Somogyi Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-24 / 226. szám

% 1992. szeptember 24., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÉLETÉBŐL 11 Túl a tanulóidőn A legutóbbi közvéleménykutatások tanúsága szerint — ma a szavazásra jogosultak 28 százaléka a Fideszt, 8 száza­léka az MSZP-t, 7-7 százaléka az MDF-et és az SZDSZ-t, 5 százaléka az FKGP-t, 3 százaléka a KDNP-t tartja a legnép­szerűbb pártnak. Egy esetleges választáson persze ennél magasabb szavazati arányra számíthatnának a pártok, az adatok mégis elgondolkodtatóak. A közelmúltban kétnapos tanácskozást tartott az SZDSZ két platformja, ame­lyen a szabaddemokraták a társadalom aktuális kérdése­ire próbáltak választ adni. Er­ről beszélgettünk dr. Wekler Ferenc országgyűlési képvise­lővel, az önkormányzati bi­zottság elnökével, akit sokan esélyesnek tartanak akár a párt elnöki tisztére is. — Úgy gondolom, az SZDSZ végülis most jó hely­zetben van, hiszen már átélte azokat a gyermekbetegsége­ket, amelyekkel a többi párt most bajlódik. Jó esélyünk van arra, hogy az őszi küldöttgyű­lésre kialakítsuk magunkról azt a képet, amit szeretnénk elfogadtatni a közvéleménnyel is: centrumpárt vagyunk, nin­csenek szélsőséges irányza­taink. Sorainkban egyaránt he­lyünk van a konzervatív, a szabadelvű és a szociál-libe- rálisoknak. Nincsenek közöt­tünk alapvető különbségek. — Ha ma tartanák a válasz­tásokat, a szavazásra jogosul­tak tekintélyes része valószí­nűleg zavarban volna. A par­lamenti szócsaták után sokan nyugalomra, kenyérre, biztos megélhetésre vágynak... — A választókat valóban hidegen hagyják a nagypoliti­kában dúló viták. Fontosabb, hogy ki tudja-e fizetni a fűtés, a világítás díját, a gyerek isko­láztatását. És.-mi ebben az ér­telemben is szeretnénk cent­rumpárt lenni: nemcsak meg­fogalmazzuk az emberek gondjait, hanem azok enyhí­téséért fogunk az elkövekező időben is cselekedni. Gazda­sági téren mi sem tudunk tel­jes nyugalmat ígérni, de lega­lább a politikai viharoktól — az álviharoktól — szeretnénk megkímélni a közvéleményt. Az időközi választások — kü­lönösen a békéscsabai — eredményei ebben erősítettek minket. — Korai még az 1994-es vá­lasztások esélyeit latolgatni, de az országgyűlés szabad- demokrata alelnökének nyilat­kozata kapcsán nehéz meg­kerülni a kérdést: a mai körül­mények között melyik párttal, pártokkal tudna koalíciós együttműködést elképzelni? — Szerintem nem lesz olyan párt 1994-ben, amelyik biztos kormánytöbbséget tudna szerezni, ezért nagyon tartok egyfajta lengyel típusú elaprózódástól. Remélem, túl­súlyban olyan pártok kerülnek majd be a parlamentbe, ame­lyek viszonylag nagy legitimá­ciót szereznek, minimálisan 20 százalék körüli szavazati arányt érnek el, s ezekkel kell majd koalíciót keresni. Az SZDSZ készül arra, hogy a következő választásokon meghatározó erő legyen, s egyben készülünk a kormány­zati felelősségre is. Ennek alapján keresünk majd szö­vetségeseket. Ezzel kapcso­latban azonban konkrétumok­ról ma még korai volna be­szélni. — Mégis: elképzelhetőnek tart mondjuk egy SZDSZ-Fi- desz koalíciót? — Ez látszik a legegysze­rűbbnek, hiszen a pártjaink között nincsenek ellentétek, csupán egyfajta politikai rivali- záció folyik. — És a mai kormánykoalí­ció pártjai közül? — Erről nyilvánvalóan kizá­rásos alapon lehet beszélni. Egy csurkai, szélsőjobboldali nézeteket valló MDF-fel nem tudnánk együttműködni, de nem zárnám ki egy önmagá­hoz visszatérő, egy liberáli­sabb MDF-fel a kapcsolatot. Szóba sem jöhetnek a tor- gyáni kisgazdák. — Ön a parlament önkor­mányzati bizottságának el-, nöke, tehát jól ismeri az ön- kormányzatok gondjait. Nem ártott-e az SZDSZ leendő vá­lasztási esélyeinek, hogy gya­korlatilag megnyerték az ön- kormányzati választásokat? — A következő választáso­kon valóban nehezítheti a dol­gunkat, ha a lakosság eléged- telen lesz az önkormányzatok működésével. És igaz ez for­dítva is: segíthet, ha bebizo­nyítjuk, hogy az ország nehéz gazdasági helyzetében is helytállunk ezen a téren, ha önkormányzati politikusaink népszerűségre tesznek szert a lakókörzetükben. Másrészt ez a helyzet kétségtelen előnyt jelent, hiszen az ön- kormányzati munka olyan köz- igazgatási gyakorlattal rendel­kező politikusokat nevelhet egy következő ciklus kezde­tére, akikkel akár kormányzati feladatokat is fel lehet vállalni. — Elégedettek az önkor­mányzati politikusaikkal? — Nem vagyunk sem elé­gedettek, sem elégedetlenek. Uj és nehéz feladatra vállal­koztak ezek az emberek, leg­többjüknek semmiféle köz- igazgatási gyakorlata nem volt, s ehhez képest igen szép eredmény, hogy összesen csak 100 polgármester mon­dott le a több mint 3000 közül és egyetlen önkormányzatot sem kellett a mai napig felosz­latni. A testületek megfeleltek az alapvető feladatuknak. Az elmúlt két év a tanulóidő volt, a következő kettő a bizonyí­tásé lesz. — Mit tart e téren mégis a legnagyobb eredménynek? — Hogy egyáltalán működ­nek az önkormányzatok. Az igazi eredményeket csak a he­lyiek tudnák megfogalmazni. Hetven helyen telefontársa­ságokat készítettek elő, ame­lyek azonnal felélednek, mi­helyt megszületik a távközlési törvény. 400 településen vízmű épült, új iskolák, sport- csarnokok készültek a céltá­mogatások segítségével. Hogy mégis mit hiányolok? Hogy az önkormányzatok nem találták meg egymással a kapcsolatot. Azt szerettük volna elérni, hogy egy sor fel­adatot — a szemétszállítást, az iskolák működtetését — az önkormányzatok ne saját erő­ből, hanem egymással össze­fogva valósítsanak meg, de erre nem sok hajlandóságot mutattak. És sajnos, nem ke­rült sor az önkormányzati szö­vetségek önérvényesítő me­chanizmusának a kiépítésére sem, pedig az érdekérvénye­sítésnek ez lehetett volna a leghatásosabb eszköze. — Maga az SZDSZ mint párt milyen segítséget tud nyújtani az önkormányzatok­nak? — Ezt a kérdést az önkor­mányzatok vezetői is megfo­galmazták már. Sok az ön- kormányzat, szerteágazóak a problémáik, az SZDSZ pedig ellenzékben van, nem rendel­kezik központi forrásokkal, az államigazgatás egyéb eszkö­zeivel. Mit tehetünk? Elsősor­ban politikai segítséget tudunk nyújtani azzal, hogy az ön- kormányzati érdekeket megje­lenítjük a parlamentben és a párt székházában működte­tünk egy tanácsadó irodát, de ezt már kinőttük. Létrehoztuk a Magyar Önkormányzatokért Alapítványt 35 milliós alaptő­kével, amelynek az a feladata, hogy továbképzéseket szer­vezzen a választott képviselők számára — pártállástól függet­lenül —, és megkezdtük az önkormányzati törvény szak­mai felülvizsgálatának előké­szítését is. De hozzá kell ten­nem: lassan az önkormányza­tok jobb helyzetben lesznek, mint maga a párt, hiszen a he­lyi tapasztalatok birtokában többet tudnak az aktuális prob­lémákról, mint mi magunk, s előbb-utóbb nekik kell majd a mi segítségünkre lenniük ezekben az ügyekben. Somfai Péter ÖNKORMÁNYZATI MÉRLEG Rendelet-tenger kevés törvénysértéssel A Belügyminisztérium Ön- kormányzati Főosztálya új in­formációs rendszert hozott létre: a köztársasági megbí­zotti hivatalok ez év január 1-jétől, az önkormányzati tes­tületi ülések jegyzőkönyvei alapján nyilvántartásba veszik az önkormányzati rendelete­ket, határozatokat az esetle­ges jegyzői törvényességi észrevételeket és azokkal kapcsolatos intézkedéseket. A hivatalok adatbázisaikat régi­ónként összegyűjtve, mágnes­lemezen, negyedévenként to­vábbítják a BM vezetési in­formációs és ügyeleti osztá­lyára, ahol feldolgozzák. Ezzel a rendszerrel minden érdekelt megfelelő képet kap az önkormányzatok működé­sének törvényességi helyzeté­ről, és segítséget nyújthat a köztársasági megbízottaknak — a „tipikus hibák” — mielőbbi megszüntetéséhez. Önállóság tükre Az önkormányzatok ez év első felében 10 ezer 512 ren­deletet alkottak, ezzel együtt jelenleg 50 ezer rendelet van hatályban. Az új rendeletek közül egy-egy önkormány­zatra 3,3 jut. A legtöbb rende­letet Csongrád megyében (önkormányzatonként 6,7), Békés megyében (5,3), Bács-Kiskun megyében (5,1) alkották. A legkevesebbet He­ves megyében. Az önkor­mányzatod rendelet-aktivitása és azok sokszínűsége is tükre az önállóságnak, de utalhat a felsőbb szintű, központi jogal­kotás hiányosságaira is. A köztársasági megbízottak az elmúlt félév során 457 esetben szólítottak fel valami­lyen törvénytelenség meg­szüntetésére, a jegyzők 5 esetben tettek hasonló észre­vételt. A megalkotott rendele­tekhez képest a legtöbb tör­vénysértés Jász-Kiskun-Szol- nok (8,9) és Hajdú-Bihar me­gyében (8%) fordult elő. A legkevesebbet Zala megyé­ben (1%), Fejér megyében (0,9%), Pest megyében (1,6%) észleltek. Mindössze két ügy került az Alkotmánybí­róság elé felülvizsgálatra. Melyek voltak a leggyak­rabban előfordult törvénysér­tések? A tapasztalatok szerint a képviselő-testületek sok esetben túllépik hatáskörüket. Előfordul, hogy magasabb jogszabállyal ellentétes szabá­lyokat alkotnak, például a helyi adók szabályozásánál, a pénzbírságok összegének megállapításánál vagy az ál­lattartással kapcsolatos sza­bályok -kialakítása esetében. Gyakori, hogy önkormányzati rendeletekben a polgármes­teri hivatalnak vagy a jegy­zőknek állapítanak meg azt meg nem illető hatáskört, és viszont. Voltak települések, ahol például a jegyző törvény­ben rögzített adóigazítási ha­táskörét is megvonták. Több helyütt előfordult, hogy a jegyzőkönyvbe foglalt rendelet szövege nem egye­zett a kihirdetésre került szö­veggel vagy éppen a testület a kihirdetésről nem döntött, vagy ha igen, azt a jegyző utó­lag pótolta, rögzítette a jegy­zőkönyvben. Nem egy helyen előfordult, hogy a tiszteletdí­jak, költségtérítések, a munka­jogi rendeletek kapcsán nem a törvény előírásai szerint hatá­rozták meg a képviselők vagy a bizottsági tagok illetményét. Közel százezer határozat A helyi önkormányzat a ha­táskörébe tartozó ügyekben a törvényi keretek között önál­lóan mérlegelhet és dönthet. Ezzel a jogukkal éltek is az önkormányzatok, mert egyet­len fél év alatt 96 564 határo­zatot hoztak, átlagban 31 -et. A legtevékenyebb e téren a fő­város 264 határozattal, őt kö­veti Békés megye 63 határo­zattal. A legkevesebbet Heves (13) és Baranya (21) hoztak önkormányzatonként. A helyi önkormányzatok ál­tal hozott határozatokhoz vi­szonyítottan a legtöbb tör­vénysértést Baranya megyé­ben (2,5%), Jász-Nagykun- ság-Szolnok megyében (2,1%), a legkevesebbet Zala (0,1%) és Fejér, valamint Vas megyében (0,3%) észlelték. A köztársasági megbízottak nagy számában állapítottak meg törvénysértést szavazati arányok be nem tartása, elő­zetes egyeztetés, véleménye­zés elmaradása miatt. Gyak­ran előfordult, hogy a határo­zatoknál megsértették a mi­nősített többséget előíró sza­bályokat is. A Belügyminisztérium ön- kormányzati főosztályán kö­zölték: ezután félévenként összefoglalót készítenek a vizsgálatok tapasztalatairól. Érdekes lesz a hat hónap múlva kapott adatokat a mos­taniakkal összehasonlítani. K. T. A MEGYÉRŐL A VILÁGNAK Lapunk 1992. július 22-i számában Somogy Megye Köz­gyűlése „A megyéről a világnak” címmel jeligés pályázatot hirdetett Somogy megye kommunikációs mottójára. A felhívásra 14 pályázótól 47 mottó érkezett, melyet a be­érkezés sorrendjében közlünk. A bíráló bizottság úgy döntött, hogy első helyet nem ad ki, egy második és két harmadik hellyel és az azzal járó pénz­összeggel jutalmazza a legjobb mottókat beküldőket. Második helyezést és 10 ezer forintot nyert: a „Vadregényes Somogy" c. pályázat, amelyet Zimre Jó- zsefné, Magyaratád, Pázmány tér 5. sz. alatti pályázó nyúj­tott be; 3. helyezést és 5 ezer forintot nyert: „A magyar tenger virágos kertje Somogyország” c. pályá­zat, amelyet Csapó Gyula, Látrány, Rákóczi u. 13. sz. alatti pályázó nyújtott be és a „Somogyország: éltető hely e rengeteg hazában" c. pá­lyázat, amelyet „Pedagógus” jeligével nyújtottak be. Szeptemberben szakértői véleményeket is figyelembe véve közzétesszük azokat a javaslatokat, amelyek közül az Önök szavazata dönti el, hogy melyik legyen Somogy megye kommunikációs mottója. íme a beérkezett javaslatok: A „Megyéről a világnak" c. pályázatok — SOMOGY erdők-vadak, halak-tavak ORSZÁGA! — Vadakat őrzőn terelgető, bort gyümölcsillattal fűsze­rező, Balaton selymével kecsegtető bokros-berkes szép Somogy — Somogyország: őrizzük búzát, szőlőt érlelő, kék vizek­kel szépülő, illatos berkű tájaid, — csiszoljuk pannonná vá­gyaid! — SOMOGYORSZÁG: Haza a honban! — Vadregényes Somogy — Lankás Somogy — Somogy, a mi hazánk — Somogy a mi „Országunk” — Csak egy Somogy van a világon — Dimbes-dombos Somogy — Somogy csak egy van — Mind ami szép Somogybán él — Ország az országban — Somogyország — A természet amit adott, Somogyországban vagyon .— Déldunántúl szép tája Somogyország — A magyar tenger virágos kertje — Somogyország — A Balatonnak déli partja Somogyország! — Természeti gazdaság, ez Somogyország — A természet ajándéka = Somogy — Természeti kincseken gazdag, fejedelmi Somogy — A dombok közt erdeivel, s vizeivel, fel-felragyog: érleli életét Somogyország —• A nagy kék tó tükréből, éltető helyei melegében életre kel Somogyország — Szelíd dombjai függönye mögött a nagy kék tóban fü­röszti legszebb arcát, Somogyország! — Itthon vagyok. Szép arcom add reám Somogyország — Akárhonnan jösz, bárhova is mész, legszebb arcod adja reád Somogyország — Somogyország: éltető hely e rengeteg hazában — Somogyország: a föld, ami felpörög, de megtart a hátán — Virágos Kaposvár Somogyország fővárosa — Nem az erdő van Somogybán, hanem Somogy van az erdőben — Művészi népművészet és népviselet — Somogyország — Termékeny földű vidék a somogyi táj — Somogyország Rómája Kaposvár, a kétoldalt a Kapos partján emelkedő dombok őrzik a várost — Változatos szépségű táj, virágos tisztások, gyönyörköd­tető természet, ez Somogyország. Itt tanított és verselgetett Berzsenyi és Csokonai Vitéz Mihály — Nagy ez a gyönyörű birodalom, és szépsége is tenger­nyi, mi úgy hívjuk Somogyország — Somogy, országnyi megye — Somogy, Zselic, Balaton — Somogyország - Zselic ország — Somogy gyöngye - Balaton — Somogyország, kis Magyarország — Somogy tenger gyöngye Balaton — Somogy Rómája Kaposvár — Somogy Velencéje Balaton — Széptájú Zselic, Somogyország — Virágos és erdős Zselic, Somogyország — Virágos Kaposvár, Somogyország fővárosa Számítógép segíti a városrendezést Mit tesz egy vállalkozó, te­gyük fel Torontóban, ha élelmi­szerüzletet akar vásárolni? Elő­veszi az ottani Express újságot? Dehogy! Felhív egy telefonszá­mot, és Torontó város térinfor­matikai adatbázisából pillanatok alatt választ kap az eladó ingat­lan közmű- és telekommuniká­ciós ellátottságáról. — A torontói példa nem utó­pia — állítja Hencsey Gusztáv, a MTA Számítástechnikai és Au­tomatizálási Intézetének munka­társa. Az elv, a kidolgozott rend­szer dokumentációja ismert, a rendelkezésünkre áll. Több ma­gyarországi település, közöttük Budaörs és Érd is, már meg­kezdte információs rendszerei­nek megszervezését. —Bármelyik vidéki város, te­lepülés, falu részese lehet e rendszernek, amelynek létreho­zása, alkalmazása — igaz, most kissé költségesnek tűnik — a következő évtizedekben elen­gedhetetlen beruházás lesz. B. Sz. P. » #

Next

/
Thumbnails
Contents