Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-03 / 182. szám
12 SOMOGYI HÍRLAP — OLIMPIA 1992. augusztus 3., hétfő 999 Bátorfi elbúcsúzott az olimpiától. Az egyetlen magyar asztaliteniszező, Bátorfi Csilla is befejezte szereplését Barcelonában a nyári olimpiai játékokon. Szombaton a legjobb nyolc közé jutásért a kínaiak világbajnokától, Dérig Yapingtól kapott ki három szettben (21:14, 21:12, 21:15). 999 Evezőseink is befejezték. Ezen a hét végén az evezősversenyek résztvevőinek is véget ért a küzdelemsorozat az olimpián. A legjobb eredményt a férfi kétpárevezős egységünk érte el: a Dani Zsolt, Lévai Zsolt kettős a 10. helyet szerezte meg. A női egypárevezősben Sarlós Katalin a 13., férfi egypárevezősben Mitring Gábor a 15., míg a férfi kormányos nélküli kettesben a Schneider Henrik, Magyar Imre páros a 16. helyen végzett. Női kétpárevezősben a Punk Edit, Kapocs Anikó duó helyezetlen maradt. 999 Gerlach nem jutott a döntőbe. Szintén szombaton rendezték meg a női háromméteres műugrást, amelyben Gerlach Ágnes révén voltunk érdekelve. A magyar színeket képviselő sportoló a 18. helyen végzett, s így nem jutott be a 12-es fináléba. 999 Súlyemelőink a vert mezőnyben. Enyhén szólva túlzás lenne azt írni, hogy súlyemelőink elkápráztatnak bennünket a jobbnál jobb eredményeikkel. Pénteken este a 82,5 kg-osok súlycsoportjában Barsi László csak a 14., Mészáros István pedig a 18. helyet tudta megszerezni. Szombaton újabb két súlyemelőnk lépett porondra, ezúttal a 90 kg-osok mezőnyében. Itt Dudás István a 10., Halász István pedig a 11. helyen fejezte be a küzdelmeket. 999 Úszó nagyhatalommá váltunk Barcelonában Horváth Balázs nyilatkozata az olimpiai játékokról Barcelonában tartózkodott a játékok eiső felében a sportmozgalmat felügyelő Horváth Balázs tárcanélküli miniszter, aki a Budapestre történő visszautazása előtt tapasztalatait így összegezte a Magyar Távirati Irodának: — Sok lábon áll a magyar sport, s ennek bizonyítékát szolgáltatta már az olimpiai játékok első felében is. Az úszók, birkózók, cselgáncso- zók, tornászok aranyai mellett a többi sportágak ezüstjei, bronzai és értékes pontot jelentő helyezései igazolják azt, hogy sportolóink — élvezve a nemzet, az ország, a kormány bizalmát — rászolgáltak arra a támogatásra, amelyet a Parlament adott részükre. Sikerük dicséri azoknak a szakembereknek a jó munkáját is, akik felkészítették legjobbjainkat a nagy küzdelemre. — Az eddigi szereplés is igazolja azt, hogy a magyar sport a békés politikai rendszerváltoztatást nemcsak kibírta, hanem képes volt minőségi eredményekkel fémjelezni a fejlődést. Úgy érzem, mindenkinek meg kell köszönni az eddigi eredményeket, azoknak is szóljon a köszönet, akik lehetővé tették a gondtalan felkészülést. — Ma már úgy ítélhetjük meg, sportolóink képesek arra, hogy a hazai várakozásokat teljes egészében nemcsak megvalósítsák, hanem reményeink szerint azt túl is teljesítsék. Elég arra utalnom, hogy a magyar sportban talán még soha nem volt példa egyéni sportágban öt arany megszerzésére. Ezzel az eredménnyel úszó nagyhatalommá váltunk. Ez egyben hazai feladatok megvalósítására késztet bennünket. A Parlamentnek, a kormánynak elő kell segíteni az ország uszodaépítési programjának megvalósítását. — Végezetül örömmel szólnék arról, hiszen ez is barcelonai tapasztalat, hogy sportolóink sikereiben egyre hatékonyabban veszi ki részét a magyar vidék. Nyíregyháza, Békéscsaba, Veszprém és a többi város olyan versenyzőket nevel a magyar sportnak, akik már olimpiákon is sikerrel állnak helyt. Joggal állapíthatjuk meg: Barcelonában nemcsak Budapest, hanem az egész ország nevelte sportolók arattak, aratnak győzelmeket. Reményeink szerint túlszárnyalva a magyar versenyzők szöuli diadalát, megközelítve sporttörténelmünk minden idők legnagyobb helsinki csillogását. Olimpiai különtudósítónk jelenti A kajak-kenu felé fordulnak a kamerák Vasárnap délelőtt érthető módon mindenki Ónodi Henriettát vette körül az olimpiai falu előterében. Előtér alatt az a nemzetközi rész értendő, ahová külön speciális engedély nélkül bejuthat az újságíró. Henriett nagyon fáradt volt, vasárnap is fél 10-kor ébredt; éjjel volt fél kettő, kettő is, mire ágyba került. Elmondta, hogy 13 éve ezekért az érmekért dolgozik, és az utóbbi fél év teljesen ekörül forgott. Úgy fejezte ki magát, hogy nagyon összeesett volna, ha nem sikerül. Nyugodt volt, mert ellenfelével szemben csak neki volt egyedül két egymástól eltérő, kidolgozott ugrása. Arra a kérdésemre, hogy milyen érzés volt a román kislánnyal együtt állni a dobogó tetején, azt mondta, hogy,, engem nem zavar”. Rákérdeztem további érem-tippjeire; 12 fölött jósol aranyat. A nap egyébként vegyes izgalmakkal telik. Csappant reményekkel figyeljük a vívás, a vízilabda és egyre reményte- lenebbül a kézilabda további küzdelmet. Gyakorlatilag e sorok írója és Fogarasy Tamás — a másik operatőr — a legjobb kifejezője vagy mércéje a magyar sikerhelyzetnek. Hiszen mindig oda készülünk rohanni, ahol magyar esély van kialakulóban. Tehát a víváson, holnaptól az egyik kamera pedig a kajak-kenu pályán ügyel az esetleges magyar esélyekre. Ma már alábbhagytak a jóslatok, a tippelések, de azért a kollégákkal konzultálva a 12 arany körül számolunk reálisan. Állandó beszédtéma a cselgáncs sport feltámadása. Ez itt a legnagyobb meglepetés! Edelényi Gábor Kézilabda Atlétika A világbajnok ellen sem ment Az olimpiai férfi kézilabda torna vasárnap a negyedik fordulójához érkezett. A világbajnoki hatodik helyezett magyar válogatott Granollersben a vb-aranyérmes Svédország ellen folytatta sorozatát. Sajnos, teljes mértékben igazolódott a papírforma, az északiak végig vezetve gyűjtötték be az újabb két pontot, s — az utolsó forduló eredményétől függetlenül — már biztosították helyüket a legjobb négy között. Svédország-Magyarország 25-21 (14-10) Gécsel< Tibor ötödik Forgács és Molnár a középdöntőben Góldobók: Hajas 6, Hédin 4, Andersson, Wislander, S. Olsson, Carlen 3-3, Thomson 2, Lindgren 1, illetve Éles 5, Sibalin, Borsos 4-4, Csok- nyai, Horváth 2-2, Zubjuk, Iváncsik, Mezei, Füzesi 1-1. A sérülésektől megtizedelt magyarok kicsit álmosan kezdtek, de aztán gyorsan magukra találtak, s 3-2-re felzárkóztak. Az öröm nem tarthatott sokáig, mert a skandinávok újabb tanúbizonyságát adták nagyobb tudásuknak, jobb felkészültségüknek, 7- 3-ra, majd 10-6-ra elhúztak. A második játékrész elején még tovább nőtt a két csapat közti különbség, 17-11-re, majd 21-15-re is vezettek a svédek, de Joósz Attila szövetségi kapitány tanítványai nem adták fel, az ellenfél után eredtek. Zsinórban magyar gólok következtek, ám 21 —18-nál kimaradt egy ziccer, s ez ismét megbosszulta magát, így 21- 19 helyett 22-18-ra módosult az állás. A hajrában két gólra csökkent a világbajnok előnye (22-20), de utána újból megrázta magát az északi válogatott, s pillanatok alatt 25-20-ra módosította az eredményt. A mérkőzés magyar találattal zárult, így alakult ki a 25- 21-es végeredmény. Az olimpia fő helyszínére, a Montjuic hegyre felvívő lépcsők és mozgólépcsők az ötkarikás játékok kezdete óta nem állnak kihasználatlanul, hiszen sokan tartottak az úszó-, vagy éppen a tornaversenyekre. Ám amióta megkezdődött az atlétikai verseny, ha lehet, még tömöttebbek a felfelé igyekvő emberoszlopok. Az olimpiai stadion bejáratai előtt pedig sokan várnak bebocsájtásra, mások viszont belépőjegyhez szeretnének jutni. Aki bejut, az színek kav- alkádját látja: a stadion lelátói már kora délután tarkállanak a sokszínű ruháktól. Vannak, akik a jó időt kihasználva félmeztelenül napfürdőznek. Estére, amikor csúcsosodnak az események, teljesen megtelik a nézőtér. A „sportok királynője” vonzza a nézőket. Unatkozni közülük senki sem unatkozik, hiszen a „harctéren” mindig történik valami. S ha éppen valaki nem tudná követni az eseményeket, segít a két hatalmas villanyújság; az egyikre kivetítik a főszereplőket, a másikon pedig az éppen zajló szám állása olvasható. Vasárnap délután öt óra tájban a kalapácsvetők „oroszlánüvöltéseitől” volt hangos a katlan. A nézők pedig hangos morajjal, tapssal jutalmaztak minden egyes produkciót. Egy-egy erősebben „landoló” kalapács kárt tett a zöld gyepben, csakúgy repültek szanaszét a földdarabkák. A magyar színek képviselője, a tokiói világbajnokság negyedik helyezettje, Gé- csek Tibor első dobására 77,78 méterre hajította a kalapácsot. Később, a harmadik kísérletnél kilépett, majd az ötödik sorozatában olyat „művelt”, ami rá nem jellemző: a dobókört övező kerítésbe vágta a kalapácsot. A végén kiderült, hogy az elsőre elért eredmény lett a legjobbja, ezzel az ötödik helyen zárta a versenyt. Gécsek a viadal előtt úgy nyilatkozott, hogy mindenképpen szeretne érmet nyerni az olimpián, jó formában érzi magát, s teljesen felgyógyult lábsérüléséből. A világbajnokságon egyébként, amikor negyedik lett, 78,98 métert dobott. Az érmeken egyébként az Egyesített Csapat versenyzői osztoztak meg egymással igazságosan. Az olimpiai bajnoki címet Andrej Abduvalijev hódította el, maga mögé utasítva a második helyezett Igor Asztapkovicsot és a harmadik helyen végzett Igor Nyikulint. További hírek a magyar atlétákról. Urbanik Sándor a 20 kilométeres gyaloglásban a 8., gerelyhajításban Zsigmond Kinga a 10., maratoni futásban pedig Szabó Karolina a 12. helyet szerezte meg. A 400 méteres síkfutás ötödik selejtező futamában Forgács Judit az ötödik lett, s ezzel továbbjutott a középdöntőbe, akárcsak Molnár Tamás, aki szintén 400 méteren a hatodik selejtező futamban a harmadik helyen érkezett a célba. A középdöntőben aztán Forgács — Molnárhoz hasonlóan — futamában a nyolcadik lett. Forgács Judit végül 30., Molnár Tamás pedig a 29. lett. Drákói szigor a Szamadov-ügyben Érmétől megfosztották, örökre eltiltották Steig és Eisenkrammer a mezőny második részében. Vasárnap rendezték meg az egyéni országúti kerékpárosversenyt — két magyar résztvevővel. A szekszárdi Steig Csaba az 58., míg Eisenkrammer Károly a 79. helyen érkezett be a célba. 999 Már edzenek kajak-kenusaink. A magyar kajak-kenu válogatott vasárnap reggel már edzést tartott. A Castell- defelsben lévő pályáig a menetidő háromnegyed óra. Vasárnap még a hivatalos járattal utaztak, de hétfőtől megkapják azt a két mikrobuszt, amely az úszókat szállította. A kajaknégyes tagjai hétfő estétől a versenypálya közelében lévő Colibri szállóban kapnak elhelyezést; a többiek versenyfutamaik, illetve döntőik előtt alszanak majd kint. Drákói szigorral büntette a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) Ibrahim Szamado- vot, az Egyesített Csapat 82,5 kilós súlycsoportban indult súlyemelőjét botrányos viselkedéséért: az olimpiák történetében először fordult elő, hogy egy sportolót megfosztottak érmétől, örökre eltiltották és azonnali hatállyal kizárták a játékokból. A 24 esztendős, csecsen nemzetiségű olimpikon, aki a péntek esti díjkiosztó ünnepségen a súlycsoportja versenyén nyert bronzérmet megvetően földhöz vágta, és a dobogóról demonstratív módon távozott, hétfőn utazik vissza hazájába. A NOB Végrehajtó Bizottsága azzal indokolta vasárnap hozott döntését, hogy Szamadov magatartásával megsértette az olimpia szellemét és tisztaságát. A testület szerint a súlyemelő viselkedése „teljesen elfogadhatatlan, vétség a sportetika minden formája ellen”. Szamadov bronzérmét nem adták át a verseny negyedik helyezettjének, minthogy az intézkedés nem magára a versenyre, hanem az azt követő díjkiosztásra vonatkozik. Szamadov, akitől még péntek este megvonták az akkre- ditációt, és aki eltűnt az újságírók szeme elől, közben levélben kért bocsánatot viselkedéséért a NOB-tól és a Nemzetközi Súlyemelő Szövetségtől. Azt írta, hogy megbánta tettét, és kéri a döntés visszavonását, amelyet nem tart méltányosnak. A harmadik hely fölött érzett elkeseredésében elvesztette józan ítélőképességét. Nyikolaj Ruszak, az Egyesített Csapat vezetője támogatta Szamadov igyekezetét a vétség helyrehozatalára, és azt mondta, hogy szerinte a NOB és a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség elsietett döntést hozott. Hasonló botrányra az olimpiák történetében eddig egyszer került sor, amikor 1972-ben a pakisztáni gyeplabda válogatott az NSZK-val szemben veszített, és a csapat tagjai mérgükben a díjkiosztásnál ujjúkon forgatták a szalagra fűzött ezüstérmet. A válogatott játékosainak egy részét akkor is örökre eltiltották a versenyzéstől. EZT A LAPOT A /V ^0 nem osztják — hanem VESZIK! Naponta 60 ezren fizetnek érte! Ók tudják miért! SOMOGYI HÍRLAP
