Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-13 / 191. szám
1992. augusztus 13., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 5 Biztosítási alapon bizonytalankodva Augusztus 17-től átlag 12 százalékkal ismét emelik a gyógyszerárakat. Indoklás: a társadalombiztosítás nem tudja ellentételezni az alapanyagok árnövekedését és az általános inflációt. Nőtt a térítésmentesen kiadott gyógyszerek mennyisége is. Ezért ezek körét és kiadásuk jogosságát is felülvizsgálják. A pénzhiány — úgy tetszik — a betegellátásra nehezedik. A teljesítményfinanszírozáson alapuló rendszer bevezetése — amelynek első lépcsője az egészségügyi kártyák kiosztása, a háziorvosi rendszer kiépítése, az egészségügyi ellátás biztosítási alapra helyezése — nem ment zökkenő- mentesen, sőt tovább növelte az anyagi gondokat is. A kártyák ugyanis a tervezett 100— 200 millió forint helyett 800 millió forintba kerültek. A biztosítottak körét a mai napig nem ismerjük, pedig az új finanszírozási rendszer számuk, korösszetételük, betegségeik, a végzett vizsgálatok mennyisége és minősége alapján kívánja dotálni az orvosok munkáját. A privatizáció megköveteli, hogy az egészségügyben is ára legyen a szolgáltatásoknak. Egyrészt azért, mert a biztosításból kieső körülbelül 5 százaléknyi potenciális beteg, ennek alapján fizet majd (vagy sem) az ellátásért. Vannak ugyanis olyan „peremhelyze- tűek”, akiknek a polgármesteri hivatal fizeti az ellátást. Másrészt azért, mert az ingyenességet biztosítási alapon deklarálták ugyan, de ez nem jelenti azt, hogy „szabad a vásár". — Reméljük, hogy nem úgy lesz, mint az OTI időszakában volt; ingyen adunk egy port, és az mindent meg kell hogy gyógyítson — mondta nemrégiben a tb egyik felelős vezetője. Ezzel is utalt arra, hogy egyes szolgáltatásokért, gyógyszerekért, inplantátumokért, plasztikai, illetve helyreállító műtétekért, az abortuszért, a fogamzásgátló tablettákért fizetni kell. Nemcsak a luxusellátás keretében, hanem általánosan és mindenkinek. A kör pedig egyre bővül. A 95 százalék helyett ezentúl csak 80, sőt 50 százalékot térít a tb. Az antibiotikumokat csak orvosi javaslat, recept alapján lehet beszerezni. Nehezen tudom elképzelni, hogy bármelyik szakember felelőtlenül visszaélne e tabletták alkalmazásával. Bár lehet, hogy egyes esetekben éppen ezt díjazzák majd? Az orvos pénze ugyanis függ az elvégzett vizsgálatok mennyiségétől, minőségétől és a terápiától. Csak azt nem tudni, hogy az érdeke mi lesz. Az-e, hogy minél kisebb hatású olcsóbb talbettát rendeljen, minél olcsóbb vizsgálati eljárást alkalmazzon, vagy az-e, hogy a legadekvátabb kezelésnek vesse alá a betegét a mielőbbi gyógyulás reményében. Hogyan fér majd meg egymás mellett az egzisztenciális jólét igénye a hippokratészi esküben foglaltakkal? A társadalombiztosítás tőkehiányra hivatkozik. Az egészségügyi szolgáltatásokért befolyt összeg viszont nem kerül a nagykalapba, mert azt az egészségügy használja fel. Ami — a beteg szempontjából — nem is volna gond akkor, ha az ellátás egy megfelelő szintjén minden inqyenes volna. Úgy ahogyan azt ígérték... A társadalombiztosítás azonban egyelőre csak veszít, mert a kinnlévőség már több mint 60 milliárd forintra — Somogybán 8-900 millió forintra — rúg és nincs törvény és eszköz arra, hogy ezt az összeget behajtsák. Arra sincs törvény, hogy a csak papíron biztosított betegnek nem köteles téríteni a táppénzt, a gyest, a gyedet stb. A nehéz helyzetben levő vállalatok és szövetkezetek ugyanis a nettó összeget jelenítik meg a dolgozó fizetési jegyzékén, ugyanakkor valójában nem vonják tőlük a tb-járu- lékot és így az be sem folyik a biztosítóhoz, ő ennek ellenére kifizeti az ellátás költségeit. A társadalombiztosítás folyamatosan szegényedett el. Járulékbevétele a közeljövőben nem érheti el az optimális szintet. A költségvetés — amely a beruházásokkal és a rekonstrukciókkal ugyancsak szerepet játszik az egészség- ügyi ellátás biztosításában — ebből a kevéske összegből is részesedik. A rendezetlen viszonyok közötti vesztes ismét csak a beteg lehet és számíthat rá, hogy az ingyenes, biztosítási alapon nyugvó egészségügyi ellátásban, mint a lánc utolsó szeme, fizetni fog. Magasabb járulékot és ki tudja még mi mindent. Az ingyenesség pedig valahogy így néz ki: fizetünk, hogy ingyen gyógyulhassunk. Várnai Ágnes A hangedlis vagy akár a gyerekcipőben tipegő kapitalizmus első ismérve, hogy betegesen érdekli: mivel lehet minél gyorsabban hasznot termelni. így hát ez nem az egyetemes értékek és nem is a művészet támogatásának ideje; és ez már-már közhelyként van jelen tudatunkban. Az alkotó szellem ideje igenis akkor jön el, amikor megteremtik a neki kellemes-kedvező légkört. Ezt sikerült elérnie K. Várnagy Mártának és Kiing Józsefnek Kaposfüre- den, ahol a második hete várja a tárlatlátogató közönséget a kiállítótér, és persze a művek. így képzelek el egy ideális pincegalériát; ezt a benyomást tette rám a hangulatos és barátságos hatást keltő belső tér, mindannak ellenére, hogy rusztikus a falfelület megmunkálása és a talapzat kődarabokból áll. Ami önmagában nem a „legkedvesebb" anyag, de a lényeg az, hogyan kezelik és alakítják, milyen környezetbe helyezik. Ez a látvány megragadja a szemet, az alkotóét is, így örömmel jönnek, jeleznek vissza a művészek: adjuk az anyagot. A nyitó tárlatot Deák Zsuzsa festőművész, Bocz Gyula és Kiing József szobrászművészek alkotásaiból rendezte K. Várnagy Márta. Tárlatrendezői elve tökéletesen idomul a művészet és az ember kapcsolatához: valamit adni a látogatónak. Valamit, ami az övé marad. Persze elsőként a művek által, de ezen túlmenően egy-egy beszélgetés is „megteszi” az ördögfűz árnyában, ahol megnyílnak, ahol, elöregedett falu vagyunk, habár mostanában sok kisbaba született. Csak odáig bírná ki az óvoda, amíg belőlük óvodáskorú válik! Pedig az óvodákra nagy szükség van. Különösen ma, amikor sok családban az alapvető higiénés szokás- rendszereket nem alakítják ki a gyerekben, s ha az óvónő megkérdezi a szülőt, mos-e fogat este a csemete, gyakran csak azt a választ kapja: minek, amikor ilyen drága a fogkrém és a fogkefe! Volt, hogy hétéves koráig otthon nevelődött gyereket küldött hozzájuk az iskola, mert nem tudta kézbe venni a ceruzát. S az amúgy jóeszű emberkének hétévesen kell elkezdenie óvodába járni. — Falun ma már nem az a probléma, hogy sok gyerek nem képes szakmát szerezni — mondja a vezető óvónő —, hanem az, hogy egyre többen a kötelező általánost sem végzik el, kimaradnak hatodikban, hetedikben, s az utcákon, szórakozóhelyeken randalíroznak csapatostul. Van olyan család, ahol a négy gyerek egyike sem végezte el az általános iskolát. Márpedig ilyen helyzetben nem megszüntetni kell az óvodákat, hanem nagyobb szerephez kellene juttatni az óvodai nevelést. N. L. Pincegaléria Kaposfüreden Napocskának tetszett ? mint régi barátok beszélgetnek az emberek. Mindezt mindennemű ellenszolgáltatás nélkül. Amit illik otthagyni, az pusztán az élmény közvetlen megfogalmazása a vendégkönyvben; ezt tette az a két (Fotó: Kovács Tibor) ovis is, aki ha mást nem is, de egy pöttyös gombát és egy napocskát örökített meg a könyvben. Mert jól érezték magukat. (Balassa) Gondok és lehetőségek Gálosfán Óvjuk-e az óvodát? A falusi óvoda még az iskolánál is nehezebb helyzetben van. Éppolyan nehéz feltételek között kénytelen dolgozni, mint az iskola, létjogosultságát viszont sokkal könnyebben megkérdőjelezik, hiszen amennyire téves, olyan elterjedt az a szemlélet, amely mindössze gyermekmegőrző szerepet tulajdonít neki. — A gálosfai óvoda ebből a szempontból még szerencsés helyzetben van — mondja Kelemen Lajosné, óvodavezető —, mivel az itteni képviselők nem kérdőjelezik meg a szükségességét. Azonban létünk mégis kérdéses, mivel a gyerekek száma csökken. Gálosfán és a környéken lenne ugyan elegendő gyerek, azonban a környező falvak — Kaposgyarmat, Bőszénfa, Cserénfa, Hajmás — amióta Gálosfa különvált a szentba- lázsi körjegyzőségtől, elviszik innen a gyerekeket. Jelenleg egész napos felügyeletet biztosítanak a kiscsoportnak és a részben osztott nagycsoportnak. Harminckilenc gyerek jár ide, a gondozásukra három óvónő és két dada a személyzet. — Egyelőre ígéretet kaptunk arra, hogy tovább működhetünk, de hosszú távon bizonytalan a létünk. Sajnos, Machbeth Gyulán A történelmi dráma műhelyeként jeleskedő gyulai Várszínház idei, 29. évadjának utolsó drámabemutatóját tartják ma, csütörtökön. Shakespeare Machbeth című tragédiáját mutatja be a társulat Sík Ferenc rendezésében. A szereplők között van Csurka László és Csikós Gábor is, ők „hajdanán” a kaposvári Csiky Gergely Színház tagjai voltak. Belcanto '92 Befejeződött az egyhetes operahangverseny-sorozat a müncheni Karl Hof kulturcent- rumban. A hangversenyeken a Magyar Állami Operaház zenekara és a Budapest Kórus, továbbá több magyar és más közép- és kelet-európai, valamint néhány nyugati szólóénekes is fellépett. A Magyar Államai Operaház zenekarának ez volt az első ilyen jellegű fellépése Németországban. Latin-Amerika művészete Sevillában megnyílt a latin-amerikai művészetek valaha is rendezett legnagyobb kiállítása. A mintegy négyszáz darab XX. századi műalkotás között olyan mesterek művei szerepelnek, mint a mexikói Diego Rivera és Frida Kahlo, a brazil Tarsila do Amaral. A kiállítást a Modern Művészetek New York-i Múzeuma szervezte. Új lap: Világszövetség Szombaton jelenik a Magyarok Világszövetségének új, kétheti lapja, a Világszövetség. A kiadványt tízezer példányban adják ki, ötezret Magyarországon, kétezret az utódállamokban, háromezret pedig a nyugat-európai és a tengerentúli országokban terjesztenek majd. Carmen Szegeden Mától három alkalommal mutatják be Szegeden a Szabadtéri Játékokon Bizet Carmen című operáját. Francia nyelven szólal meg a legendás, végzetes szerelem tragikus történetét feldolgozó opera Nagy Viktor rendezésében. A címszerepet Szonda Éva alakítja. Japán-magyar zongoraszimpózium Hogyan járulhat hozzá a művészet és a kultúra a nemzetek közeledéséhez — ez lesz a mottója a budapesti Fészek Művészklubban augusztus 24-től 26-ig tartó, japánmagyar zongoraszimpóziumnak és hangversenynek. Zenei előadásokat, szakmai konzultációkat, művészeti bemutatókat tartanak. Megismertetik a legújabb zongora-tankönyveket, megvitatják a zongoratanítás legújabb módszereit. Zenei csemegének ígérkezik az a négykezes zongora-maratoni, amelyen japán és magyar növendékek szerepelnek. Római kerámiák A római császárság kora- bali kerámiagyártását bemutató kiállítás nyílt a Budavári Palotában. Szeptemberben a főváros ad otthont a korszak kerámiaművészetével foglalkozó nemzetközi kongresz- szusnak is. Nemzetközi tábor és találkozó Somogyi néptáncokat is tanulnak A Magyarok Világkongresszusához kapcsolódóan, Nemzetközi magyar néptánctábor és tánctalálkozó színhelye lesz augusztus 14-étől 21-éig Csillebérc. A rendezvényen a világ minden részéből mintegy 150, magyar néptánc- és népdaloktatással foglalkozó szakember vesz részt. A program szerint az itt töltendő idő alatt kalotaszegi, szatmári, somogyi néptáncokat tanulnak, néprajzi és táncfolklorisztikai előadásokat is hallgatnak.
