Somogyi Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-22 / 224. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZANK ES A NAGYVILÁG 1992. szeptember 22., kedd POZSONY-ANALÍZIS A T. HÁZBAN Nem vehetünk revansot KÉRDŐJELEK Európa akadályverseny Vitázhat a világ: célegyenesbe ért-e az európai egységért indított akadályverseny? Tény, a vasárnapi francia népsza­vazás — ha minimális, 51:49 arányban is — jogilag minden jel szerint szabad utat adott Nyugat-Európa erőteljesebb in­tegrációjának, amely 1993-tól az emberek, a tőke, az áru és a szolgáltatások szabad áramlásában fejeződik ki. Megnyílt tehát a kapu az előtt is, hogy a század végéig megszülessék az egész kontinens pénzügyi, gazdasági és politikai uniója — a nagy álom? A 12-ek egyikének, a dánok­nak az integrációs - folyamatot szabályozó maastrichti egyezménnyel szembeni nem-je, a múlt heti nyugat-európai valuta-vihar s a francia szavazás csupán hajszálnyi igen-je egyaránt jelzi, nem indokolatlan azok óvatossága, akik sze­rint Európa egysége legfeljebb csak félúton jár. Létfontosságúak számunkra is a kérdések: képes lesz-e saját sorait úgy rendezni a mai 12-ek közössége, hogy szi­lárd magja legyen egész Európa régiókra épülő föderációjá­nak úgy, ahogy annak teoretikusai elképzelték? S mi itt, a kontinens keleti felében képesek leszünk-e következő évek­ben felkészülni a csatlakozásra? Európa nyugati része kész lesz-e egyenrangúként szövetkezni velünk a harmadik évez­redre? Az Európai Közösség már akkor rendkívüli csúcsot hirde­tett hétfőre Londonba, amikor még fogalmuk sem lehetett a szervezőknek arról, hogyan végződik a francia népszavazás. Bonnban ugyanerre a napra hirdette meg első, a kontinens jövőjének alapjaival foglalkozó tanácskozását az új „Eu- rópa-dialógus” vezérkara. Véletlenek találkozása? Giuliano Amato olasz miniszterelnök az általános európai helyzet is­meretében indokolta mindkettő összehívását, ugyancsak még a franciák voksolása előtt: „Tárgyalnunk kell, tárgyal­nunk úgy, ahogyan még sosem tettük”. Mert valójában most dőlhet el, merre megy tovább Eu­rópa? Genscher volt német külügyminiszter megfogalma­zása szerint „a feladat Európa egységének teljes megterem­tése, nem pedig az, hogy megálljunk a félúton, sőt visszalép­jünk, elforduljunk egymástól és a nemzeti egoizmusok sod­rásába keveredjünk”. Kevesen ismerik nála jobban a világot: félelmetes szaka­dékok között juthatunk csak el az új Európába. De vannak esélyeink... Kocsis Tamás Európa — föderális alapon Referendum Németországban ? Az első vesztes a dollár A dollár és a font sterling tűnt a francia „igen” első vesz­tesének az ipari világ pénzpi­acainak hétfői munkakezdé­sekor. A tokiói tőzsdén mind­két valuta megsínylette, hogy a francia népszavazás ked­vező kimenetele után csökken a német központi bankra gya­korolt nyomása; az árfolya­moknak az sem tett jót, hogy a Maastricht melletti „igen” szűk volta további bizonytalansá­gok forrása lehet. Pártszakadás Varsóban Bekövetkezett a régóta vár­ható pártszakadás Tadeusz Mazowiecki Demokratikus Uniójában (UD): Aleksander Hall hivatalosan bejelentette, hogy az általa vezetett frakció kiválik az UD-ből. így a lengyel parlament legnagyobb frakci­ója ezentúl nem a Demokrati­kus Unióé, hanem a szociál­demokraták vezette baloldali szövetségé. Hét ellenzéki jobboldali párt létrehozta a Koalíció a Köztársaságért nevű pártszövetséget. Theisen prímás a bencések élén Jerome Theisent, a 61 éves amerikai bencés apátot vá­lasztotta meg a Szent Bené- dek rend új apát-prímásává a római kongresszuson. Az eseményről a Kathoress kato­likus hírügynökség számolt be. Theisen, a XIII. Leó által 1893-ban tizenöt kongregáci­óra osztott bencés rend hato­dik választott apát-prímása. Osztrák biztonságpolitika Ausztria erősen érdekelt egy új európai biztonsági rendszerben, amelynek létre­hozásához teljes erejével hozzá kell járulnia — jelentette ki Thomas Klestil osztrák ál­lamfő. Hangsúlyozta azt is, hogy nem katonai tömbhöz való csatlakozásról, hanem egy egész Európát felölelő biztonsági rendszer megvaló­sításáról van szó. Szabotázs egy aranybányában A kanadai rendőrség kö­zölte, hogy az ország észak- nyugati részén, egy sarkvidéki aranybányában a hét végén történt robbanást szabotázs­akció idézte elő. A detonáció következtében kilenc bányász vesztette életét. Boban cáfol Semmilyen külön tűzszüneti egyezmény nem jött létre Bosznia-Hercegovinában a szerbek és a horvátok között — nyilatkozta vasárnap este a zágrábi televízióban Mate Bo­ban, a boszniai horvátok veze­tője, aki a különmegállapodás- ról szóló híreszteléseket „szerb propagandának” ne­vezte. Drágább benzin Kétszeresükre nőttek Oroszországban a kiskeres­kedelmi benzinárak vasárnap, miután a kormány a múlt hé­ten engedélyezte^ hogy a kő­olaj a duplájára dráguljon. Az autósok a drágulás ellenére is hosszú sorokban állnak a ku­taknál, mert további áremel­kedésektől tartanak. Jelenleg egy húsz literes tankolás kö­rülbelül háromszáz rubelbe kerül. Ez csak másfél amerikai dollár, ám Oroszországban egynapi átlagbér. , (Folytatás az 1. oldalról) Két volt sportoló — Gyar­mat hy Dezső (MDF), Török Ferenc (SZDSZ) — arra fi­gyelmeztetett, hogy nem ve­hetünk revansot a komman­dós akcióért a budapesti visz- szavágó mérkőzésen. Horn Gyula (MSZP) a külügyi bi­zottság elnökeként bejelen­tette: kérésére a kivizsgálás után szedán válaszol nekik a szlovák parlament külügyi bi­zottsága. G. Nagyné Maczó Ágnes független képviselő többek között azt javasolta: a Ferencváros vezetői mondják le a visszavágót és tartsanak helyette antifasiszta békede­monstrációt. Szabad György házelnök arra kérte a képvise­lőt, hogy nyújtsa be írásban javaslatait. Palotás János független képviselő visszavonta önálló indítványát a munkaügyi mi­niszter hatáskörének alkot­mányos gyakorlásáról. Mind­Csien Csi-csen kínai kül­ügyminiszter két súlyos beje­lentést tartogatott pénteken befejeződött izraeli látogatá­sára: Jeruzsálemben közölte először, hogy kormánya nem vesz részt a Biztonsági Ta­nács állandó tagállamainak fegyverzetkorlátozási tárgya­lásain, és ott tett először ígére­tet arra, hogy hazája beszün­teti közel-keleti fegyvereladá­sait. Az első bejelentés nem jött váratlanul, a második an­nál inkább. Amikor az ameri­kai kormány két héttel ezelőtt közölte, hogy engedélyezi 150 darab F-16-os harci gép eladását Tajvannak, Peking nyomban sejteni engedte, hogy minden bizonnyal a fegyverzetkorlátozási tárgya­lásokról való kivonulásával vág vissza Washingtonnak. Ennek hivatalos bejelentésére tehát számítani lehetett. A második bejelentésre azon­ban nem, hiszen Kína kiterjedt fegyverkereskedelmének egyik fő célterülete éppen a Közel-Kelet volt mostanáig. Peking adott el fegyvert jófor­mán a térség minden orszá­gának — az arab országoknak éppúgy, mint Izraelnek, vagy például Iraknak és a vele nyolc éven át háborúzó Irán­Maastrichtban az Európai Közösség tizenkét tagországa aláírta az európai unióról szóló szerződést, amely 1993- tól fokozatosan a közös­ség eddigi „alkotmányának”, az 1957-ben megkötött Római Szerződésnek örökébe lép. A nemzetközi jogi érvényű meg­állapodást azonban az érintett országok parlamentjeinek rati­fikálniuk kell. Néhány kormány ezzel összefüggésben nép­szavazást írt ki. A megállapodás előírásokat tartalmaz a gazdasági és a va­lutauniót, valamint a politikai uniót illetően. Határidőket rög­zít e célok fokozatos megva­lósítására. A tervek szerint 1994- ig kell egységesülnie a belpolitikának és az igazság­szolgáltatásnak, a politkai addig tartózkodik ugyanis in­dítványainak beterjesztésétől, amíg a médiaelnökök körül ki­alakult vita nem tér vissza a parlamentáris, alkotmányos mederbe. Nem kíván partner lenni egy olyan veszélyes já­tékban, amikor a kormány el­veszti a józan belátását, és az utcára viszi a politikát. Réti Miklós, az éhségsztrájkját mi­nap felfüggesztett MDF-es képviselő egyetértett a törvé­nyes keretek megtartásának szükségességével. Ugyanak­kor hozzátette: a törvényes­ség azzal szenved csorbát, hogy nem mentették fel a két médiaelnököt. Újabb vezérszónokok mondtak véleményt a jövő évi költségvetés irányelveiről. A képviselők indokolatlanul de­rűlátónak nevezték a kormány előrejelzését. A forgalmi adó minden ter­mékre való kiterjeszéséről azt mondták: nagyon súlyos hely­zetbe hozná a már ma is szé­nák. A tel-avivi egyetemen működő stratégiai tanulmá­nyok intézete szerint Irak harckocsikat, rakétákat, Szaúd Arábia föld-föld raké­tákat, Algéria harci repülőgé­peket és őrnaszádokat, Egyip­tom tüzérségi fegyvereket, Irán föld-föld rakétákat, tüzér­ségi fegyvereket, harckocsikat és harci repülőgépeket vásá­rolt Kínától. Az izraeli kormány szóvivője mindenesetre az ügy kapcsán közölte a sajtó­val: Rabin emlékeztette a kí­nai külügyminisztert, hogy ő a maga részéről már korábban megakadályozta Kfir típusú iz­raeli harci repülőgépek Taj­vannak történő eladását. A bevezetőben említett várható és váratlan bejelentés között ugyanis van egy kapocs, s ez Tajvan. Kínát aggasztja „lá­zadó tartományának” növekvő védelmi képessége, s most diplomáciai mentőakciókkal igyekszik elejét venni annak, hogy Tajpej további korszerű fegyverekhez juthasson. Ra­bin azt kérte Csientől, hogy Kína állítsa le az arab orszá­gokba irányuló fegyverszállí­tásait, s Kína valószínűleg a tajvani fegyverüzletek mellő­zését szabta feltételül. Barta György uniónak 1996-ra kell kiépülnie, míg a valutauniót 1999-re kell létrehozni. A megállapodás Európai Központi Bank alapí­tásával is számol, ennek ha­tásköre azonban még tisztá­zatlan. A törvényhozás a Európa Parlament és a miniszterek tanácsának a feladata lesz, s részben a bonni példához iga­zodik, ahol a szövetségi par­lament és a szövetségi tanács munkáját egy erre felállított bi­zottság hangolja össze. Az Európa parlament képviselőit a közoktatás, a kultúra, az egészségügy, a kutatás, a közlekedés, az energiaügy és a környezetvédelem kérdése­iben vétójog illeti meg. A gaz­daságpolitika és a külpolitika kulcsfontosságú témáiban to­gény rétegeket, lehetetlenné teszi a lakásépítést. A T. Ház lezárta az illeték- törvény módosításának álta­lános vitáját. A múlt évi zár­számadás vitája után a társa­dalombiztosítási alapról tár­gyaltak a képviselők. Ezután megkezdték a vitát a társa­dalmi szervezetek kezelői jo­gának megszüntetéséről. Hat szervezetet — köztük a Vö­röskeresztet — kiemeltek, s ők megkapnák azt az épületet, amelyben tevékenykednek. Az egyik ellenzéki hozzászó­lás bírálta a vagyonosztoga- tást. Fontos, hogy az Or­szággyűlés mindenképpen be­leszólhasson az ingatlanok sorsába. A törvénytervezet nem biztosít pártsemleges megoldást. Mások vitatták a kifogás az indokoltságát. Az agrárpiaci rendtartás általános vitájában a kisgazdapárti kép­viselő kijelentette: nem elfo­gadható a törvényjavaslat eb­ben a formájában. Japán kommunisták Kizárják a pártból az agg elnököt Noszaka Szanzót, a Japán Kommunista Párt 100 éves tisz­teletbeli elnökét a párt kizárja soraiból, mert az aggastyán — még 1938-ban — Moszkvának feladta egyik elvtársát. Ezt a JKP központi bizottsága Tokió­ban jelentette be. Noszaka kizá­rásáról azonban a küszöbönálló pártkongresszusnak kell hivata­losan döntenie. A központi bi­zottság azért foglalt állást így, mert Moszkvából megkapta an­nak a levélnek a másolatát, amelyben Noszaka annak ide­jén besúgta társát. A 100 éves öregembert azzal vádolják hogy T 938-ban egyesült államokbeli száműzetéséből levelet intézett Georgi Dimitrovhoz, a Kommu­nista Internacionálé főtitkárá­hoz, s ebben a japán rendőr­séggel való együttműködéssel vádolta meg Jamamoto Kenzo Moszkvában élő japán kommu­nistát. Jamamotót 1939-ben, 44 éves korában a Szovjetunióban agyonlőtték; ezt az orosz ható­ságok csak ez év májusában tárták fel. A JKP szerint No­szaka eltitkolta a levél létezését és önéletrajzában hamisan val­lott erről. Noszaka 1922-ben ott volt a párt alapításánál, 1958-ban választották a JKP KB elnökévé; 1982 óta tiszteletbeli elnök. vábbra is a miniszterek taná­csa dönt, minősített többség­gel. Bevezetik az unió terüle­tére érvényes állampolgársá­got, ami szabad letelepedést jelent valamennyi tagor­szágban. Az unió polgárai a közösség minden országában részt vehetnek a helyhatósági és az Európa-választásokon. A szerződés lesz az alap­törvény az Európai Közös­séghez társuló, illetve később csatlakozó új tagok — köztük Magyarország számára is — ha életbe lép úgy, ahogyan azt a holland városban aláírták. A szeptember 20-i francia népszavazás döntése minden politikus és szakértő vélemé­nye szerint meghatározó fon­tosságú. Ferenczy Europress A maastrichti szerződések franciaországi igenlését el­döntő referendummal egy- időben Helmut Kohl német kancellár a kelet-németor­szági Suhlban (Nyugat-) Eu­rópa egysége mellett állt ki. — Egy széthúzó Európa a vi­lágérdekek harcában játék­labdává válhat — jelentette ki a kormányfő, akit füttykoncert és tojásdobálók fogadták a kereszténydemokrata nők tanácskozásának színhelye előtt. A megmozdulást szer­vező Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) bírálta, hogy a Kohl-látogatást nagy­szabású biztonsági rendsza­bályok kísérték, hangoztat­ván: „politikusokat még az NDK-időkben sem különítet­ték el ennyire a tömegtől”. Kohl elismerte: Európában félelmek tapasztalhatók ami­att, hogy Németország eset­leg ismét hegemóniára tör, s gazdasági teljesítménye mi­att irigység is övezi az orszá­got. Ezeknek a félelmeknek egy olyan Nyugat- európai Unió vethetne véget, amelybe Németország beá­gyazódna. A cél nem a nem­zeti identitás, a sokszínűség feladása — hangsúlyozta. — Európából vagy föderális alapon felépülő Európa lesz, vagy semmilyen. A Maastricht melletti leg­felsőbb szintű állásfoglalá­sokkal egyidőben Németor­szágban növekszik az ottani referendumot sürgetők száma. Peter Gauweiler, ba­jor környezetvédelmi minisz­ter (CSU) nyilatkozatban szó­lított fel egy németországi népszavazás megtartására. Elképzelése támogatókra ta­lált az ellenzéki szociálde­mokraták (SPD) soraiból: az SPD pénzügyi-gazdasági fe­lelőse, Ingrid Matthőus-Ma- ier, valamint' a képviselőház egyik alelnöke, Renate Schmidt rokonszenvéről biz­tosította az ötletet. Manfred Brunnert, az FDP-s Martin Bangemann EK-biztos irodá­jának főnökét elbocsátották állásából, mert szintén nép­szavazást sürgetett, illetve „kiérleletlennek” minősítette a maastrichti szerződéscso­magot. Gyümölcsfacsemeték teljes őszi választéka az Alsótekeresi Faiskolai Kft kaposvári lerakatában a Szigetvári u. 20. sz. alatt. Telefon: 82/19-465 Nyitva hétfőtől-péntekig 7-17 óráig szombaton 8-15 óráig vasárnap 8-12 óráig * 77976) Kínai fegyverek a Közel-Keleten A maastrichti megállapodás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents