Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-07 / 186. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ES A NAGYVILÁG 1992. augusztus 7., péntek Nem hitel, hanem támogatás Tízezer falusi-tanyai ágy a világkiállításig Munkahelyteremtés vidéken — Kerékpárútprogram hátizsákos turistáknak Kérdőjelek Válságzónában? A hivatalok malmai a jelek szerint német földön is lassan őrölnek. Noha Magyarország (Csehszlovákiával együtt) már röviddel az NDK összeomlása után kezdeményezte bi­zonyos harci felszerelések megvásárlását a hajdani kelet­német hadsereg készleteiből, a hivatalos bonni válasz csak mostanra született meg. Méghozzá elutasító: sem Budapest, sem Prága nem számíthat utánpótlásra az NDK-s arzenálból, mivel — így az indoklás — német megítélés szerint egész Kelet-Kö- zép-Európa válságtérségnek számít, s ilyen zónába alkot­mányos okokból tilos a katonai export. Érzékeny veszteséget jelent a remélt páncélosok és MÍG repülők szállítmányairól lemondani? Ezt a katonák dolga el­dönteni. A magyar politikai vezetés számára — amely elő­szeretettel, s voltaképp joggal hivatkozik arra, hogy hazánk a „nyugalom szigete” felbolydult régiónkban — tanulságo­sabb azt tudomásul venni, hogy Nyugat felől kissé másként festenek a dolgok. Valóban válságzóna vagyunk? Másképp éreznénk ml, és másképp az egész zavaros térséget aggo­dalommal szemlélő nyugati kormányhivatalok? Bár az ég­tájmegjelölés nem egyértelmű, hiszen Keletről, Moszkvából is elhangzottak megjegyzések, amelyek „óva intenek" (nemcsak bennünket) egy esetleges olyan katonai szövet­ségtől, régitől vagy újtól, amelyet oroszellenesnek érezhet- nének. Ez mennyire szól a volt Varsói Szerződés országai­nak és mennyire a NATO-nak? Veszélyérzet? Kölcsönös gyanakvás? Sajnos mindkettő jellemző megváltozott kontinensünkre is. így viszont még fontosabb a realitásérzet elsődlegessége a magyar diplo­máciában. Milyen kötelezettségeket vállalhat fel Budapest? S milyen következményekkel jár — beleértve a határon túli magyarságot is — egy-egy itthoni lépés? E kérdéseket ta­nácsos újra és újra feltenni — nehogy közelebb sodródjunk a válságzóna centrumához. Szegő Gábor Honecker a Moabit börtönben Bush népszerűsége mélyponton Az ABC amerikai tévéháló­zat hírműsora és a The Was­hington Post című napilap szerdán ismertetett legfris­sebb felmérésének eredmé­nyei szerint George Bush amerikai elnök népszerűségi mutatója 33 százalékra esett, s ez elnökségi ideje alatt a legalacsonyabb érték. Gyümölcsöző együttműködés A közelmúltban Kárpátalján járt Dmitrij Tkacs, Ukrajna magyarországi nagykövete, s rövid ott-tartózkodása alatt in­terjút adott a Novini Zakar- pattya (Kárpátaljai Hírek) című lapnak, tág teret szentelve a nemzetiségi kisebbségeket érintő problémáknak. Gyü­mölcsözőnek nevezte a nem­zetiségi kisebbségi jogok biz­tosításában való együttműkö­dést. Orosz-balti tárgyalások Az orosz külügyminiszté­rium moszkvai vendégházá­ban tegnap délelőtt megkez­dődtek az orosz-balti külügy­miniszteri tárgyalások. Az első ilyen szintű és körű megbe­szélésnek egyetlen fő témája van: a Litvániában, Észtor­szágban és Lettországban ál­lomásozó orosz haderő kivo­násának meggyorsítása. Zselev elégedett Zselju Zselev bolgár államfő elégedettségét fejezte ki ami­att, hogy Oroszország hivata­losan elismerte Macedóniát. Az orosz elismerés lehetősé­get teremt arra, hogy meg­akadályozzák a volt Jugoszlá­via területén a harcok tovább­terjedését, a vérontás kiszéle­sítését. Kínai nyitás Po Ji-po, a Kínai Kommu­nista Párt Központi Taná­csadó Bizottságának alelnöke (a kínai vezetőség egyik leg­konzervatívabb és legbefolyá­sosabb személyisége) tegnap állást foglalt a reformok és a nyitás politikája mellett. ldeo: lógiai pártmunkások előtt kije­lentette: az ideológiai munkát is hozzá kell igazítani az új helyzethez. Román export Az év első felében 28,5 százalékkal nőtt Románia ex­portja a tavalyi első hat hó­naphoz képest — jelentette a Rompres román hírügynök­ség. A román kivitel 1,9 milli­árd dollárt tett ki januártól jú­nius végéig, ám az import ér­téke 2,8 milliárd dollár volt. A román ipar 1992 első felében 20 százalékkal termelt keve­sebbet, mint egy évvel koráb­ban. Munkanélküliség Németországban Németország nyugati felén a munkanélküliek aránya júli­usban hat százalékra nőtt: számuk 1,827 millióra gyara­podott — jelentette az UPI, a német munkaügyi miniszté­rium közlése alapján. Az or­szág keleti felén az állástala­nok aránya 14,6 százalék; számuk csaknem eléri az 1,2 milliót. Júniusban Németor­szág nyugati részén 5,6 szá­zalékos, a keleti felén 13,8 százalékos volt a munkanélkü­liség. (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Tarján Lászlóné, a Kör­nyezetvédelmi és Területfej­lesztési Minisztérium politikai államtitkára — a konferencia vendége — a somogyi pol­gármesternek azt válaszolta, hogy a rendelet egyaránt vo­natkozik magánszemélyekre, jogi személyekre és önkor­mányzatokra. Tehát semmi akadálya annak, hogy Ga- dányban vendéfogadó nyíljon. A kaposszerdahelyi gazda megtudhatta, hogy nem árt ugyan, ha ő is keresi a vendé­get, de a támogatásból lét­rehozott szálláshelyeket öt évig hivatalosan is hirdetni kell. Sátortábor viszont nem ké­szülhet a rendelet által jelzett támogatásból. Mert támoga­tásról intézkedik a Magyar Közlöny 61. számában megje­lent jogszabály, méghozzá vissza nem térítendő támoga­tásról, amely az elmaradott te­rületek fejlesztését — az eset­leg munka nélkül maradt em­bereket is szolgálva —, a fa­lusi-tanyai turizmus továb­bi elterjesztését is elősegít­heti. A magyarországi települé­sek körülbelül egyharmadáról nyújthatnak be pályázatot — a kijelölt helységek listája a ren­(Folytatás az 1. oldalról) A vásárlást hitelből fogják finanszírozni, ennek összege mintegy 3,5 milliárd forint. A felvásárló szervezeteknek 10 százalékos kamatkedvez­ményt biztosítanak; ezt a ga­bonánál szeptember végéig, a kukoricánál és a napraforgó­nál az év végéig vehetnék igénybe. A szaktárca felmérte a szö­vetkezeti átalakulás helyzetét. Az önkéntes adatszolgáltatá­son alapuló elemzésből kitű­nik: az idén csak 25-30 új szövetkezet jött létre kiválás útján. (Tavaly év végén mint­egy 1400 termelőszövetkezet volt.) Az elemzés 896 szövet­kezet adatai alapján készült. Ebből többek között kitűnik: az üzletrészként felosztott szö­vetkezeti vagyon 247 milliárd forintot tett ki, 260 milliárd fo­rintos összvagyonból. Ezt 1,1 millió ember között osztották fel. A vagyon négyötöde ma­delet mellékleteként jelent meg a közlönyben —, ez azt jelenti, hogy érdeklődés ese­tén az 1996-os világkiállításig legalább tízezer falusi-tanyai ágy állhat az idegenforgalom szolgálatába. Aki már az idén szeretné meglévő házát kor­szerűsíteni, felújítani, kulturált mellékhelyiségekkel bővíteni, s így alkalmassá tenni a ven­dégfogadásra, annak viszony­lag gyorsan, szeptember 1-jéig be kell nyújtania pályá­zatát. Ha viszont nem sürgős, akkor a későbbi pályázatok a következő évekre sorolódnak. A pályázat elkészítéséhez szükséges útmutatót az Állami Fejlesztési Intézet infrastruk­turális osztályán lehet besze­rezni Budapesten, az V. kerü­let, Deák Ferenc utca 5. szám alatt. (Irányítószám: 1052. Te­lefon: 118-1200. Fax: 118-3866.) Itt egyébként munkanapokon reggel 9-től 13 óráig van ügyfélfogadás. Dr. Csáky Csaba, a Magyar Falusi-Tanyai Vendégfogadók Szövetségének elnöke annak a reményének adott hangot, hogy az új rendelkezések ré­vén sikerül föleleveníteni a harmincas-negyvenes évek jó hagyományait a magyar vidék felfedezésére. Különös jelentősége lehet a radt a szövetkezeti tagok — a jelenleg is dolgozók és a nyugdíjasok — birtokában, egyötöde pedig a volt tagok, il­letve örököseik tulajdonába került. A közigazgatási egysé­gek a falvak 76 százalékában hoztak létre egyeztetési fóru­mot. A fórumok az esetek 84 százalékában jutottak egye­zségre, 16 százalékában pe­dig nem fogadták el a területki­jelölést. A kárpótlási hivatalok az egyeztető fórumok dönté­seit 72 százalékban hagyták jóvá. Az államtitkár szerint az emberek a csoportos gazdál­kodást részesítik előnyben a magánvállalkozással szem­ben. Ezért a farmergazdasá­gok kialakulása több évig is elhúzódhat hazánkban. Az államtitkár elmondta: az idén várhatóan megismétlőd­het a mezőgazdaság 2,5-2,6 milliárd dolláros kivitele. Az export az első félévben mint­egy 22 százalékkal nőtt. programnak abból a szem­pontból is, hogy a külföldi uta­zás öröme egyre kisebb ré­tegnek adatik meg, a hazai tá­jakra viszont még eljuthatnak az emberek. Példaként emlí­tette az elnök, hogy az idei ka­talógusukban olyan vidéki há­zat is hirdetnek, ahol egy személynek csak 150 forint­jába kerül egy-egy éjszaka, s a ház alatti borospince is ren­delkezésre áll — becsület­kasszával. Az igazsághoz tartozik, hogy nem mindegyik szállás­hely ilyen olcsó, de ha valaki egy személytől 800 forintnál többet kér, az ebben a kategó­riában már valóban drágának számít. Az átlag 300-500 fo­rint között van. S most, hogy a környezetvédelmi tárca hama­rosan megkezdi országos ke­rékpárútprogramjának megva­lósítását, a hátizsákos turisták könnyebben felfedezhetik az eldugott, de vendégfogadásra már alkalmassá tett kis vidéki házakat, akácossal övezett tanyákat is. Ehhez nyújt segítséget a rendelet, amely a beruházási költség 30 százalékáig bizto­sítja a sikeres pályázónak a nélkülözhetetlen anyagiakat. „Vörös higany” a feketepiacon Európa sok rendőrségének akadt már dolga uráncsempé­szekkel. Sokat lehetett olvasni a titokzatos vörös por (vörös higany) illegális kereskedel­méről (magyar állampolgáro­kat tartóztattak le ennek ürü­gyén Olaszországban). Ezért az anyagért közel-keleti ügy­nökök — állítólag — dollármil­liókat fizettek. De feltűntek a feketepiacon a ténylegesen sugárzó anya­gok, így az urán-235-ös izo­tópot tartalmazó pasztillák, az atomerőművek dúsítatlan nyersanyagai vagy az ennél sokkal veszélyesebb, dúsított termékek, mint például a cé- zium-137, az urán-238, a plú- tóniumot tartalmazó füstdetek­tor. Ez utóbbiakból jelentős mennyiséget foglalt le a kö­zelmúltban a német rendőrség két osztrák és két lengyel ál­lampolgárnál, amikor azok megpróbálták eladni. Ezek fel­tehetően Lengyelországból vagy a volt Szovjetunió vala­melyik tagországából szár­maztak. Hazánkban már korábban feltűntek az urán-235-ös izo­tópot tartalmazó pasztillák. Az is kiderült, hogy ezek nagy­részt Romániából származ­nak, a plitosti erőműből tulaj­donítják el illetéktelenek, s megpróbálják értékesíteni. A magyar rendőrség illeté­Erich Honecker egykori kelet­német vezető nem önként tért haza Moszkvából. A chilei nagykövetség ugyanis meg­vonta tőle a vendégstátus jogát, mivel Honecker „összeesküvést kés osztálya már hosszabb ideje figyeli a Magyarországon folyó illegális uránkereske­delmet, s tudott Kőműves Ti­bor és társai akciójáról is. így történt, hogy amikor a Merce­des megérkezett, a rendőrök már lesben álltak; csak arra a pillanatra vártak, hogy létrejöj­jön az üzlet, elfoghassák a közreműködőket, lefoglalhas­sák a veszélyes anyagot. Kis híján nem sikerült a terv. Csak krimibe illő gépkocsihajsza után fogták el Kőműves Tibort és társait, s foglalták le a 3,6 kilogramm urán-235-ös izotó­pot tartalmazó tablettákat. „Hatalmas vagyon?” A több hónapig tartó vizsgá­lat során fény derült a sugárzó anyaggal folytatott csempész­kedés sok érdekes részletére. A pasztillák Rádai Imre batto- nyai lakos tulajdonát képez­ték. Ő — állítása szerint — 1989-ben egy román állam­polgártól kapta(?), s nem tit­koltan az volt a szándéka, hogy alkalomadtán nagy ha­szonnal eladja. Rádai úgy tudta, hatalmas vagyon van a birtokában. Dollárszázezrekre számított, az áru értékét így említette Kőműves Imrének is, amikor megkérte, hogy sze­rezzen vevőt. A szakértői vizsgálat egyébként azt állapította meg, hogy a dúsítatlan nyersanyag értéke a nemzetközi piacon 50 dollár kilogrammonként. Kő­műves és egyik barátja, Do­szőtt” Borisz Jelcin orosz elnök ellen’.. Most Németországban a Moabit börtönben várja a bíró­sági tárgyalást. A vád: több száz keletnémet állampolgár halálá­ért felelős. bős András kutatták fel a ve­vőt, de közben a haszon reményében mások is szor­goskodtak, mert Rádai töb­beknek szólt a nagy „lehető­ségről”. Az uránt időközben „bizton­ságosabb helyen”, Tamásiban egy lakóház pincéjében he­lyezték el. Ez Dobos András ötlete volt, neki volt ott isme­rőse: Ivan Marcek, egy ma­gyar nemzetiségű szlovák ál­lampolgár, valamint Pozsonyi Attila, aki egy ideig szintén rej­tegette garázsában a pasztil­lákat. A külföldi vevő jelentkezé­sekor Kőműves és Rádai ment el Tamásiba az uránért, s hozta el Budapestre. A létre nem jött üzlet részleteiről a közreműködők persze hall­gatnak, mint ahogy a vizságlat során Rádai is ragaszkodott ahhoz az állításához, misze­rint „ajándékba kapta” a 3,6 kg uránpasztillát az ismeretlen román férfitól. Szakértői vélemény alapján Szakértői vélemény szerint egyébként ezek a pasztillák minőség, méret és más jel­lemzők szerint megegyeznek a korábban már Sza- bolcs-Szatmár, valamint Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyék­ben lefoglalt tablettákkal, s így feltehetőleg származási he­lyük is azonos, vagyis Romá­nia. Az ORFK vizsgálati osztá­lya a napokban fejezte be a vizsgálatot az uráncsempé­szek ügyében, s a nem min­dennapi bűnügyet vádemelési javaslattal átadta az ügyész­ségnek. Halász Kálmán Amerikai Rómeó és Júlia A lassan finiséhez érkező amerikai választási kampány meglelte a maga Rómeó és Júliáját. James Carville, a de­mokratapárti elnökjelölt, Bili Clinton választási kampánystra­tégája és Mary Matalin, George Bush elnök választási kam­pányának helyettes vezetője két éve ismeri és szereti egy­mást. Minthogy azonban két „ellenséges táborban” tevé­kenykednek, ezért a novemberi választásokig „jégre teszik’’ kapcsolatukat. Elvégre az a feladatuk, hogy a maguk pártja jelöltjének sikerén munkálkodjanak. Amint a múlt héten Mary Matalin ismét az ismert vádakat hangoztatta Bili Clintonnal szemben — házastársi hűtlen­ség, a zászló cserbenhagyása Vietnamban és marihuána élvezete —, Calvin szel id mosollyal próbált „véres Máriájá­nak” védelmére kelni, mondván: „az ember gyűlölheti a bűnt, de attól még szeretheti a bűnt elkövető hölgyet”. Polesz György Kedvezményes hitel gabonavásárlásra Félmillió tonnát készpénzért Román atomerőműből származott az urán-235 Uráncsempészek Azon az áprilisi napon Kőműves Tibor vezette az öreg Mercedest, és amint egy másik gépkocsi kíséretében meg­érkezett a fővárosba, az Ecseri út felé vette az irányt. Talál­kozót beszélt meg a külföldi vevővel, s át akarta adni a rej­télyes árut: az atomerőmű fűtőanyagául szolgáló tablettá­kat, a csomagtartóba rejtett 233 darab sötétbarna pasztillát.

Next

/
Thumbnails
Contents