Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-15 / 193. szám
6 SOMOGY HÍRLAP — BALATONI NYÁR 1992. augusztus 15., szombat Program esős napokra A helyi lakosság mellett az üdülőket is fogadja a nyári hónapokban a Magyar Szívalapítvány siófoki állomása, ahol korszerű német és japán műszerekkel végzett terheléses EKG-vizsgálattal kimutatják a koszorúér-szűkületeket, már a betegség kezdődő fázisában. Az eredményt — az orvosi javaslatokkal együtt — a vizsgált személy rendelkezésére bocsátják: így ki-ki választott háziorvosával konzultálva teheti meg a szükséges lépéseket, vagy nyugodtan hátradőlhet, hogy rajta még nem fogott ki a rohanó idő. Elsősorban a kockázati tényezőkkel bíró — túlsúlyos, magas vérnyomásos, dohányzó, cukorbeteg, magas vérzsírszintű, kevés fizikai munkát végző —, de szívpanaszoktól még mentes középkorúaknak ajánlják a szűrővizsgálatot. Bizonyos gyógyszerek szedése, betegség esetén a terheléses EKG nem javallt, ezért előzetes orvosi vizsgálatra van szükség, melyet azonban az alapítvány orvosai elvégeznek. Személyesen a siófoki kórház II. számú belgyógyászatán vagy a 84/10-500/285-ös telefonon lehet időt egyeztetni. A szűrővizsgálatért egyébként nem kell fizetni. Mindenképp hasznos program lehet hát — ha máskor nem, esős időben — egy órát fordítani egészségünkre még a szabadság terhére is. 35 ezer vásárló a Sióban A siófoki Sió Áruház az előző hónapban 94 millió forint értékben adta el áruit. Pontosan annyiért vásároltak náluk, mint tavaly. A legnagyobb forgalmat az ABC-osztály bonyolította le. Esős, borús napokon előfordul, hogy 35 ezer vevő keresi fel az üzletközpontot. Kutyakiállítás Szántódpusztán CAC-kutyakiállítást rendeznek a hét végén a Szán- tódpusztai Idegenforgalmi és Kulturális Központban. Ma 10 órától egész napos show-t tartanak fajtabemutatóval, akadályversennyel. Holnap reggel 9 órakor kezdődik az ebek bemutatása, hogy a zsűri kiválaszthassa közülük a legszebbet. Hangverseny beteg gyermekekért Ma este fél kilenckor jótékonysági koncertet tartanak a siófoki római katolikus templomban a helyi gyermekkórus részvételével. A bevételt a kórházban kezelt beteg gyermekek megsegítésére ajánlották fel a szereplők. Elfogyott a munkát keresők sora Siófokon (Folytatás az 1. oldalról) A vendéglátás a Balaton partján nagyon jelentős munkaerőt képes foglalkoztatni. Az éttermekben, büfékben, presszókban, csárdákban, üdülőkben és szállodákban a munkáltatók összességében 400 dolgozóval alkalmaznak kevesebbet, mint tavaly. Ennek oka az 'is, hogy később kezdődött a szezon. Amúgy az igények áprilistól július közepéig nőttek. A legelső hónapban 652 személyt közvetítettünk ki, s közülük 486-an (!) sikeresen elhelyezkedtek. 58 embert, sajnos, ki kellett zárnunk három hónapra az ellátásból, mert ők nem vállalták a szakképzettségüknek és egészségi állapotuknak megfelelő munkát, még akkor sem, ha több pénzt kínáltak nekik, mint amennyi a járadék összege. — Milyen problémákkal kell főképpen szembenézniük? — Á térség munkaerőpiacát nagyban befolyásolja a Pannónia, és a szövetkezetek átalakulása és privatizációja, Az állást kínálók egyre ésszerűbben próbálnak gazdálkodni és nagyobb igényeket támasztanak az alkalmazottaikkal szemben: most már nemcsak az a fontos, hogy jó szakembert válasszanak, de előnyt jelent az idegen nyelv tudása, sőt a megjelenés is. A múlt hónapban majdnem 3000 ügyfél fordult meg nálunk, s egy részük súlyos problémákkal küszködik. Másrészt viszont nem biztos, hogy a jelentkező igazán dolgozni akar, ezért sok konfliktushelyzetet kell feloldanunk. Ügyfeleinknek tudni kell, hogy segíteni akarunk. Persze ez csak a velük való együttműködés révén és törvényes keretek között lehetséges. Sokan talán félreértik munkatársaim kedvességét, és megpróbálnak visszaélni a kialakított jó kapcsolattal. Az ügyfél, aki nem akar dolgozni, gyakran szeretné, az ügyintézőre hárítani a felelős- séget.A mi feladatunk nem a szociális ellátás, hanem a munkaerővel való helyes gazdálkodás. Országos szervezetkorszerűsítési kísérletet vállalt fel a Somogy Megyei Munkaügyi Központ, s ennek keretei között hatékonyabban kívánjuk a szolgáltatásainkat működtetni. Ennek érdekében szeretnénk videórendszert kiépíteni, hogy mindenféle félreértést eleve kizárhassunk — az összes ügyfél ugyanazt a kazettát végignézve értesülhet jogairól, esélyeiről, az átképzési lehetőségekről. Az első beszélgetés alkalmával egyébként csaknem fél óra, a későbbi találkozásokkor 2-3 perc jut minden ügyfélre. — Tavasszal hosszú, tömött sorokban vártak sorukra a munkanélküliek. Most üres a folyosó. A jól képzett embereknek gyorsan találni munkát ? — Igen. Aki dolgozni akar, annak mindig lesznek lehetőségei. Főképp a diplomások „alkudnak meg” a körülményekkel, és például az adottságaikat felismerve átképezte- tik magukat. Ha viszont a 8 általános iskolát végzett pályakezdő kopog az ajtónkon, jelentős gondot okoz: ő ugyanis a törvény szerint nem kaphat segélyt. Amúgy számos tanfolyamot szervezünk: például idegenvezetői, ital-büféárus, szállodai és külkereskedelmi ügyintézői végzettséget igazoló papírt ebben az esztendőben is sokan szereztek nálunk. Ha a megyében „összejön” 24 személy, azonnal indítjuk a kívánt átképzést. Megkaptuk az önálló gazdálkodás lehetőségét is. így például Földváron, Endréden, Kötésén, Őszödön, Somban, de legelőbb Szemesen közhasznú foglalkoztatást szerveztek, amely munkaviszonynak számít — a helybéli havi 8500 forintért csinosíthatja, építheti környezetét. Támogatjuk a munkahelyteremtő beruházásokat is: pályázat útján 100-300 ezer forintig terjedő összeget kaphat a vállalkozó személyenként, ha tartós foglalkoztatást biztosít három esztendőn át a nyilvántartott munkanélkülinek, akit a kirendeltség közvetít. A Visoram szemüvegkeret-gyár volt az első a térségünkben, amely élt ezzel a lehetőséggel, s legutóbb a Kőolajvezeték-építő Vállalat vállalta, hogy 15-tel több hegesztőtanulót képez és foglalkoztat évenként. De bővültek már ily módon varrodák is. — Az óriási adminisztráció és a rengeteg konfliktus ellenére is szép ez a munka. — Azt szeretném, ha az embereknek nemcsak munkájuk, hanem perspektívájuk is lenne. Czene Attila „Hollária” úr — alias Kis György József — a Bala- ton-part „csodabogara”. A mutatványos 58 éves ember különleges öltözködésével hívja fel magára a figyelmet. A „Donnert” vidámpart alkalmazottjaként olykor-olykor kiruccan a tópartra, hol hortobágyi csikósnak, „szegény-gazdagnak”, kommandósnak, juhásznak öltözve színesíti a turista forgatagot. Képünkön: „Hollária” úr a siófoki Ezüstparton „kommandós” álruhában. Emlékek, kötődések Bodrogi sóskiflije Egy pohár sör társaságában Bodrogi Gyula rögvest megjegyezte: teljesen mindegy, mit kérdezünk tőle, úgyis arról beszél, amiről akar. Kérdeztük hát komolyan. — Mikor találkozott először a Balatonnal ? — Születésem után egy héttel kerültem Veszprémbe, de úgy js mondhatnám: a Balatonra, mert a város és a tó mindössze tizennégy kilométerre esik egymástól. Most Pesten nagyobb távolságra lakom a színházamtól. Aztán egész életemet végigkísérte a Balaton iránti szerelem. — Már régóta a fővárosban él. Milyen arrafelé a tó híre ? — Azokat az embereket, akik órák hosszat csinálják az ellenreklámot a televízióban — teljesen ingyen —, hosszú, tömött sorokban jelentős pénzbírságra, börtönre, válogatott kínzásokra ítélném. Mocskos módon eláztatták a tavat a belföldi és külföldi vendégek előtt, ezért is vannak kevesen a parton. A televíziót nézve azt hihetné az ember, hogy tízezerszám döglöttek az angolnák az idén is a Balatonban, s emiatt még .fürdeni is veszélyes. De mióta idejöttem, összesen két darabot láttam, ami a megszokott halhullás, semmi több. Csillagászati összegbe kerül a reklámnak másodperce is mindkét csatornán; ha az ijeszgetés helyett a műsoridőt arra fordítanák, hogy elmondanák: hová érdemes menni süllőt fogni, csónakázni vagy kirándulni, előbbre járnánk. Mert most ugyancsak csudálkozhat a külföldi, hogy milyen gazdag ország vagyunk, ha egy ilyen csodát, mint a Balaton, nem hasznosítunk jobban. — Milyen emlékeket őriz gyermekkorából ? — Emlékeim? Azok a fantasztikusan finom málnaszörpök, sóskiflivel. Akkoriban még minden sóskifli ropogott. Nem tudom, hogy miképp csinálták; az valami régi fondorlat lehetett. — Mi a legtöbb, amit a tó adhat az embereknek ? — A Balaton arra született, hogy nagy-nagy szerelmeket „gerjesszen”. Percenként legalább egy óriási érzés lobban fel valahol a parton. — Szereti a vízi sportokat? — Motorcsónakázni szerettem, de azt a sportot kitiltották a tóról. A horgászatot is kedvelem. — Mit gondol, miért csúnya a Balaton környezete? — Még mindig nem adnak elég kedvezményt azoknak, akik tenni akarnak. Mindenki attól fél, hogy itt valaki meggazdagodik. Kevesebb adót kellene fizettetni, hogy az emberek szépítsék a környezetüket. Az igényeket már kielégítik, de nem mernek csillogni, mert félnek, hogy megkérdezik tőlük: na miből van ez? Egyébként én úgy gondolom: aki idejön nyaralni, nyugodtan dobja el a csikket, majd ösz- szeszedeti a vállalkozó. A rendet, a tisztaságot fenntartanák ők, ha nem nyúznák le róluk még a bőrt is. És az állam, az önkormányzat is jól járna, mert törnék magukat az emberek, hogy tegyenek valamit, ha nem lenne szégyen a meggazdagodás, s ezért nem kellene csalni. Most úgy kell viselkedniük, mintha nem keresnének. Czene-D.Kis A túlhajszoltság és a felelőtlenség — baleset A siófoki kórház akkor ugrott nagyot a minőség lépcsőjén felfelé, amikor egy esztendeje 80 millió forintos költséggel létrehozták a 12 helyes intenzív osztályt. Az eltelt időszak tapasztalatairól — különös tekintettel a nyárra — kérdeztük dr. Csingár Antalt, az intenzív osztály főorvosát, ahová a legsúlyosabb esetek: a közlekedési balesetek sérültjei, a szívinfarktusosok, a nagy műtéten átesettek kerülnek. — Nagyon fontosnak tartjuk a mentősök munkáját, mert az első órában történő szakszerű ellátás döntő a beteg további sorsára. Ezért munkatársaim a szabadnapjaik terhére mentőorvosi teendőket látnak el. Romló állapot — Milyenek a mentők? — Az optimális működéshez jobb felszereltségű mentőre lenne szükség, olyanra, amely a már a helyszínen lehetővé tenné az intenzív ellátást. Ágyaink, amelyeken a betegek egy része mindössze néhány órát, mások akár száz napnál többet töltenek el, szinte állandóan foglaltak. A hirtelen érkező esetek számára azonban mindig fenntartunk néhány helyet: kényszermegoldásként néha a belgyógyászatra vagy a sebészetre kerülnek át rövid időre a viszonylag jobb állapotban levők, ahol kezelésükben — igény szerint — továbbra is közreműködünk. — A nyár miképp befolyásolja az itteni munkát? — A balesetek túlnyomó része túlhajszoltság, az emberi felelőtlenség következménye. A lakosság egészségügyi állapota romlik, hiszen manapság már nem meglepő sajnos, ha 30 éveseket ér el az infarktus. A betegségek évszakhoz köthetők: a nyári idényben jobbára idegenek kerülnek hozzánk vízibalesetek, nyakcsigolyatörés, szívritmus-zavarok kapcsán. Nem ritka, hogy 80 esztendős embereket utaztat az idegen- forgalom orvosi felügyelet nélkül. A közlekedési balesetek óriási száma pedig a korábbi évek tapasztalatai alapján előre megjósolható volt. Jellemző, hogy az őslakosság ősztől tapaszig keresi fel a kórházat nagybetegségeivel, s operáltatja meg magát. A sebészeti, baleseti és infarktusos esetek körülbelül egyenlően, 30-30 százalékos arányban oszlanak meg. Növekvő tendenciát mutat az öngyilkosok, illetve az alkohol okozta májzsugorban szenvedők száma. A „nagyüzem” — A feladatokhoz mérten megfelelőnek tartja az osztályt és az ellátását? — A 12 ágyú intenzív osztály „nagyüzemnek” számít. A meglévő műszerek világszínvonalúak, bár a teljességhez még legalább egy lélegeztetőgépre, három monitorra és egy EKG-re szükség volna. Gyógyszerellátásunk megfelel _ a csúcskövetelményeknek. Éves szinten kilencmillió forint áll a rendelkezésünkre, ez azonban a növekvő gyógyszerárak és drága kezelési költségek miatt kevésnek bizonyul. A kórhái gyógyszer-költségvetésének jelentős részét mi költjük el: van olyan betegség, melynek 2-3 napos kezelése 700 ezer forintba kerül, s így az előirányzott havi ellátmányt önmaga felemészti. Problémákat okoz, hogy a nálunk ápolt külföldiek közül soknak nincs biztosítása, s ezért nem vagy csak késve fizetnek; ez/milliókkal károsítja az intézményt. Feszített tempó — Melyek az első esztendő tapasztalatai? — Úgy érzem, sikerült elfogadtatni magunkat, és a betegek, a kollégák és a kórház vezetősége bizalommal fordul hozzánk — összegezett a főorvos. — A „nehéz ügyek” felvállalása nagyon sok munkát, feszített tempót követel, mert az intenzív terápiában mindig a maximumra kell törekedni. Büszkén mondhatom, hogy fiatal, lelkes és tehetséges munkatársaim, akiknek átlagélet- kora 30 év alatt van, erejükön felül teljesítettek. Czenus Csaba
