Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-06 / 185. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJ ÁSOK OLDALA 1992. augusztus 6., csütörtök nnak az időnek... A horkolás élettana Balesethez is vezethet A vadnyugat egyik rettegett figurájáról, John Wesley Har- dinró\ mesélték: egy éjszaka annyira felidegesítette egy horkoló szállóvendég, hogy átment a szobájába és lepuf- fantotta... A horkolás „kezelésének” ez a módja ma már nincs divatban, de tény, hogy ha velünk egy szobában valaki jócskán „húzza a lóbőrt”, az megzavarja éjszakai nyugalmunkat. Az idősebbek között nagyobb a horkolók száma, de hogy ennek mi az oka, azt még nem tisztázták a kutatók. Az alvó ember azért ad ki horkoló hangot, mert a torok környéki izmok elernyednek, s a belélegzett levegő megre- zegteti a garatbeli lágy részeket. Csukott szájnál a belső orrnyílások mögötti orrgaratban, nyitott szájjal való lélegzésnél a torokban és a szájgaratban keletkezik a hang. Akadnak horkolók, akikben a szájgarat szűkülete teljesen elzárhatja a beáramló levegő útját, s ilyenkor elakad a lélegzetük. A légzés rendszeres elakadása a vérnyomás növekedését és a szívműködés elégtelenségét idézheti elő, s mert megzavarja az éjszakai pihenést, az ilyen ember napközben könnyen elálmosodik, így, ha járművet vezet, súlyos balesetet is okozhat! Megfigyelték, hogy a volán mögött napközben elbóbiskolók többsége a horkolók közül kerül ki... Élettani vizsgálatokból tudjuk, hogy a horkolás előnytelenül módosítja a mellüreg, a szív és a tüdő vérkeringését, s a súlyos szívbetegeket végveszélybe sodorhatja. A horkoló ember nem tud arról, hogy alvás közben mi történik vele. Ha reggel megkérdezik tőle, hogy emlékszik-e a fulla- dásos lélegzetvételekre, a kérdésre nemmel válaszol. Holott a horkolós alvás nem igazi pihenés! Amikor azért keresi fel az orvost valaki, mert nappal sorra-rendre elbóbiskol, ne feledje el azt sem megemlíteni, hogy horkolva alszik — mert ez is oka lehet a nappali fáradságának... A nappal bóbiskolók java része a 65 évesnél idősebb horkolók közül kerül ki. Az öregedő férfiaknak és nőknek ugyanis körülbelül a fele rendszeresen horkol. Az 50. életévüket be nem töltöttek közül inkább a férfiak horkolnak, közülük is jobbára a kövérek, mert a torok és a garat tájékán felszaporodó zsírszövet miatt az izmok hajlamosabbak az elernyedésre. Akkor miért horkol sok sovány testalkatú ember is? Ezt az orvosok részben azzal magyarázzák, hogy nekik keskeny az állkapcsuk, s ettől alváskor begörcsöl a nyelvüknek a töve. De szűkítheti a szájon át való légzéskor a levegő útját az orr- és szájpad- mandulák megnagyobbodása, a garattövek túltengése is. A sovány emberek rendszerint akkor horkolnak, ha az orrjáratukat nátha miatt nyálkahártya-duzzanat, szövetszaporulat (polip), vagy az orrsövény ferdülése elzárja, s a szájukon kénytelenek lélegezni. A rosszul méretezett műfogsor is oka lehet a horkolásnak. Ha a protézis napközben feszesen tartja a szájgarat izomzatát, esti eltávolítása után a kelleténél jobban eler- nyed a garat izomzata, s ez a horkolás egyik alapfeltétele. Mi a teendő? A horkolás diagnosztizálására mindenki képes, aki nem süket. Annak megállapításához azonban már műszeres mérésekre van szükség, hogy milyen az alvás típusa, mekkora az oxigén töménysége a vérben. Kutatások feltárták, hogy akinek 25-nél kevesebb- szer akad el a lélegzete egy éjszaka folyamán, azoknak az egészsége nincs veszélyben, a száznál több légzészavartól azonban az évek folyamán baj származhat. Leggyakrabban magas vérnyomás lesz a szövődménye. Miképp előzhető meg a horkolás? Ajánlják, hogy a horkolós ember erősítsen a hátára egy erre a célra készült labdát, mert az lehetetlenné teszi a hátra fordulást, így kisebb az esély a horkolásra. Az elhízottaknak tanácsolják, hogy adják le felesleges kilóikat, mert ez bizonyítottan csökkenti a horkolás közbeni légzéselakadások számát. Jó hatású a rendellenesen nagy mandulák és az orrpolip eltávolítása, a ferde orrsövény műtéti kijavítása. Több országban szerzett tapasztalatok bizonyítják: az altatók szedése nem gyógyszer a horkolásra! H. Zs. Száz évig élni... 1960-ban 34, száz évesnél idősebb emberről tudtak hazánkban, számuk ma már 200 felett van. Vajon mi a hosszú élet titka? A hosszú, száz éven felüli életnek kétségtelenül környezeti, életritmusból, táplálkozásból és klímából eredő okai vannak, de ebben genetikus, veleszületett familiáris tényezők is szerepet játszanak. Ezt bizonyítják a japán Okinawa szigetén gyűjtött adatok, ahol minden százezer lakosra 5 száz éven felüli jut, míg Európában, Amerikában és Kínában csak egy. Itt a férfiak átlagos életkora 74,5, a nőké 81,7 év, és a matuzsálemek között tizenháromszor több, a hosz- szú életet jelző szövetösszeférhetőségi antigént találtak, mint a rövidebb életűek között. A külső környezeti tényezők hosszú életet biztosító szerepét a kaukázusi matuzsálemeken szerzett számos tapasztalat, illetve az itt megállapított hat tényező bizonyítja. 1. Állandóan tiszta, jó levegőn tartózkodnak. 2. Folyamatosan — még idős korukban is — fizikailag aktív munkát végeznek. 3. Nyugodt, izgalommentes közösségi életet élnek. 4. Aktív részesei a családnak és közösségnek, melyben szavuk és tekintélyük van, tanácsaikat kikérik és meghallgatják, kiemelt tiszteletet, szeretetet és megbecsülést élveznek. 5. Alvásuk rendszeres és kielégítően jó. 6. Egészségesen táplálkozCímek a kárpótláshoz Több olvasónk kérésére közöljük a következő címeket: Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal, Budapest IV.kér., Kecskeméti u.10-12. Telefon: 117-44-11. Kárrendezési Hivatal (Somogy megyei), Kaposvár, Ezredév u. 12. Áz ügyfélszolgálati iroda telefonszáma: 17-170. Szenna, Gálosfa... Somogybán Szennára és Gálosfára hívja fel a nyarat hazai tájakon eltölteni kívánók figyelmét országos tájékoztatójában az IBUSZ idegenforgalmi osztályának vezetője. Szennát például a Zselicség jellegzetes falvaként említi, ahol skanzen, népi műemlékek — így a festett berendezésű, kazettás mennyezetű templom is — várják a nyárvégi, őszi látogatókat, köztük a nyugdíjasokat. Koros kórházak Hazánkban jelenleg 116 egészségügyi intézményben gyógyítanak fekvőbetegeket. A kórházak, szanatóriumok majdnem 400 helyen találhatók, a legtöbb — 121 — ön- kormányzati kezelésben van. Az épületeknek a fővárosban 62, vidéken 29 százaléka több mint ötven éves. Jónéhány szanálásra, ennél is több teljes felújításra „érett”... Együtt az unokával Közeledik az üdülésben az utóidény, s ilyenkor nem árt, ha tudják a nagyszülők: házaspáros beutalóval magukkal vihetik az üdülőbe a két évesnél idősebb unokájukat is, ha a beutaló nem gyógyházba, illetve szanatóriumba szól. (A szándékot a pótagy miatt előre be kell jelenteni.) Az unoka után a kedvezményes térítési díjat az üdülőben kell fizetni. Galga menti falumúzeumok Barangolás hazai tájakon Ha Gödöllőről, a táj kapujából indulunk útnak, kitárulkozik előttünk ez a jellegzetes tájegység. A Dány, Zsámbok, Aszód, Iklad, Galgamácsa útvonalat egy nap alatt könnyűszerrel megtehetjük, de bárhogy tervezi is valaki az útját, nem hagyhatja ki a falumúzeumokat. A Galga mentén az utolsó pillanatokban sikerült egész utcasorokat megmenteni, s a népi építészet legjellegzetesebbjeit falumúzeumokká avatták. Például Dányban a múlt század végén épült nádtetős, vert falú zsellérházban a paraszti életforma tárgyait gyűjtötték össze. Galgamá- csán megtekinthetjük Dudásáé Valkó Juli hagyatékát, itt egy jómódú parasztgazda házát rendezték be jó néhány évvel ezelőtt. A berendezést a faluból hordták össze, mert mire a házat védetté nyilvánították, minden régi holmit kitakarítottak belőle... Ikladon, ebben a német nemzetiségű községben a tányérokat gyűjtötték. A múzeumba is jutott belőlük. A század eleji kisgazda portája az egykori életmódot is tükrözi. A tornácot gondozott szőlő futja be. Utolsó állomásként választhatjuk Zsámbokot, s ha egy kis szerencsénk van, a tájházban megtekinthetjük a Lakodalmast. A falu központjában épült ház jómódú parasztgazda hajlékát tükrözi. A tárgyak jellemzően mutatják be a huszadik század első fe- lében élt módosabb gazdák életvitelét. A sublót fiókjában a Szobabelsö a zsám- boki tájházban főkötők, a kendők színe és hímzése sok mindent elárul viselőjéről. Az asszonyok az ünnepi viseletűket eltették a szekrény mélyére, emlékül, s ezeket vették elő, öltötték magukra a Lakodalmasra. Valamikor a hagyomány- őrző együttesek előszeretettel mutatkoztak be a szemléken, fesztiválokon lakodalmi jelenetekkel. Zsámbokon mindig sajátos varázsa volt a helyszíni bemutatóknak. Igaz, itt is imitáció mindez, a beállított jelenetek csupán utánzói az igazinak, mindenesetre.: egy szép táj értékei, hagyományai láthatók, elevenednek meg a Galga mentén... E. K. Atádi gyökerek Budapesti körmenet Azok a csoportok, intézmények, társulatok, amelyek az augusztus 20-i, államalapító királyunk tiszteletére rendezett, fővárosi körmeneten és a Szent István-napi ünnepségen részt szeretnének venni — Somogyból is sokan lesznek —, előzetesen a Szent István-bazilikába juttathatják el jelentkezésüket (Budapest 1051, Alpári Gyula utca). nak: naponta többször esznek, de sohasem a jóllakottságig; kevés kenyeret, sót, cukrot és zsírt, viszonylag több kukoricát, száraz hüvelyest, tejet és tejterméket, zöldséget, gyümölcsöt fogyasztanak, kerülik az elhízást, a szeszes ital fogyasztását és a gyógyszerszedést. A pszichiáterek véleménye szerint a száz éven felüliek generációjuk legszívósabb képviselői, gyakorlatuk van az élet nehézségeinek az elviselésében. A gerontológusok szerint jókedélyűek, napsugaras természetűek. Munkásságukat már egész fiatalon kezdik, alig ismerik a pihenést és örökösen tevékenykednek. Nymodon az örömteli, tartalmas élet nemcsak a halált késleltetheti, hanem az öregkort is boldoggá és tevékennyé teheti. Dr. Angeli István Ünneplőbe öltözött csoport állt a nagyatádi Solar Szálló előtt, és egy ezüsthajú, szemüveges, idősebb úrra figyelt. Amiről beszélt: megélt-átélt történelem... A társaság legidősebb tagja — a család feje — arra emlékeztette társait, hogy valamikor itt, a sarkon, a mai Solar Szálló helyén állt a családi ház. Saroképület lévén két utcára néztek az ablakai, s emiatt az atádiak — tájékozódási pontként — Barakonyi saroknak nevezték. Az épület a fürdő közelében, a park szélén centruma volt a szép kisvárosnak. Mert Nagyatád már Karcsi bácsi gyermekkorában — a századforduló idején — is szép volt! Innen származik a család; ő maga hétgyermekes ügyvéd fia volt, a többiek — az összegyűlt csoport tagjai — a testvéreinek a leszármazottai, sokan közülük csak hallomásból ismerik a várost, még a nagy-, illetve dédszülők sírja mellett sem tisztelegtek soha. Most családi találkozóra jöttek össze — ez volt a harmadik ilyen alkalom az utódok életében. így kívánták ezt az ősök: haláluk előtt kérték, hogy tartsanak össze, esetenként találkozzanak, hiszen az ország különböző részeibe sodródtak szét, sőt külföldön is élnek, és most ők is hazajöttek, hogy elhelyezzék az emlékezés virágait a Barako- nyi-kriptánál. Mindenki eljött az első hívó szóra, odahagyva tervezett nyári programját. A hét testvér közül már csak egy él — Karcsi bácsi —, s most ő mesélt a régi Nagyatádról, saját és testvérei gyerekkoráról, és arról az áldozatról, mellyel az édesanyja felnevelte az öt fiút és a két lányt. Katonákat adott az országnak, akik végigharcolták a második világháborút; ügyvédet, vasutast, gyárigazgatót... Életük nem volt mindig rózsás, de mindenütt becsületesen helytálltak. Karcsi bácsi könnyes szemmel emlékezett arra, hogy édesanyját — idős kora ellenére — az 50-es években, mint „osztályellenséget”, kitelepítették, táborba vitték, ahol betegeket ápolt és vigaszt nyújtott azoknak, akik nehezen viselték el a megpróbáltatásokat. Az idősebb unokák, akik már maguk is 50-60 évesek, boldogan emlékeztek vissza a nyaralásokra, amikor hosz- szabb-rövidebb időt tölthettek az atádi ősi házban. De az a ház már nem áll... Csak a hűlt helyén emlékezhettek, és gyönyörködhettek a dinamikusan fejlődő, szép Nagyatád házaiban, virágos utcáiban. Karcsi bácsi szerint: „Atádot nem lehet nem szeretni!” Megemlítette a város szülöttét, Babay József írót, aki híres regényében, a Rózsafabotban az édesanyjáról is írt. A nagy család tagjai időztek a szoborparkban, a fürdőben, betértek a régi templomba, végigjárták a temetőt... A családi sírboltnál megemlékeztek az ősökről. A vacsoránál néma felállással adóztak az elhunyt ismerősök, barátok emlékének. Elhatározták, hogy két év múlva egy másik városban újra találkoznak. Úgy érzem, hogy az összetartozásnak, a rokoni kapcsolatok ápolásának ez a megnyilvánulása ebben a rohanó világban példaként szolgálhat. Apró közösség a család, melynek tagjait a szeretet, az egymásra figyelés tarthatja össze. Báli Györgyné
