Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-27 / 202. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. augusztus 27., csütörtök Olcsóbb lesz a benzin Szeptember 1-jétől a Ma­gyar Olaj- és Gázipari Rész­vénytársaság (MÓL Rt) a vi­lágpiaci árak változásához igazodva egy forinttal csök­kenti a motorbenzin árakat. Ennek megfelelően a 98-as oktánszámú benzin 69 fo­rintba, a 95-ös oktánszámú benzin 67 forintba, a 92-es benzin pedig 66 forintba ke­rül az Áfor kutaknál. A moto­rikus gázolaj, az ipari tüze­lőolaj és a háztartási tüzelő­olaj ára változatlan. Szep­tember 1 -jétől a Shell is 1 fo­rinttal olcsóbban kínálja a motorbenzint. Emelték a hús árát Átlagosan mintegy 6 szá­zalékkal emelkedett a tőke­húsok ára Budapesten. Erre azért került sor, mivel né­hány hét leforgása alatt 10 százalékkal növekedtek az élősertés felvásárlási árak. A húsáremelés után a csontos karaj szűzpecsenyével 321 forintba kerül, míg ugyan­ezen húsfajta szűzpecsenye nélkül 270 forint. Ä hosszú­karaj ára 257, a combé 305, a lapockáé 254, a tarjáé 218, az oldalasé 132 forint. Ivóvíz-ellátási program A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi, valamint a Bel­ügyminisztériumban már előkészítették és hamarosan a kormányülés elé viszik a települések egészséges ivó­víz ellátást szolgáló kétéves program-tervezetét. Or­szággyűlési határozat köte­lezi a kormányt, hogy au­gusztus végéig a programot a Parlament elé terjessze. A programtervezet utal a szükséges finanszírozási összegekre, forrásokra is. Mint az önkormányzatokról szóló törvényben is szere­pel, a választási ciklus vé­géig, tehát 1994-ig, vala­mennyi településen egész­séges ivóvízzel szükséges ellátni a lakosságot. Közlekedési sztrájk Többlépcsős sztrájkba kezdtek kedden a görög köz­lekedési dolgozók a konzer­vatív kormány szigorú gaz­dasági programja elleni tilta­kozásul. A munkabeszünte- tők a fogyasztási termékekre kirótt adók emelése, az ál­lami szektorban dolgozók létszámának csökkentése, il­letve a társadalombiztosítási hozzájárulás növelése ellen tiltakoznak. A kormány au­gusztusban 40 százalékkal emelte a benzinárakat, a bankbetéteket sújtó kama­tadót pedig 10-ről 15 száza­lékra növelte. Andrew olajárat is emelt Fölkavarta az olajárakat is az Egyesült Államok dél­keleti partjainál pusztító hur­rikán, mivel bezárásra kény­szerítette a lousianai olajki­kötőt, és komoly sérüléssel fenyegeti a környékbeli olaj­ipari létesítményeket is. A New York-i tőzsdén az irá­nyadó West Texas Interma- diate nyersolajféleség ára hétfőn szinte pillanatok alatt hordónként 30 centet emel­kedett. Londoban októberi szállításra 25 centtel kértek többet az északi-tengeri Brent hordójáért. Quo vadis magyar gasztronómia? (3.) n Ősi ízek — napjainkban Mindenképpen említeni kell a hazai borfogyasztási kultúra eltorzulását is, az egyedi ma­gyar szőlőfajták visszaszoru­lását a termelésben és a könnyebben kezelhető francia szőlőfajták előretörését... Az új arculat kialakításában a magyar konyhának az ősi és sajátos gyökerek kommuniká­ciós erejére kellene elsősor­ban támaszkodnia. Mert hál’ Isten, nem igaz, hogy a ma­gyar konyha csak külföldi ha­tásokból „összepancsolt”! Természetes, hogy minden konyhát érnek külföldi és ide­gen hatások. Ezek azonban átalakulva épülnek be a nem­zeti gasztronómia értékei közé. így van ez a magyar konyhával is, amely valójában Európában az egyik legerede­tibb, s hagyományai a kö­zép-ázsiai és kelet-ázsiai kul­túrkörökhöz nyúlnak vissza. ✓ Ázsiai gyökerek A magyar konyha alapfilo­zófiája az ősi ázsiai sámán­gyakorlatú áldozati ételek életszemléletét és filozófiáját idézi fel. 2500 éves kínai fel­jegyzések szerint, az áldozati ételek alapanyagait a feláldo­zott állatok apróra vágott hú­sából és apróra vágott növé­nyekből, gyümölcsökből és összezúzott magokból állítot­ták össze, amelyeket üstszerű edényekben összefőztek. így egyesítették szimbolikusan a szellemvilág számára az élővi­lág legfontosabb megnyilvánu­lásait, az állatvilágot, a nö­vényvilágot az élet fő elemei­vel, a tűzzel, a vízzel, a leve­gővel és a föld savaival. Ezekből az ősi sámángya­korlatú áldozati ételekből ala­kultak ki nemcsak a kínai Ta Keng, a japán Csankó Nábe, a thai Geng, az ujgur Gus szei, a török Taskabab, hanem a magyar gulyásos és pörköltes ételek is, amelyeket az évszá­zadok során a pásztorkony­hák őrzött meg számunkra, és amelyek ma is híven őrzik az ősi magyar konyha íz- és élet­harmóniára épülő filozófiáját. A honfoglalás idején Minden bizonnyal erre az el­lentéteket kiegyenlítő filozófi­ára épült a magyar konyha már a honfoglalás idején. Ak­kor, amikor a nyugat-európai konyhák még nagyon elmara­dottak voltak. Nem valószínű tehát, hogy komolyan befolyásolta volna a magyar konyhát az, ahol a hú­sokat a leggyakrabban nagy darabokban a nyílt tűzön sü­tötték és legtöbbször félig szénné égették, s ha levese- sen főztek, akkor is a húsokat a gazdagabbak töménytelen mennyiségű fűszerrel kever­ték össze. A hangsúly ugyanis nem az ízharmónián volt, hanem a fű­szerek mennyiségén: minél több különböző fűszert kever­tek a főzetbe, annál gazda­gabb, elegánsabb és értéke­sebb lett az elkészített étel. Ebben az időben még az íz- és alapanyagharmónia ker- sése a keleti és a közép-ázsiai konyhák törekvése volt első­sorban. A honfoglaló magyarok minden bizonnyal közel álltak a keleti és közép-ázsiai íz­harmóniára épülő konyha filo­zófiához, tehát nyugodtan fel­tételezhetjük, hogy a magyar konyha színvonala magasabb lehetett, mint az akkori nyu­gat-európaié. Ha a későbbiek folyamán őseink meg is változtatták a vallásukat, egyes szokásaikat és viselkedési formájukat, ra­gaszkodtak étkezési hagyo­mányaikhoz, amelyeket pász­torkonyhánk olyan csodálato­san őrzött meg a huszadik századig. Híd-szerepben A magyar gasztronómia va­lójában híd, az ázsiai és az európai gasztronómiai ha­gyományok között. Ez az ösz- szekötő hídszerep adja a ma­gyar konyha eredetiségét és legfőbb jellemző vonását más európai konyhákkal szemben. Fantasztikus gasztronómiai és kommunikációs lehetősé­geket rejt magában ennek a híd-szerepnek, marketing stratégiai felhasználása. A megújuló magyar gaszt­ronómia, megtartva az ellenté­tek harmóniájára épülő ősi hagyományait, tökéletesen ki­fejezhetné a keleti gasztro­nómiák (kínai, thai, japán) íz és esztétika harmóniáját és a nyugati gasztronómiák egész­séges táplálkozást szorgal­mazó törekvéseit. Ez az út mutatja a magyar gasztronómia jövőjét. Rajta járva válhatna a magyar gasztronómia, Magyarország arculatának pozitív elemévé, vonzó és rokonszenvet, ba­rátságot kiváltó értékévé. Dr. Cey-Bert Róbert Gyula Új Class kombájn Magyarországon Megérkezett Bábolnára a német Class cég legújabb 118-as típusú betakarító gépe. A cég több, mint két évtizede szállít kombájnt Magyaror­szágra és ma mintegy ötezer kombájn dolgozik a mező­gazdasági üzemekben. A 118-as érdekessége, hogy a fedélzeti komputerén nem­csak a gép működését lehet figyelemmel kísérni, hanem a betakarított kukorica vagy egyéb mezőgazdasági termék mennyiségét is. A számítógép kiszámolja a földterület táp­anyag igényét is. (MTI-fotó: Matusz Károly) 40 tonnás teherautók szállítására Az alagutakról svájci népszavazás dönt Válasz: szeptember 27-én Akik örülnek, és akik tiltakoznak Ha Svájc be akar lépni az európai Közös Piacba, át kell engednie az európai szabványméretű 40 tonnás teherautó­kat a legfontosabb észak-déli útvonalakon. Agyő, havasi gyopár és fehéren csillogó örök hó! Jön a dízelgázok szür­késbarna uralma? A környezetvédelemnél még nagyobb probléma, hogy a svájci hegyi utak, a viaduk­tok, s még a kamionokat szál­lító vonatok és alagutak is a régebbi típusú, maximum 36 tonnás teherautókra vannak tervezve. Hannibál elefántjai és Napó­leon hadserege óta a hágók­hoz vivő utak hajtűkanyarjai­nak százai történelmi, földrajzi küszöböt jelentenek Észak- és Dél-Európa között. O Az EK követelése megke­rülhetetlen. A többéves tárgya­lásokat a május 2-án Lissza­bonban megkötött egyezmény zárta le. Ekkor Svájc nevében Felber és Delamuraz föderális tanácsos, azaz a külügy- és a gazdasági miniszter aláírta, hogy 2010-re fölszámolják a közlekedési dugót és vona­tokra téve biztosítják a nagy teherautók transzaípesi útját. 1991-es árakon mintegy 15 milliárd frankos beruházásról van szó. Az ellenzők szerint a költségek meghaladhatják a negyvenmilliárdot. A „század építkezése” el­tarthat tizenöt évig. Az alföldi, felföldi felvezető útak megerő­sítése, szélesítése mellett a fő feladat a két nagy alpesi alagút átépítése. A Szent Gotthárd-alagút negyvenki­lenc kilométer hosszú lesz, a lötschbergi 28 kilométer. © A svájci demokrácia szabá­lyai szerint az ilyen nagysza­bású befektetésekről népsza­vazást kell kérni. Szeptember 27-ig mindenkinek véleményt kell formálnia: akarja-e vagy nem, hogy Svájc megnyíljon az észak-déli nagy forgalom­nak. A teherautók vonaton való szállításának több előnye van. Környezetvédelmileg előnyösebb, hogy az árut — beleértve a kamiont is — „tiszta” elektromos árammal szállítják. Fontos érv az is, hogy a he­gyi nép hagyományainak megfelelően a svájci alkot­mány nem engedi meg, hogy úthasználatért díjat kérjenek. A vonathasználatért termé­szetesen igen. így a kölcsö­nök, amelyek a munkák 75 százalékát fedeznék, idővel megtérülnek. A maradék 25 százalékot a benzinárak eme­léséből fedeznék. Régi közgazdasági elv: a pangó gazdaságot közmun­kákkal lehet felélénkíteni. Most, hogy az építőipar már évek óta küszködik a recesz- szióval, jól jönnének az új megrendelések. A növekvő munkanélküliség ellen és a kantonok, valamint a konfede- ráció csökkenő adóbevételéte is vitaminkúra lehet az építkezés. © Hivatalos ellenzést eddig csak az környezetvédő pártok mutatnak, amelyek nemcsak a lég- és zajszennyezést bírál­ják, hanem egyenesen a for­galom csökkentését javasol­ják. Hathat a lappangó rossz­érzés is, az, hogy a svájciak sem szeretik, ha kívülről mondják meg nekik, mi a te­endő. (Van még máshol is át­járó az Alpokon! Pedig az al- pesi-tranzi megjavítása nem­csak az EK-tagság feltétele, hanem az Európai Gazdasági Térséghez való csatlakozás is az „emberek és javak szabad forgalmán” alapul.) A svájci nép ad választ erre szeptem­ber 27-én. Küster Zsófia ÉVENTE SZÁZEZER LEVÉL Grönlandon működik a Mikulás-posta A vállalkozók nem nyárimikulások — Mindenkinek válaszolnak Grönlandon megnyitották a Mikulás-postahivatalt. Az in­tézményben pszichológusok segítségével válaszolnak a vi­lág minden tájáról érkező évenkénti mintegy 100 ezer levélre... A grönlandi fővárosban, Nuukban található postahiva­tal egy, még az idei karácsony előtt felépülő kétmillió dollár értékű Mikulás-központ része. A postaközpontot Poul Schlu- eter dán miniszterelnök nyi­totta meg hivatalosan. „Mindennap érkeznek leve­lek, még nyáron is. Tavaly nyolcvanezer darabot kap­tunk, és úgy gondoljuk, ez a szám még emelkedni fog” — mondta Frank Busk, a vál­lalkozás marketingigazgatója a Reuter képviselőjének. „Néhány borítékra a gyere­kek csak azt írják rá, hogy „Mikulás” vagy „Északi-sarki Mikulás”, valahogy mégis el­jutnak hozzánk a levelek, még olyan távoli országokból is, mint Brazília és Kuala Lumpur...” Ernst Pheilmann, a vállal­kozásban részt vevő egyik pszichológus csodálatát fe­jezte ki azzal kapcsolatban, hogy a télapónak milyen vará­zsa van. „Ä vallási és etnikai háttértől, valamint nemzeti hovatartozástól függetlenül minden gyerek ugyanúgy vonzódik a Mikuláshoz. Szá­mukra kétségtelenül ő képvi­seli a jót és az emberit” — mondta. A Mikulás-postaszolgálat minden egyes levélre vála­szol, és mindenkinek küld jel­képes ajándékot is, A karácsonyi vidámparkot egy használaton kívüli hajója­vító-telep területén építik föl. A látogatók rendelkezésére áll majd egy üzlet, ahol különféle ajándékokat lehet majd vásá­rolni, egy Rudolfról, a piros orrú rénszarvasról, a közked­velt angol gyermekdal címéről elnevezett étterem, valamint egy kézügyességi műhely. A szórakozást színpadi előadá­sok fogják színesíteni. A karácsonyi központban fő­leg az amerikai és japán turis­ták látogatását várják. Grönland — Dánia gazda­sági visszaesést átélő sarki tartománya — reméli, hogy a Télapó minden évben megkö­zelítőleg 20 millió dollárral fogja emelni a sziget jövedel­mét. Schlueter dán miniszterel­nök elmondta: ma már min­denki által elfogadott tény, hogy a Mikulás Grönlandon lakik. „Egykor élt egy legenda, amely szerint a Mikulás egy jégvárban lakik, közel az északi sarkhoz. A Mikulás azonban még mindig él. Az pedig bizonyos, hogy postahi­vatala Nuukban, Grönlandon található...” Finnország azonban szin­tén szeretne részesedni a jövedelmező karácsonyi üz­letéből, és magának követeli Mikulást. A Télapók 29. világkong­resszusán, amelyet a július közepi forrósággal egyidőben Koppenhágában rendeztek meg, egyetértettek, hogy a Mikulás egyedüli lakhelye az északi sark közelében, Grön­landon található. Ennek meg­felelően a finn Mikulást tilos meglátogatni. A kongresszus képesítéssel látott el mintegy száz télapót a világ minden részéről, sokan közülük hivatalos városi vagy áruházi télapók voltak. A Mikulásnak öltözött Schlueternek szintén Télapó­képesítést adományoztak grönlandi látogatása idején. Ám a dán miniszterelnök nem ígért adócsökkentést kará­csonyra.

Next

/
Thumbnails
Contents