Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-17 / 194. szám
10 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASAG 1992. augusztus 17., hétfő Az elnök a homlokát rancolja / Az ASZ ásza egy parlamenti bizottság volna (Folytatás az 1. oldalról) — Megítélése szerint változott valamiben az ÁSZ társadalmi szerepe az elmúlt időszakban? — A legnagyobb változás az, hogy ma már nyugodt körülmények között dolgozhatunk — mondta dr. Há- gelmayer István. Jelentéseink szakszerűségét elismerik még azok is, akiket esetleg éppen elmarasztalunk. De nem volt ilyen kedvező a helyzet az első évben! Az Állami Számvevő- széket ugyanis még a korábbi parlament hozta létre 1989. október 30-án, s három vezetőjét is az a képviselőtestület választotta meg. Ez a tény okozott némi problémát, nem akarom részletezni, de kétségtelen tény, hogy voltak bizonyos konfliktusok... Mára viszont az új parlament is elfogadta, hogy a számvevőszéknél komoly szakértelemmel rendelkező emberek dolgoznak, akik nap mint nap igazolják, hogy nagyon fontos munkát végeznek! Mára a demokrácia egyik alapintézménye lett az Állami Számvevőszék. Működésünk során olyan „kényes” vizsgálatokat is elvégeztünk, amilyeneket még a nálunk régebbi hagyományokkal rendelkező szervezetek sem. Gondolok itt a Miniszterelnöki Hivatal és az Országgyűlés Hivatalának pénzügyi-gazdasági tevékenységének ellenőrzésére. Az amerikai számvevőszék alelnökétől tudom, hogy bár jogosultságuk van rá, de a kongresszust még ők sem merték revízió alá venni. Főként azért nem, mert a kongresszus szavazza meg a költségvetésüket, s nem tartják célszerűnek, hogy megrontsák a viszonyukat a képviselőkkel. — Nálunk nem kerülhetnek ugyanilyen helyzetbe? — Bízom benne, hogy Magyarországon — annak ellenére, hogy a demokratizálódás kezdetén tartunk — ez nem motiválja a képviselőket a szavazógomb megnyomásakor... — Az ÁSZ régóta szorgalmazza, hogy a parlament állítson fel egy önálló számvevőszéki bizottságot. Mikor kerül sor erre, és mi lesz a feladata? — Remélhetőleg még az idén létrehozzák a bizottságot. Úgy tudom, hogy a szervezők már beszéltek is néhány képviselővel, akik elvállalnák a tagságot, ha megválasztja őket a testület. A nyugati országok tapasztalatai szerint nagyon jó együttműködés alakulhat ki a számvevőszék és a parlamenti bizottság között. Ennek az a magyarázata, hogy a bizottság elnöke rendszerint ellenzéki képviselő. Ez adja a bizottság kritikus szemléletű munkastílusát. Az ellenzék jelentős mértékben támaszkodik a számvevőszéki jelentésekre, amikor a kormány bizonyos intézkedéseit támadja. A mi bizottságunk legfontosabb dolga az lenne, hogy megvitassa a jelentéseinket, joga lenne beidézni adott esetben még egy minisztert is, hogy meghallgassa, mit szándékozik tenni a vizsgálat által feltárt anomáliák megszüntetéséért... Gyakorlatilag ez történt a Honvédelmi Minisztérium vizsgálatakor is, csak a számvevőszéki bizottság hiányában a Honvédelmi Bizottság idézte be Für Lajost és munkatársait. Az önálló bizottság felállításával ezek a meghallgatások rendszeressé válhatnak. Számítunk a bizottság támogatására költségvetési igényeink parlamenti elbírálásakor is, ugyanis korszerű számítás- technikai eszközökre volna szükségünk, hogy lépést tudjunk tartani a feladatainkkal. — A bankbotránnyal kapcsolatban fölvetették: jó volna, ha az ÁSZ megvizsgálná a pénzintézeteket is. Kaptak erre vonatkozó felkérést? — Nem kaptunk. A hatályos számvevőszéki törvény szerint csak a jegybank — mint állami pénzintézet — vizsgálatára van felhatalmazásunk. Az említett botrányban pedig magánbankok szerepeltek. Mi egyetlen kérdés körül kutakodhatunk: az Állami Vagyonügynökség hogyan adta el annak idején olyan gyorsan az állami részvényeket? De ha egyáltalán kapunk ilyen felkérést, át kell gondolnunk, melyik tervezett vizsgálat helyett foglalkozzunk a bankokkal. Hihetetlenül sok feladatunk van, újabbakat felvállalni csak valamelyik másik vizsgálat rovására tudnánk. Még e nyáron fel kell dolgoznunk az 1991-es év költségvetési és társadalombiztosítási zárszámadását, az ÁVÜ előző évi beszámolóját, véleményeznünk kell az 1992. évi pótköltségvetést, valamint az 1993. évi költségvetési törvényjavaslat megalapozottságának, realitásának vizsgálatát is el kell végeznünk. — Ebből az következik: létszámbővítésre volna szükségük? — Nem, nem ez a megoldás! Egyrészt a vizsgálati rendszerünket kellene átalakítani, másrészt hiányzik az érdemi és szisztematikus kormányzati ellenőrzés. Az önkormányzatokat például csak az ÁSZ ellenőrizheti, és ez szinte ma megoldhatatlan feladat, mert nem létezik olyan szervezet, amelyik 3200 önkormányzatot minden évben alaposan át tudna vizsgálni. S akkor még nem is szóltam arról a szerteágazó feladatról, amit az állami vagyonnal való gazdálkodás ellenőrzése és az erre vonatkozó legújabb törvények revíziója jelent a számunkra. Természetesen vannak bizonyos elképzeléseink a megoldásra, de erről még korai lenne beszélni... — Az elmúlt két és fél évben nyilván kialakult Önben egy kép a társadalom helyzetéről. Mit tart a legfontosabb problémának? Min változtatna a legsürgősebben? — Több ilyen problémát Iátok. Az egyik a privatizáció folyamatában rejlik. Mindig azt hallom, hogy Közép-Eu- rópában nálunk a leggyorsabb a privatizáció. De ugyanakkor több ellenőrzésünk azt igazolja, hogy viszonylag alacsony áron cserél gazdát az állami tulajdon, tehát az állam bevétele nem annyi, mint amennyi lehetne. A másik probléma, hogy nagyon lassú a társadalombiztosítási rendszer átalakítása. Másfél éve (!) dolgoznak rajta, de nemigen látom az előrehaladást. Ezenkívül az állami tisztségviselők még mindig nem bánnak elég ésszerűen a rájuk bízott pénzzel. Vizsgálataink során szinte minden minisztériumban több-kevesebb pazarlást tapasztaltunk. Szerintem a költségvetési deficit akár tíz százalékkal kevesebb lehetne, ha a minisztériumok komolyabban takarékoskodnának. (domi) A segélyezés új módját keresik Munkanélküli vállalkozók A mezőgazdaságban jelenleg 50-60 ezerre tehető a munkanélküliek száma, de az év végére — a megyék előzetes becslése alapján — elérheti akár a 160 ezret is. A jelenleg munkaviszonyban állók, ha megszűnik a munkaviszonyuk, a foglalkoztatási törvény alapján jogosultak lesznek a munkanélküli-járadékra. Bajba azok a munkaviszonyban nem álló vállalkozók, egyéni gazdálkodók, kistermelők, a szövetkezeti törvény alapján majdan üzletrészhez jutók, valamint a kárpótlási törvény során kis- parcellás földtulajdonosokká válók kerülnek majd, akik kiszorulnak a járadékrendszerből. Ők, ha tönkremennek, ma még semmilyen ellátásra nem számíthatnak. Tervezi-e a mezőgazdasági tárca a munkanélküli-járadékrendszer kiterjesztését a vállalkozói szférára is? — kérdeztük Keller Andrástól, a Földművelésügyi Minisztérium foglalkoztatáspolitikai főosztályának vezetőjétől. Állami támogatással vagy anélkül — Többféle megoldáson gondolkodunk. Az egyik elképzelésünk például az, hogy a vállalkozók — mint saját munkáltatók — jövedelmük után fizessék be az 5 százalék munkaadói és az 1 százalék munkavállalói járulékot, de a minimálbért alapul véve, legkevesebb 480 forintot. így ha tönkremennek, ugyanolyan munkanélkülivé válnak, mint azok, akik munkaviszonyban álltak és úgy vesztették el az állásukat. Ebben az esetben, az előbbi példánál maradva, egy évig a minimálbér (azaz 8000 forint 70 százaléka), fél évig az ötven százaléka és utána a szociális segély illetné meg az érintetteket. A járadék a befizetett összeg mértékétől függne. Ennek az elképzelésnek a megvalósítása azonban állami támogatást igényel. — A munkaügyi tárca is kidolgozott egy javaslatot. Az miben tér el az Önökétől? — Az ő elképzelésük egy biztosítási alapon működő teljesen önfinanszírozó munkanélküli-járadékrendszer, állami támogatás nélkül. E koncepció szerint létrehoznának egy önkéntes szolidaritási alapot és a befizetésekből finanszíroznák a kifizetéseket. A befizetés mértéke azonban jelentősen eltérne a mi elképzelésünktől. A teljes önfinanszírozás a mezőgazdaságban azt jelentené, hogy például a minimálbér esetén nem 480 forintot, hanem annak kétszeresét, háromszorosát fizetné a vállalkozó. Őszintén szólva, kétségeim vannak afelől, hogy az ilyen alacsony jövedelemszint mellett, amely ma a mezőgazdaságot jellemzi, akadna-e olyan gazdálkodó, kistermelő, aki egyéb fizetési kötelezettségei mellett áldozni tudna erre a célra havi 1000-1500 forintot. Nem a bér, hanem a jövedelem? — Önnek személy szerint van egy olyan elképzelése is, amellyel — ha megvalósul — rögvest a népszerűtlenségi lista élén találhatja magát, holott a jószándék vezérelte, amikor az előterjesztését kidolgozta... — Való igaz. Abból indultam ki, hogy a jövedelem nemcsak a munkaviszonyból származhat. Hadd mondjak egy példát: X-nek főállású munkaviszonyából származó további jövedelme 120 ezer forint, egyéni vállalkozásból származó további jövedelme 120 ezer forint, ingatlanértékesítésből további 500 ezer forinthoz jutott. így egy évben a bevétele közel 1 millió forint volt. Időközben elvesztette az állását — kiesett 250 ezer forintja —, járadékra lett jogosult, de több mint 600 ezer forint egyéb forrásból származó jövedelme még van, amely biztosítja a megélhetését. Nem igazán érzem az ő esetében a járadék jogosultságát. Ha a jövőben is biztosítani akarjuk a munkanélküliek létfenntartásához szükséges anyagi forrásokat, akkor szorító jellegű intézkedésekre van szükség. Ennek egyik módja lehet azoknak a kiszűrése az ellátottak köréből, akik egyéb jövedelemmel rendelkeznek, és nem igazán szorulnak rá a munkanélküli-járadékra. — Hogyan lehetséges ez a szűrés? — Meg kellene határozni azt a munkaviszonyon kívüli jövedelemszintet, amelytől felfelé megszűnik az ellátási jogosultság. E körben persze csak azok jöhetnek szóba, akik egyéni jövedelembevallást készítenek. Hogy hol az a határ, amely fölött nem fizetnének járadékot, azt törvényben kellene kimondani. Aki ezt a határt túllépi, annak a folyósított járadékot kamatos kamattal kellene visszafizetnie a szolidaritási alapba. Mivel a munkanélküliek éves jövedelme utólag válik ismertté, választási lehetőséget kellene számukra biztosítani: a korlátozásra való tekintettel kérik-e a járadékot vagy sem. Ha igen, nyilatkozatot kellene tenni arról, hogy az ellátást és kamatait a folyósítástól az adóbevallásig tartó időszakra visszafizetik, ha az önálló tevékenységből származó jövedelmük a jogszabályban meghatározott mértéket meghaladta. Természetesen ettől függetlenül a munkaügyi központok segítenék az elhelyezkedésüket. Nem titok — Közben hogyan érvényesülne az adótitoktartás? — A társadalombiztosítási törvény lehetőségeihez hasonlóan a munkaügyi központ megkeresésére is tájékoztatást adhat az adóhatóság arról, hogy a munkanélküli-járadékos jövedelme az adott — a parlament által törvényben rögzített — határt meghaladja-e vagy sem. — Mennyibe kerül most egy állástalan ellátása és az Ön által javasolt megoldással, mekkora összeget lehetne megtakarítani? — Egyetlen munkanélküli ellátása évente 120 ezer forinttal terheli meg a szolidaritási alapot, illetve az azt kiegészítő állami költségvetést. Feltételezhető, hogy tíz közül legalább egy rendelkezik egyéb jövedelemmel is. E javaslat elfogadása esetén a megtakarítás évente 10 ezer ember esetében 1,2 milliárd, 100 ezer esetében 12 milliárd forint lenne. Az előterjesztések hamarosan a kormány elé kerülnek. Újvári Gizella A világkiállítás leendő helyszíne. A Magyar Honvédség közreműködésével készítette az MTI-fotó. (Hámor Szabolcs felvétele) Ismét varrnak Karádon Karádon február közepén fölszámolta telepét á Marcali Konfekció Ipari Részvénytársaság, s akkor közel nyolcvan dolgozó elvesztette munkahelyét. Az üresen maradt épület megvételéről az önkormányzat tárgyalásokat kezdett az Elegant Május 1. Ruhagyár vezetőivel, a foglalkoztatás érdekében pedig a kaposvári Ruhagyár Rt-vel. Az Állami Vagyonügynökség a közelmúltban a Kaposvári Ruhagyár Rt, a Karád és Vidéke Takarékszövetkezet, valamint Karád Község Ön- kormányzata részére jóváhagyta a telep megvételét. így négyhónapos kényszerszünet után, ismét gépekkel telepítették be az egyik üzemcsarnokot, s 30 személy foglalkoztatásával megindult a termelés. A telep megbízott vezetője Ősi Imre. Tőle tudom, hogy a termelő berendezéseket, a különféle eszközöket és a gyártási technológiát Kaposvárról hozták ide. A dolgozók női és férfi pantallókat varrnak exportra. Munka és piac van, a munkáskéz viszont kevés. A telep munkásai december végéig tanulják az új technológiát. Azt követően darabbérben dolgoznak. Keresetük hibamentes termelés esetén prémiummal is kiegészül. — krutek — (Fotó: Sebők Dezső)
