Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-26 / 201. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. augusztus 26., szerda Jó pénzügyi helyzet Az idei év első félévében a folyó fizetési mérleg-aktívuma elérte a 657 millió dollárt. Ez a többlet a mintegy 20 százalékkal növekvő export és a tavalyi szintet tartó import mellett alakult ki. A kivitel értéke az év első hat hónapjában 5,25 milliárd, a behozatalé pedig 4,561 milliárd dollár volt. A félévi mérleg szerint az idegenforgalmi és az egyéb valutabevételek nemcsak kompenzálták az első hat hónapban esedékes 596 millió dolláros kamatfizetési kötelezettséget, de még jócskán meg is haladták azt. A folyó fizetési mérleg további javulásához hozzájárult a működő tőke készpénzben történő beáramlása is. Katalógus a privatizálandó vagyonrészekről Az Állami Vagyonügynökség most angolul is megjelentette a „Katalógus az átalakult vállalatok állami vagyonrészének megvásárlásához” című kiadványt. Néhány hete már magyarul is olvashatták a privatizáció iránt érdeklődők, hogy az ÁVÜ milyen vagyonrészeket kíván értékesíteni. A kiadvány a már átalakult, illetőleg az év végéig átalakuló vállalatok alapadatait, azaz: fő tevékenységüket, a cég termékösszetételét, referenciáit, a gazdasági adatokat, a dolgozók létszámát hozza nyilvánosságra. Emellett tájékoztat a vagyoni-, tulajdonosi- és a tőkeszerkezet megoszlásáról, valamint az abban bekövetkezett változásokról. Mérsékelt a lakossági turista dollár-vásárlás Júliusban 51 millió dollár értékben vásároltak turistakeretükből valutát a magyar állampolgárok, majdnem annyit, mint az első félévben összesen. Januártól júniusig ugyanis 53 millió dollár fogyott el, így az idei igénybevétel hét hónap alatt összesen 104 millió dollár volt, míg tavaly, a hasonló időszakban 74 millió dollár, ugyanakkor 1989-ben, amikor még nem lépett életbe az 50 dolláros korlátozás, hét hónap alatt 440 millió dollárt váltott ki a lakosság. Suzuki Mitsubishi együttműködés A japán Suzuki autóipari vállalat bejelentette, hogy a Mitsubishi céggel együttműködik közös alkatrészbázis kiépítésében. A két autógyár néhány éven belül azonos alkatrészeket és részegységeket szerel be autóiba. A megállapodás alapján most állítják össze a közös alkatrészek - köztük az elektromos egységek, a sebességváltó - listáját. USA gabonaexport Az idén a tavalyinak több mint kétszeresére, 4,5 millió tonnára emelkedik a kelet-európai országok gabonaimportja az Egyesült Államokból. Ezekben az országokban az amerikai becslés szerint a tervezettnél 25 millió tonnával kevesebb, csak 77 millió tonnás lesz a gabonatermés. Washington szerint ugyanakkor a fogyasztás is évtizedes mélypontra süllyed az idén: a minisztérium a tavalyinál 14 millió tonnával kevesebbre, 83 millió tonnára teszi az idén elfogyó mennyiséget. Quo vad is magyar gasztronómia? (2.) Konyhánk, borunk „tálalása” Mit mondunk mi, magyarok magunkról a külföldieknek? Hogyan mutatjuk be a magyar gasztronómiát és a magyar borokat? Egy 1985 körül megjelent magyar turisztikai kiadvány, nagyjából a következőképpen mutatja be a magyar konyhát: ...a magyar konyha kialakulásában döntő szerepet játszott a X. és a XI. században, a korabeli német, olasz és bizánci konyhák befolyása. A következő századokban, az Árpád-dinasztia idején a német, olasz és francia konyhák befolyása egyre inkább meghatározóvá vált... Idegen hatások A XV. században Mátyás király idején, az olasz reneszánsz befolyása vált a döntővé.. a XVI. és a XVII. századokban leginkább a török konyha befolyása érvényesült..., majd a XVIII. századtól ismét a nyugati konyhák befolyása került az előtérbe a bécsi udvar és az osztrák arisztokrácia közvetítésével... Ugyanakkor a magyar konyhát a szomszéd nemzetek konyhái is döntően befolyásolták, főleg a szlovák, a román és a délszláv konyhák..., mindezekből a külső befolyásokból alakult ki végül is a magyar konyha... Ha lefordítjuk a Magyarországot népszerűsítő hivatalos turisztikai kiadvány nyelvezetét, a következő következtetésekre jutunk: a kereszténység felvétele előtt a honfoglaló magyaroknak nem volt sajátos konyhájuk. Végeredményben a magyar konyha különböző, külső és idegen befolyások egyvelegének egy különleges változata. Egy ilyen zavaros, kétértelmű és degradáló üzenettel próbálta az 1985-ös magyar turisztikai propaganda Magyarországra csábítani a külföldi turistákat. Mit gondoljanak a magyar konyháról a külföldiek, ha mi, magyarok pár éve még így mutattuk be nekik a konyhánkat. És hogyan mutattuk be a borainkat? A címkék hitele Egyes tokaji borok címkéjére ráírtuk, hogy „minőségét két évig megőrzi”... (Valójában egy igazi tokaji a minőségét több mint 100 évig őrzi meg.) A tokaji ötputtonyos aszút 6 dollárért adtuk el Párizsban, ugyanakkor egy ugyanolyan évjáratú francia Chatean Yquem bor 150 dollárért kelt el. (1945 előtt még a tokaji aszú jóval drágább volt, mint az azonos évjáratú Chatean Yquem!) Ez a hatalmas árkülönbség ijesztően ézékelteti, hogy boraink arculata és értékelése milyen mélyre zuhant például a francia piacon. Az utóbbi 45 évben borgazdaságaink borkombinátokká váltak. A „kombinát” szó szemantikája találóan fejezi ki a magyar borok szörnyű marketing tragédiáját: a „vas és acél országa” következetes logikájával teremtette meg a borkombinátokat is... (gy került rá a legtöbb magyar bor címkéjére a kombinát szó... Külföldön a borcímkék magyar szövegéből természetesen a legkönnyebben a kombinát szót vélték megérteni. A latin, germán és angolszász nyelvekben a kombinát szónak erősen ipari és mesterkélt asszociációja van. Az ipari asszociáció a bor számára a lehető legrosszabb, legelőnytelenebb és a legjobban hitelrontó: a pancsolt, s a kémia segítségével csinált borok fejfájást teremtő képét idézi fel. A magyar konyha értékelése a helyzetet még tovább súlyosbítja, mert elmaradottnak tartják, amelyet túlzottan zsíros, paprikás és egészségtelen ételek jellemeznek. (Sajnálatosan sok esetben ezt a képet megerősítik a külföldön rendezett gasztronómiai fesztiváljaink is. Mindebből az a legtragikusabb, hogy boraink és gasztronómiánk negatív megítélése károsan hat vissza a magyar áruk és az ország arculatára. A megújuló magyar nemzeti politikának és a magyar gazdaságnak. A gasztronómia és a borok arculatának a megjavítása az egyik leghatékonyabb eszköz lehetne. Ezek helyesen értelmezett propagandája, a magyar nemzeti kommunikációs stratégia fontos dinamizáló tényezőjévé válhatna. Kedvezőtlen arculat Melyek hát a magyar borok fő problémái? Mindenekelőtt arculatuk kedvezőtlen alakulása belföldön, külföldön. A minőség megengedhetetlen romlása: amely mennyiség elsőségére vezethető vissza a minőségi követelményekkel szemben. Egy átgondolt és hatékony marketing politika hiánya, boraink belföldi és külföldi értékesítésére. Ide sorolandók az elavult jogi keretek, amelyek nem biztosítják az eredet- és a minőségvédelmét. (Folytatjuk) Dr. Cey-Bert Róbert Gyula Ellenőrzött élelmiszerek A több hete tartó kánikula miatt fokozottabban ellenőrzik az élelmiszereket az Állami Népegészségügyi és Tiszti- orvosi Szolgálatnál. Kritikus helyzetben a Mahart Leromlott a tengeri hajópark Várhatóan kritikus lesz az idei év a Mahart számára, még a nem túlzottan optimista tervek teljesítésére is kevés a remény — mondta el Nyitrai László, a cég illetékese. A vállalat tavaly 28,597 millió forintos nyereséget ért el, ám hat üzletágának csupán a fele hozott nyereséget. Legeredményesebben a kikötői üzletág zárta az évet. A három veszteséges tevékenység negatív eredményei közül kiemelkedik a tengerhajózási üzletág, amelynek tavalyi vesztesége meghaladta a 200 millió forintot. A megrendelések alakulását mutatja a statisztika: 1988-ban a Mahart 2,3 millió tonna árut szállított folyamon, és 668 ezret tengeren, addig 1991-ben a folyami áruszállítás 1,327 millió, a tengeri pedig 395 ezer tonnára csökkent. A korábban virágzó szállítmányozási tevékenység gyakorlatilag a nullára redukálódott az elmúlt évben. Az idei év adózás előtti nyereségét 40 millió forintban irányozták elő a cég szakemberei. Az eredmény azonban kétséges, mert a jövedelmezőségi mutató még a 10-15 százalékot sem fogja elérni, a tevékenységek magas eszközigénye és a hazai eszközök leromlott állapota miatt. Különösen rossz a tengeri nagyhajók műszaki állapota. Ezért az idei évben a cég szakemberei még nem terveznek nyereséget a tenger- hajózási ágban, azonban szeretnék, ha a tavalyi 200 milliós veszteség helyett a tevékenység legalább nullszaldós lenne, és ezt az év első felében el is érték. A társaság helyzetét nehezíti, hogy az idén már nem kap állami támogatást és a megelőző évek fogyasztói árkiegészítésének is csak töredéke lesz az idei összeg. A díjtételek idei 5 százalékos növekedése sem eredményez számottevő bevétel- többletet, hiszen a költségek ennél jóval nagyobb mértékben növekedtek. Súlyosan érinti a vállalatot a jugoszláviai helyzet is: a háborús állapotok 450-500 millió forintos bevételkiesést okoztak a cégnek, amiért kártérítést jelenleg senki nem fizet. Lőporos hordó lett a földgolyó Teller Ede: Űrpajzsot a környezetszennyezés ellen Földgolyónk lőporos hordó. Tucatnyi a fenyegető vészhelyzet: környezetrombolás, éhség, szárazság, nemzetiségi háborúk. A szembenálló tömbök eltűnése nem békét eredményezett, hanem sok-sok helyi háborút, etnikai villongást, miközben a környezet szennyezése soha nem látott méreteket ölt. Ezekkel a globális kihívásokkal foglalkoztak egy vasárnap befejeződött nemze- közi tudós-tanácskozáson a szicíliai Ericében, ahol évről évre atomtudósok és más tudományágak kiemelkedő képviselői ülnek össze, hogy kötetlenül világproblémákkal foglalkozzanak. Antonio Zichichi, az „Ettore Majoránna Központ" igazgatója meghívására amerikai, orosz, kínai, európai és fejlődő országokból érkező tudósok, köztük több Nobel-díjas jött össze ebben az évben is. A tanácskozás két társelnöke Teller Ede, az amerikai hidrogénbomba atyja és Jevgenyij Velihov, a volt szovjet, jelenleg orosz Tudományos Akadémia tagja, Gorbacsov és Jelcin tudományos tanácsadója. Teller Reagan elnökhöz állt közel. Ő javasolta annak idején a hadászati védelmi kezdeményezés (SDI) elnevezésű programot, amely gigászi űrpajzsot készült rendszerbe állítani lézerfegyverekkel és űrbe telepített számítógépekkel a támadó szovjet rakéták megsemmisítésére, rögtön felbocsátásuk után. Eltűnt és új veszélyek Mára eltűnt a Nyugatot fenyegető szovjet veszély. A 84 éves Teller szerint azonban az űrpajzsra változatlanul szükség lenne, az ma is időszerű — mint mondta — a „sok-sok kis Szaddám" ellen. Irak csak az egyik példa. Középhatalmak egész sora képes tömegpusztító eszközöket, atomrakétákat, vegyi vagy baktériumfegyvereket bevetni közvetlen vagy távolabbi szomszédai ellen, s újabb jelöltek tolonganak nyomukban. Irán, Pakisztán, Izrael, Dél-Af- rika, Argentina, vagy ami a legnyugtalanítóbb, Eszak-Ko- rea szerepelnek a listán, ösz- szesen 19 ország. A felelőtlen és gátlástalan kalandorok, diktátorok kezének lefogására Teller szerint az egyetlen hatásos eszköz a csillagháborús pajzs, földi és űrbe telepített védelmi rendszer, amelynek kiépítéséhez az Egyesült Államok most már számíthat az orosz tudományos kapacitásra és együttműködésre is. Teller még Reagan elnök idején kezdte Los Alamosban tanítványaival és munkatársaival e komplex rendszer kifejlesztését. Létrehoztak nagy- energiájú lézereket, ellenrakétákat, számítógépes irányítást — a rendszer fontos részelemeit. Bush elnök nem állította le az SDI-programot, de alaposan átdimenzionálta azt. A szovjet fenyegetés megszűntével a program korlátozottabb céllal folytatódik, új nevén: „Global Protection Against Limited Strikes” (Korlátozott Támadások Elleni Általános Védelem. Teller nemrégen Moszkvában járt, hogy kipuhatolja, hogyan viszonyul az új orosz hatalom a tervhez. Az orosz viszonyulás Partnerei Jelcin érdeklődéséről és támogatásáról biztosíthatták őt, ugyanakkor Teller — amint Ericében kifejtette — azt is látta, hogy a Független Államok Közössége gyakorlatilag nem létezik, és a volt szovjet tagköztársaságok sora rendelkezik atomkapacitással, amelyek nincsenek megnyugtató ellenőrzés alatt. Teller idős kora ellenére változatlan hévvel és energiával képes érvelni elképzelései mellett. Ericében nagyralátó tervet vázolt: az űrpajzs nemcsak az innen-onnan váratlanul jelentkező nukleáris csapás ellen adhatna védelmet, hanem a környezetrombolás ellen is. Az űrbe telepített megfigyelő műholdak ellenőrizhetik a tengerek, a légkör állapotát, és nyitott a közreműködés mindenki számára, aki kész tenni valamit az elemi katasztrófák, vulkánkitörések, nagyméretű környezetszennyezések elhárítására. „Jelcin kész együttműködni ebben az Egyesült Államokkal. Oroszország ma óriási gazdasági nehézségiekkel küszködik, de potenciálisan tudományos és gazdasági nagyhatalom és célja a globális biztonság” — szögezte le Velihov. A béke világlaboratóriuma Az ericei tudós-tanácskozás három napja alatt ez csak az egyik felvetett gondolat volt. Szó esett sok egyébről is. Például az ózonlyuk betöméséről (egy amerikai tudós merész elgondolása, a magas légkörbe bocsátott iontermelő berendezés révén). Arról, hogyan semmisíthetők meg az atomfegyverek, s helyezhetők ellenőrzés alá a kevéssé biztonságos atomerőművek. Mit várhat az emberiség a fúziós energiától, hogyan győzhető le az afrikai éhínség mesterséges táplálék kifejlesztésével és nagyüzemi gyártásával, és hogyan védhetjük meg legnagyobb természeti kincsünket, a vizet az elszennyeződéstől, vagy hogyan küzdhető le korunk pestise, az AIDS. „Erice egyfajta béke világlaboratórium” — mondta büszkén a kezdeményező Zichichi, aki szerint a riói földcsúcson „csak a levegőbe beszéltek a részvevők" minden konkrét elkötelezettség nélkül, míg itt, Ericében számos konkrét terv és elképzelés fogalmazódott meg, tudós koponyák merész álmai. Sajnos ezek megvalósulása is, — fűzhetnénk hozzá —, azokon múlik, akik Rióban mellébeszéltek... Magyar Péter
