Somogyi Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-12 / 216. szám

1992. szeptember 12., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Fotópályázat és eredmények Megszülettek a VI. Somogy Megyei Fotópályázat eredmé­nyei; az ítészek három kate­góriában rangsoroltak. A fe­kete-fehér képek kategóriájá­ban a beérkezett 56 pálya­munkából nem találtak első díjra érdemes alkotást, a két második helyet Török József és Csonka Béla, a harmadikat Péter János szerezte meg. A 62 színes fotó között Csonka Béla munkája bizonyult a leg­színvonalasabbnak, őt Ma­gyar József és Baksa Imre kö­veti a második illetve a har­madik helyen. A diával neve­zők legjobb alkotását Sélley Miklós produkálta, a 102 ne­vezett diából Török Józsefé­nek sikerült a második díjat elhozni, a megosztott „bron- zos” helyezésre Dombóvári Lászlót és Szentiványi Árpá­dot találta méltónak a zsűri. Az ő ítéletük alapján a fotópályá­zat alkotásainak körülbelül a felét kiállításon is láthatja a közönség, október közepétől a Somogy Megyei Művelődési Központban. Földrendező bizottság Kaposváron Megalakult a kaposvári földrendező bizottság. A ka­posvári bizottság tizenegy tagja lakossági fórumra ké­szül, hogy a földigénylők pa­naszai felől tájékozódjanak, azokat összegyüjtsék. A föl­drendező bizottság elnöke Diczenty Ernő, ügyvivője pe­dig Nyári Sándor. Hangverseny délidőben A kaposvári Liszt Ferenc Ál­lami zeneiskolában hangver­seny délidőben címmel szep­tember 17-én negyed három­kor Ábrahám Marianne zongo­rahangversenyét hallgathatják a komolyzene szerelmesei. Az kora délutáni hangversenyen közreműködik még Pichner Teréz, Preszkán Marianna gordonkán játszik. Kötcse új utakon Nagy beruházás indul Köt­ésén, a község utolsó, még nem szilárd burkolatú Petőfi utcáját is ellátják aszfalttal. A gépek már felvonultak, a munkálatok során elvégzik a vízelvezetéshez szükséges árkok kiépítését is. Az út foly­tatásában lévő Fő utcát a biz­tonságos közlekedés érdeké­ben parkoló- és, leállósávval egészítik ki. Egyelőre a terve­zés szintjén áll, de a közeljö­vőben megvalósítandó felada­tok közé tartozik a Hősök te­rének parkosítása, szebbé té­tele, valamint a falu közepén elhelyezkedő híd rekonstruk­ciója, melyet a KPM végez majd el. Mozgás­korlátozott kapcsolat A mozgáskorlátozottak So­mogy Megyei Egyesületének fonyódi szervezete svájci és német mozgáskorlátozottakat látott vendégül a minap. A programban helyet kapott egy pusztaberényi kastélylátoga­tás, de nem hiányozhatott egy kis lovaglás és hintóztatás, és persze elmaradhatatlan volt a piknik is. A falusi turizmust vál­laló Buzsákon megtekintették a község nevezetességeit, majd Buzsáki Istvánná nép­művelő szervezésében kultu­rális műsor szórakoztatta a külföldi mozgáskorlátozott vendégeket. Ünnepi tanácsülés a Pannon Agrártudományi Egyetemen Gólyák és díszdoktorok Dr.Széles Gyula: A tényeket őszintén fel kell tárni — Dr. Horn Péter: Az agrárgazdaság súlya nőni fog (Folytatás az 1. oldalról) Az ünnepi tanácsülésen az egyetem három karának kép­viseletében megjelent dr. Horn Péter akadémikus, az egyetem rektora, dr. Kuroli Géza egyetemi tanár, a mo­sonmagyaróvári Mezőgazda- sági Kar dékánja, dr. Vincze László egyetemi tanár, a keszthelyi Georgikon Mező­gazdaságtudományi Kar dé­kánja, és dr. Széles Gyula egyetemi tanár, a kaposvári ál­lattenyésztési kar dékánja. Elsőként dr. Széles Gyula dékán szólt a jelenlévőkhöz, külön szeretettel köszöntve a 31. tanévben tanulmányaikat kezdő hallgatókat, kiemelve: az egyetem életében egy új­szerű felsőoktatási stratégia meghonosítását szeretnék el- ^ni. Mindennek hátterében az áll, hogy a magyar élelmiszer- ipar szakemberellátását a hallgatók szakirányulási mér­nökképzésével igyekeznek mind hatékonyabban szol­gálni. A végső cél, amiből tu­lajdonképpen maga a gondo­lat megszületett: a minőségi terméklánc elérése. Melynek pilléreit pedi^ már a tudomá­nyos oktatás es kutatás terüle­tén kell megvetni. A tényeket őszintén fel kell tárni, mon­dotta végül dr. Széles Gyula, és rámutatott: a magyar me­zőgazdaság a 91-es eszten­dőben 21 milliárdos vesztesé­get termelt — ebben a nehéz helyzetben kell előrelépni. Ezt szép feladat, hiszen a fel- emelkedés útja az agrárértel­miség és a tudományos kuta­tók mellett, a hallgatók kezé­ben, fejében van. Az ünnepi tanácsülés kö­vetkező „napirendi pontjaként” az első évfolyamos hallgatók Dr. Horn Péter rektor a finn díszdoktor diplomáját adja át Fotó: Kovács Tibor eskütétele és beiktatása tör­tént meg, amit a dékán az új­donsült egyetemistáknak személyes kézfogásával is megerősített. Mindezek után a karon kifej­tett több éves oktató-nevelő munkájáért címzetes egye­temi docensi címeket adomá­nyozott az egyetemi tanács dr. Bíró Hunor szaktanácsadó ál­latorvosnak, dr. Izsák Gyula és dr. Pallér Endre tsz-elnökök- nek és Kurucz Miklósnak, az FM főmunkatársának. Ezt a napirendi pontot kitünetések átadása követte: dr. Ba- binszky Mihály nyugalmazott főiskolai tanár a Pedagógus Szolgálati Emlékérmet, dr. Dr. Széles Gyula dékán a „gólyákat' egyetemi pol­gárrá fogadja Fehér István egyetemi tanár a Magyar Felsőoktatásért Em­lékplakettet, Jankovich Péter üzemmérnök „Jó tanuló — jó sportoló” címet vehetett át. Példás magatartásáért Hor­váth Péter és Petróczi Árpád Köztársasági Ösztöndíjban részesült. A hallgatók ezután leendő professzorukkal is­merkedhettek meg Truman Glenn Martin személyében, aki az Indiana államban lévő Purdue egyetem magisztere, majd ünnepélyes keretek kö­zött a mezőgazdaság tiszte­letbeli doktorává avatták Errki H. Oksannent, a Finn Munka- tani Intézet igazgató-profesz- szorát. Némethy Bertalan ugyanebben a kitüntető cím­ben részesült, aki betegsége miatt kényszerült távol ma­radni. Az ünnepi tanácsülés végén dr. Horn Péter akadémikus, az egyetem rektora tette fel a kérdés: van-e értelme és va­jon mi a motivációja annak, amire a fiatalok oktatóikkal együtt vállalkoztak? Az elhiva­tottság mellett objektív okokat említett: nincsenek olyan in­formációk a világból, hogy az agrárszakma súlya csökkenni fog. Sőt, a népesség növeke­désével — várható jelentős feladataival — csakis az ag­rárszakma felértékelődése következhet be. Mint dr. Horn Péter mondotta, a kihívás óri­ási, de bízik a fiatal szükreál- lományban — és itt Szent- györgyi Albertet idézte — ab­ban a magyarságban, amely a világ szellemileg legnagyobb országa lehet. Balassa Tamás Taszári találkozó Tétován, egyik lábukról a másikra álltak, tekintetük időn­ként találkozott. Néhányan a zászlók kibontásával foglala­toskodtak. Megpróbálták letörni érzéseiket: száműzni a meghatottságot, leplezni az örömöt. Van ebben gyakorlatuk: akkor munkaszolgálatosként kínjaikat titkolták. Most negy­ven évet repült vissza a gondolat. Ők, akik a Rákosi-rend- szerben politikailag megbízhatatlanok voltak, a kulákok és az osztályidegenek gyermekei, nem kaphattak fegyvert a kezükbe, csak ásót és lapátot. Tegnap Taszáron találkoztak a volt 7218-as munkaszolgálatos zászlóalj tagjai. Négy évtizeddel ezelőtt nap mint nap éhesen és rongyo­san, lehajtott fejjel, a súlyos bélyeg terhe alatt lépték át a lak­tanya kapuját. Napi 12 órában építették a repülőteret, a ki­szolgáló utakat, épületeket. Éjszaka, hogy „ne unatkozza­nak", riadóztak, s rakták ki a vagonokból a sódert és a ce­mentet. Most felemelt fejjel, egyenrangú polgárként Balogh Imre parancsnok invitálására méltóságteljesen tették meg az akkori kínokkal teli utat. A faluban egy kétszintes magtárban laktunk — emlékezik Hasznos Miklós országgyűlési képviselő, a MUSZ 1951-56 országos elnöke, aki 1952 februárjától vett részt a repülőtér építésében. A kifutópályát, a kiszolgáló utakat és a tartályok helyét betonozták. Amikor őszre elkészültek, a lapátos repü­lőtér-építők Sármelléken folytatták. Nem tudták, s nem is sejthették, meddig tart a munkaszolgálat és a megaláztatás. Újabb és újabb bevonultatásokkal pótoltak azokat, akik kidől­tek a sorból, mert nem bírták az embertelen körülményeket. Most — Taszáron — a volt bajtársak felemelt fejjel emlé­keztek a múltra immár a Magyar Honvédség repülőterén. Útban a kifutópálya felé a csepergő esőben sistergett a be­ton. Negyven évvel ezelőtt a verejtékük öntözte... Lengyel János SOS az Életért Sürgősségi telefonszolgálatok I. konferenciája Kaposváron Péntektől kétnapos tanács­kozás helyszíne a Pannon Ag­rártudományi Egyetem. Első konferenciájukra gyűltek ösz- sze a telefonos lelkise- góly-szolgálatban tevékeny­kedő szakemberek. A regioná­lis rendezvényre öt városból érkeztek küldöttek. A pénteki hivatalos megnyitón köszön­tötte a résztvevőket Kaposvár polgármestere, Szabados Pé­ter. Méltatta az alig 10 hó­napja működő kaposvári szol­gálat szakembereinek vállal­kozó kedvét, akik megrendez­ték ezt a rangos eseményt és sok sikert kívánt munkájuk­hoz. Ezt követően Stark András, a Pannónia Pszihiátriai Egye­sület elnöke elmondta, hogy a társaság három éve jött létre és 4 megyét fog össze. Hang­súlyozta, miszerint fontos eb­ben a kényes témában a rendszeres információcsere. Örömét fejezte ki, hogy sze­mélyesen részt vehet a kon­zultáción. Az első nap programja a kü­lönböző városok szolgálatai­nak bemutatásával folytató­dott. Egy-egy előadó a saját működésük arculatáról be­szélt. A kétnapos tanácskozás a mai napon szeminárium jel­legű csoportos üléseken foly­tatódik. Kirsch Vera Márványtábla Siófokon „Emlékül az aknamentesít'óknek... ” A Hadihajós Osztály Bala­toni Aknakereső Alosztálya Petneházy Zalán folyamőr százados vezetésével 1945. júniusától októberig 201 érintő aknát emelt ki a Bala­tonból. Ez mintegy 10 ezer kiló robbanóanyagot jelen­tett. Megtisztították a tófené­ket, a vízfelszínt, de a part­mentét is. Pénteken délután erre em­lékeztek a siófoki Beszédes József Vízgazdálkodási Üzemnél, melynek falán az aknamentesítők hősies munkáját megörökítő már­ványtáblát lepleztek le. Az emléktáblás avatást megérhette Petneházy szá­zados az egység akkori pa­rancsnoka is, aki örömmel vet részt a kis ünnepségen,. (Fónai) Rendkívüli közgyűlés Kaposváron (Folytatás az 1. oldalról) A közgyűlés foglalkozott a Táncsics gimnázium beruhá­zásával. A tornaterem és a já­rulékos építkezés 18,8 millió forintos többletköltséggel zá­rult. Daxner Gábor képviselő szóvá tette, hogy a folyamatos költségemelkedésről nem tu­dott a közgyűlés, és javaslatot tett a személyes felelősségre vonásra. Szabados Péter pol­gármester elmondta, hogy annak idején korrekt szerző­dést kötöttek, csak az anyagá­rak emelkedése miatt lépték túl a tervezett összeget. A többletköltség döntő többsége az elvégzett pótmunka ára, amit az eredeti határidőn belül megépítettek a kivitelezők. A többletköltségből 2,4 millió fo­rintra az idén nincs fedezet, ezért azt a jövő évi költségve­tésből fizetik ki. A polgármester azt is hoz­záfűzte: a valóban igényes ke­rítés építésére nem kapott megbízást a kivitelező, mégis elkészítette. Ennek a kialku­dott költsége 3,5 millió forint. Bár volt olyan javaslat is, hogy az „önszorgalomból" végzett munkát ne fizesse ki az ön- kormányzat, végül is úgy dön­töttek: tárgyalnak a kivitelező­vel, hogy a régi kerítés anyag­árát is elszámolva a jövő év­ben kifizetik a kialkudott ősz- szeget. Tehát a képviselők be­látók voltak: az idei költségve­tési hiányt már nem növelték, de a jövő évi elköltését már megkezdték. Ilyen talán még nem is volt az önkormányzat történeté­ben: a Kaposvár műemlékei­nek helyzetéről szóló előter­jesztés fölött nem nyitottak vi­tát, mert olyan jó anyag került a képviselők elé, hogy szinte azonnal lehetett dönteni. Virá­nyi István főépítésznek és munkatársának, Fábián Évá­nak az alpolgármester a köz­gyűlés nevében mondott kö­szönetét a szakszerű előter­jesztésért. A közgyűlés döntött: hozzá­járul Vaszary János festőmű­vész mellszobrának a szín­házparkból a Vaszary Kávé­ház előtti mellvédre való áthe­lyezéséhez. Ennek költségeit a kezdeményező, Gelencsér Ferenc, a kávéház vezetője vállalta. (Lengyel)

Next

/
Thumbnails
Contents