Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-08 / 187. szám

1992. augusztus 8., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Egy rossz mozdulat és kieshet... Az utasoktól borul ki a mozdonyvezető A mozdony nem talicska, hogy letesszük és megáll Harminc családi ház készül el az idén — típusterv alapjan — magánerős kivitelezésben Kaposváron a Badacsony utcában. A közművesített telkeket a Rózsa lakásszövetkezettől vették az építkezők. (Fotó: Király J. Béla) Tengődik Vése Törvénnyel gúzsba kötötték Ha kint 30 fok fölé kúszik a hőmérő higanyszála, akkor a mozdonyvezetői fülkében le­galább 50 fok meleg van. — Ha kinyitná az ablakot nem lehetne jobban elviselni a hőséget? — kérdeztem Vak Lászlót a Siófokra tartó Pi­roska mozdonyvezetőjét. — Nem nagyon szoktuk menet közben kinyitni, mert a nagy huzattól az ember bere­ked, megfájdul tőle a feje, a füle. Ha megállunk valahol, gyorsan leszállunk levegőzni. — Régebben frissen húzott kútvízzel várták a kijelölt állo­másokon a mozdonyvezető­ket — emlékezik vissza Kispé- ter Sándor vontatási főnök. — Most indulás előtt ásványvizet vagy szódavizet tudnak véte-. lezni, de az Mernyén már iha­tatlan. Az Utasellátóban 3 deci szóda 10 forint. De legalább hideg lenne. — Nemcsak a külső hőmér­séklettel van baj — teszi hozzá Pfeifer János, aki más­fajta mozdonyt, úgynevezett Szergejt vezet. — A nagy gé­pek, amelyek 80-90 fokos vízzel járnak, a vezetőfülke mögött csak úgy ontják a me­leget. Estére mégsem annyira a melegtől borulunk ki, hanem inkább az utasok felelőtlen­sége miatt: a visszapil­lantó-tükörből gyakran látom, hogy az utas derékig kihajol, a gyereket meg kilógatja az ab­lakon menet közben... Egy rossz mozdulat, és kieshet. A nyaralók felteszik a mat­racot vagy a gumicsónakot a fejükre, vonszolják magukkal a gyereket a síneken át. — A gyerek húzná vissza őket, mert látja a közeledő vo­natot, de ők csak mennek. Pedig a mozdony nem ta­licska, hogy ledobjuk és meg­áll. Ekkora vonatnál ha csak 65-tel megyek, akkor is kell A telefonkártyás készülékek beváltották a hozzájuk fűzött reményeket: az emberek sok­kal egyszerűbben telefonál­hatnak, s a Távközlési Rész­vénytársaságnak is csökken­tek a gondjai. Budapest után a Balaton-parton, Somogy me­gyében található a legtöbb — 150 — kártyás telefonkészü­lék. Többségük Siófokon mű­ködik. Ezeket a készülékeket próbaképpen szerelték fel, s a rendszer bevált, sokan élnek e telefonálási lehetőséggel. Patona Győző, a Távközlési Rt megyei kirendeltségének üzemvezetője elmondta, hogy a kártyás készülékek a leg- üzembiztosabbak, hiszen nem pénzzel dolgoznak. Azonban így is akad, aki vandalizmus­ból papírdarabkákat dug a kár­tyanyílásba vagy összetöri a kézibeszélőt. Ezek a károk azonban elhanyagolhatóak ahhoz képest; hogy még egy 170 méter, míg megáll. 100 ki­lométeres sebességnél 450- 500 méter után tud csak meg­állni. A mozdonyvezetők elké­pesztő emberi felelőtlenségre valló eseteket sorolnak. Tavaly történt: a mozdony- vezető azt vette észre, hogy egyirányú úton ellenkező irányból jön egy Trabant. Hárman ültek benne: egy férfi és két gyerek. Az apa nem vette észre a vonatot. Ittasan, jogosítvány nélkül, lejárt mű­szakis kocsival vezetett, ráa­dásul a menetiránnyal szem­ben. Mind a hárman maghal­tak. — A Balaton mindkét part­ján általában a vasút és a tó között vannak a kempingek és a strandok. Ezen a területen különleges útjáró-jelzők van­nak, ahol a mozdonyvezető­nek dudálni kell. A nyaralók napozni, pihenni akarnak. Mi meg kénytelenek vagyunk vé­gigdudálni a Balaton-partot. Egyik jobban mutogat, mint a másik, és mondja a magáét. Dudálás nélkül nem tudnék le­tenni egy szolgálatot sem, anélkül, hogy valakit el ne üs­sek. A mozdonyvezetők túl van­nak terhelve, az utasoknak sem tesz jót a meleg. Fonyó­don megépült az új aluljáró rendszer, de egyesek inkább átrohannak a síneken a vonat előtt. Régen, a villamosítás előtt, a gőzös ha elindult, 10- 15 kilométerrel cammogott. Most a villanymozdony 4-5 kocsis szerelvénnyel, a peron végén már 60-nal megy. — Higgye el, nem a meleg­től készülünk ki, azzal megbir­kózunk. Hanem attól, hogy naponta látjuk: az emberek veszélynek teszik ki magugat hősködésből, meggondolat­lanságból, tudatlanságból. S. P. G. évvel ezelőtt is naponta törték fel a pénzbedobós készüléke­ket. A kártyás telefonok fenn­tartása, működtetése sokkal egyszerűbb, mint a korábbi­aké. Telefonkártyával jól el van látva a megye; az 50 egy­séges kártya 240, a 120 im­pulzusos 570 forintba kerül. — Ott, ahol a kártyás telefonok megtalálhatók, előszeretettel használják az emberek — mondta az üzemvezető. — Jobban elfogadják, mint a pénzbedobósát, hiszen ez a készülék regisztrálja, hogy hány egységet, impulzust be­szélhet még a telefonáló, kiírja a hívott számot, felszólít a kár­tya cseréjére is. A készülék mást is tud: rendszeres időkö­zönként felhívja a számítógé­pes ügyeleti rendszert, s — többek között — jelenti a hi­báit, és azt, hogy hány impul­zust beszéltek rajta... A díja­zás ugyanolyan, mint más te­Névjegyzék a marcali vállalkozóknak Az egyre szaporodó ki- sebb-nagyobb vállalkozások si­keres tevékenységéhez infrast­ruktúra is kell. A korszerű uta­kon, szállítási és távközlési le­hetőségeken kívül ez naprakész adatokkal rendelkező, jól mű­ködő információs adatbankhá­lózatot feltételez. Ennek létre­hozása kezdődött el a Somogy Megyei Vállalkozói Központ marcali irodájában. Kruppai Győző irodavezető szerint az adatbank segítségé­vel a vállalkozók hozzájuthatnak az őket érdeklő, szakmai tevé­kenységük szempontjából fon­tos adatokhoz, akár a számba jöhető üzleti partnerekről, tevé­kenységükről vagy a hasonló célra igénybe vehető ingatla­nokról. Hazánk nemrég kineve­zett isztambuli főkonzulja, Emri Miklós felajánlotta segítségét a Somogy Megyei Vállalkozói Központnak és a marcali irodá­nak. így létrejöhet a török vállal­kozók és a marcali régió üzleti kapcsolata. A megyei központ pályázatot hirdetett jogi és közgazdász szakértők számára. Az ennek eredményeképpen összeállított lista tartalmazza azoknak a sza­kértői irodáknak a nevét és cí­mét, amelyek tanácsokkal látják el a vállalkozókat. A megyei központ a tanácsadó cégek munkájáért járó munkadíj két­harmadát átvállalja. Ez garan­ciát nyújt rá, hogy pontos és gyors tanácsadó cégek állnak a vállalkozók rendelkezésére. Metz A. Márton lefonoknál: este hattól reggel hétig kedvezményesen lehet telefonálni. E telefonok tehát beváltották a reményeket, s a Távközlési Rt további 12 ezer készüléket ren­delt a gyártó francia cégtől. So­mogybán a nagyobb városokat és azokat a településeket sze­retnék ellátni velük, ahol van au­tomata állomás. Kis technikai átalakítás elég ahhoz, hogy a kártyás telefon ugyanúgy üze­melhessen, mint elődje. Nyuga­ton sem cserélik le az összes készüléket kártyásra. Vannak, akik fenntartással fogadják e te­lefonokat. A piros pénzbedobós telefonok azonban lassan eltűn­nek, helyettük masszívabb ké­szülékeket szerelt föl a rész­vénytársaság. Nyárig nem is kel­lett tartani a rongálóktól és fosz­togatóktól, azonban mostanra megtalálták a módját, hogyan fúrják meg a „kasszát"... T. K. Vése „önhibáján kívül ne­héz helyzetű” település. Több is van ilyen megyénkben. A rendszerváltás előtt székhely község volt, hozzá tartozott Nemesdéd és Varászló. Vé- sén épültek ki a központi sze­repnek megfelelő intézmé­nyek. Most csak magával kell tö­rődnie. Ehhez évente kap központi támogatást, ám ez Csatár Ferenc polgármester szerint mindössze — úgy-ahogy — az intézmények működtetéséhez elég, fejlesz­tésre nem futja belőle. Az idén azt sem tudják, hogy egyálta­lán megkapják-e és mennyit, hiszen semmiféle információ­hoz nem jutottak. Nem is volna ez akkora baj, ha terveik, ötleteik megvalósí­tásához más úton — mondjuk pályázattal, céltámogatással — pénzt teremthetnének. De egyik módját sem választhat­ják az előrelépésnek, mert ha „mozdulnak”, elvesztik a köz­ponti támogatást. Ma jóval előnyösebb hely­zetben van Varászló, az egy­kori társközség, mert a köz­Megkezdődött a szezon, törik a dohány anyaleveleit. A nagyatádi dohánybeváltó üzem lépést akar tartani a korszerű termelési módsze­rekkel, ezért megvette a Burk Tobac licencét. A tech­nológia elsajátítása után új szárítókat alakítottak ki a termőterületek közelében. A minőségi dohánytermelés miatt van szükség ezekre. Az idén többségében Vir­giniát ültettek, ebből készül többek között a Sopianae és a Marlboro cigaretta. A szá­rítás utáni válogatást az üzemegység telepén végzik. Sokkal jobb az idei dohány minősége, mint a tavalyié volt. Az esetlegesen keve­sebb hozamot a világos, jó minőségű levelek pótolják. Most már csak az értékesí­tés jelenthet gondot. Érvé­nyes szerződésük egyelőre csak a Pécsi Dohánygyárral van. A sok kézi munkát igénylő termény akkor lesz igazán minőségi, ha érde­keltségi alapon termelik. Már az idén — két tsz-t kivéve — ponti támogatásból évről évre fejleszthet, hiszen nem kell annyi intézményről gondos­kodnia, mint a volt székhely községnek. Mindez azt jelenti, hogy Vését törvénnyel gúzsba kötötték. Úgy is mondthat- nánk: önhibáján kívül tengő­dik. A fejlődésképtelenségre kárhoztatott, korlátainak bör­tönébe zárt falu lakossága joggal érzi úgy, hogy az állam mostohagyereke. Ennek meg­felelő Vésén a közérzet is, amelyet csak ront a helyi ter­melőszövetkezet nehéz hely­zete, a szegénység, a nö­vekvő munkanélküliség. Gyakran hallani a törvény- alkotóktól, hogy ha felszínre kerül egy jogszabály hibája, akkor várni kell, nem szabad elkapkodni a megváltoztatá­sát. Van ebben igazság. Ám Vése és a vele „egy cipőben” járó települések fejlődését fé­kező rendeletekről aligha mondtható el ez. Hiszen a vak is látja: nem fogják segíteni a kibontakozást. Szegedi Nándor magántermelők szállítják az alapanyagot. Az új vállalko­zási formák közül egyet ki­emelten támogatnak: Marca­liban Bakos Tamás hat hek­táron termel dohányt farmer­rendszerben. A beváltó adott termelési előleget és do­hánypalántát kedvezményes áron. Egy angol cég gon­doskodott az üzemeltetés­hez szükséges öntözőbe­rendezésről. A dohánykutató intézet szintén figyelemmel kíséri tevékenységét és cél- támogatást nyújt neki. Selmeczi István üzemigaz­gató szerint a nyugati cégek megjelenése óta a hazai pi­acon is csak minőségi ter­mékkel maradhatnak ver­senyképesek. Ehhez a min­tagazdasághoz hasonló ki­sebb magántermelői egy­ségre van szükség. Kiegé­szítő tevékenységként az üzem a fóliasátrakból kike­rült dohánypalánta helyén bevételei növelésére zöld­séget termeszthet. Németh István Udülőfórum Fonyódligeten Az önkormányzat tevé­kenységéről adott számot tegnap este Fonyódligeten Horváth Gábor polgármester azon az üdülőfórumon, ame­lyen a településfejlesztés eredményeit ismertette. Be­jelentette, hogy első alka­lommal augusztus 15-én fo- nyódligeti napot rendeznek négy helyszínen, ahol örök­sütés lesz, fúvószenekar szórakoztatja a közönséget. Csemegekukorica­szezon Negyvennyolc hektáron termesztettek csemegeku­koricát vállalkozói rendszer­ben az osztopáni termelő- szövetkezetben. A hektá­ronkénti 100- 120 mázsás termést percre ütemezett tempóban szállítják a zalae­gerszegi hűtőháznak és a nagyatádi konzervgyárnak. Tuka László grafikái Szárszón Kiállítás nyílt tegnap dél­után Balatonszárszón a pol­gármesteri hivatalban Tuka László grafikusművész alko­tásaiból. A tárlat augusztus 25-ig tekinthető meg. Kollégiumbővítés Barcson Befejeződtek a barcsi gimnáziumhoz tartozó kollé­gium bővítési munkálatai. A csaknem 20 millió forintba kerülő beruházás eredmé­nyeként ötvenhét hellyel bő­vült az intézmény, így szep­temberben már száznyolc­van diák elhelyezéséről tud­nak gondoskodni Barcson. Viola és spenót vetőmagnak 2,8 tonna viola vetőmagot takarítottak be a négy hek­tárnyi ültetvényről az oszto­páni tszben. Öt hektáron spenót vetőmagot termesz­tettek a Magrovet kft ré­szére. A tizenegy tonnányi termést .már elszállították a holland érdekeltségű vállalat tisztítóüzemeibe. Nagyobb lakások Somogybán az elmúlt 15 évben fokozatosan nőtt a la­kások alapterülete. Míg 1985-ben átlagosan 83 négy­zetméter volt (az állami laká­soké 56), mára az újak alapte­rülete már 110 négyzetméter. Csökkenő tojóállomány Somogybán a tyúkfélék 99,8 százaléka: 2,1 millió darab a magángazdaságok­ban található. Ebből 651 ezer darab a tojó. Pesszi­mizmusra ad okot az, hogy a második negyedévben ti­zenegy százalékkal csök­kent a tojóállomány, így a szükséges tojás jelentős ré­szét más megyékben való felvásárolásokból fedezik. Marad a liszt ára Az országosan tapasztal­ható híresztelések ellenére a Somogy-megyei Gabona­forgalmi és Malomipari Válla­lat nem tervez újabb lisztár emelést. A tevékenység so­rán megemelkedett költsé­geik nagy részét már beépí­tették az augusztus elsejével végrehajtott árváltozásba Egyszerűbb, gazdaságosabb Jól vizsgáztak a kártyás telefonok Dohánytermesztés — farmerrendszerben Törik a Virginiát Nagyatád környékén Csak a jó minőségű versenyképes

Next

/
Thumbnails
Contents