Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-14 / 192. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. augusztus 14., péntek „Az átalakulást végigvisszük...” (2.) Azok kezében a döntés, akiket érint Néhány hónappal ezelőtt sokan megkongatták a vészha­rangot a mezőgazdaság felett. Most, a nyár derekán, ami­kor javában tart a betakarítás, már világosabb kép rajzoló­dik ki a valóságos helyzetről. Hogyan látja az agrárgazda­ság gondjait, eredményeit a politikus szakember? Ötleteket várnak az Expót kísérő rendezvényekre A vidék is pályázhat Sárossy Lászlóval, a Föld­művelésügyi Minisztérium po­litikai államtitkárával az idei várható termésátlagról, az ag­rárexport lehetőségeiről, a mezőgazdaságban dolgozók jövedelmi viszonyairól és a szövetkezeti törvény végrehaj­tásának tapasztalatairól be­szélgettünk. — Védenünk kell hazai ter­melőinket és termékeinket a beáramló importtal szemben. Szokatlan, de a saját piacun­kon is versenyhelyzetbe kerül­tünk, mert a körülöttünk lévő országok megpróbálják a ma­gyarpiacot is megcélozni... Termékeink védelme — Valóban így van. Hama­rosan a kormány elé terjeszt­jük a Pénzügyminisztérium­mal és a Nemzetközi Gazda­sági Kapcsolatok Minisztériu­mával közösen készített javas­latunkat az agrárgazdaság importvédelmének új rendsze­réről. Ebben kidolgoztunk egy lehetséges stratégiát, amellyel belföldi termelőinket védeni tudjuk. Őszintén szólva, a bel­földi termelés és importvéde­lem nemzetközi szempontból is kényes terület. Meglehető­sen kemények a feltételek, szigorú szabályok írják elő, mi­lyen mértékű importvámot le­het alkalmazni, milyen módon lehet a külső termelők árufor­galmát gátolni. Meg kell talál­nunk azt a mozgásteret, ahol belföldi termékeink védelmét biztosítani lehet. A Pénzügy­minisztériumot termeléspoliti­kai érveinkkel remélhetőleg meg tudjuk győzni. Nehezebb lesz a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumával való tárgyalás. A külkereske­dőknek ugyanis üzleti tevé­kenység az export is, az im­port is. Szeretnénk, ha rövid időn belül kormányzati döntés születne az ügyben. — Evezzünk vissza belvize­inkre. Milyennek látja a mező- gazdaságban dolgozók jöve­delmi viszonyait? — Statisztikailag szinte ki- mutathatlan a mezőgazda­ságban dolgozók jövedelme. Lehet számokkal dobálózni, adott esetben esküdni is rá, hogy a borítékban ennyi meg annyi van. Azt azért tudni kell: más jövedelmi helyzetben van a panellakásban élő ipari munkás, mint az a falun élő mezőgazdasági dolgozó, aki háztáji vagy egyéb kisegítő tevékenysége folytán kiegé­szítő jövedelemre tehet szert. Ezzel együtt az utóbbi évek­ben még jobban eltolódtak a bérek az ipari munkások ja­vára. Hosszú távon ez rendkí­vül kellemetlen és előbb utóbb jogos társadalmi feszültséget okoz majd. Középtávon szink­ronba kell hozni az ipari és a mezőgazdasági kereseteket. Árak és keresetek És itt engedje meg, hogy visszakanyarodjak egy gondo­lat erejéig a Közös Piachoz. A közösségi agrárpolitika a kö­zös kasszából finanszírozza az ilyen kiadásokat. Tehát a bajor gazdálkodó azért tud annyi jövedelemre szert tenni, mint mondjuk a müncheni BMW-gyár munkása, mert a Közös Piac olyan felvásárlási árakat és támogatást tud biz­tosítani a mezőgazdasági termelőknek, amely képes ezt a különbséget kompenzálni. De van az éremnek egy másik oldala is. Nálunk az elmúlt év­tizedekben szociálpolitikai szempontok figyelembevéte­lével alakították ki az élelmi­szerárakat. Abban a pillanat­ban, ha mondjuk holnaptól maradéktalanul meg kellene térülniük a ráfordításoknak és a költségeknek az értékesí­téskor, a csillagokba szökné­nek az élelmiszerárak. Keser­ves folyamat lesz, amíg elju­tunk oda, hogy egy kiló hús ára valóban tükrözze a ser­téshizlalás valamennyi költsé­gét és jövedelmet is biztosít­son a sertéstartónak. Ehhez azonban hozzá kell majd iga­zítani a kereseteket, különben nem lesz vásárlóerő. De mikor lehet növelni a kereseteket? Akkor, ha a teljesítmények is emelkednek. Ördögi kör ez! Én nem állítom, hogy az ózdi kohászok nem dolgoztak inuk szakadtáig, valójában még csak arról sem tehetnek, hogy nem kell a világpiacon az, amit termelnek. De miből lehet megfizetni azt az embert, aki olyan dolgot termel, amire nincs szükség? És ez igaz a mezőgazdaságra is. — Milyennek ítéli a szövet­kezeti és az átalakulási tör­vény végrehajtásának tapasz­talatait? Egyáltalán a tulaj­donváltás mennyire viseli meg a mezőgazdaságot? Nem ve­szítünk-e többet a réven, mint amennyit nyerünk a vámon? A tulajdonváltás hatása — Az átalakulás pozitív eleme, hogy azok kezébe ke­rült a döntés, akik szereplői ennek a játszmának. Sajnos, az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a közgyűlések nem egészen alkalmasak nagy horderejű döntésekre, mert hiányos az emberek felvi­lágosítása, tájékoztatása. Ahová eljutottunk — jómagam is vagy száz fórumot tartottam — ott hosszú órák után nem maradt megválaszolatlan, nyi­tott kérdés. Csakhogy a helyi érdekek ütköznek. Mert más érdeke van az aktív korú tsz-tagoknak és más a nyugdí­jasoknak. Az egykori tagok és az örököseik is más-más mó­don érdekeltek. Néhány me­nedzser vagy vezető a pozíci­óját kívánja konzerválni. Az ilyenek meg tudják félemlíteni a nyugdíjasokat, mondván, hogy elvesztik a nyugdíjukat, nem lesz földjáradékuk, s még aktív korú tagokat is nyugtala­níthatnak azzal: „ha ugrálsz komám, holnaptól veheted a munkakönyvedet!”. Sorolhat­nám az eseteket. Mindezek el­lenére meggyőződésem, hogy az átalakulásnak egyértel­műen pozitív lesz az egyen­lege. A mezőgazdaság meg­rázkódtatásait eddig is sikerült kezelni és sikerülni fog a jövő­ben is. Úgy gondolom, hogy a tulajdonváltás jelentős hatás­sal lesz az ágazatra. Szembe kell néznünk azonban azzal, hogy a korábbi rejtett munka- nélküliségből még sok és meglehetősen bonyolult fog­lalkoztatási problémánk adó­dik a jövőben. Elsősorban ott, ahol rossz volt a termékszer­kezet és ráfizetéssel gazdál­kodtak. Másolás nélkül Vallom, hogy amit léptünk, az példanélküli, nem volt kit másolnunk. Nagyképűség lenne azt állítani, hogy nem követtünk el és a jövőben ta­lán nem is fogunk elkövetni hibákat. Egy biztos: az átala­kulást végigvesszük és nem hagyjuk magukra ennek az átalakulásnak a főszereplőit, azokat az embereket, akik a mezőgazdaságban akarják megtalálni a boldogulásukat. Újvári Gizella (Folytatás az 1. oldalról) — Milyen szempontokat tar­tottak szem előtt a pályázati ki­írás összeállításánál? — kér­deztük Kassai Ottót, a Taná­csadó Testület tagját, a pályá­zati bizottság tagját. — A bizottság nem óhajt rangosorolni, csupán azt dönti el, hogy melyik eseménynek, rendezvénynek, beruházás­nak ítéli oda azt a jogot, hogy magát a világkiállítás kísérő- rendezvényének nevezze. A sikeresen pályázók megszer­zik maguknak azt a lehetősé­get, hogy bekerüljenek a hiva­talos programot tartalmazó prospektuscsomagba is, amely a világ minden részén az Expót és a hozzá kapcso­lódó rendezvényeket népsze­rűsíti. Azt tartjuk a pályázat el­sődleges feladatának, hogy a százötven nap alatt mindig le­gyen valahol színvonalas kí­sérő esemény. — Mit kell majd tartalmaznia a pályázati kérelmeknek? — Elsősorban a rendez­vény témáját és helyszínét, az abban érintett szervezetek vagy vállalatok nevét, a ren­dezvény anyagi hátterét, a várható látogatottságot, idő­pontot és a rendezvénnyel érintett önkormányzat véle­ményét. Ezek alapján el tudjuk majd dönteni, hogy technikai és anyagi szempontból meg­alapozott-e a vállalkozás. — Kik pályázhatnak? — Mindenki. Természetes személyek, vállalkozások, de A magánvállalkozók to­vábbra sem érdeklődnek kü­lönösebben a pénzváltás iránt. Január óta összesen há­rom magánvállalkozás kap­csolódott be ebbe az üzle­tágba, mégpedig az év köze­pén júliusban. Emellett ketten várnak engedélyre — mond­ták a Magyar Nemzeti Bank­ban. Az MNB által kiadott enge­délyek száma eléri a 300-at. Az engedéllyel rendelkező ke­reskedelmi bankok önállóan ezer, szerződéses alapon pe­dig 350 pénzváltóhelyet üze­meltetnek. Aktívak ebben az üzletágban az utazási irodák is, önállóan 1200 beváltóhe­lyet tartanak fenn, és emellett szerződéses alapon további 250-et. A magánvállalkozók többsége már január előtt be­kapcsolódott a pénzváltásba, ám nem önállóan, hanem va­lamelyik kereskedelmi bank­kal, utazási irodával szerző­dést kötve. Ebben az esetben ugyanis kevésbé szigorúak a feltételek és a felelősséget is a háttérben meghúzódó pénzin­tézet, illetve utazási iroda vál­lalja. A Magyar Nemzeti Bank külföldiek is. Velük kapcsolat­ban egyetlen megkötés van: ha elnyerik a pályázatot, va­lamilyen magyar vegyesvál­lalatot kell alakítaniuk. Ha magánszemély pályázik, megalapozott anyagi és tech­nikai háttérrel kell rendelkez­nie. — Várhatóan mikorra bírál­ják el a pályamunkákat? — Terveink szerint legké­sőbb januárig mindenki meg­kapja az engedélyt vagy az elutasító választ. — És a később jelentke­zők? — A pályázat folyamatos, ha valakinek jövőre támad egy jó ötlete, akkor is beadhatja javaslatát. — Hogyan foglalnak állást, ha mondjuk ugyanazzal az öt­lettel többen is jelentkeznek. Például ha bor-világkiállítást kíván rendezni, egy időben Tokaj, Eger és Villány is? — A pályázati bizottság nem rangosorol, legföljebb a két azonos tárgyú rendezvény idejét próbáljuk majd össze- gyeztetni. — Várhatóan több száz ja­vaslat érkezik majd be, több­ségük megkapja az engedélyt. Lesz-e energiájuk, hogy a rendezvények előkészületeit is ellenőrizzék? — Reméljük, hogy lesz. De ha úgy látjuk, hogy valahol csak a sikertelenségre van „remény”, akár vissza is von­hatjuk az engedélyt. Reméljük erre nem kerül sor. (koós) nem rendelkezik teljes körű adatokkal a forgalomról, mivel a pénzváltóhelyek egy része nem tesz eleget adatszolgálta­tási kötelezettségének. A 300 érdekelt cég közül csupán 180-an, vagyis az érintettek 60 százaléka szolgáltatott adatot az MNB-nek minden további nélkül. Felszólításra további 60 cég közölt adato­kat. Ezek szerint az első öt hónapban Magyarországon 21,8 milliárd forintnak megfe­lelő külföldi valutát váltottak át hazai pénzre. Júniusban jelen­tősen nőtt a forgalom, ekkor a pénzváltás összege elérte a 7 milliárd forintot. így összesen az első félév során a pénzvál­tóhelyek 28,8 milliárd forintnak megfelelő külföldi valutát vá­sároltak meg. A Magyar Nemzeti Bank sorra megvizsgálja, hogy mely cégek nem tettek eleget adat­szolgáltatási kötelezettségük­nek. Ha ezek a vállalkozások továbbra sem teljesítik a pénzváltással kapcsolatos fel­tételeket, akkor az MNB kez­deményezi a bankfelügyelet­nél az engedélyek felülvizsgá­latát, illetve azok visszavoná­sát. HÉTVÉGI ÜGYELET Orvosi ügyelet Kaposvár, Ezredév u. 13. Tel: 11-005. Kaposvár, Somogya- szaló, Zimány és társközségeik gyermekorvosi és fogorvosi ügye­leté 7-13-ig. Városkörnyéki hét­végi ügyelet: Kaposvár, 48-as ifjú­ság útja 72. Tel: 14-024. Mernye; Tel: 1. Nagybajom; Tel: 35. Ka­darkút, Fö u. 5/a., tel: 19. Tab; Kossuth u. 60. Tel: 20-620. Mos­dós (tüdőgyógyintézet). Siófok, Semmelweis u. 0. Tel: 10-150. Fogorvos: 7-13-ig. B.földvár (rend.), Tel: 40-113. B.szárszó (rend.), Vikár B. u. 4. Tel: 51-419. Fogorvosi ügyelet: szombaton 8- 13 óráig, a rendelőkben kifüggesz­tett helyen. Fonyód (rend.) Tel: 60-050. Marcali, Széchenyi u. 17. Tel: 11-851. Fogászat a kórház­ban: 8—12-ig. Lengyeltóti (kórház). Tel: 44. Nagyatád (körz. rend.), Koch u. 3. Tel: 11-854. Csurgó (rend.), Baksay u. 7. Tel: 17, 30, Igái (rend.), Tel: 72-053. Andocs (rend.), Tel: 72-053. Barcs (rend.), Bajcsy-Zs. u. 72. Tel: 178. Fogászat: 8-12-ig. Gyógyszertárak Kaposvár, Kossuth tér 4. Tel: 11- 222, nyitva 8-20 óráig. Ügyeleti szolgálat. Kaposvár, szolgáltatóház, Tel.: 13-440., nyitva 8-20-ig, szombaton 8- 14-ig. B.boglár, Dózsa u. 2. Tél.: 50-640, nyitva 8-20-ig, szom­baton 8-13-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Balaton- földvár, Petőfi u. 2. Tel.: 40-091, nyitva 8-20-ig, szombaton 8- 14-ig, Balatonmária, Vilma u. 5. Tel.: 76-051, nyitva hétfőtől csü­törtökig 8-12.30-ig, pénteken 8­12- ig, szombaton 8—14-ig. Pá­ratlan héten hétvégi ügyelet. Ba­latonszárszó, Fő u. 60. Tel.: 40- 425, nyitva 8-20 óráig, szomba­ton 8-14-ig. páros héten hétvégi ügyelet. Barcs, Lenin u. 21-23. Tel.: 56., nyitva 8-20-ig, szom­baton 8-14-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Csurgó, Csokonai u. 3. Tel.: 17., nyitva 7.30- 13.30-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Fo­nyód, Szent I. u. 24. Tel.: 61- 322, nyitva 8-20-ig, szombaton 8-14 óráig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Marcali, Rá­kóczi u. 12. Tel.: 10-005., nyitva 7.30- 19.30-ig, szombaton és vasárnap 7.30-19.30-ig. Nyitva­tartási időn túl ügyeleti szolgá­lat. Siófok, Fő u. 202. Tel.: 10­041. Nyitva 8-18-ig. A nyitvatar­tási időn túl ügyeleti szolgálat nincs. Aranykígyó gyógyszertár, Siófok, Semmelweis u. 1. Tel.: 12-510. Nyitva egész évben 7.30- 13.30-ig, szombaton-va- sárnap, munkaszüneti napokon 7.30- 13.30-ig. A nyitvatartási időn túl a gyógyszertár ügyeleti szolgálatot lát el. Zamárdi, Kos­suth u. 9. Tel.: 31-033, nyitva hétfőtől péntekig 8-19-ig, szombaton 8—13-ig. Nyitvatar­tási időn túl ügyeleti szolgálat. Tab, Kossuth u. 65. Tel.: 20­042. Nyitva 8-20-ig, szombaton 8-14-ig. Állatorvosi ügyelet Kaposvári kerületxir. Kadlec András, Kadarkút (tel: 52), dr. Hild József, Szentgáloskér (tel: 2), dr. Matavovszky L?ászló, Fonó (tel: 76-217), dr. Szokolics Gyula, Ka­posvár, Tompa M. u. 10. (tel: 15- 486), dr. Papp Mária, Somogyjád (tel: 27), dr. Készéi Tibor, Nagy­berki. Marcali kerület: dr. Kardos Lajos, Marcali, Dózsa u. 7., dr. Tóth Tibor, Pusztakovácsi (tel: 16), dr. Bánkuty József, Kéthely (tel: 39-258), dr. Szilvássy Györk, Balatonfenyves (tel: 61­729). Nagyatádi kerület: dr. Vas­vári Miklós, Görgeteg (tel: 7), dr. Lajos Balázs, Gyékényes (tel: 282), dr. Mándó István, Barcs, Kiss u. 13. (tel: 663), dr. Soós Gyula, Csurgó, Petőfi u. 14. (tel: 260).Siófoki kerület: dr. Szigethy László, Siófok, Szépvölgyi u. 21. (tel: 11-494), dr. Gaál Antal, Bal- tonlelle, Dobó K. u. 6. (tel: 50- 419), dr. Mikola József, Karád (tel: 6), dr. Kiss Pál, Tab, Kossuth u. 44. (tel: 20-747). Az ügyelet augusztus 15-én reggel 8 órától augusztus 17-én reggel 8 óráig tart. Új útburkolattal látják el Kaposváron a Vasvári Pál utcát. A több mint háromszáz méter hosszú, négy méter széles utat szeptember közepéig építik ki több mint ötmillió forintos költséggel. (Fotó: Kovács Tibor) A létminimum 10 ezer forint Az Újpesti Családsegítő Központ munkatársainak véleménye szerint nem megalapozott az az állítás, amely szerint az ener­giaár emelése szociális szempontokat is figyelembe tudott venni. Egy átlagos budapesti fogyasztó esetén 32 százalékkal nő a villamosenergia-fogyasztás költsége. Ehhez járul a melegvíz, a távfűtés, és a városi gáz árának emelkedése, aminek következ­tében egy 48 négyzetméteres lakás fenntartási költsége több mint 9000 forintra nőtt, miközben a minimálbér 8000 forint. A létminimum meghaladja a kritikus 10 ezer forintos határt: egy négytagú családban az egy főre eső létminimum 10 051 forint. Pénzváltóhelyek Magyarországon

Next

/
Thumbnails
Contents