Somogyi Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-17 / 220. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJ ÁSOK OLDALA 1992. szeptember 17., csütörtök Október 1 -je: idősek világnapja Megemlékezések, gyűlések országszerte Az idén, az idősek világnapján — október 1 -jén — az ország öt városában (Budapesten, Debrecenben, Győrben, Miskolcon és Veszprémben) tervez nagygyűlést a Nyugdíjasok Országos Kamarája. A demonstrációkon számvetést készítenek arról, mit tett eddig a kormány az idősekért és mivel maradt adósa a nyugdíjasoknak. A Láng Művelődési Központban tartandó fővárosi rendezvényre meghívják Surján László népjóléti és Kupa Mihály pénzügyminisztert, valamint a parlamenti pártok frakcióvezetőit is. Az országos szövetség elnökségének állásfoglalása szerint az idei rendezvényeknél elsősorban nem az ünnepi külsőségekre törekszenek — „tekintettel a nyugdíjasok anyagi-szociális helyzetének alakulására” —, hanem körülményeik „reális számbavétele, céljaik, követeléseik világos megfogalmazása” a céljuk. A Magyar Nyugdíjasegyesületek Országos Szövetsége a világnapra készülve tízpontos felhívást adott ki, s elsőként a nyugdíjak vásárlóértéke megőrzésének törvényes garanciájáért emeli föl a szavát. A felhívás valamennyi pontja a nyugdíjasok sorsának jobbra- fordulását célozza. Színes, tartalmas program Kirándulás Máriacellbe Az ausztriai nemzetközi hírű búcsújáró helyre, Máriacellbe szervez kirándulást tagjainak a Kaposvári Nyugdíjasegyesület szeptember 28-án. A program szerint reggel Kaposvárról autóbusszal indul a csoport Keszthelyre, ott városnézésen vesz részt, majd Sümeggel ismerkedik. Sárváron fürödhetnek a résztvevők, s végül Szombathely nevezetességeit tekinthetik meg. Itt a Liget szállóban, 2-3 ágyas szobákban helyezik el a kirándulókat. Másnap, szeptember 29-én Szentgotthárdon és Grácon át jut el az autóbusz Máriacellbe. A csoport még aznap este, tíz óra körül visszatér Kaposvárra. Az útra a Kaposvári Nyugdíjasegyesület irodájában jelentkezhetnek az érdeklődő egyesületi tagok, hétfőtől péntekig 8 és 11 óra között: Kaposvár, Fő u. 37-39., III. em. 312-es szoba. (Telefon: 15-122, 119-es mellék.) SZEPTEMBERI NAPSÜTÉSBEN „Csak egészség legyen!” Négyen élvezik a szeptemberi napsütést a kaposvári Berzsenyi park egyik padján. Ők így mondják: ötödik, most éppen távol levő társukkal együtt a „Park-klub” tagjai, vagyis mindahányan itt laknak a közelben, s rendszeresen összejönnek a parkban, amíg jó az idő. A pádtól ellátni a betonasztalokig, ahol hasonló korú férfiak „verik a blattot”, körülvéve számos öreg kibictől. így múlatják az időt. És az asszonyok? Az ő körükben hasznosabb dologról folyik a szó... Kovács Ernőné, Szilvási La- josné, Sukk Lajosné és Gulá- csi Péterné beszélgetésének témája ezúttal a gyümölcsök tartósítása, a savanyúság készítése, vagyis az eltevés. Kovácsné kivételével nyugdíjasok és özvegyek. Szilvásiné a lengyeltóti postától, Sukkné a kaposvári Lady szövetkezettől, Gulácsiné az Egyesült Izzóból ment nyugdíjba, s most még több idejük maradt arra, hogy konyhai dolgokkal foglalkozzanak. — Drága az eltenni való paprika... — A mi szőlőnkben, Kapos- főn a pósteleki hegyen, szinte minden konyhakerti növény kiégett ezen a nyáron, csak a szőlő maradt meg, így aztán meg kell venni, amit el akarunk tenni télire — mondja Gulácsiné. — Amíg jó az idő, itt találkozunk, télen meg nagyokat sétálunk majd együtt — tervezget Sukkné. Szilvásiné már megvette a hősugárzót arra az esetre, ha a lakás fűtésénél szükség lesz plusz hőforrásra. Ki tudja? Azt mondják, amennyire igazi volt a nyár, annyira igazi lesz a tél is... — Nehéz lesz majd fizetni a villanyáramot, mert az is drágult. Igaz, most szeptembertől már emelt nyugdíjat kapunk. De mi az a háromszáz forint havonta? Ha egyszer veszek belőle tejet, kenyeret, fölvá- gottat, vajat vagy margarint, mi marad belőle? — Csak egészség legyen! — zárja le egyikük a panasz- áradatot. Ebben maradnak. Bizony, nagy szükség van az egészségre. Mert az orvosság is drágább, és a gyógyszert is a nyugdíjból kell fizetni... H. F. Együtt jön a szeptemberivel Az emelés alapja az augusztusi nyugdíj Sok nyugdíjast foglalkoztat ezekben a napokban a kérdés, hogy melyik havi ellátás alapján számolják a szeptembertől esedékes emelést. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól kapott tájékoztatás szerint a mostani emelés összegének kiszámításánál az augusztus havi szelvényen feltüntetett összeget veszik alapul, ehhez járul hozzá a 6,5 százalékos plusz. Az emelés az öregségi, a volt munkáltató által fizetett korengedményes, a rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíjakra és az átmeneti járadékokra vonatkozik. 400 forintnál kisebb és 1000 forintnál nagyobb emelésében senki sem részesülhet. A mostani intézkedés tehát 6,5 százalékos többletet jelent mindazoknak, akiknek a juttatása eddig nem haladta meg a 15 ezer 385 forintot. Akik ennél többet kaptak, azok most az 1000 forintos fix összeggel kapnak többet. Változik a minimumnyug- díj-határ is: szeptembertől a legalacsonyabb öregségi ellátás — kivéve azokat, akiknek a nyugállományba vonulásukkor az átlagfizetésük nem érte el az akkori minimumnyugdíjat — 6000 forint lesz. 300, illetve 1000 forintban határozták meg az özvegyi, a szülői nyugdíj és az árvaellátás alsó és felső értékét; az átlagos emelés a nyugdíjhoz hasonlóan ezeknél a juttatásoknál is 6,5 százalék. Aki korábban elhunyt házastársa és saját nyugdíjának együttes folyósítását kérte, az szeptembertől maximum 9210 forintot kaphat kézhez. A baleseti járadékosok ellátása szintén 6,5 százalékkal lesz több, a legmagasabb emelés azonban nem lehet nagyobb 400 forintnál. A rendszeres, nyugdíj- szerű szociális ellátásban részesülők havonként 300 forintos fix összeggel számíthatnak többre. Minden jogosult a szokott időben egyetlen utalványon, de már a felemelt összegű ellátást kapja meg. (sz. m.) Fájdalmas udvariasság Vágytam már az egészséges emberek közé. A műtét sikerült, egy hétre rá ki is engedtek a kórházból, s az első busszal máris hazafelé igyekeztem... Üres helyet is találtam, nem kis örömömre. Ez az egyetlen szabad hely volt az egész buszon, hát elfoglaltam. Máskor hagytam volna az idősebbeknek, hadd üljenek le ők, hiszen ötvenéves vagyok, bírják még a lábaim... De most? Őszintén szólva attól féltem, hogy át kell adnom a helyemet... S amitől tartottam, bekövetkezett. Az első megálló után mellém állt egy hetven év körüli asszony, ülve maradtam s arra gondoltam: valaki más talán majd udvariasabb lesz és átadja neki a helyét. Én ugyanis féltem felállni. Az asszony a velem szemben ülő ismerőséhez szólt, de úgy, hogy én is értsek belőle: — Mit tegyünk? Ilyenek ezek a mai fiatalok. Elnézik, hogy az idősebb álljon. S most már az ismerős is megvetéssel mért végig. A busz tömve volt. Alig tudtam felállni, s csak annyit mondtam az asszonynak: — Tessék leülni. Meg sem köszönte a felajánlott helyet, az udvarias gesztust... A nagy tolongás közben egyre rosszabbul éreztem magam. Aggódva gondoltam arra, hogy még három megállónyit kell buszoz- nom. Talán kibírom. Talán... S ekkor, egy erőteljes fékezés hatására, valaki a friss műtét helyét érintve keresett rajtam támaszt. Ismét fehér ágyak! Gondolatban visszapergettem az eseményeket, az autóbuszon történteket. Jobb lett volna magyarázkodni, ilyenformán: „Ne tessék haragudni, de most operáltak, képtelen vagyok állva utazni.” Ha ezt teszem, valószínűleg épségben megúszom a buszozást. Mások vajon mit tettek volna a helyemben? Mert nemcsak az öregek igénylik a kíméletet, a megkülönböztetett bánásmódot, hanem a betegek is. Igaz, az életkor többnyire leolvasható az emberről, az egészségi állapot viszont csak keveseknek van az arcára írva. Pap Sándor Többek kérésére közöljük: az életüktől és szabadságuktól politikai okok miatt megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény végrehajtását tartalmazó 111/1992. (VII.1.) számú kormányrendelet a Magyar Közlöny ez év július 1-jei, 71. számában jelent meg. Ugyancsak sokan szeretnék tudni, hogy hol, mikor és milyen számon jelent meg a mozgáskorlátozottak közlekedésével kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről szóló rendelet. Velük tudatjuk: a 91/1991. (VII.18.) számú kormányrendeletet a Magyar Közlöny 1991. július 18-i, 81. számában olvashatják. Kaphat-e nyugdíjas végkielégítést? Jár-e végkielégítés annak, akit nyugdíjaznak? Mint megtudtuk, végkielégítést a dolgozó kaphat, mégpedig akkor, ha munkaviszonya azáltal szűnik meg, hogy munkáltatója felmond neki, illetve a munkahelye jogutód nélkül szűnik meg. Nem kaphat vég- kielégítést az a munkavállaló,- aki nyugellátásra szerzett jogot vagy korkedvezményes nyugdíjat állapítottak meg részére. Fontos tudnivaló az ügyintézésről Az országban a nyugdíjügyeket a területileg illetékes társadalombiztosítási igazgatóságok intézik. Somogybán az öregségi, továbbá a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság elbírálása a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság joga, illetve feladata. Az igazgatóság címe: Kaposvár, Kossuth L.u. 1-9., telefon (nyugellátási osztály): 15-018. Nyugdíjasok munkaviszonya Számos nyugdíjas teremt munkaviszonyt a nyugdíja mellett. Erre természetesen csak az vállalkozhat, akinek ereje, egészségi állapota megengedi a folyamatos munkavégzést. Az ilyen nyugdíjas a keresete után 4 százalékos, kötelező egészségbiztosítási járulékot, továbbá ha később — 36 havi kereset után — újra akarja kérni nyugdíjának megállapítását, 6 százalékos, önkéntes nyugdíjjárulékot fizet, s ha közben keresőképtelenné válik, táppénzre jogosult. A munkáltató a neki kifizetett bér után negyvennégy százalékos társadalombiztosítási járulékot fizet. Közgyógyellátás méltányosságból Méltányosságból is megállapítható a közgyógyellátásra való jogosultság, ha az igénylőnek nem kielégítő az egészségi állapota, nehéz a szociális helyzete — főként annak, akinek például az életkora magasabb a nyugdíjkorhatárnál, jövedelme nem éri el a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum összegét. A közgyógyellátási igazolványt a jogosult állandó lakóhelye szerinti önkormányzat jegyzője állítja ki. Öregségi résznyugdíj Az öregségi résznyugdíj azoknak az idős embereknek kedvez, akik elérték ugyan a nyugdíjkorhatárt, de nem szerezték meg a húszévi szolgálati időt. Öregségi résznyugdíjat ugyanis az kaphat, aki a nyugdíjkorhatárt betöltötte és legalább tízévi szolgálati idővel rendelkezik. Az ilyen nyugdíjas öregségi résznyugdíjként a 20 évi- szolgálati idő alapján meghatározott öregségi teljes nyugdíjnak annyiszor két százalékkal csökkentett összegét kapja, ahány évvel a szolgálati idő kevesebb, mint húsz év.
