Somogyi Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-03 / 208. szám
1992. szeptember 3., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TAJAK 5 LICIT ELŐTT Százhektárok gazda nélkül? Taranyban 532 hektárt jelöltek ki A térségben csaknem mindenhol vita nélkül zárultak le a földkijelölések, a kárpótlásra szánt területek előkészítve várják új tulajdonosaikat. A „nagy árverési hullám” szeptember végén, októberben kezdődhet majd. A somogyi homokháton több téesz — köztük a lábodi, a se- gesdi és a nagyatádi szövetkezet — ötszáz hektárnál is nagyobb területet jelölt ki kárpótlásra. Az ő dilemmájuk az: elkelnek-e a földek, vagy gyakorlatilag kárba vész a több hónapnyi munka nagy része. Jó három héttel a kárpótlási licit előtt Horváth Józsefnek, a nagyatádi szövetkezet taranyi kerületvezetőjének a véleményét kérdeztük. — Taranyban csak október közepén lesz az első kalapácsütés, a területek azonban már készen állnak az árverésre. Az őszi munkákat ezeken a földeken is elvégezzük, mivel nem tudni, hogy a kijelöltek közül melyik kel majd el. Ötszázharminc- két hektár, azaz több mint tizennégyezer aranykorona vár új tulajdonosára. — Érdeklődött-e már valaki? — Nálunk még senki sem járt, senki sem érdeklődött az árverésre bocsájtott földek felől. Akik a földkijelölő bizottságban voltak, tudomásom szerint ők sem vesznek részt a liciten. A polgármesteri hivatalban hárman jártak, de hozzánk már nem jöttek el. A téeszek az előzetes igények alapján kijelölték a meghatározott területet. A földek előkészítése is több száz ezer forintot emésztett fel, a munkával csaknem mindenütt elkészültek, csakhogy közben a kárpótlásra várók sora nagyon megrövidült. — A szomszéd kerületben például akkora területet kellett kijelölni, hogy a maradék földeken az ősziek elvetésére alig marad szántó — mondta Horváth József. — Kárpótlási jegyeiket — ami alapján a kijelölendő földterületek nagyságát is meghatározták egy egy községben — csak kevesen viszik árverésre. Az emberek többsége közvetlen hasznot várt a kárpótlástól, de a föld megművelésére már kezdetben is csak kevesen gondoltak. Várhatóan a kárpótlásra szánt földek egy része továbbra is a téesz tulajdonában marad. Kezdődik a betakarítás Kevesebb (és drágább?) lesz a krumpli Kihasználatlan épületek Atádon Szeptember a burgonya betakarítási szezon kezdete. A hosszan tartó forróság azonban hátráltatja a mezőgazdaságban dolgozók munkáját. Nyár derekán még úgy tűnt, hogy rekordterméssel számolhatnak idén a földeken, aztán az aszály szertefosztotta a legvérmesebb reményeket is. Mikei remények Dodonka József mikei té- eszelnök mégis bizakodó. — A tárolópincék még üresek, ha hűvösebb lesz az idő, akkor a napokban kezdődhet a betakarítás. Körülbelül húsz százalékkal kevesebb burgonya terem az idén, de bízom abban, hogy a mai tíz- tizenkét forintos felvásárlási ár — amely a költségeinket is alig fedezi — októberre magasabb lesz majd. Az árat jelenleg a kistermelők által vetett nyári-burgonya dömping töri le. Ez a fajta azonban nehezen eltartható, így sokan igyekeznek mielőbb megszabadulni tőle. Ha elfogynak a készletek, akkor pár forinttal biztosan emelkedik a krumpli felvásárlási ára. Főképpen a belföldi piacban bízunk, Budapesten több viszonteladóval állunk kapcsolatban. Az elmúlt években külkereskedelmi cégek is megkerestek bennünket, magas árat ígértek, ám az üzlet valahogy mindig kútba esett. Mikében 52 hektáron termelnek vetőburgonyát, százhuszonhárom hektáron pedig étkezésit vetettek. Az idén mintegy négyszázötven va- gonnyi burgonyaterméssel számolnak. A vetőburgonyát hollandiából vásárolják, így az első éves vetőgumókat is jó áron el tudják adni. A kistermelők az olcsóbbat —* A vetőburgonyát kedvezőbb feltételekkel tudjuk eladni, ám a felvevőpiac nagyon behatárolt — mondta a tsz- elnök. — A kistermelő gyakran nem a várható jobb termésátlagot veszi figyelembe, hanem a maga termelte több éves gumókat veti el, mert az jóval olcsóbb. A hámozóüzemben is a napokban — az iskolaév kezdetével párhuzamosan — kezdik a munkát. Az itt megtisztított krumplit is Budapestre szállítják, ahol többtucatnyi üzemi konyha kondérjában fő majd a mikei krumpli. Varga Vince polgármestert Nagyatád kihasználatlanul álló épületeinek sorsáról kérdeztük: — Idős emberek visszavonulásának lehetőségét tervezzük megteremteni a nem szociális otthon-jellegű létesítménykialakításával a volt Munkásőrség épületében. Egy meghatározott összegért az időskorúak nyugodt elhelyezésében részesülhetnének itt. Az ellenszolgáltatás fejében ingatlanaikat ajánlanák fel az önkormányzatnak. Más városban a Nyugdíjasok Háza ilyen feltételek mellett már régebb óta jól működik. A Vöröskereszt családsegítő szolgálata és az Agrovill kisszövetkezet költözhet a volt pártbizottság régi épületébe, a garázst raktárnak használják majd. Továbbra is kihasználatlan a kisebb rendezvények, konferenciák megtartására alkalmas nagyterem és több más helyiség. Most költözik a közjegyző is, aki a régi földhivatalban választott helyet magának. Állagának állandó rosszabbodásával hívja fel időről-időre magára a figyelmet a Széchenyi téri üzletsor. Erre még nem jelentkezett bérlő. A Hungária Biztosító és néhány vállalkozó elköltözése után a kétszer is meghirdetett bérlemények a mai napig nem keltek el. Pénz nélkül az épületek műszaki állapota rohamosan romlik, így mindenképpen dönteni kell sorsukról. A megoldást segíthetik elő a nagyatádi önkormányzat augusztusi képviselő-testületi ülésén hozott vállalkozásbarát határozatai amelyek szerint többek között intézkedtek arról, hogy 1993-tól a hivatal bővítse az adható kedvezmények körét, a Széchenyi tér déli oldalán lévő üzletek társasvállalkozásban történő üzemeltetésére a jogi feltételeket pedig december 15-ig dolgozzák ki. Németh István Telefon karácsonyra A tervek szerint száz lakásban szólal meg karácsonykor a telefon Homok- szentgyörgyön. Az önkormányzat egymillió forinttal járul hozzá a jelentős beruházáshoz. Ha a barcsi központ elkészül majd, akkor a távhívóhálózatba is bekapcsolódhat a község. Több a veszélyeztetett Nagyatádon és a környező községekben, Háromfán, Taranyban és Lábodon is jelentősen emelkedett a veszélyeztetett környezetben élő kiskorúak és fiatalkorúak száma. Közülük is különösen azoké, akik anyagi gondok miatt kerültek nehéz helyzetbe. A társadalompolitikai iroda továbbra is szükségesnek tartja, hogy a gyermekeket egészen nagykorúságukig figyelemmel tudják kísérni és a jelzések, például az oktatásból is intenzívebben és célirányosabban érkezzenek hozzájuk. Iskolafelújítás Somogyszobon Somogyszobon az idei tanévben kívül-belül megújult iskola fogadta a diákokat. A kijavított tetőzet, az újjá varázsolt homlokzat teszi vonzóvá az épületet. A tantermeket is átformálták és új vizesblokkokat alakítottak ki. A mindenre kiterjedő felújítás mintegy négy millió forintjába került az önkormányzatnak. Harc a kullancsok ellen Nagyatádon fokozott a kullancsveszély, ezért évente szervezetten irtják a veszélyes élősködőket. Idén negyvenezer négyzetméteren mentesítették a lakó- és játszótereket. Az irtást a veszély megjelente óta három éve minden nyáron rendszeresen elvégzik. Tizenegy forint volt a kenyér ára, mégis nyugodtabban éltünk ÖKÖRSZEM, MÁKOSBATYU Gelencsér József délután kezd dolgozni. Kovászt csinál, keleszti a kenyérnek valót, éjjel pedig a kemence mellett virrasztva várja az első sütést. Nagyatádon kívül Kutason, Háromfán, Taranyban, Belegen és Szabáson is ismerik az atádi pékmester finom kenyerét, mely még mindig az ősi recept szerint készül. Egyrészt azért, mert a régi minőség ma is megállja a helyét, másrészt pedig a családi vállalkozásnak nemigen jut pénze a manapság „divatos” automata kemencékre. A falvakban ugyan még mindig a hagyományos zsemlyekenyér a legnépszerűbb, ám Gelencsér József is tudja: az áruskálát bővíteni kell. A hajnalban nyitó, kemencék melletti kicsiny péküzletben kapható kifli,, túrós és mákosbatyu, briós, ökörszem és sósperec is. A liszttel azonban sajnos a kenyér árának is változni kell majd. — Szeptembertől egy francia bagett jellegű kenyeret is sütünk majd, nemrég pedig egy kifligépet vásároltunk. — mondja Gelencsér József. — A géppark fejlesztésére azonban a jelenlegi kamatok mellett gondolni is alig merünk. Amikor maszek lettem, a mostani negyvennel szemben csak 11 forint volt' a kenyér ára, és mégis nyugodtabban éltünk, több maradt mint ma. Odakint csaknem negyven fokot mutat a hőmérő, a kemence mellett pedig elviselhetetlen a hőség. A pék éppen dagasztja a kenyérnek valót, felesége a gazdasági dolgokban segédkezik, néha az öregek is segítenek a munkában, lányuk a boltban dolgozik, fiuk még csak hatodikas, de elhatározta, ha megnő belőle is pékmester lesz. A családi vállalkozásban segédkezik majd. 240 EMBERT RÁZTAK ÁT Jólét - mások kárán Egy pesten működő cég otthon végezhető munkát kínál a Nagyatád környékén lakóknak. Ha valaki válaszol a hirdetésre az háromszáz forintért kaphat tájékoztatót a meggazdagodás gyors lehetőségéről. Ezt követően sem- miresejó tájékoztató anyagokat kell vásárolnia csaknem másfélezerért. A jólét esélye pedig nem más, mint másokat becsapni. Nagyatádon és környékén csaknem 240 gyanútlan embert ráztak már át. A módszer lényege, hogy kétezer forintnál nagyobb összegei senkit sem károsítanak meg a reklámozó ügyeskedők, mert ez az összeg a pénzbeli határ a szabálysértés és a bűncselekmény közt. A találékony kalandorok azonban e téren elszámították magukat. Ügyüket a rendőrkapitányság vizsgálja. Taranyi gázos tervek Gázvezeték épülhet Taranyban. Az igények felmérésére az önkormányzat kérdőíveket jutatott el a helybéliekhez és sorra beérkező felválaszlapok azt bizonyítják, hogy a lakosság több mint hatvan százaléka támogatja a beruházást. A gázvezeték építése azonban tetemes költség az önkormányzat számára, hiszen csaknem 25 millió forintot kell ahhoz előteremteni, hogy az elképzelés valóra váljon. A taranyiaktól portánként nem szeretnének 40 ezer forintnál többet kérni. A vezetéket egészen Nagyatádról kellene a faluig kiépíteni, a több kilométeres vezetékszakasz építésének költségeibe azonban az önkormányzat reménye szerint más érdekelt cégek is beszállnának. Ha a 480 taranyi porta több mint hatvan százaléka igenlő választ ad, a munkálatok jövőre kezdőd-- hetnek.
