Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-17 / 194. szám
14 SOMOGYI HÍRLAP — VELEMENYEK 1992. augusztus 17., hétfő A köz szolgálata Kedvezőbb lett a munkavégzés Postástürelem Július 22-én a Szent Imre utcában székelő Cégbíróságon volt dolgom, szerencsétlen „lakásszövetkezeti elnök” minőségemben. Vittem a sok aktát, az előírt jó sok példányban. Átvétel előtt leellenőrizték azokat. Egyik sorban azonban a lakásszövetkezetünk tevékenysége csak számmal volt feltüntetve. Közölték, hogy a szöveg hiányzik. 3 szóról volt csak szó, s voltam bátor megkérdezni, hogy a gépíróasztalukon pihenő írógéppel (melyben egy papírlap sem volt befűzve) begépelhetném-e saját magam, mert a kézírásos javítást nem engedélyezték. A két csinos hivatalnok hölgy közül az idősebb nyomtatékosan közölte velem, hogy bizony „az a gép nem erre van fenntartva". Mivel Siófokról utaztam fel a 32 fokos melegben kedves lakótársaim érdekeit képviselve — akik közül egyesek még a múlt nyári vízdíjukat sem voltak képesek befizetni —, voltam bátor megkérdezni, hogy akkor most ezt a nagy hiányosságot, hol gépeltessem le. Mondták, hogy több ilyen lehetőség is van a városban. — Mi Siófokiak, nem „így” szoktuk eligazítani még az úton-útfélen érdeklődő külföldi vendégeket sem. Saját nyelvükön, udvariasan, sőt szeretettel. — Azért kaptam még egy 4000 forint befizetési kötelezettségről szóló csekket is mellesleg és kikullogtam a csodaszép 6 emeletes palotából. Hirtelen azt sem tudtam, hol vagyok. Kiskirályok között vagy az újonnan épülő demokráciánkban? — Ilyet inkább nem kérünk! Elindultam a posta felé vezető úton. Egyszercsak meglátom, hogy „Vörös Keresztes Iroda”. Beszédelegtem hozzájuk „elsősegélynyújtásra”. Uram fia! Ott együttérző emberek fogadtak. Kölcsönözték 2 percre az írógépet, sőt bátorítottak, ha ismét probléma lenne, visszajöhetek ismét. Nem győztem megköszönni a kedvességüket. Ezúton újra megismétlem! A kérdésem csak az lenne, hogy mondja meg valaki, mi különbség van a két iroda ügyintézője között? — Azt gondolom, hogy a havi fizetésük kü- lönbözetéből biztos megélnék. De úgy másképpen? Állami vezetőink beszédeiből az csendül ki, hogy a közhivatalnokok a nép szolgái. De jó lenne, ha ezt érezni is lehetne... A sztorit még folytathatnám, de nem az illetékesek megsértése a célom, csak lassan kiigazodni sem tudok már a hivatalok bürokratikus labirintusában. Ráadásul egyre drágábban! Pedig béreink alig emelkednek. SEGÍTSÉG! Mi érző emberek is vagyunk, nemcsak kiszolgáltatott ügyfelek! Ha egy boltban kifogásom van az áru vagy a kiszolgálás ellen, elkérhetem a vásárlók könyvét. Ha viszont egy közhivataltól kapok „ilyen” kiszolgálást, hogyan közölhetem észrevételem az illetékesekkel? — Csak a sajtó útján?... Elméláztam a Szt. imre-temp- lom tájékán, s ha van időm, bemegyek egy fohászra, hogy „az ilyesmiktől ments meg, Uram, minket!” Egy vidéki ügyfél Somogy fővárosában: Wirth Gyuláné Gyakran járok a balaton- fenyvesi postára. A négy ablak mögött dolgozók — amióta beállt a szokatlan meleg — 28-30 fokban naponta több mint ezer ügyfél ügyeit intézik figyelmesen, türelmesen, pontosan tíz órán keresztül. A külföldiek megjelenése óta az egyetlen pénzfi- zető-ablaknál 25-en, 30-an álltak folyamatosan sorban. Örömmel tapasztaltam: a gyorsabb munkavégzés érdekében megszervezték, hogy a hazai ki- és befizetőkkel külön ablaknál foglalkoznak. A munkavégzés észrevehetően kedvezőbb lett mind a hazaiak, mind a külföldiek részére. Jólesik hallanom, amíg a sorban állok, amint az ügyfél mondja: danke, köszönöm. De felháborító, amikor egyik-másik nyaralóvendég türelmetlenségét a becsülettel dolgozó postásokon tölti ki, néha nyomdafestéket alig tűrő megjegyzésekkel. Az igazságtalanul megsértett dolgozó vissza nem szólhat. Könnyekkel a szemében folytatja felelősségteljes munkáját. Én ezért a fegyelmezett, figyelmes munkáért szeretnék a megelégedett többség nevében köszönetét mondani mindnyájuknak, és talán némi elégtételt nyújtani nekik. Horváth J. Károly Balatonfenyves, Balaton-part 4. mmß. „Csendélet” egy kaposvári utcán... (Fotó: Csobod Péter) Még egyszer a szociális támogatásról A Somogyi Hírlap július 22-i számában Szabó Jó- zsefné, a Kaposvári Városi Polgármesteri Hivatal munkatársa nyilatkozott a szociális támogatásról. Rózsavölgyi Istvánnak, a megyei munkaügyi központ igazgatójának véleménye szerint a nyilatkozatban több félreérthető információ hangzott el, ezért kérte, hogy a szociális támogatásra való jogosultságról tájékoztassuk olvasóinkat. Leveléhez az itt következő összeállítást mellékelte. Mind több munkanélkülit érdekel, hogy ki kaphat szociális támogatást. 1. Szociális támogatás illeti meg azt a munkanélküli ellátásban nem részesülő munkanélkülit, aki a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló módosított 1991. évi IV. törvény alapján munkanélküli-járadékban részesült, és a munkanélküli járadék folyósítása időtartamának kimerítését követően a törvény alapján munkanélküli ellátásra már nem jogosult. Ha a munkanélküli járadék folyósítása időtartamának kimerítését követően újabb munkaviszonyt létesített, és annak megszűnése után munkanélküli ellátásra még nem szerzett jogosultságot, feltéve, hogy mindkét esetben jövedelmi viszonyai alapján a munkanélküli és a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozóinak egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a mindenkori özvegyi nyugdíj minimumát. 2. Nem állapítható meg támogatás annak a részére, aki: — öregségi, rokkantsági, baleseti-rokkantsági nyugdíjra vagy előnyugdíjra jogosultságot szerzett. — terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetve gyermek- gondozási segélyben részesül, — olyan képzésben vesz részt, amelynek során támogatásban részesül, — az illetékes munkaügyi központtal az együttműködést nem vállalja, — előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, javító-nevelő munka, elzárás büntetését tölti, — sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot, polgári szolgálatot teljesít. 3. Meg kell szüntetni a támogatást, ha a 2. pontban felsoroltak közül bármelyik pont az érdekeltekre vonatkozik. — a munkaügyi központtal történő egüttműködésnek neki felróható okból nem tesz eleget. — oktatási intézmény nappali tagozatán kezdi meg tanulmányait. Két-három nap sáros víz a csapból „Illatos” esték Mi a kollégák véleménye Önről? Évek óta problémája a Béla király utcában és környékén lakóknak a húskombinát irányából áradó bűz. Különösen a nyári hónapokban elviselhetetlen: általában a késő esti, éjszakai órákban lepi el a nyitott ablaknál alvókat. A húskombinát vezetői emberségesen reagáltak a korábbi években panaszainkra, és ígérték a technológiai fegyelem szigorítását. Lehetséges, hogy nem ez az üzem a ludas? Nekünk, sajnos, nincs módunk a bűz eredetének felderítésére. Dr. Tarján Lász- lónéhoz is fordultunk már panasszal, de szerinte a szagok nem tartoznak a környezetvédelemhez. Ugyancsak megkeseríti életünket a nyers gaz- és szemétégetés. Tavasztól késő őszig szinte naponta borít el bennünket a fojtó füst. Természetesen a zug- égetők is este és késő éjszaka „dolgoznak”, amikor végre jó levegőt szeretnénk a pihenéshez. A világ minden művelt országában törvénytelen vagy önkormányzati rendeletben határozzák meg azokat a tavaszi és őszi napokat, amikor a kerti lombhulladékot el lehet égetni, de gumit és műanyagot sehol sem engedélyeznek, csak nálunk nézik el a lelkiismeretlen kerttulajdonosoknak. Szeretném felhívni a figyelmet az utcánk alatt húzódó és a cukorgyár áldásos kezelésében lévő „vadonra”. Az évtizedes gaz-, szúnyog-, béka- és róka-„paradicsom” egyben mindenfajta hulladék-lerakóhely is olyannyira, hogy például a múlt hónap 27.-én reggel fél nyolckor a CJM 997 forgalmi rendszámú IFA szippantókocsi vezetője a szennyvizet sem átallotta a kertünk alá üríteni a környezet- és egészség- védelem nagyobb dicsőségére. Napi problémánk a vízmű tehetetlensége is. Hetente két-három nap folyik sáros víz a csapokból, tönk- retéve a mosott fehérneműt, lehetetlenné téve az ebédfőzést. Sok köbméter drága vizet vagyunk kénytelenek elfolyatni, mert a vízmű szakemberei képtelenek a hibát megszüntetni. Azt reméljük, hogy a sajtó nyilvánossága segít az áldatlan állapotokat megszüntetni. Jobban Jánosné Kaposvár, Béla király u. 55. TESZT A rossz munkahelyi légkör hasonló a török átokhoz, hiszen az elégedetlenség, mérgelődés, stressz és csalódás megmételyezi a közösség életét, és rossz irányba befolyásolja a feladatok elvégzését. Wolfgang E. Lehmann pszichológus tesztsora megmondja, ön milyen kolléga, és egyúttal segít, hogy ügyesebben bánjon munkatársaival. Ehhez az szükséges, hogy a kérdésekre adott válaszok a, b, c betűjeleit ösz- szeszámolja, majd a legtöbbször megtalálható jelzéshez tartozó megállapítást elolvassa. 1. „Ez tényleg rettenetes nap volt" — állapítja meg egy este. Miben látja ennek az okát? A) Általános felfordulás uralkodott, és állandóan zavartak munka közben. B) Senkit nem érdekeltek, milyen kérdéseim vannak vagy, hogy mit javasolok. C) Egy kollégám gonosz megjegyzéseivel tönkretette a hangulatot. 2. Melyik leírás illik a leginkább önre? A) Megbízható, pontos, korrekt. B) Spontán, ötletgazdag, jó alkalmazkodóképességű. C) Szívélyes, nyílt és becsületes. 3. Mi a stressz elleni legjobb orvosság? A) A jobb munkaszervezés. B) A stressz kiváló alkalom arra, hogy bizonyítsam, mire vagyok képes. C) Segítséget kérek a kollégáimtól. 4. Mit tegyünk intrikák ellen? A) Semmit. B) A résztvevőket kérdőre kell vonni. C) Négyszemközt kell a dologról beszélni. 5. Mi dühíti önt különösen a kollégái viselkedésében? a) Ha valakinek halvány fogalma sincs a dolgokról és mégis fontoskodik. B) Ha valaki olyan, mint a lassított film, és ezáltal visszafogja a tempót. C) Ha valaki udvariatlan és tapintatlan. 6. És most ön jön: árulja el, őszintén, melyek a saját gyengeségei! A) Néha túlságosan körülményes vagyok. B) A türelem nem az erősségem. C) Könnyen ki lehet használni. C) A személyemet ért kritikát nem tűröm. A) Nem szívesen beszélek az érzelmeimről. A) Mindent tökéletesen akarok megoldani. B) Néha elhamarkodottan ítélek. C) Azok a kollégák, akik ki akarják önteni a szívüket, általában hozzám fordulnak. A) Pontosabban dolgozom, mint a többiek, és ezért néha több időre van szükségem. A) Nem mindenki viseli el a sajátos humoromat. B) Gyakran nem vagyok túlságosan diplomatikus. B) Gyakran túlzottan optimista vagyok. B) Ha valaki megsértődik, gyakran fel nem foghatom, mi bántja? C) Ha valakiben, mint emberben csalódom, azonnal visszavonulót fújok. C) Időnként túl hiszékeny vagyok. Az „A" típus: a tárgyilagos Szigorúan elválasztja a megánéletet és a munkahelyet. Ennek köszönhetően néha megközelíthetetlennek és elutasítónak látszik. Elsősorban állhatatossága és állandó, elfogultságtól mentes, kollégákkal szemben mutatott viselkedése arat elismerést. Jó tanács: nyugodtan mutassa ki az érzelmeit, ha valamivel nincs megelégedve, végtére ön ugyanolyan ember, mint bárki más! Kezdetnek az is elég, ha több időt szentel a kollégáinak és meghallgatja személyes panaszaikat. A „B” típus: az öntudatos A köntörfalazás nem az ön stílusa. Kimondja, mit gondol, noha közvetlenségével nem ritkán megsérti a többieket. Ez önt kevésbé foglalkoztatja, mert egyáltalán nem haragtartó. Amit önben munkatársai a leginkább értékelnek, az az optimizmus és a vállalkozókedv. Mit csinálhatna jobban? Legyen kicsit visszafogottabb, és ne saját érdekeit állítsa a középpontba, mert nem mindenki kívánja önnek, hogy a tervei sikerüljenek. Legfőbb ideje, hogy kompromisszumokat kössön! Ne feledje: a hosszú távú sikerekhez szüksége van kollégákra! A „C” típus: a szeretetteljes Biztos megérzésére munkahelyén is nyugodtan hagyatkozhat. Azonnal meg tudja ítélni, ki becsületes és ki nem. Azoknak a kollégáknak, akik bizalmával egyszer visszaéltek, a jövőben önnél nincs többé esélyük. Ön azért népszerű kollégái körében, mert mindig kész arra, hogy társai aktuális gondjainak megoldásában tevékeny részt vállaljon. Mit tehetne még jobban? Ne hagyja, hogy mindenki „lelki szemetesládája” legyen. Gondoljon saját előmenetelére is! Használjon ki minden lehetőséget arra, hogy szakmailag továbbképezze magát, és kérje ki ehhez időnként társai szakmai tanácsát! Ferenczy-Europress
