Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-31 / 205. szám

10 SOMOGYI HÍRLAP — BECSENGETES 1992. augusztus 31., hétfő TERVEZNI EGYSZERŰ, A „KIVITELEZÉS” A NEHÉZ Profilváltás és csúcs- technika az „ipariban 55 (Fotó: Király J. Béla) ELOSZTANI IS TUDNI KELL Érdekeiket védik a pedagógusok MIT CSINÁL AZ OKTATÁSI KÖZPONT? Volt miről beszélni a pedagógusok szakszervezete so­mogyi szervezetének tanévnyitó tanácskozásán. A hét vé­gén Kaposváron megrendezett tanácskozáson többek kö­zött a szeptemberre ígért kétezer forintos béremeléssel, a szakszervezeti választásokkal és a szeptembertől induló regionális oktatási központokkal kapcsolatos kérdések ke­rültek szóba. Gémesi Tibortól, a kapos­vári Ipari Szakközépiskola igazgatójától arról érdeklőd­tünk, hogy milyen tervekkel, problémákkal indul holnap az új tanév megyénk egyik legnagyobb szakképző ok­tatási intézményében. — Négy-öt évvel ezelőtt egyértelművé vált, hogy a mi oktatási profilunkat érintő ipari üzemek fokozatosan leépül­nek, egyik-másik tönkremegy. Ezt úgy próbáltuk kivédeni, hogy a diákok 95 százalékát behoztuk a vállalatoktól az is­kolai tanműhelyekbe, hogy a technikus képzés gyakorlati feltételrendszere biztosítva legyen. Ezzel akkora lépése­lőnyt szereztünk, megcéloz­hattuk az 1985-ös iskolai pro­filváltást, s a szakmán belüli csúcstechnikát. Példák — E struktúraváltáshoz mi volt a „minta"? — Számos iskolalátogatás­sal és külföldi tapasztalatok szerzésével alapoztuk meg ezt a változást, megnéztük: hogyan csinálják ezt nyuga­ton? Tehát a cél jó, már „csak” a megfelelő eszközrendszert, illetve ehhez a pénzt kell „megtalálni”. — Manapság ugyan azt sem garantálja senki, hogy ál­lást kaphat a szakképzett fia­tal, de azt ki biztosítja, hogy korszerű ismereteit fel tudja majd használni? — Az oktatás költséges be­ruházás, megtérülése a mai helyzetben különösen kérdé­ses. Óriási anyagi ráfordítást igényel az, hogy a diáknak az egyszerű és lehetőség szerint a legkorszerűbb technikát is meg kell ismernie. Négy év alatt ezt átfogni nagyon ne­héz. Mi azonban megkísérel­tük ezt áthidalni: először áz­zál, hogy a szakmunkáskép­zőt felváltotta a technikus- képző szakközépiskola, a né­gyévest az ötéves képzés, majd pedig létrehoztuk a gép­gyártástechnológia, illetve a gépgyártástechnológia-számí- tástechnika szakot. Jövőre bevezetjük a — világbank által támogatott — gépészképzést, amely jelentősen segíti majd végzett diákjaink elhelyezke­dését. Gépészek lesznek, ám speciális, töbek között közép­fokú menedzser, piackutató, tervező, illetve karbantartó irányultsággal. — 1982-ben a megye első számítástechnikai termét az Ipari Szakközépiskolában hozták létre. Mit jelent ma is­kolai szinten a csúcstechnika? — Az 1982-ben vett gépeket éppen az idén selejteztük le, és IBM gépeket vásároltunk. Lépést tartva A minőségi fejlesztés minden területre vonatkozik; a mi területünkön a csúcstech­nikát a CNC rendszer, a robot- technika, a pneumatika, az au­tomatika, a számítógéppel ve­zérelt CAD-CAM (tervező és gyártó) rendszer jelenti. Ezek­kel rendelkezünk ugyan, de nem megfelelő mennyiség­ben. — Tervezik a tárgyi feltétel- rendszer javítását? — Tevezni egyszerű: a „kivi­telezés” nehéz, bár a pályáza­tok nagyban segítenek, az egyéb források beszűkültek, tehát ami eddig ingyen volt, azért ma már fizetni kell. A vál­lalatok szakképzési hozzájáru­lásaként az elmúlt gazdasági évben több millió forintot kap­tunk, amelyet az utolsó fillérig, mint ahogy a pályázaton nyert pénzt is, a gyakorlati képzés korszerűsítésére fordítottuk. — Eddig a tárgyi feltételek­ről beszéltünk. — A terveinkkel, fejlesztése­inkkel mindig együtt járt a személyi „fedezetről” való gondoskodás. Azok a peda­gógusok, akikkel közösen fel­vállaltuk a struktúraváltást, tudják, hogy milyen feladatok­nak kell megfelelnük. Gondot csak a fluktuáció miatt a nyelv­tanárok jelentenek. Nyelvokta­tásunk fejlesztése ugyan még csíráiban van, de tervezzük a nyelvi labor létrehozását. — A szakmai oktatás mel­lett kevés szó esett a nevelés­ről... Általános műveltséget is — Iskolánk alapvető funkci­ója, hogy a szakmai képzés mellett általános műveltséget adjon. Ha mérlegelnénk a két területet, a szakmai ismeretek átadása könnyebb, mert konk­rétabb, a nevelés viszont bo­nyolultabb és összetettebb feladat, hiszen optimális eset­ben együtt kell működnie a szülőknek, pedagógusoknak és a társadalomnak. Az ifjú­ságnak most van igazán szüksége megértő támaszra, eligazító segítségre, hiszen ál­landóan szeme előtt lebeghet a „mi lesz velem?” dilemmája. Tamási Rita Tasnádi József megyei tit­kár a béremelésről elmondta: a 2000 forintos emelés min­denkinek egyaránt megjár. Ezt azért fontos minél többször el­ismételni, mert hallani olyan jelenségekről, miszerint néhol differenciáltan akarják a pénzt elosztani, netán a vezetői pót­lékhoz csapnák. Több helyen pedig pontatlanul közölték az adatokat, s kevesebb pénz ér­kezik. Az átsorolások határi­deje szeptember 10. Szintén anyagi probléma: megjelent a közalkalmazottak­ról szóló törvény, de a kor­mány nem adott anyagi fede­zetet például a 13. havi bér, a megemelt jubileumi jutalma­zás, netán a végkielégítések kifizetéséhez. Ugyanígy az is érthetetlen, vajon miért nem tervez a kormány, csak 0 szá­zalékos fejlesztést az oktatá­sügy számára a 93-as évre? A szakszervezeti választá­sok kapcsán hangzott el: a pedagógusok szakszervezete, várhatóan a SZÉF (Szakszer­vezetek Együttműködési Fó­ruma) keretein belül indul majd a választásokon. A szakszervezet taglétszáma az utóbbi időben tovább nőtt. A szakszervezeti munka kap­csán megemlítették, a munka törvénykönyve kötelezi a munkáltatót, hogy a szakszer­vezeti tisztségviselőknek sza­badidőt biztosítsanak. Minden 3. szakszervezeti tag után havi két órát. Ez nem ado­mány, ez a munkaadó köte­lessége. A szakszervezet regionális oktatási központokkal kapcso­latos kérdések körül, hogy mi­lyen pénzből hozzák létre, és mi lesz a feladatuk, Dr. Sóto- nyi Sándor, a Pedagógus Ka­mara országos és megyei el­nöke is csak a másodikra tu­dott válaszolni. Elmondta: a két intézménytípus — regioná­lis oktatási központok és me­gyei pedagógiai intézetek — feladatkörében ugyan van némi átfedés, ezeket azonban hamarosan tisztázzák. Jónéhány iskolaigazgató nehéz helyzetbe kerül, mikor letelik a mandátuma, s akkor derül ki, hogy az iskola élére kerülésekor elfelejtették fel­venni a tantestületbe. Holott a törvény szerint csak a tantes­tület tagja nevezhető ki igaz­gatónak. Ennek elmaradásá­val, mandátumuk lejártával egyik napról a másikra három igazgató is az utcán találta magát a közelmúltban. Hely­zetük nem könnyű, hiszen utódaik már kinevezve, üre­sedés a tantestületekben nincs. A perek még tartanak. Az igazgatók érdekeinek vé­delmét is a szakszervezet jog­segélyszolgálata látja el, és sajnos egyre több a dolga. Elhangzott még: szeptem­berben szakmai és jogi to­vábbképzést szervez a peda­gógusszakszervezet. N. L. VÁLLALKOZÓ ISKOLA NAGYATÁDON Tanulók keresték meg a tanműhely árát A jó munka hozza a megrendelőt Szeptembertől új tan­könyvekből és új tanterv szerint tanulnak a nagyatádi 524. sz. szakközépiskola és Szakmunkásképző tanulói. A kereskedelmi képzés keretében az alapismeretek elsajátításán túl a diákok vál­lalkozási ismereteket, ügyvi­telt, piackutatást és reklám­lélektant is tanulnak. Lehetőség van a német nyelv tanulására, de szak­vizsgázhatnak pénztárgép­kezelésből és speciális ke­reskedelmi ismeretekből is. Ezen kívül még tizenegy szakmában folyik képzés az intézményben. A személyi és tárgyi feltételek adottak. Ez azonban nem égből ka­pott adomány: a különböző támogatásokból nem futná a színvonalas képzésre. Kényszer szülte helyzet, hogy az iskolának vállalkoz­nia kell — mondta Mohári Jenő igazgató. Nagyatádon szűkös az építőipari kapacitás, a ktsz megszűnésével a festő- és kőművestanulóknak nem tudtunk gyakorlati munkale­hetőséget adni, ezért külön­böző szakmunkákat vállal­tunk. A pénzből oktatási bá­zist építettünk. Az elsősök például már épületet bontottak, s belőle garázs és szolgálati lakás készült. Az elvállalt munkák­nál fontosnak tartják a minő­séget és az árat. Mára már versenyképesek a kisiparo­sokkal. Építettek Segesden családi házat, tapétáztak, festettek a Jókai lakótelepen lépcsőházakat. Besegítettek a menekülttábor építési munkálataiba is. Az év első felében 1,2 mil­lió forintot „termeltek” a vál­lalkozások révén, százhúsz forintos rezsiórabérrel. Eh­hez a tevékenységhez part­nerek a szakoktatók, akik­nek folyamatos képzésére és továbbtanulására sem sajnálják a pénzt. Évente tíz-tizenkét személy képezi magát. Nemrég érkezett haza az egyik szakoktató Németor­szágból. A Mercedes gyár­ban szerzett tapasztalatait itthon kamatoztatja az autó­szerelő szakmunkásoknál. Tervezik, hogy a gépi for­gácsoló szakma oktatására és ezirányú vállalkozásra át­veszik az NGV tanműhelyét, a kereskedelmi tanulókkal pedig egy önálló boltot akar­nak üzemeltetni. Vállalkozás vállalkozás után. Három év után az ifjú szakemberek elhagyják az alma matert. A kérdés csak az: a végzettek „odakint” hogyan vállalkozhatnak majd...? Németh István A diáksport új esélyei Elkészült a Táncsics gimnázium tornacsarnoka (Folytatás az 1. oldalról.) Amit tudni érdemes a most elkészült új létesítményről: alapterületete 27x45 méter, nemzetközi mérkőzések lebo­nyolítására is alkalmas. Szinte valamennyi csapatjátékot le­het benne játszani. Oldalt — egyelőre még csak az egyiken — kihúzható lelátó van (a má­sik várhatóan október végére készül el), amelyen akár 700-an, 800-an is elférnek. A karzaton további 200-300 ember kísérheti figyelemmel a tornacsarnokban zajló ese­ményeket. Röplabda vagy ko­sárlabdamérkőzéseknél újabb nézőket tudnak elhelyezni: a palánkok mögött még további 300-400 ember számára tud­nak kényelmes ülőhelyet kia­lakítani. Ez azt jelenti, hogy egy-egy nagyobb mérkőzésen akár másfélezren (!) is szur­kolhatnak. Ez pedig — lévén szó gimnáziumi tornacsarnok­ról — azért nem semmi... Mindennapi testnevelés A tornacsarnok létrejöttével számtalan új lehetőséghez ju­tott a gimnázium. A nagymúltú intézmény igazgatóját, Mihály- falvi Lászlót kérdeztük a ter­vekről. — Évtizedeket vártunk erre a tornacsarnokra. Nyugodt szívvel állítom: a gimnázium rangjának és eddigi eredmé­nyeinek, teljesítményeinek köszönhetően rászolgált erre. Hogy csak egyetlen példát említsek: a táncsicsosok — ahhoz képest, hogy egész év­ben kénytelenek voltak „há­zalni” — az idén is letették névjegyüket a különböző sportversenyeken. A női és a fiú röplabdacsapatunk is beju­tott az országos döntőbe: a 3­4. osztályos leányok harmadi­kak, az 1-2. osztályos fiúk pe­dig negyedikek lettek. A fiú kosarasokat megyei szinten „jegyzik”, és atlétikában is szép eredményekkel büszkél­kedhetünk. Most végre meg­valósulhat a korszerű testne­velés, hiszen ehhez adottak lesznek a tárgyi feltételek. Szeretnénk a diáksportot, az iskolai tömeg- és versenyspor­tot még tovább fejleszteni, amelyeknek egyébként a Táncsicsban mindig nagy ha­gyományai voltak. Ettől a tanévtől kezdve min­den évfolyamnak heti három testnevelésóra szerepel az órarendjében. (Tavaly az el­sősöknek és a negyedikesek­nek volt három.„tesijük”, míg a 2-3. évfolyamnak csak kettő.) A nagy tervem — mondta Mi- hályfalvi László igazgató —, hogy a jövő tanévben már heti öt testnevelésórán vegyen részt valamennyi táncsicsos diák. Ezt nem tömbösítve képzeljük el, hanem oly mó­don, hogy minden egyes nap legyen testnevelésóra. Azt hi­szem, nem szükséges külö­nösképpen ennek az előnyeit hangsúlyozni... így végre nem csak hangoztatnánk, hanem meg is valósulna a minden­napi testnevelés. Ahogy az ókori bölcs latin mondás tartja: „Mens sana in corporae sano”, azaz „Ép testben ép lélek”. Sokan segítettek Remek munkát végzett Ka­posvár megyei jogú város ön- kormányzata, amely egyben építtetője és finanszírozója is volt a Táncsics tornacsarno­kának. Köszönet illeti a So- mogytervet, a Középület Kivi­telező és Kereskedelmi Kft-t, és amely cég az egészet ösz- szefogta, a Sombert. Hossza­san lehetne folytatni a felsoro­lást, hiszen például a Csiky Gergely Színház műhelye ké­szítette el a lelátót. A torna- csarnok berendezésének be­szerzéséhez a városi önkor­mányzat biztosította az anyagi fedezetet, de a támogatók kö­zött megtaláljuk dr. Boross Pé­ter belügyminiszter és Gallov Rezső államtitkár, az OTSH elnökének a nevét is. Fenyő Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents