Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-25 / 200. szám
1992. augusztus 25., kedd SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS Mexikói kultúrák ÉVADNYITÓ TÁRSULATI ÜLÉSEN JELENTETTÉK BE: Görögországból jött, Koreába megy az a kicsiny, de kultúrtörténeti szempontból annál jelentősebb kiállítás, amelyet a mexikói elnök magyarországi látogatásának idején nyitottak a Néprajzi Múzeum dísztermében. A kiállítás szeptember elejéig tart nyitva. (Folytatás az 1. oldalról.) A Somogy Megyei Önkormányzat, Kaposvár megyei jogú város a költségvetésében biztosította a szükséges anyagi feltételeket a színház zavartalan működéséhez 1992-re — mondta dr. Gyene- sei István, a megyei közgyűlés elnöke a kaposvári társulat évadnyitó ülésén. Ma még az önkormányzatok előtt nem ismert, hogy januártól mennyi pénzzel gazdálkodhatnak, az ország anyagi helyzete a takarékosságra int — fűzte hozzá. A művészi értékek megbecsülésére hívta föl a figyelmet és bejelentette, hogy az önkormányzat kétszázezer forinttal járul hozzá a diákelőadásokra utazó fiatalok költségeihez. Amennyiben ennél többre lesz szükség, a megyei önkormányzat a jövő színházi közönsége nevelése érdekében mélyebben is belenyúl a pénztárcájába. Hét bemutatót terveznek az 1992/1993-as évadban a Kaposvári Csiky Gergely Színházban. Az évadnyitó társulati ülés után, a késődélutáni órákban máris megkezdődött Bertolt Brecht A kaukázusi krétakör című drámájának olvasópróbája. A darabot Ba- barczy László rendezi. A főbb szerepekben Kulka Jánost, Kisvárday Gyulát, Bacsa Ildikót, Bezerédi Zoltán láthatjuk. Babarczy nyolcvan szerepet osztott ki ennek a darabnak a bemutatására. Eörsi István fordításában találkozhatunk Brecht klasszikus művével, a kaposvári előadás érdekessége, hogy zenéjét a francia Paul Desson szerezte. Folynak a próbái a Szélkötő Kalamona című gyerekdarabnak is. A nagyszínházi előadások sorában láthatjuk majd a Csárdáskirálynő című Kelemen József az emlékgyürűvel nagyoperettet, a Rómeó és Júlia című Shakespeare-hal- hatatlant, Horváth Péter Csaó, Bambino című családi revüjét, illetve a stúdióban Georg Büchner Woyzeck című tragédiáját és egy Gorkij-drámát. Az elmúlt évadban bemutatott Mizantróp, Kakuk Marci, My fair Lady, Paraszt Hamlet, a Diótörő, a Hazudj inkább, kedvesem és a Yerma ismét színre kerül. A Kaposvári Csiky Gergely Színház a budapesti Vígszínházban is vendég- szerepel és (Fotó: Király J. Béla) két jelentős külföldi meghívásnak tesz eleget, Strassbo- urgban és Stutgartban mutatkoznak be jövőre. Kedves eseménye volt az évadnyitónak, amikor Babarczy László a társulat tagjainak kezdeményezésére gyűrűt adott át a nyugdíjba vonult Nemlaur Imre világosítónak. 1975-ben adták át első alkalommal a korábbi szinidirektor, Komor István emlékére alapított vándorgyűrűt. A tegnapi évadnyitó társulati ülés huszonhat jelölt közül választotta meg a Komor-gyűrűre érdemes kollégát. Kelemen József vette át a színházigazgatótól. A Komor-gyűrű idei birtokosa nemcsak a színházi kollégák között ismert és népszerű, a közönség is emlékezhet rá a Hegedűs a háztetőn, a Paraszt Hamlet, a Diótörő, a Mizantróp előadáson nyújtott alakításáért. Különösen megfogott engem a Hegedűs a háztetőn karakterfigurája, amelyet plasztikusan jelenített meg Kelemen József. Mintha még mindig ott hegedülne a háztetőn... — A főiskola 3.4. évében a gyakorlatot a budapesti Madách Színházban töltöttem. Babarczy László ugyan nem tanított engem, de egy vizsgaelőadásban meghívott egy kisebb szerepre. Kaposvárra is ő hívott. — A budapesti főiskolai évek után Kaposváron „vidéken” érzi magát? — Életem legnagyobb részét a színházban töltöm. A Csiky Gergely színház nem vidéki színház, az ország egyik legjelentősebb műhelye. Sajnos innen kevés helyre jutok el előadásokat nézni, mert sok az elfoglaltságom. Kaposvárt egyébként vidéknek tartom. — Milyen szerepre készül az új évadban? — Mindjárt az elején kaptam szerepet Brecht A kaukázusi krétakör című drámájában. Egy rendőrt alakítok benne. — Milyen rendőr lesz? — A darabot ismerem, de a rendező elképzelését még nem. A színésznek lehet ugyan elképzelése, hogy milyen figurát szeretne teremteni, de a megvalósítást a próbák formálják. Horányi Barna A prekolumbián művészet gyönyörű alkotásait bemutató tárlat Az ősi Mexikó kincsei címet viseli. Azokról az esztendőkről szól, amikor az időszámítás előtti évezredektől 1521-ig tartó a sajátos, sok összetevőjű művészet kialakult. Ebben az időszakban három történelmi és kulturális periódust különböztet meg a történetírás. A Krisztus előtti 1800-tól az időszámítás utáni 100-ig tartó preklasszikus kor a mezo-amerikai kultúrák kialakulásának időszaka. S jelen van benne az olmék, a középső Veracruz, a vasztek valamint Nyugat-Mexikó őslakosságának művészete. Klasszikus vagy városi korszaknak nevezik az i.e. 100-tól 800-ig tartó évszázadokat, amely kor Teotihuacan városközpontjának megépülésével vette kezdetét. A világszerte legismertebb maja kultúra fejlődése is ekkor érte el tetőpontját. Kimagasló építészetük, hieroglifikus írásuk, számrendszerük tanúsítja az ősi eredetet. Ezen a kiállításon maja öltözetű és festett alakos agyagszobrokkal vannak képviselve. A klasszikus korszakot posztklasszikus követte 900-tól 1521-ig. Ekkor érte Mexikót az északról más életformájú törzsek beáramlása, új lendületet adva a kultúrának is. (Merthogy Mexikóban különös módon mindig is érvényesült a kulturális tolerancia és kontinuitás. így lehetséges, hogy a 3500 éves kultúra máig hatóan magába olvasztotta Mexikó sokféle Szobor az ősi Mexikóból népének és korszakának művészetét. E korszakban virágzott a tolték állam, új filozófiai iskoláival, új építészeti módokkal. Ekkor teljesedett ki az aszték művészet, ekkor alapították a spanyol hódítókat a lenyűgöző Mexikó-Tenoctitlán városát. Ötvennyolc agyag és terrakotta szobor, istenek, növények, állatok ábrázolataival, kultikus és használati tárgyak, sírmellékletek, ékszerek, urnaedények sorakoznak a múzeum dísztermében. Valamennyi tárgy a rendkívüli gazdag Mexikói Antropológiai Múzeum tulajdona. A mexikói múzeum pompás gyűjteményével is megismerkedhetnek a látogatók, két videofilm segítségével, amelyeket a kiállítás ideje alatt vetítenek. (kádár) Hét bemutató a színházban Somogy díjasai A pálya, közepén Vékony, sportos külsejű fiatalember fut elém az állattenyésztési kar kapujához, hogy dolgozószobája felé kalauzoljon. Dr. Csapó János vegyész, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. A folyosón jellegzetes vegyszerszag árulkodik a laboratóriumok közelségéről. Beszélgetőtársam ismert vegyész. 42 éves korára 170 publikációja jelent meg magyar és külföldi tudományos folyóiratokban. — Nem nehéz kémiával foglalkozni egy agrár felsőoktatási intézményben? — Sikeresebb az ember, ha valahol a kémia és az állattenyésztés határterületén dolgozik. A doktori disszertációm ugyan tele van kémiával, mégis érdekes egy állattenyésztő számára is: hogyan alakul a tejösszetétel akkor, ha a magyar tarkát új fajtával keresztezik... — 1985 óta végzi kutatói munkáját a tudományszervezéssel, tudományos munkával kapcsolatos teendőket a megyében. Szervezői munkájában mit tart a legsikeresebbnek? — Nagyon fontosnak tartom, hogy sikerült megalakítani a somogyi alkotó értelmiségiek klubját. A kutatók munkájában komoly segítséget jelent a Tudományos Eletért alapítvány létrehozása, amelyben egyaránt félmillió forinttal járult hozzá a városi önkormányzat és a megyei közgyűlés. — A kívülálló azt hinné, ha egy tudóst meghívnak egy tanácskozásra előadást tartani, vagy leközlik valamelyik szak- folyóiratban a cikkét, ez az erkölcsi elismerésen túl anyagi megbecsüléssel is jár. — A konferenciák nyugaton teljesen üzleti szellemben folynak. A rendező cég nyereségre törekszik a részvételi díjakból, az étkezési és szállásdíjakból. Ha valaki el akar menni előadást tartani Münchenbe vagy Párizsba, mert meghívták arra a tanácskozásra, az 100 ezer forintjába kerül. Csak a konferencia részvételi díja: 300- 600 dollár. Ha nem lennének olyan alapítványok amiket pályázat útján fel lehet osztani a kutatók között, akkor ki sem tudnának mozdulni. Pedig a kutatónak mindenképpen el kell jutnia külföldi tudományos ülésekre, mert csak így ismerik meg a tudományos munkáját, itt tud kapcsolatot teremteni, újabb kutatásokat szervezni. A publikáció is lényegesen többe van az embernek mint amennyit kap érte. Jó ha a magyar honoráriumok fedezik a gépírás költségeit. A külföldi folyóiratok nemhogy honoráriumot nem adnak, hanem nekem kellene fizetnem 40-50 dollárt azért, hogy a cikkem megjelenjen. Alapítványi támogatás nélkül a magyar kutatók alig tudnának publikálni. — Csapó János neve nemcsak a tudományos életben éve labdarúgó játékvezető. — Szeretem csinálni, jót tesz a kondíciómnak. Amikor felkészülési időszak van, reggelente a Bem utcából futva teszem meg az utat az egyetemig. Futás közben el szoktam mondani az előadásaim szövegét angolul. Jó agytorna. — Hogy bírja a szurkolók bekiabálásait? — Nem zavar. — Mit szeretne elérni a tudományos életben? — Most készítettem el az akadémiai doktori disszertációmat. Ha minden sikerül, akkor én leszek a negyedik Somogy megyében, aki megszerezte ezt a tudományos fokozatot. Szeretnék többet oktatni a kutatás mellett. — És a hétköznapi életben mi a vágya? — Egy Porsche 928-as. Azzal szeretném repeszteni a betont a Bem utcában. De talán elérhetőbb lesz egy Lada Samara. Jobban kéne tudnom hasznosítani a kutatási eredményeimet: „pénzcsinálásban” például gyönge vagyok. Ha vége a kutatásnak már egy új téma foglalkoztat. Ha megjelenik egy cikkem valamelyik külföldi folyóiratban, vagy kapok egy lapot Amerikából, amiben kérik, hogy küldjem el egy publikációm szövegét, annak jobban tudok örülni, mint bármi másnak. S. Pap Gitta Larry Lurex Ki az a Larry Lurex? Nem más, mint Freddie Mercury, egyik régi művésznevén, még a Queen előtti időkből — ezt a saját kárán tanulta meg John Boylan angol kőműves Liverpoolban. A 39 éves mester egy tanácsi házsor renoválásánál egy padláson mintegy ezer ócska lemezt és több magnószalagot talált az ismeretlen Larry Lurextől, aki azonos a Queen tavaly elhunyt sztárjával. Az ötgyermekes családapa Boylan most azt tervezi, hogy a lemezeket és a szalagokat a Sotheby’s árverési cég útján értékesíti. Sza kértők szerint 200 ezer dollárra számíthat. Kolibri fesztivál Vasárnap délelőtt jelmezes-gólyalábas felvonulással, zeneszóval vette kezdetét a két napig tartó I. Nemzetközi Kolbri Utcai Bábjátékos Fesztivál Budapesten. A résztvevők a Vörösmarty térről a Jókai téri anyaszínházba vonultak, ahol a fesztivál fővédnöke, Marschall Miklós, Budapest főpolgármester-helyettese köszöntötte őket. Bluestalálkozó Reneszánszát éli a zene világában a blues, azaz az amerikai néger népzene panaszos hangú típusa. A hétvégén Tatabányán megkezdődött a II. nemzetközi bluesfesztivál, amely a résztvevők magas száma miatt immár kétnapos rendezvénnyé vált. (Fotó: Gyertyás László) ismert, hanem a futballpá- lyák környékén is: 13
