nyugatnémet márkát lehetett vásárolni... Még 1984-ben is kerek három márkát lehetett kapni egy zöldhasú amerikai bankóért. És akit ez nem hat meg, mert régen volt, az hasonlítsa ösz- sze a jelenlegi helyzetet az egy évvel ezelőttivel: egy éve egy dollár 1,7 márkát ért, két hete már csak 1,4 márkát. Bár az amerikai kamatlábak igen alacsonyak, a befektetők az óceán mindkét partján kíván­csian várják — és főként tétle­nül — az újabb fejleményeket. Az olcsó dollár s általában az olcsó valuta — látszólag — legalább annyi előnnyel jár, mint amennyi hátránnyal. Amerikában az európaiak számára ezekben a hetekben, hónapokban minden megle­pően olcsónak tűnik. S noha egy amerikai turista manap­ság alaposan megvágva érezheti magát egy párizsi szállodában, de talán még egy kávéházban is, mivel dollárja sokkal kevesebbet ért, mint egy esztendővel ezelőtt, mak­rogazdasági szinten ez sem ilyen egyszerű. Az amerikai autógyárak például egész tűr­hetően viselik a dollár gyen­gélkedését. A Ford gyár pél­dául az idén akarja bevezetni Probe nevű sportos kocsiját Japánban, s arra számít, hogy a jelenlegi dollár-yen árfolyam mellett sok japán ezt a kocsit választja majd a hazai gyárt­mányok helyett. Csakhogy ezek mind másodlagos jelenségek • a lényeghez képest: a dollár betegsége elijeszti a be­fektetőket az amerikai gazda­ságtól. És ez már nem csak piaci probléma. Bush elnök új- raválasztási kampányát a dol­lár súlyos válsága minden bi­zonnyal befolyásolni fogja. A legújabb dollár-árfolyamvesz­tés mindössze két nappal kö­vette a republikánus párt kon­vencióján elhangzott párbe­szédét. S noha a közvéle- ménykutatások szerint Bush visszanyerte szavazóinak egy részét, a dollár-márka viszony megváltozásából a szakértők kíméletlenül arra következtet­tek, hogy a pénzvilág Bush el­len szavaz. A stabilitás hiánya, melyet a dollár bolondériája okozott a nemzetközi pénzpiacokon, Európában is válságjeleket, recessziós jelenségeket oko­zott. Ennél is fontosabb, hogy új rivalizálás van kialakulóban az Egyesült Államok és Né­metország között, anélkül, hogy ezt bevallanák. Washington a kamatlábak mesterséges leszorításával igyekszik mozgásba lendíteni a gazdaságot — egyelőre nem sok sikerrel. Emiatt az amerikai és a német kamatlá­bak között 6,5 százalék a kü­lönbség, a németek és a hoz­zájuk igazodni kénytelen többi európai gazdaság javára. En­nek logikus következménye­ként a tőke az amerikai ben- kokból a német bankokba vándorol át: ott több kamatot fizetnek érte. Akárcsak a FED Ame­rikában, a német Bun- • desbank sincs aláren­delve a kormánynak, s így hi­ába állapodik meg időről időre Bush elnök és Kohl kancellár, hogy szorgalmazni fogják a márka kamatlábcsökkentését, az utolsó szót a Bundesbank mondja ki. A politikai követ­keztetésektől tartózkodó tőzs­dei szakértők csak annak megállapítására szorítkoznak, hogy amíg az amerikai és né­met gazdaságpolitikát nem le­het összehangolni, a dollár el­lenőrizhetetlen marad. Tegyük hozzá: ha a márka eközben el- lenőrízhetőnek mutatkozik, akkor fokozatosan átveheti a tőkés világ tartalékvalutájának szerepét. S lehet, hogy ezzel új kor­szak kezdődik a legújabbkori történelemben. Jókai Géza

Next

/
Thumbnails
Contents