Somogyi Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-14 / 217. szám

1992. szeptember 14., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — VÁLLALKOZÓKNAK 7 Brit üzleti napok Brit üzleti napokat rendeznek Budapesten szeptember 22- 23-án. A találkozó előadássoro­zattal indul, melyen gazdasági, pénzügyi, adózási, vám- és szál­lítmányozási kérdésekről esik szó. Ezután kerül sor a konkrét kétoldalú üzleti tárgyalásokra. A brit üzleti napok főbb érdeklő­dési területei a fémfeldolgozás, gumi-műanyagipar, textil-ruhá­zat, idegenforgalom, építőipar és kereskedelem. Számítógéppark új gazdánál A High-Computer kft megvá­sárolta az Égszi-Délszám dél-dunántúli leányvállalatának teljes számítógépparkját és szerződéses állományát, kibé­relte a cég nagy géptermét. A High-Comp alapítói egyébként egykor az Égszi-nél dolgoztak. Méz külföldre Az MM Méhészeti Szolgáltató és Kereskedelmi Kft, amely az egész ország területéről vásárol akácmézet, tavaly 200 millió fo­rintos forgalmat bonyolított le. A két éve alakult cég a belföldi ér­tékesítés mellett német, olasz, görög, francia, osztrák megren­delőknek szállít, megtízsze­rezve a társaság könyv szerinti vagyonát, amelyet ma 35 millió forintra becsülnek. Szigorúbb tejellenőrzés Zala megyében október else­jétől rendszeres lesz a mintavé­tel a tejcsarnokokban. A köve­telmény az, hogy a termelő kifo­gástalan minőségű tejet adjon el. Nagyobb figyelmet fordítanak majd az összesíraszám, vala­mint a sejtszám meghatározá­sára, a gyógyszertartalom mé­résére, a vízmennyiség kimuta- ■ tására. Konferencia az „UNIX-en innen” A számítástechnika és a gaz­daság kapcsolatáról rendez konferenciát Gyulán a „CO- COM-on túl, az UNIX-en innen” címmel a Szervezési és Veze­tési Tudományos Társaság. A külföldi és belföldi szakemberek mellett a rendezvény vendége lesz Botos Katalin, az Állami Bankfelügyelet elnöke is. Lenti szövetkezet csődje Nem tudja törleszteni az adósságait a hitelezőknek a Lenti Fém- és Faipari szövetke­zet. Nagy a kintlévősége, és partnerei sem fizetnek. A szállí­tást le kellett állítaniuk, a terme­lést ettől függetlenül folytatják. Az év elején 50 embert elküldték a cégtől, most ismét ötven fős leépítés van folyamatban. Unicbank-fiók Szegeden Még az idén fiókot nyit az Unicbank Szegeden, s további 5-10 új fiók létesítését tervezik. A bank részvényeinek 72 száza­lékát osztrák bankcsoport birto­kolja, s tárgyalásokat folytatnak a 20 százalékban tulajdonos Magyar Nemzeti Bankkal a részvények megvételéről. Nagybefektetők a piacgazdaságért Érdekképviseleti szövetséget hoztak létre a Magyarországon saját képviselettel rendelkező külföldi befektetők. A társaság célja a piacgazdasági feltételek megteremtésében való aktív részvétel. FELMÉRÉS A KISIPARRÓL Százból csak két vállalkozónak jut komolyabb befektetésre A vállalkozók körében a legelterjedtebb cégforma az egyéni vállalkozás — állapítja meg az Ipartestületek Orszá­gos Szövetsége-Magyar Kézműves Kamara sajtó- és infor­mációs szolgálata által készített felmérés, amelyet azzal a céllal végeztek, hogy képet kapjanak az iparosok helyzetéről, illetve arról, hogy a vállalkozók hogyan értékelik saját jövő­jüket. A következtetéseket 226 Iposz-tag megkérdezésével vonták le, akik az ország legkülönbözőbb településein élnek. A válaszadók 83 százaléka volt egyéni vállalkozó, 17 szá­zaléka pedig társas vállalko­zás. A társas formán belül a többség — 54 százalék — kft-ként működik, 27 száza­léka családi vállalkozás, a bt-k és gmk-k aránya pedig 19 százalék. A válaszokból arra lehet következtetni, hogy a kis­iparosok főállású iparuk meg­tartása mellett más cégforma (többnyire kft) alapítására is vállalkoznak. Á kérdezettek 37 százaléka már 1980 előtt ki­váltotta iparengedélyét. Az egyéni vállalkozók 29 száza­léka, a társas vállalkozások 35 százaléka 1989 óta működik. A végzett tevékenységre jel­lemző, hogy az egyéni vállal­kozások 58 százaléka lakos­sági szolgáltatást végez, 8 százalékuk egyidejűleg kettő, vagy ennél is több tevékeny­séget folytat. A kereskede­lemben 7, az iparban 18, az építőiparban 17 százalékuk dolgozik. A társas vállalkozá­sokon belül 62 százalék fog­lalkozik kereskedelemmel, és szolgáltatással, 36 százalék pedig az ipar területén. Az egyéni vállalkozók 46 százaléka egyáltalán nem fog­lalkoztat alkalmazottat, 37 százalékuk is csupán 1-3 személy — gyakran családtag — alkalmazását vállalja. A társas vállalkozások fele 1-5, 30 százaléka 6-10 munka­társsal dolgozik, csupán 13 százaléka engedhet meg ma­gának ennél több dolgozót. Az egyéni vállalkozók 1991. évi eredményei alapján 64 százalékuknál a nettó árbevé­tel 1 millió forint alatt volt, 2 százalékuk ért el 15-20 millió forintos árbevételt. Az egyéni vállalkozók 45 százalékánál növekedett, 18 százalékuknál pedig csökkent az árbevétel tavaly. Megfigyelhető, hogy ebben a cégformában a legki­sebb bevételt hozó tevékeny­ség a szolgáltatás, ugyanak­kor ezen a területen dolgozik a legtöbb egyéni vállalkozó. S az idén az év végére alig 26 százalékuk számít árbevé­tel-növekedésre. A társas vál­lalkozások kétharmadának nettó árbevétele tavaly nem haladta meg a 15 millió forin­tot. A társas vállalkozásoknak majdnem a fele árbevétel-nö­vekedésről adott számot. A tőkebefektetéssel kapcso­latban a vállalkozások arról számoltak be, hogy erre álta­lában kis összeget tudtak for-' dítani. Az egyéni vállalkozók kétharmada, a társasok egy- harmada egyáltalán nem fek­tetett be tavaly. Az egyéni be­fektetők 70 százaléka csupán 1 millió forint alatti befekte­tésre volt képes, többségük — 55 százalék — a szolgáltatás területén. A társas vállalkozá­sok 37 százaléka számolha­tott be 1-5 millió forintos be­fektetésről. Vállalkozni akar? Jegyezze meg! Az üzletek nem az égben köttetnek A már működő több száze­zer egyéni vagy kisvállalkozás első egy-két évének tapaszta­latai jelezték, hogy a megfe­lelő piaci előkészítés és beve­zetés után milyen mértékben függ a vállalkozás sikere — rosszabb esetben kudarca — az üzletkötés és szerződés módjától. Az üzleti tisztesség rendkí­vül fontos, de a „gentleman agrementben” soha nem sza­bad megbízni. A becsületszó, az Ígéret, a megállapodást megpecsétlő kézfogás aligha pótolhatja az átgondolt, min­den feltételt és következményt pontosan rögzítő írásos szer­ződést. Az üzleti kapcsolatok­nak ugyanis mind az eladó, mind a vevő részéről ez az alapkérdése. De mit is kell tartalmaznia egy-egy ilyen kétoldalú megál­lapodásnak? Mindenekelőtt a szállítási feltételeket, a cso­magolás módját, a határidőket és azok be nem tartásának következményeit, a termék vagy szolgáltatás árát, sőt az sem árt, ha annak minőségi, garanciális leírását, az alkat­rész-utánpótlás feltételeit is rögzítik. A gyakorlottabb, nagy ve­vőkörrel rendelkező cégek üz­letkötői szeretik az előre elké­szített formanyomtatványokat, amelyeket a szóbeli megálla­podás után egyszerűen meg­próbálnak aláíratni ügyfeleik­kel. Ennek egyik legnagyobb veszélye, hogy az előre elké­szített szövegben aligha lesz­nek benne a tárgyaláson szó­ban kikötött feltételek, esetle­ges engedmények, s ha en­nek nem járunk a végére, bi­zony, tengerikígyóvá nyúló pereskedésbe keveredhetünk. Később ugyanis nincs mód panaszt tenni, a szóbeli meg­állapodásra hivatkozni — a papíron rögzített feltételek számítanak csak. Ezért nem árt, ha a nagyobb értékű, hosszú távra szóló szerződé­sek tervezetét jogásszal elle­nőriztetik a felek, nehogy jog­szerűtlen vagy vitára okot adó passzusok is belekerüljenek az okmányba. A magyar gazdasági élet­ben manapság a menedzse­reké a főszerep. Tőlük várnak sikert és boldogulást a vállal­kozók, pedig mind a kéreske- delemben, mind a szolgáltatá­sok terén van egy szakma, amely nélkül nehezen boldo­gulnak a cégek. És ez a szakma az üzletkötőké. Isko­lában töltött évek és szakmai gyakorlat teszik „mesterré” őket, professzionalitásuk a si­keres vállalkozások kulcsa. Nélkülük ott leselkedik a csőd, a felszámolás veszélye. Ny. V. Kamarai hírek, üzleti ajánlatok Partnerkereső Üzleti lehetőségek Férfi-, női- és gyermekruháza­tot árusító osztrák cég felszá­molja üzletét. A meglévő áru­készletet és az üzleti berende­zést megvételre ajánlja. Orosz vállalat vásárolna kon­vertibilis valutáért vagy barter keretében különböző élelmisze­reket (tartós csomagolásban), szeszes italokat, cigarettákat, sportruházatot, valamint külön­böző háztartási elektronikus termékek alkatrészeit Oroszor­szágban történő végszerelésre. Belga cég új és használt jár­művek, valamint új, felújított és használt abroncsok exportjához és importjához magyar kapcso­latot keres. Osztrák élelmiszer- termelő cég, mely müzlik és ha­sonló termékek előállítására szakosodott — magyarországi képviselőt, illetve importőrt ke­res. Holland cég kapcsolatot keres olyan magyar vállalatokkal, amelyek munkaigényes termé­keket állítanak elő és rendelé­seket vállalnának nyugati cégek számára; érdekeltek exportban és importban a Benelux-, fran­cia, angol és német, valamint importban a távol-keleti piacon. Érdekeltek kerékpár, moped-, és motorkerékpár-alkatrészek, valamint autóalkatrészek export­jában és importjában. Export Holland cég laboratóriumi bú­tor- és asztalkészítő cégekkel keres kapcsolatot. Amerikai cég keres 200 mt/év mennyiségű po­lietilén gyártására vállalkozót. Az ajánlatot CIF Sanghai kikötő USD/mt paritásban kéri.Svájci cég gőzölt fűzfából kosarakat készítő gyártókat keres. Import Különféle szelepeket gyártó olasz cég magyar öntödékkel keres kapcsolatot öntőformái­nak, öntvénytuskóinak értékesí­tésére. Katalógust küld. A Holland Kereskedelmi és Iparkamara használt mozgó da­rukat és egyéb szállítási eszkö­zöket ajánl. Pakisztáni cég el­adásra kínál bőr ruházatot és tartozékokat. Indiai cég „Queen” és „Elite” márkanevű alumínium illetve rozsdamentes acél ter­mékeket, elsősorban háztartási edényeket kínál eladásra. Im­portőr partnereket keres. Az üzleti ajánlatokról, a kap­csolatfelvételről felvilágosítást a Somogyi Kereskedelmi és Ipar­kamara ad: Kaposvár, Bajcsy- Zsilinszky utca 1/c. Tel: 82/16-244. Kétpúpú Kupa-teve (Boros Béla rajza) APEH-tájékoztató A fizető vendéglátók adója Megyénkben — elsősorban a Balaton miatt — sok magánszemélyt érint a fizető-vendéglátással kapcso­latos új szabályozás. A magánszemélyek jövedele­madójáról szóló 1991. évi XC. törvény 12. paragrafus (1) és (4) bekezdése tartalmazza a fizető-vendéglá­tással kapcsolatos szabályokat is. Az adózó kétféle megoldás köpött választhat: 1. E bevétel 90 százaléka az adóköteles jövedelem, míg a fennmaradó 10 százalék a költségek fedezésére szolgál. 2. A bevétel egészéből a felmerülő költségek levonha­tók, és a különbözet az adókö­teles jövedelem. Mindkét megoldás esetén az e tevékenységből szár­mazó jövedelmet össze kell vonni az adózó tárgyévi jöve­delmével, és az évi adót így kell megállapítani. A leggyakrabban felmerülő kérdés az: mely kiadások számolhatók el költségként? A felelet: a tevékenységgel ösz- szefüggő, ténylegesen felme­rülő és számlákkal igazolt költségek, de csak a felmerü­lés évében. Fontos megje­gyezni, hogy csak számlával igazolt költség fogadható el. Például a mosás, a vasalás esetén is kell e szolgáltatást végző számlája. Ha a fi­zető-vendéglátó maga végzi ezt, akkor csak azokat a költ­ségeket számolhatja el, ame­lyekről számlája van (pl. a mosóport). Előfordulhat, hogy egy adott évben az ilyen költségek meghaladják a bevételt. Ilyen­kor nincs ebből a tevékeny­ségből eredő jövedelem, de a fennmaradó költség nem vi­hető át a következő évre. Konkrétan felmerülő költsé­gek mellett lehetőség van a tevékenység megkezdésének évében a három éven belül szerzett épület értékcsökke­nési leírására is. A részletes szabályokat a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXV. 20. paragrafus (2) bekezdése, 1. sz. mellékletének 15. pontja, a magánszemélyek jövedele­madójáról szóló törvény 1. sz. mellékletének B/l/2. és B/ll/4. pontjai tartalmazzák. Nagyon fontos még az át­meneti rendelkezések 3/II/8. pontját is elolvasni. Az idézett jogszabályok alapján az épület amortizáció­jának alapja a szerzéskori for­galmi érték, amely vásárlás esetén a szerződésben foglalt teljes összeg, építés esetén pedig a számlákkal igazolt költség. Ebben az utóbbi esetben a saját munka értékét figyelmen kívül kell hagyni. Bútorozott lakás bérbea­dása esetén a bútor- és épü­letkopás miatt felmerült kiadá­sok egyösszegű — 20 ezer fo­rint alatti — vagy amortizáció útján történő elszámolására akkor is lehetőség van, ha a bútorokat és az épületet nem kizárólag a bérlő használja. Az arányosításra és a három éven belül való beszerzésre vonatkozó szabályok itt is ér­vényesülnek. Előfordul a közös tulajdon­ban lévő épület hasznosításá­nál, hogy csak a tulajdonosok egyike adja bérbe az általa használt lakrészt. Ebben az esetben termé­szetesen csak ő lesz adóa­lany. Közös tulajdonú épít­mény bérbeadása esetén az amortizáció elszámolása csak a hasznosító adózó tulajdoni hányadának mértékéig terjed­het. Például 50-50 százalé­kos tulajdoni arány esetén az egész építmény éves amorti­zációjának csak a fele érvé­nyesíthető az egész építmény bérbeadásából származó be­vétellel szemben, ha az épít­ményt csak az egyik tulajdo­nostárs hasznosítja. Az idő­arányos részre is figyelemmel kell lenni (naponta az éves összeg 365-öd része) ebben az esetben is. A házastársak között a há­zassági vagyonközösség fennállása alatt a közös va­gyonhoz tartozó épület hasz­nosítása esetén a személyi jövedelemadóról szóló tör­vény 32. paragrafusa az irá­nyadó. Végezetül felhívom a tevé­kenységet végzők szíves fi­gyelmét arra, hogy az igazga­tóságtól kérjenek adószámot, vásároljanak nyugtát, számlát, vezessenek bevételeikről nyil­vántartást vagy pénztárköny­vet (ez utóbbit az adóható­ságnál hitelesíttessék). Ezek­ről a szigorú számadású nyomtatványok szerinti nyil­vántartást is vezetni kell. A bérbe adott ingatlanuk fekvése szerinti önkormányza­tokkal szemben vannak köte­lezettségeik, ezeknek megis­merése érdekében fordulja­nak az illetékes önkormány­zati hivatalokhoz (polgármes­teri hivatal, körjegyzőség). Csere Kálmán az APEH megyei igazgatója

Next

/
Thumbnails
Contents