Somogyi Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-23 / 225. szám

14 SOMOGYI HÍRLAP — GYERMEKEKNEK 1992. szeptember 23., szerda HAZAI BARANGOLÁSOK Pécs, a török Pecsevi Pécs a középkorban az egyik legjelentősebb, vi­rágzó magyar város. I. (Nagy) Lajos király itt alapí­totta 1367-ben az ország első egyetemét, két évvel a bécsi universitás létrejötte után. Pécs 1543-ban került török kézre, miután a törö­kök a mohácsi csatát köve­tően (1526) már egyszer ki­rabolták és fölégették. Pécs — törökül Pecsevi — mélyen a hódoltságban a török uralom alatt is élt, fej­lődött, immár keleti várossá alakulva. Ma Magyarorszá­gon a leggazdagabb török emlékekben. A Gázi, a győztes Kászim pasa dzsámija Pécs köz­pontjában, a Széchenyi té­ren áll. Közép-Európa leg­nagyobb török műemléke, a magyaroszági török építé­szet nagyszerű alkotása. Kászim pasa, pécsi szan­dzsákbég építtette, valószí­nűleg 1543-1546 között — a lebontott Szent Berta- lan-templom helyén. A dzsámi — a többi magyaror­szági török építményhez ha­sonlóan — négyzetes, egy- minaretes templom, félgömb kupola födi. 1686. október 14-én Pécs is felszabadult. Badeni Lajos, a felszabadító csapatok vezére a dzsámit a jezsuitáknak adományozta, akik 1766-67-ben átalakítot­ták, azután még többször alakították, restaurálták, legutóbb 1939-42 között. A falakat megtiszították a ba­rokk vakolattól, és ma jól lát­ható az eredeti terméskő- és Kászim pasa dzsámija téglafalazat. A templom bel­sejében néhány helyen megvan az eredeti festés, s néhány idézettöredék a Ko­ránból. Gerő Győző könyve szerint (Pécs törökkori em­lékei) a törökök a termálfür­dőt (ilidzse, kaplidzse) és a gőzfürdőt (hamam) kedvel­ték. Pécsnek már a közép­korban is volt vízvezetéke, mely a Petrezselyem-forrás vizét hozta a városba, de a Jekováli Hasszán pasa dzsámija csorgókutakat a törökök épí­tették hozzá. Cselebi az 1660-as években 47-ről tud, közöttük igen szépekről. A 16. század második fel­ében épült templom az or­szág legépebb álló törökkori épülete. Főiskola és kolostor is tartozott hozzá. A dzsámi 1714-1955 között kórház­kápolna volt. A műemléki fel­tárást és helyreállítást köve­tően, 1975-től a pécsi Janus Pannonius Múzeum kiállító- helye. A dzsámi ma is mű­ködő török templom benyo­mását kelti liturgikus tárgyai­val, amelyek a Török Köz­társaság ajándékai. Pécs török emlékei között megemlítendő egy hajdani zarándokhely, a szentéletű, jövendőmondó Idrisz apó síremléke. A türbét Möller István restaurálta 1912- 13-ban. Az 1961-es kutatás sdrán megtalálták a török szent csontvázát. A sírt mo­hamedán zarándokok még manapság is fölkeresik. Kócos, fürge, fekete volt a család dédelgetett kedvence, Topi kutya. Hogyne szerette volna mindenki, mikor egyen­ként körülhízelegte a család minden tagját — ám azért a legjobban a család aprósága­ihoz, a gyerekekhez vonzó­dott. Azok mindent tehettek vele, cibálhatták, rángathat­ták, és Topi soha sem unta meg a hatalmas udvarban való rohangálásokat. Egyszer aztán történt va­lami, amivel Topi mindenki szívébe végképp bevéste ma­gát. Augusztus volt, a hőség szinte elviselhetetlen. A há­rom víg cimbora, a kutya és a gyerekek elindultak a falu vé­géhez fürdeni a csörgedező patakban. Fürdés után lehe- veredtek a patak melletti me­zőn és a nagy hársfa finom árnyékában bizony elnyomta a két gyereket kutyástul együtt a buzgóság. Úgy elaludtak, hogy csak a csorda hazafelé tartó csilingelésére meg a ka­nász kürtjének recsegő hang­jára ébredtek fel hirtelen. Ha­zafelé tartva a csorda mindig megállt a kis pataknál egy kis itatóra. így történt most is. A békésen ballagó tehenek, a jámbor borjak szépen elke­rülték a fűben heverésző gye­rekeket — de nem úgy az egyenes szarvú bika, amely már napok óta nyugtalanul vi­selkedett. Amint meglátta a gyerekeket, félelmes szarvait előre meresztve, leszegett fej­jel rohant az útjába került is­meretlen ellenségnek. A csor­dás kétségbeesetten hiába csapkodta karikás ostorával a megdühödött állatot, az fel sem vette, csak rohant előre. Már csak pár lépés választotta el a halálra rémült gyerekek­től, amikor váratlan akadály állt elő. Ugyanis Topi, akiben fellángolt ősi vére, nekiugrott a hatalmas állatnak, egyenesen a két szeme közé. A bika egy másodpercre megtorpant a váratlan táma­dástól, de aztán könnyű pe- helyként lerázta magáról a kis lihegő gombolyagot. Azaz, csak akarta lerázni, mert a gazdáját féltő Topi nem tágí­tott. Újra meg újra nekiugrott a dühtől tajtékzó állatnak, mi­közben a csordás felkapta a két gyereket, biztonságba he­lyezte őket, aztán futott a ki­merült kutya segítségére. Ép­pen jókor, mert a bika hegyes szarvával már föl akarta öklelni a kimerült Topit. Az ostor segítségével végü- lis sikerült megfékezni a bikát. Topi már ott feküdt véresen kis gazdája lábánál, aki keser­vesen sírva simogatta. A hős kutyát aztán látszólag meggyógyították, pár nap múlva már csak bicegés em­lékeztetett a balesetre. Csak mi tudtuk, hogy szegény Topi egyik szeme világát is elveszí­tette a bikával vívott harcban. De a megmaradt szemével annyi szeretettel és olyan hű-, séggel nézett ránk, hogy mindnyájunknak könnybe lá­badt a szemünk. Topiból azóta családi le­genda lett — így állítottunk maradandó emléket mindnyá­junk kedvencének. Magska érkezik a családba A macska közmondásosan kényes és válogatós, a macs­katápok pedig nem igazán ol- csóak. A macskatartónak en­nek ellenére tudnia kell, hogy kedvence számára külön éte­lekre lesz szükség. Hat hóna­pos korig, az egészséges fej­lődés érdekében, speciális koszt szükséges. Színhúson nem szabad tartani, fontos, hogy körülbelül egyharmad részben növényi eredetű le­gyen a tápláléka. Bár szeretik a macskák, a túl sok máj is ár­talmas. Friss vízre állandóan szüksége van! A védőoltások miatt feltétle­nül fel kell keresni az állator­vost, és akinek nincsenek te­nyésztői ambíciói, jó, ha idő­ben végrehajtatja az ivartala- nítást. A tizenkét hetes macskakö- lyök van a legideálisabb kor­ban ahhoz, hogy elváljon az anyjától és új otthonba költöz­zön. Tévedés azt hinni, hogy a macska nem tanítható. A ne­velés persze nem olyan egy­szerű, mint kutyáknál, és talán nem is jár olyan látványos eredménnyel. A tízhetes macskák már természetesen szobatiszták és minden étke­zés után megkeresik toalett­edényüket. A játékszerek a nevelést is szolgálják, hiszen elvonják a macskánkat a nemkívánatos ténykedésektől, mint például a függönyön ka­paszkodás. Ösztönös cselek­vés, ha a macska karmait éle­síti. A bútorok megóvása ér­dekében gondoskodjunk kö- römkoptatóról. Alkalmas erre egy darab fatörzs, vagy az aj­tófélfára, vagy egyéb talap­zatra erősített hengerre ra­gasztott bükié szőnyeg­padló-darab. Marci újabb kalandja Szülei még ki sem hever­ték a kutya fülének metélési eseményét, Marci máris új izgalmakkal szolgált a csa­ládnak. Szép otthonuk mégszebb fürdőszobájá­ban, ha tehette mindig meg­leste édesapja borotválko­zási szertartását. Mi az, hogy nézte?! Csodálta. Ha az apukának jó kedve volt vagy éppen nem sietett va­lahová, Marci is kapott az orrára egy fehér habot, hogy aztán visongva ro­hangáljon vele közben a la­kásban és bohóckodjon minden tükör előtt. így történt ez most is, vi­szont a tv-ben az olimpiai műsor ment és az anyuka bekiabált a fürdőszobába, hogy jöjjön már a papa és nézze meg az izgalmas eseményeket. Marci aztán egyedül maradt a fürdőszo­bában. No, nem sokáig, csak addig, hogy felmás­szon lassan a kád szélére, levegye a már letett habos pamacsot és egyensú­lyozva, mint egy igazi bű­vész — bepamacsolja ma­gát, és elkapja a borotvát, hogy nekiláthasson a szőr- telenítésnek. Gyorsan pe­regtek az események. De a tükör még így is nagyon magasnak látszott. Ágas­kodnia kellett a kád szélén. Amikor édesapja vissza­lépve megpillantotta a bo­rotválkozó fiát, enyhén szólva: égnek állt a haja. Aztán szólni sem tudott csak némán előre nyújtotta a kezét, ha netán pottyan- a gyerek — a karjaiba essen. De Marci — nem esett. Megvárta, amíg az apja le­emeli, kiveszi a kezéből a máskor gondosan őrzött szerszámot és huncutul az apjára nevetett: — Ugye apa, most én is pont olyan vagyok, mint te! — kérdezte, mert mindket­tőjük arca csillogott a rákent hófehér habtól. Igaz, Marcit kicsit meg­zavarta az apja a rég áhított munkában, de talán az éle­tét is megmentette jövete­lével. Még most is rosszul van, ha csak felidézi magá­ban a történteket, hátha még elképzeli, hogy mi tör­ténhetett volna. így aztán Marci elől még gondosab­ban zárják a veszélyesnek ítélt eszközöket, de ő állan­dóan keresi a lehetőséget és megragad minden egyes alkalmat, hogy kipróbál­hassa azt, ami még nem neki való. így aztán oda a család nyugalma, ha nagy a kisfiú körül a csend, máris vaiaki szólítja, mert akkor biztosan valami rosszban töri a fejét. Báli Györgyné ÓVODÁSSAROK Nézd meg jól a képet, aztán meséld el, mit ábrázol, mi tör­ténik. Hasonló ünnepek mindenütt, nálatok, veled is elő­fordulnak. Rajzold le, hogyan történt a te ünneped! Törő István Csalóka álom Elterültem puha ágyon, karjába emelt az álom, felhők tetején lebegtem, daru hátán elrepültem, köd-ruhába takaróztam, jéghegyekből fagylaltoztam, megtömtem minden zsebemet, ha megjövök lesz mit egyek, jegesmedve, fóka, rozmár, házunk előtt boldogan vár, cifra ostort pattogtatva kutyaszánnal nyargal Janka, felugrok hozzá a szápra, száguldunk a nagyvilágba, nagyot zökken, borul a szán, s én gurulok a parkettán, hol a fagylalt? hol a fóka? szép az álom, de csalóka!

Next

/
Thumbnails
Contents