Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-04 / 183. szám
1992. augusztus 4., kedd SOMOGYI HÍRLAP — OLIMPIA 7 Olimpikonok nyilatkoztak a Somogyi Hírlapnak Az olaszt meglepte a támadás Szabó Bence bízik a magyar kardcsapatban — Szponzorokra van szüksége a sportágnak (Barcelonai tudósítás) A magyar csapat tizedik aranyérmét a kardozó Szabó Bence szerezte. Ez már a második olimpiai győzelme, hiszen négy évvel ezelőtt Szöulban — igaz, akkor csapatban — már elkönyvelhetett egy aranyérmet. Szabó Bence egyébként nem ismeretlen a sportág kedvelői előtt, hiszen egyéniben nyert már Eu- rópa-bajnokságot és Világ Kupát, csapatban pedig szintén EB-győztesnek és világbajnoknak vallhatja magát. Kétszer nyert egyéniben, ötször pedig csapatban magyar bajnokságot. A sok szép siker ellenére azonban valószínűleg a vasárnap este megszerzett aranyérem számára a legkedvesebb. Hát ha még sikerülne a duplázás a csapat- versenyben... A nagy sikert követő napon sikerült interjút készíteni a tizedik magyar olimpiai bajnokkal. — Az aranyéremért folyó csődét több mint simán nyede. Milyen taktikával lépett a pástra olasz ellenfele ellen? Számított-e arra, hogy ennyire váratlanul meglepi, mondhatni letaglózza az ellenfelét? — Nagyon sokat vívtunk már egymás ellen; tapasztalt, rutinos versenyző volt az ellenfelem. Arra törekedtem, hogy mindjárt az asszó elején letámadjam az olaszt, és ne engedjem levegőhöz jutni. Az első tus sikerült, s ez megzavarta Marint. A második asszó elején aztán észrevettem, hogy az olaszok beszóltak valamit versenyzőjüknek, mintegy tanácsot adva neki, hogy ne támadjon, hanem inkább próbáljon meg védekezni. Ezt szerencsére észrevettem, és már ennek tudatában vívtam ellene tovább. Marin ezen nagyon meglepődött, nem értette, hogy mi történhetett, így sikerült fölényesen nyernem. Egyébként nem számítottam arra, hogy ilyen sima lesz a döntő csörte. — A verseny kezdete előtt ki(k)től tadott leginkább? Milyen reményekkel kezdte el a küzdelemsorozatot? — Hosszú lenne azoknak a vívóknak a listája, akik veszélyesek lehettek volna rám. Véleményem szerint több mint tíz azonos képességű nagyon jó vívó volt a mezőnyben, s közülünk bárki lehetett volna az olimpiai bajnok. Nem is any- nyira a riválisaimtól tartottam, hanem inkább attól, nehogy a nagy tét bénítólag hasson rám. A selejtezők során sajnos nem teljesen sikerült levetkőznöm idegességemet; ez egyébként meg is látszott a vívásomon. A versenysorozat megkezdése előtt az volt a célom, hogy a nyolcas döntőbe verekedjem magam. Titkon reménykedtem a bronzéremben, de hogy ebből végül arany lesz, arra nem mertem volna fogadni. — Most, hogy olimpiai bajnok lett egyéniben, mire számít csapatban? Csalódott lesz-e akkor, ha ott esetleg nem jön össze az arany? — Nagyon nehéz ágra kerültünk: itt van a FÁK, a német és a lengyel csapat is. Nagyon sok függ az első mérkőzéstől. Egy győzelem feldobhat minket, önbizalmat adhat. Az (újabb) aranyérem megszerzése nagyon nehéz lesz, de a csapatban benne van. Én lennék a legboldogabb, ha azok a társaim is aranyérmesnek vallhatnák magukat, akikkel nap nap után együtt készültünk, „szenvedtünk" az edzőteremben. — A magyar vívók eddig meglehetősen gyengén sze- repeltek a barcelonai olimpián — egészen odáig, amíg Ön pástra nem lépett. Ön szerint milyen lesz a folytatás? — A magyar vívócsapat a kardozókra épített ezen az olimpián, elsősorban tőlünk várta az eredményt. Ezért kétszeres súlya is van a most megszerzett aranyéremnek. A férfi tőrvívók a korábbi sikeres időszakhoz képest nagyon legyengültek, a párbajtőrözők még fiatalok, rutintalanok, a női tőrözők pedig rendkívül rapszódikus teljesítményre képesek. Ezért (volt) nagy a kardozók felelőssége. Szabó Bence végül még megjegyezte: a szponzorálás, a támogatás rendkívül fontos azért, hogy továbbra is magyar sikersportág maradjon a vívás. Ezért reméli és bízik benne, hogy a mérhetetlen munkával kiharcolt aranyérmet a szponzorok is kellőképpen fogják értékelni. Dr. Gyenesei István Ötkarikás mozaik Vannak az olimpián hivatalos és bemutató sportágak, de felütötte a fejét a „jelvényvadászat” is. Ezt a barcelonai rendőrség „nem hivatalos sportnak” tekinti, és ennek megfelelően szigorúan fegyelmezi is. Aki nem tudja felmutatni hivatalos „cserebere igazolványát”, — most ilyet is kiadtak! — azt előállítják, 2500 pesetát lefizettetnek vele, és aztán mehet isten hírével. Helen Biegel amerikai újságírónő mesélte a sajtó- központban ő maga is szenvedélyes jelvénygyűjtő: találkozott olyan katalán férfival, akit egy nap alatt három alkalommal „zsuppolta be”. A cserére felszólító szó egyébként a „Combio”. Állítólag megéri a jelvényárusítás, mert egy-egy jól sikerültet 25 dollárért vesztegetnek, illetve cserélnek el. 999 Többen nincsenek megelégedve az olimpiai tenisztorna versenyeivel és az elégedetlenek között van Boris Becker is. A német sztár úgy véli: értelmetlen dolog Wimbledon és az amerikai nyílt bajnokság között, egy újabb három nyert szettig tartó tornát rendezni. Becker ezt túl fárasztónak tartja. ’’Úgy vélem, az lenne megoldás, ha az olimpián tenisz csapatversenyeket rendeznének.” 999 Vívás Jól kezdett női tőrcsapatunk Hétfőn „csonka” vívónap volt a Palau de la Metal-lurgia csarnokban: ezúttal ugyanis nem avattak bajnokot. Délelőtt 11 órakor tizenkét női tőrcsapat négy hármas csoportban kezdte meg az első napi küzdelmeket, s az első 2-2 jutott tovább, ők folytatják kedden, s harcolnak az érmekért. A legfiatalabb olimpiai vívószám, az ötkarikás játékok műsorán 1960 óta szereplő női tőrcsapatok küzdelmében először fordult elő, hogy a 12 csapatnak kvalifikálnia kellett magát. Ez a selejtező a tavalyi budapesti világbajnokság volt. Igaz, azóta egy kicsit módosult a helyzet. Ákkor az izraeliek is jogot szereztek a részvételre, azonban az utolsó pillanatban visszaléptek. Helyettük a kanadaiakat „toborozták össze”, így ők szerepeltek Barcelonában. A magyarok Nagy-Britanni- ával és az Egyesített Csapattal kerültek egy csoportba. A nyitó mérkőzést a britek ellen vívták. A találkozón Mincza Ildikó, Stefanek Gedrud, Lantos Gabriella, és Jánosi Zsuzsa lépett pástra, Pusztai Ildikó tartalék volt. Mincza 5:2-es győzelme adta meg az alaphangot, ezután Stefanek visszavágott az egyéniben elszenvedett vereségért Mclntosh-nak. Következett Lantos, de vereséget szenvedett 2:5 arányban Fer- gusontól. Jánosi győzött, ezzel az első kanyar után 3:1 volt az állás. Utána már nem volt különösebb gondja a csapatnak, illetve a jegyzetelők- nek, csupa, győzelmet jelentő „V”-betűt lehetett fölírni a magyarok neve mellé. így a nyitómérkőzésen a csapat teljesítette az előírásszerű győzelmet, 9:1-re nyert. Magyaror- szág-Nagy-Britannia 9:1, Győzelmek: Stefanek és Jánosi 3-3, Mincza 2, Lantos 1, illetve Ferguson 1. Vereség a világbajnoki ezüstérmestől (női tőr) A verseny nagyon lassan haladt, a rendezők alaposan elhúzták. Hiába állt folytatásra készen az egyik csoport, meg kellett várnia, amíg a másik is befejezi a mérkőzéseket. A magyarok második ellenfele, a budapesti világbajnokság ezüstérmese, a volt Szovjetunió, azaz az Egyesített Csapat volt. Nos, a mérkőzésről sok jót nem lehet elmondani. Igaz, a papírforma az Egyesített Csapat győzelmét ígérte, azonban kikapni is többféleképpen lehet. A magyar vívónők ötlettelenül, sőt, néha lélektelenül vívtak. Nem érződött igazán rajtuk az akarás. A végeredmény 9:4, s a keddi folytatásban a világbajnok olaszok ellen lépnek pástra. Ilyen vívással minimális esélyük sincs a győzelemre. Egyesített Csapat-Magyaror- szág 9:4. Pulai Imre, a kenu egyesek 500 méteres viadalának második próbájában, másodikként érkezett be. Olimpiai döntőnek is beillett Kőbán versenye, ahová rajta kívül még három világklasszist sodort a sors(olás). Szerencsére a duplázásra nem volt szükség, a sokszoros világbajnok, a 30 évesen is elnyűhetetlen egykori keletnémet Birgit Schmidt mögött másodikként ért a célba. Aztán viszont, miközben az olimpia kezdete óta először eleredt az eső, benn a vízben Csipes Ferenc és Gyű lay Zsolt révén újabb hidegzuhany érte a magyarokat. A külön-külön olimpiai és világbajnoki érmek tömegével rendelkező kaAz atlétikai versenyek kezdete óta először eleredt az eső Barcelonában. Az égi áldás azonban nem zavarta sokáig az Olimpiai Stadionban zajló délelőtti előfutamokat, selejtezőket. Magyar szempontból a legfontosabb a férfi diszkoszvetés selejtezője volt, amelyből a vb-bronzérmes Horváth Attila magabiztosan, a negyedik legnagyobb dobással jutott a legjobb 12 közé. Habár a 63 méteres selejtező szinttől jak-királyok ezúttal együtt nem sokra vitték. Féltávnál a negyedikek voltak, aztán 500-nál már csak a hatodikként csorogtak be a célba... Gyulayra tehát immár a második re- ményfutambeli szereplés szokatlan kötelezettsége várt. A kenukettesek félkilométeres viadala visszacsalta a mosolyt a magar arcokra, hiszen a világbajnok Pálizs Attila új társával Kolonics Györggyel 250 méterig hatalmas lendülettel, lüktető iramot diktálva vezetett. Akkor, mint az utólag Pálizs elmondta, visszavettek a csapásszámból, mert a továbbjutás volt csupán a lényeg. Ez a német egység mögötti másodikhelyen sikerült is. Ugyanezt a pozíciót csípte kissé elmaradt, szerencséjére a társak többsége sem tudott megbirkózni ezzel a határral. A címvédő német Jürgen Schult már az első rostán „beköszönt”, 63.46 m-rel ijesztett rá a többiekre. Rosszabbul járt honfitársa, a világbajnok Lars Riedel, aki 59.98 m-rel csak 14. lett, így kiesett. A futószámokban az esélyesek biztosan vették az első akadályokat. Férfi 200 méteren az amerikai Michael Johnel anélkül, hogy különösebben megizzadt, vagy kihajtotta volna magát a női kajakkettesek 500 méteres versenyében Kőbán Rita, akinek a párja, merthogy itt már nem lehetett titkolódzni tovább a külföldi riválisok előtt, Dónusz Éva volt. A duó a németeket maga álé engedve zárta futamát. — Olyan kilencven százalékot tempót diktáltunk magunknak, a teljes erőbedobást későbbre tartogatjuk — foglalta össze lényeget Kőbán. A hétfő délutáni reményfutamok aztán való váltották a mi reményeinket is. K-1-esben Gyulay Zsolt, majd K-2-esben ugyan ő Csipes Ferenccel kiharcolta a döntőben való szereplés jogát. son, a namíbiai Frankie Fredericks, a brit Linford Christie gond nélkül jutott tovább és az 1500 méteres világbajnok, algériai Noureddine Morceli is eloszlatta a kétségeket, miszerint sérülése után nem a régi. Ahogy várható volt, a marokkói Said Aouita — bár szerepelt a nevezési listán — nem állt rajthoz. A futószámokban azonban még messze a döntő, a fináléhoz több lépcsőn át vezet az út. Úgy hírlik, hogy a FÁK csapatával Barcelonába érkezett férfitornászok és edzők között nincs teljes egyetértés, főleg attól a naptól kezdve, hogy befejeződtek a csapatversenyek és az aranyérmes tornászok már a „saját” köztársaságuk színeiért harcoltak. A legnagyobb rivalizáció a világbajnok Miszjutyinés az újdonsült olimpiai bajnok Scserbo között alakult ki. Állítólag Arka/ev vezetőedző ráparancsolt a FÁK-ot képviselő valamennyi pontozóbíróra, hogy ezúttal Scserbót favorizálják. Az olimpia bajnokok örökös ranglistáján Vitalij Scserbo vasárnapi remeklésével feliratkozott a legjobbak sorába. A 20 éves, fehérorosz fiatalember hat aranyérmet nyert a tornászversenyeken, s ez a teljesítmény utoljára a lipcsei úszónőnek, Kristin Ottónak sikerült, négy éve Szöulban. 999 Több mint ezer barcelonai olimpikon esett át „sikeres” doppingteszten. Michele Ver- dier NOB-szóvivó hétfőn Barcelonában közölte: az olimpia július 25-i kezdete,óta 1049 vizsgálatot végeztek szúrópróbaszerűen, illetve érmeseken, s valamennyi negatívnak bizonyult. Barcelonában ösz- szesen több mint 1800 doppingtesztet tereznek. Atlétika Atlétikai selejtezők futószalagon Kajak-kenu Ötszázasaink a döntőben