Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-03 / 182. szám
1992. augusztus 3., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 5 Országos akció a szabálysértők ellen Tizenkét és fél ezer hamis hangkazetta Somogy bizonyult a legfertőzöttebbnek Hiányos a szerzői jogvédelem 19,5 millió forint értékű hamis video- és hangkazettát foglalt le a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség országos ellenőrző akciója során. Az ellenőrzött, legálisan működő üzlethelyiségek negyven százalékánál állapítottak meg szabálysértést. A piacokon ennél sokkal nagyobb arányban, az eladók hatvannyolc százalékánál találtak kalózkazettákat. Skótok a Zselicben „Megfiatalodott” az Öreghegy — Fát vágnak, tapasztanak Amerikai felmérés szerint Magyarország nemzetközi összehasonlításban messze kimagaslik az előállított hamis video- és hangkazetták számát tekintve. Míg európai átlagban 20-30 százalék a forgalmazott kazetták között a kalózkiadás, addig nálunk 50 százalék fölötti. A július 23-án és 25-én az Országos Rendőr-főkapitányság bevonásával folytatott ellenőrzések során 13 és fél ezer hamisított videókazettát, valamint 12 és fél ezer hangkazettát gyűjtöttek be. Természetesen rengeteg maradt még a piacon,' így a vizsgálatokat a jövőben is folytatni fogják. A lefoglalt kazettákat pedig nyilvánosan fogják megsemmisíteni. A vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a hamis kazetták forgalmazása az ország legkisebb településeit is elérte. A hangkazetták tekintetében például Somogy megye bizonyult a legfertőzöttebbnek, messze megelőzve Budapestet is. Hamis videókazetták pedig Budapest után Fejér, Borsod-Abaúj-Zemplén és Bács-Kiskun megyében fordultak elő a legnagyobb arányban. A hamis kazetták nem feltétlenül rossz minőségűek, s mivel olcsóbbak, mint az eredetiek, a fogyasztók tulajdonképpen ellenérdekeltek az illegális kereskedelem felszámolásában. A jelenség terjedésének elsősorban a hamisítók felderítése szabhatna határt — mondta az ORFK tájékoztatón- jelen lévő képviselője. Ennek azonban hazánkban bizonyos jogszabályi akadályai is vannak. Számos országban például a szerzői jogvédelem büntetőjogi kategória, nálunk viszont nem. A hamis kazetták forgalmazása csak szabály- sértésnek minősül, és a legmagasabb kiszabható bírság mindössze tízezer forint. Hat edinburghi egyetemista érkezett a minap Vis- nyeszéplakra. A Biofarm- Zselic Alapítvány vendégei a HELP Scotland (hosszútávú humanitárius oktatási program) ajánlására töltenek öt hetet Somogybán. A látogató nehezen találja meg Visnyeszéplakot — az Öreghegyet. Tábla sem jelzi, melyik földúton induljon el az idegen Jávor Andrásék portája felé. Az ő felújított parasztházuk ugyanis az alapítvány központja. Az építész férj pedig a kuratórium elnöke. — A három skót fiú és lány mehetett volna Pakisztánba, Indiába és Dél-Afrikába is — meséli —, hiszen a HELP oda is ajánlja a fiatalokat. Ők mégis a Zselic mellett döntöttek. Örülünk nekik, és szívesen látjuk őket vendégül. Persze az itt töltött hetek nem pihenéssel telnek; az egyetemisták segíteni jöttek. Minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Ezért bizalmatlanok is velük néhányan. Az itt élőknek szokatlan a segítő szándék... A tömésház falát tapasztja Richard Wald, aki történésznek készül. Verejték gyöngyözik a homlokán. Csuklójával hirtelen letörli, s nagy lendülettel dolgozik tovább. Szinte kérlelni kell, pihenjen egy kicsit. — Kjcsit fáradt vagyok — mondja —, hiszen reggel nyolctól egyig, majd háromtól hatig dolgozunk. A pihenő azonban elegendő a regenerálódásra. Fát vágunk, rendezzük a környéket; zöldséget gyomlálunk, gyümölcsöt szedünk. Segítünk mindenben, amiben kell. Ezért jöttünk. Richardot érdekli Közép- Európa és a Balkán, ezért indult kíváncsian Magyarországra. Hogy hűbb képet kapjon, a helyszínen kell lennie — véli. A Zselicet, az érintetlen vidéket társaival együtt csodálatosnak találja. Most jó ez a kissé „nomád” létforma, ám az életét nem tudná itt leélni. A skót fiatalok a Pethes-féle házban hajtják álomra fejüket. Mindig ott étkeznek, ahol éppen dolgoznak. Jelenleg három családnál találtak munkát. Mennének több helyre is, szeretnék megismerni a tanyavilág lakóit. Mert a Zselic e része igazi tanyás vidék. Mesz- sze vannak egymástól a házak. Jó néhány gondozatlan porta is éktelenkedik itt. Sok az idős ember, de az elmúlt években több fiatal család költözött ide. A tiszta levegő, a a csönd csalogatta őket. Azt szeretnék, ha organikus egység alakulna ki itt. Ez imponál a skótoknak, ezért támogatták nemcsak munkával, hanem anyagilag is az alapítványt. Jávorék arról is gondoskodtak, hogy az erdőrengetegen kívül mást is lássanak az egyetemisták. Gyógynövénytúrát szerveztek, amelyen dr. Rácz Gábor marosvásárhelyi professzor ismertette meg velük a zselici gyógynövényflórát. Voltak már Kaposváron; megfordultak Kaposmérőben Richard Wald (Fotó: Gyertyás László) Kassai Lajos íjásznál, és Pécsre is ellátogatnak. Gyűjtötték az élményeket, s lehet, hogy az együttnótázás marad a legkedvesebb. A kocsmában gyúltak dalra a skótok, és néhány szép magyar népdalt is hallottak a helybéliektől. Erik Gold a csoport koordinátora. Politikát tanul az egyetemen. S tervezik: itt-tartózko- dásuk ideje alatt a gondozatlan temetőt is kitisztítják. Ámultak, mikor meglátták a bokrokkal benőtt sírokat. Nem értették, hogy lehet így elhanyagolni egy temetőt... Az ott élők sokat meséltek nekik a körzetesítési programról, a falu elsorvasztásáról. És skótoknak, magyaroknak egyaránt öröm, hogy fokozatosan ismét visszatér az élet az ódon házfalak közé. Lőrincz Sándor Magyar lakodalmas a Dóm tér színpadán A Magyar lakodalmas című folklórprodukcióval lépett színre a hét végén a szegedi szabadtéri játékokon az Állami Népi Együttes. A Dóm téri színpadon az egyes tájegységek táncait és népszokásait felvonultató összeállítás volt az évad második bemutatója. Kórusok koncertje Huszonöt kórus koncertjével ért véget Veszprémben a III. nemzetközi ének-találkozó. A várbeli éneklés nagy sikert aratott. A júliusban kezdődött rendezvénysorozaton a hazaiak mellett több neves külföldi énekkarok szerepelt, s angol, német, izraeli kórusok műhelymunkáját is megismerték. Szarmata kincsek Több száz ritka leletet mentettek meg a Damjanich múzeum munkatársai a Szolnokon épülő új Tisza-híd csatlakozó útszakaszának előkészítésekor: rézkori és két szarmata,telep kincseit tárták fel, s 18 Árpád-kori sírt is találtak. A Balett de Santiago Budapestre érkezett A chilei Balett de Santiago holnaptól három egymást követő estén mutatja be műsorát a Magyar Állami Operaházban. A budapesti Opera-nyár '92 rendezvénysorozatán fellépő társulat először szerepel hazánkban. Előadásuk európai turnéjuknak része — sevillai szereplésük után. A Tizenhatod, az Ébresztő altatódal, az Ütősök ideje, A jég tüzei című koreográfiákat adják elő. tf Agria filmszemle Filmszemlét tartanak ismét — egyéves szünet után — Egerben. A hét végén nyitott egyhetes rendezvényen a 17 éven át nemzetközi elismerést arató filmművészeti nyári egyetem hagyományait folytatva, az elmúlt két év legjelentősebb alkotásait mutatják be: 20-22 játék- és rövidfilmet. A koncertmester halála ellenére Jubileumi hangversenykörút Tragikus hegymászóbaleset áldozata lett Gerhard Hetzel, a Bécsi Filharmonikusok zenekarának koncertmestere. Az 52 éves hegedűművész a Salzburg környéki St. Gilgen közelében túrázott, amikor megcsúszott és szakadékba zuhant... A 150 éves Bécsi Filharmonikusok zenekara épp a múlt héten értékelte idei munkáját, és körvonalazta a terveket. Ezek között szerepel egy utólag beiktatott bérleti hangverseny is, Carlos Kleiberrel. Szeptemberben egyébként folytatja jubileumi hangversenykörútját a zenekar; fellép többek közt Majna-Frank- furtban, Bonnban, Münchenben, Kölnben és Baden-Badenban. Ez utóbbi fürdővárosban december 4-én veszi át a zenekar a Wilhelm-Furtwángler-díjat a nagy német karmester özvegyétől. Miért hisznek az ufókban? (1.) Látomás? Valóság? Nem ufo-különítmény. Bár e tányéralakú felhőket Santos felett (Brazília) sokan annak nézték pék sebességét, rájött, hogy a Székesfehérvár után elszaporodtak a gabonakörök a Dunántúlon. Tucatjával jelentkeznek emberek a lapok szerkesztőségeiben azzal, hogy színes viliódzó fényeket, különös tárgyakat láttak átsuhanni az éjszakai égen. Az ufók léte vagy nemléte mindenkit foglalkoztat. Aki hisz benne, hogy léteznek ufók, „azonosítatlan repülő tárgyak” (Unidentified Flyng Object), minden bizonynyal vitába száll azzal, aki szerint az egész csak blöff. Nem kívánunk, nem is tudunk igazságot tenni hívők és nem hívők között. Magyarországon nincsenek hiteles statisztikák az ufójelenségben hívő, illetve azt tagadó vélemények arányáról. Az Egyesült Államokban egy, 1987-ben végzett Gallup-fel- mérés szerint azon amerikaiak 49 százaléka, akik láttak ufókat vagy hallottak ilyenekről, hisz az ufók létezésében. Képzelet szüleményeinek tartja az ufókat az amerikaiak 30 százaléka, s 21 százalék vallja be, hogy nem tudja eldönteni, mit gondoljon erről a jelenségről. Egy korábbi felmérés eredménye szerint tizenegy felnőtt amerikai közül egy, azaz mintegy 13 millió ember látott már ufót... Ne feledjük: ellentétben a hazai szokással, a nemzetközi gyakorlatban — és a szakirodalomban — az ufókat nem tekintik földön kívüli lényeknek, idegen civilizációk küldötteinek, csak annak, amik: láttam valami különöset az égen, és nem tudom, mi az. Tévhitnek minősíthető, hogy az ufóhívők zömmel a sérült személyiségű emberek közül kerülnek ki, vagy eleve hisznek a természétfeletti jelenségben, okkultisták, esetleg ellenségei a modern tudományos tanoknak. A kutatások mindezt cáfolják. Az ufóhívők statisztikailag semmiben nem különböznek a nem hívőktől. Nem érdekli őket jobban az okkultizmus sem és nem hajlamosabbak a pesszimizmusra sem — az átlagnál. Egyetlen dologban különböznek: elfogadják a földön kívüli élet lehetőségét. Az ufókutatásoknak mindenesetre nagyon hosszú története van, és ez sem alkalmas annak a vitának az eldöntésére, hogy vajon az ufók csak a képzelet szülöttei-e, netán valóban ismeretlen égi tárgyak, esetleg földön kívüli látogatók járművei. Köztudott, hogy a távol-keleti kínai mesékben is szerepel a „repülő szekerek földje”, s a szanszkrit szövegekben is olvasható „az istenek harca, amit vimanasnak nevezett „repülő szerkezetekkel vívtak”. Éliás próféta „tűzszekér- rel” szállt az égbe, s némelyik ószövetségi szövegmagyarázat szerint annak is volt köze az ufóhoz, hogy Mózes előtt megnyílt a Vörös-tenger. A történelmi krónika sok furcsa példát jegyez, de az újkori ufókorszak kezdetét a XX. század közepére teszik a tudományos (vagy tudományoskodó) kutatók. 1947. június 24-én Kenneth Arnold idahói üzletember kis magángépén Washington állam csipkés hegycsúcsai fölött repült. Verőfényes délután volt. Egyszercsak kék-fehér vaku villant a pilótafülke előtt. „Robbanás" — ez volt az első gondolata. Csakhogy amikor balra pillantott, látta, hogy egyetlen mesterséges útitársa az égbolton, egy DC-4 típusú repülőgép továbbra is békésen szeli az eget északi irányba. Már majdnem megnyugodott, amikor egy újabb kék-fehér vaku villant, közvetlenül az egymotoros kis gép előtt. Nyomában a hegyek csúcsa felett irtózatos sebességgel húzott el egy egész kö- teléknyi repülő test, amelyekről Arnold azt gondolta, hogy a légierő új típusú gépei lehetnek. A gépek már el is tűntek, amikor Arnold, aki közben azzal szórakozott, hogy megpróbálja kiszámítani az új géMount Rainier es a Mount Adams közötti távolságot háromszor olyan gyorsan tették meg, mint a légierő leggyorsabb gépei. Az idahói üzletember ekkor már négyezer repülési órát tudhatott maga mögött, tapasztalt pilótának számított. Amikor földet érve beszámolt barátainak, majd a sajtónak a látottakról, csak nagynehezen volt képes elmagyarázni, mit is látott tulajdonképpen repülni. Előbb hullámzó vizet hasító naszádokhoz hasonlította a repülő tárgyakat, aztán szélben hányódó kínai papír- sárkányokhoz. Végül így fejezte ki magát: „Úgy repültek, mint amikor egy csészealjat siklatnak a vízen”. Hogy mit látott Kenneth Arnold, és mit nem, sem akkor, sem később nem lehetett ellen őrizni. Mindenesetre a szak- irodalom ettől a júniusi naptól számítja a modern ufók, a repülő csészealjak korszakát. (Folytatjuk) Jókai Géza
