Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-12 / 190. szám

1992. augusztus 12., szerda SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Fényes hátú pékek A pékségben nagy a zaj, a kemencek ontják a meleget. A kemencében minden vetésnél kap egy gőzréteget a kenyér. A meleg meg a gőz együtt nagyon fullasztó, párás levegőt teremt. — Zárt ajtók mellett nem le­hetne megmaradni. Hiába kapcsoljuk be a ventillátort, nem sokat használ — mondja Farkas István pékmester. — Az üzemet egyik oldaláról ha­tároló nagy fal és a másik ol­dalról körülvevő magas épüle­tek miatt megszorul a meleg. Nem tud a gőz kimenni, itt bent csapódik le. Ezért a pék­ségben májustól nyár végéig csak fényes hátú embereket lehet látni. Szerencsére van egy kis fürdőnk, így a munka­szünetekben le tudunk zuha­nyozni. A pékek már kitapasztalták: nem jó, ha rekkenő hőségben túl hideget isznak. A felhevült test rögtön ki is izzadja. Az „Alföldi” pékségben a nyári időszakban éjjel 2-kor kezdenek és 10 óráig dolgoz­nak, hogy a délben tetőző me­leget kikerüljék. A városban csak itt sütnek alföldi kenye­ret. 2 éve vették bérbe a pék­séget a Sütévtől az üzem dol­gozói. Pintér Sándorné üzem­vezető: ha nem veszik ki, esé­lyük lett volna, hogy az utcára kerülnek a leépítések miatt. Igaz, hogy magas a bérleti díj, de legalább van munkahelyük. 1983 óta együtt van a csapat: öt pék, egy boltos, egy gépko­csivezető. Ha kell, az üzem­vezető is beáll kenyeret da­gasztani. 13-14 mázsa ke­nyeret sütnek naponta. Ünne­pek előtt a dupláját. Hagyo­mányos technológiát alkal­maznak, nem gyorsított eljá­rást; a kenyérbe semmilyen adalékanyagot nem tesznek. Az alföldin kívül még zselici rozsos kenyeret sütnek. Más pékárut a szerződés miatt nem vállalhatnak. Pedig kézi megmunkálással nagyon szép termékeket tudnának készí­teni. — Milyen hatásai vannak az augusztus 1-jei áremelésnek? — kérdeztem az üzemvezető­től. — A megrendelés keve­(Foto: Csobod Peter) sebb. De ez mindig így van áremelés után. Két hét múlva visszaáll a régi mennyiség. Nekünk az áremeléssel nagy hasznunk nincs, inkább a bol­tosoknak. Az eddigi 33 forint helyett 37,40-ért kapják a bol­tok a kenyeret, és mivel sza­badáras, annyiért adják, amennyiért akarják. Hallottam 48-50 forintos árról is. Az áremelés előtt hatosával vitték a kenyeret. Azt mondták a vevők: ha lefagyasztják, egy hétre valót megspórolnak. Az üzletek sorra telefonáltak, hogy rengeteg kenyér fogy, süssünk még. Bespájzolt, ki mennyit tudott. Az üzemvezető búcsúzóul még ad egy tanácsot: — Tar­taléknak nagyon jó, ha van otthon a mélyhűtőben egy kiló kenyér. Ajánlatos fóliába be­csomagolni. Ha este kivesz- szük a mélyhűtőből, reggelre fogyaszthatóvá válik. Sütőben vagy mikrobán kicsit átmele­gítve még finomabb lesz. Az­nap “-mindjárt meg kell enni, nem szabad tovább tartani. S. P. G. Válófélben az andocsiak Asszonyok aranya A barcs-somogytar- nócai asszonykórus részt vett a népdalkóru­sok és pávakörök or­szágos találkozóján. Nagy lelkesedéssel ké­szültek és utaztak el a minősítésre, a somogy- tarnócai önkormányzat támogatásával. A kórus a Dél-somogyi Mező- gazdasági Kombinát segítségével 1983 őszén alakult 14 taggal. 1992-től lett fenntar­tója a barcsi Móricz Zsigmond Művelődési és Ifjúsági Központ. Az országos minősítőn 17 együttessel versengtek. Rajtuk kívül még a sző- csénypusztai együttes vett részt ezen. A bar­csiak bemutatkozása is élményszámba ment, a szép népviseletük min­denkit lenyűgözött. A rendezvény a bogácsi hőfürdő területén zajlott le háromezer vendég előtt. Arany minősítést csak három kórus kapott: az egyik a barcs-somogy- tarnócai asszonykórus. (Folytatás az 1. oldalról) A bizottság tagja Huszár Vendel: — Ami értéket az andocsi határban termeltünk, az eddig a közös téeszbe, Karádra ke­rült. Mostohagyermekként ke­zelték a falunkat; csaknem el­sorvadt. Élve a lehetőséggel, mi a saját földünkön akarunk gazdálkodni. Azt akarjuk: az itt képződött jövedelem marad­jon is itt. Az 1300-1400 hektá­ron gazdálkodó szövetkezet ugyanis, ahol szinte minden karnyújtásnyira van, kisebb költséggel termelhet, mint a kétszer akkora. Mi a véleménye erről a ka­ráéi Arany Kalász téesz elnö­kének? — Az elmúlt három hétben 11 egyéni, kiválni szándékozó tagunk már visszavonta kez­deményezését — mondta Szász Frigyes, a termelőszö­vetkezet elnöke. — A szövet­kezet vezetősége úgy gon­dolja: ha az andocsi tagok is részletesen megismerik a szétválás következményeit, higgadtabban mérlegelnek majd, s a jelenlegi szövetkezet által elindított gazdálkodást választják, hiszen a működé­sűnk stabil, biztos alapokon áll. A megye sok szövetkeze­tét jellemző gondok ugyanis bennünket nem terhelnek... A szétválást — értesülése­ink szerint — az andocsi tsz-tagok 80-85 százaléka támogatja. — Jogunk van az önrendel­kezésre, és ezt érvényesíteni is fogjuk — mondta Huszár Vendel. — Fontosnak tartjuk, hogy a szervezeti változás, amely a karádi és az andocsi tagság részéről létrejön, ne hozzon olyan osztozkodást, amely csak az egyik fél elő­nyét szolgálja. A közös tulaj­donból a részünkre tartunk igényt. — Mi várható? — Az Arany Kalász vezető­sége szeptember 16-ra tűzte ki a közgyűlést — mondta a termelőszövetkezet elnöke —, ezen tárgyaljuk a szervezeti változás kezdeményezését. Minden további intézkedés, közgyűlés majd ettől a határo­zattól függ. — Ha a szétválás nem sike­rül, abban az esetben a cso­portos kiválás útját választjuk — mondta az andocsi bizott­sági tag. — Új típusú szövet­kezetét kívánunk létrehozni, amely megfelel a kor gazda­sági igényeinek és a tagság érdekeinek. Krutek József Veszélyes szállítmányok A százhalombattai vasúti szerencsétlenség ismét felhívta a figyelmet arra, hány esetben sértik meg azokat a nemzetközi előírásokat, amelyek a veszélyes anyagok szállítására vonat­koznak. A közúti balesetek számának növekedése teszi indo­kolttá, hogy az utakon tapasztalható veszélyhelyzetekről be­széljünk. Kelemen József, a kaposvári Autóközlekedési Tanintézet igazgatója tájékoztatott arról, mennyire felkészültek a fuvaro­zók a veszélyes anyagok szállításáról. Az ADR a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai megálla­podás francia eredetű rövidítése. Az 1957-ben Genfben meg­kötött egyezményhez hazánk 1979-ben csatlakozott. A gép- járművezetők külön tanfolyamokon sajátíthatják el az ezzel kapcsolatos tudnivalókat, és a tanfolyam elvégzésről szóló igazolvánnyal vehetnek részt a veszélyes anyagok nemzet­közi fuvarozásában. E kategóriába tartozik többek között a robbanóanyagok, a sűrített cseppfolyósított gázok, gyúlékony anyagok, mérgező anyagok. Megszaporodott a magánfuvarozó vállalkozók száma. Kellő jogszabályismeret hiányában mindenféle veszélyes kategóri­ába tartozó áru fuvarozására vállalkoznak képesítés nélkül, kezelési ismeretek nélkül. Ezzel nemcsak a fennálló jogszabá­lyokat sértik, hanem potenciális veszélyforrást is jelentenek a közlekedésre és a környezetre egyaránt. Ez indokolja újabb tanfolyamok szervezését. A szakmai továbbképzésre nemcsak az újonnan vállalko­zóknak van szükségük. A megfelelő jogszabályok elsajátítása egyaránt elemi érdeke a veszélyes anyagok kezelésével, táro­lásával és forgalmazásával foglalkozó szerveknek és vállal­kozóknak. Mészáros Tamás TERVEK ÉS TETTEK Libickozmán lubickolván Nyolcvanegy lelket szám­lálnak a parányi faluban, Li­bickozmán. A lélekszám — átmenetileg — csak akkor emelkedik meg néhány hétre, ha a falusi turizmusra szánt házak benépesülnek. Néhá- nyan foglalkoznak csak a vendégfogadással, s tudják jól: ebből még nem lehet megélni Libickozmán. A tulaj­donosok nem is a meggazda­godás reményében — hiszen 'igencsak méltányos összeget kérnek egy vendégéjszakáért — bocsátják rendelkezésükre otthonukat az ország külön­böző pontjairól érkezőknek. Meg akarják kedveltetni a messziről jöttékkel a vidéket. Somogy egyik legszebb tája ez, halban, vadban gazdag, terület, s remek a levegő. A fővárosból „kiruccanok” pedig — hogy fürdeni tudjanak — felduzzasztották az Ara­nyos-patak medrét. Meg is Torvajon, Sérsekszölősön és a lullai önkormányzathoz tartozó Ecsenyben az 1992. évi feladatok között első he­lyen szerepelt a települések egészséges ivóvízzel való el­látása. A 12 millió forintos be­ruházás, mintegy 75 százalé­kát pályázat útján nyerte el a három község, a hiányzó pénzt pedig az önkormányza­tok teremtik elő. A lakosságot a kivitelezés költsége nem terheli. A beruházási munkála­tok (a gSfíncvezeték, a két 50 köbméteres tározótartály és a közkifolyók megépítése) még tavasszal megkezdődtek. A kivitelező dombóvári Épker Kft június 30-ára vállalta a beru­házás átadását, ez azonban a mai napig nem történt meg... Kerekes József torvaji pol­mártóznak hűs vizében, ha tehetik. A falusi turizmus meghonosításának igazi úttö­rője Kelemen Mariann. Buda­pestről költözött Libickozmára, s mindent megtalált az aprócska településen, amire vágyott. Tervei azonban nem válhattak valóra, hiszen élet­társa, Majoros Árpád ötvös­művész meghalt. Áz ő emlé­kére, s a művészek segítésére ajánlotta fel: minden ideér­kező zenészt, képző-, iparmű­vészt, építészt családtagjaik­kal együtt 25 százalékkal ol­csóbban lát vendégül. Szak­emberekkel beszélgetve meg­tudtam: az országban sehol nincs ilyen előnyös „megkü­lönböztetés”. A falusi turizmus megszál­lottjai tovább dédelgetik terve­iket. Mert van belőlük bőven. Orosz Lajos marcali festőmű­vész-tanár például művészte­lepet épít itt. (Lőrincz) gármester a kivitelezés elhú­zódásáról a következőket mondta: — Tudomásom sze­rint a fővállalkozó a földmun­kákat alvállalkozók részére adta ki, ők azonban ezt nem végezték el időben. Anyaghi­ányra és géphibára hivat­kozva folyamatosan csúszott a kivitelezés. Július elejétől az Épker Kft dolgozói vették át ezt a feladatot. A helyi munka­vezető tájékoztatása szerint remény van arra, hogy szep­tember végére elkészül a há­rom település ivóvízellátását biztosító beruházás. Erre szükség is van, mert Torvajon már az ásott kutak többségé­ben minimálisra csökkent a vízkészlet, sokan úgy hordják az ivóvizet... K. J. Fotókiállítás a megyeházán Kiállítás nyílt Kaposváron, a megyeházán Csonka Béla kaposvári fotóművész alkotá­saiból. A számos hazai és nemzetközi kiállításon sze­replő művész húsz alkotása ízelítőt ad mind a somogyi táj szépségéből, mind pedig pe­dig a somogyi emberek sokar- cúságáról. Takarmányokat télire Somogybán a következő hetek legfontosabb feladata a mezőgazdasági üzemekben mintegy 65 ezer szarvas- marha és 50 ezer juh téli, siló­zott takarmányának biztonsá­gos elhelyezése. Megfelelő technológiák alkalmazásával, a technológiai fegyelem szi­gorú betartásával a 10 ezer hektárnyi silókukorica-vetéste­rület jelentős részét adja a szükségleteknek. Hokév-bolt nyílt Kaposváron Dr. Csépányi Loránd, a Ho- kév vezérigazgatója nyitotta meg a horgászcikk-készítő részvénytársaság első kapos­vári boltját. A Fő utcai üzlet a cég huszadik kiskereskedelmi egysége az országban, s a Browning-termékeket is for­galmazza. Hárommillió forin­tos árukészletével a megye- székhely és környéke jobb el­látását tűzte ki célul. Útépítés Nagyberényben Az 1500 lakosú Nagybe­rényben összesen 32 ki- sebb-nagyobb utca található. A település augusztus 10-től már csak szilárd burkolatú — csökkentett pararméterű — úthálózattal rendelkezik, ugyanis az önkormányzat eb­ben az évben 7 kilométer hosszú utat építtetett. A költ­ségeket — ez megközelíti a hétmillió forintot — a község saját pénzforrásaiból biztosí­totta. Pálmajor az önállóság mellett A főként cigánylakosságú Pálmajor, amely úgynevezett „külterületi lakóhelyként” Nagybajomhoz tartozott, beje­lentette: önálló község sze­retne lenni. Erről falugyűlésen kérték ki a lakosság vélemé­nyét. A pálmajoriak dr. Ulrich Károly nagybajomi jegyző tá­jékoztatása szerint egyönte­tűen az önállóság mellett fog­laltak állást. ő£) BANK Valutája csekkben, csekkje a zsebében OTP Eurocsekk OTP Bank, mint mindig ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR ÉS KERESKEDELMI BANK Rt. A hanyag munkavégzés miatt?... Csúszik a vízmű­beruházás Torvajon

Next

/
Thumbnails
Contents