Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-11 / 189. szám

1992. augusztus 11., kedd SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Barcsi gyógyszertárak Barcson megtörtént a So­mogy Megyei Gyógyszertári Központ által üzemeltetett gyógyszertár privatizálása. A jelenlegi egy patika helyett a negyedik negyedévben már kettő elégíti ki a lakosság igé­nyeit. Várhatóan a jövő év első negyedévében a harma­dik gyógyszertár is megkezdi működését. Kegyeleti túra a Don-kanyarba Kegyeleti túrát szervez a Don-kanyarba, valamint egyéb olyan területekre Péteri Ferenc volt tábori lelkész, ahol magyar katonák harcoltak a második világháborúban. A volt katonák, az elesettek, el­tűntek hozzátartozói az októ­beri útra a kaposvári Express utazási irodában jelentkez­hetnek. Javultak a feltételek Megnőtt a számuk, s az eszközeik is fejlődtek a ka­posvári közterületfelűgyelők- nek. Szükséges is a fejleszté­sük, hiszen az elmúlt évekhez képest gyakoribbak a sza­bálysértések, többször kell in­tézkedniük. Az idén a legtöbb dolguk a hársszedőkkel, a közterületen engedély nélkül árusítókkal és az engedély nélküli állattartókkal volt. Iskolafelújítás Lábodon Közel 2,5 millió forintot köl­töttek Lábodon az általános iskola rekonstrukciójára. A nyáron történt felújítás során több mint másfél millióért le­szigetelték a tetőszerkezetet, a többi pénzből pedig kicserél­ték a teljes csatornahálózatot és két tanterem műanyag pa­dozatának munkáit végezték el. A napokban volt a műszaki átadás, így a diákok az ősztől már jobb körülmények között tanulhatnak. GYÓGYULNI VÁGYÓK TÜNTETTEK KAPOSVÁRON A Pi-víz keserű cseppjei A békés csoport nem magyarázatokra vár (Folytatás az 1. oldalról) Az ilyen és hasonló szűrő­vel ellátott víztisztító berende­zések hátránya, hogy a szűrő­kön fennakadó baktériumok szaporodását nem tudja meg­akadályozni, így egyszer csak olyan mennyiségben jutnak át rajta a kórokozók, hogy már betegséget okoznak. Több tí­pusú berendezésnél ezt a problémát már megoldották, azokat engedélyezték is a ha­tóságok. A Pi-vizes készülék­ről azonban nem tudnak semmit, lévén még nem vizs­gáltatták be. Mindezt tegnap még egyszer dr. Szöllősy Jó­zsef városi tiszti főorvos is el­mondta az összegyűlteknek, őket azonban a rendeletek és a hivatalos papírok kevéssé érdekelték, annál inkább az, hogy mikor ihatják újból azt a vizet, aminek jó hatásában hisznek, és többen azt vallják: a Pi-víz gyógyította meg őket betegségükből. — Az embereket nem a mi­nisztériumok közti egyet nem értés foglalkoztatja — modta Nagy Lajosné, a demonstráció szervezője. Legtöbbjük azt sem tudja, milyen egy minisz­tériumi határozat. De azt igenis tudja, hogy amióta Pi-vizet ivott, elmúlt a gyomor­fekélye, jobban érzi magát. — Emlékezzünk csak, mi (Foto: Király J. Béla) volt a Celladam és a Béres csepp körül — magyarázta Nacsa Antal. — Külföldön ke­resték, itthon tiltották. Majd csak akkor döbbenünk rá, ha a Pi-vízzel is így járunk. A szervezők végül átadták petíciójukat Szöllősy József­nek, aki ezt jegyzőkönyvben rögzítette, s megígérte: to­vábbítja a felettes szerveknek, a megyei tiszti főorvosnak, va­lamint a minisztériumnak. Ad­dig is, míg a levelek járják a maguk útját, talán mégis jó lenne bevizsgáltatni a készü­léket, vagy végre lefordítani a japán bizonyítványt. Gyorsabb lenne. Varga Ottó SOKAT VÁRNAK A SAJÁT TESTÜLETEKTŐL Bizakodás és bírálat a cigány fórumon Háromszáz látogató A marcali Bernáth-házban július 15-én nyílott Szász Endre képkiállításnak eddig körülbelül 300 látogatója volt. A tárlat, melyen a művész al­kotásainak reprodukcióit áb­rázoló képeslapok is vásárol­hatók, augusztus 25-én zárul. Kevés a nudista Csak ötven százalékos a balatonberényi nudista strand kihasználtsága. Ennek okát többen abban látják, hogy az olimpia, a világkiállítás, az ol­csó Isztriai-félsziget „elvitte”, a tavalyi angolna pusztulás után kialakult negatív propaganda pedig elriasztotta a vendége­ket. Sokan hajlanak viszont arra, hogy a távol- maradás legfőbb oka az, hogy a nudizmust kedvelők nagy része nemcsak a ruhá­jából, hanem a pénzéből is kivetkőzött. Gabonaexport A Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat kaposvári körzeti üzemének tárházából naponta mintegy 200 tonna búzát rakodnak albán, a kis- korpádi telepről 150-200 tonna kukoricát FÁK exportra. Elhangzott: A kormány elsősorban a hazai kisebbség gondjaira figyeljen oda (Folytatás az 1. oldalról) Fátyol Mihály a cigány Ifjú­sági szervezet képviselője bí­rálta a tervezet gyenge pont­jait. Rámutatott: a kormány a képviseleti problémák kezelé­sére nem keresett átmeneti megoldást. Elfogadhatatlan­nak tartotta a kellő finanszíro­zás és támogatás hiányát, amely — főként a cigányságot sújtja, hiszen — például a né­metektől eltérően — nem tud pénzt előteremteni iskoláira. A cigányszervezetek képvi­selői azért marasztalták el a kormányt, mert miközben so­kat foglalkozik a szomszédos országok kisebbségének gondjaival, eléggé elfeledke­zik a hazai kisebbség problé­máiról. A fórumon választ ad­tak több helyi (babócsai, víz­vári, nagykanizsai) gyakorlati kérdésre. Izgalmas vita alakult ki a kormányt képviselő főtaná­csos Bogdán Béla (maga is cigányszármazású) és a fó­rum többi résztvevői között a kormány kisebbségi politikai gyakorlatáról, a törvényterve­zetről. A főtanácsos nem min­denben tudta megvédeni a kormányt, noha hangsúlyozta: bizonyára a kisebbségi tör­vény elfogadása után is akad­nak gondok, ám ezek kezelhe­tővé válnak. Rámutatott: az országnak nincs külön prog­ramja a cigányságra vonatko­zóan (például a közöttük nagymértékű munkanélküli­ség kezelésére), de van prog­ramja a válságkezelésre. Kedvező változás akkor vár­ható elsősorban, ha a kisebb­ségek is szerepet vállalnak a gondok megoldásában. Eh­hez szükség van kiművelt ci­gányfőkre is, akik partnerei le­hetnek másoknak is. Ezzel összecseng a megyei közgyű­lés nevében szóló Jónás Jó­zsef irodavezető javaslata: a cigányság a siker érdekében növelje önismeretét és tudá­sát. Szegedi Nándor Fertőzés volt Marcaliban A szalmonella kárvallottjai A nyári időszak különösen kedvez a szalmo- nellás fertőzéseknek. A vendéglátósok réme nemrégiben Marcaliban ütötte fel a fejét és a Rákóczi étterem dolgozói, az esküvőjét ott tartó balatonmáriai vendéglős, valamint nagy­számú vendégserege fertőződött a kórokozó­tól. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Marcali Városi Intézete az első beteg jelentkezése után azonnal elvégezte a szüksé­ges vizsgálatokat, fertőtlenítette a éttermet. Voltak akik mégis úgy vélték: nem tettek meg mindent a fertőzés továbbterjedésének meg­akadályozásáért, mert nem záratták be az ét­termet és a dolgozók tovább végezték munká­jukat. Dr. Vörös Katalin marcali tiszti főorvostól megtudtuk: a fertőzés felfedése után az érvé­nyes és hatályos rendelkezés előírásai szerint jártak el. Eszerint nem kellett bezárni az étter­met, csak azokat a dolgozókat tiltották el a munkától, akiknek székletmintája pozitív volt. Ők — ezt többszöri szigorú ellenőrzés is iga­zolja — be sem tehették a lábukat a marcali, il­letve a máriai étterembe. Nem kell tehát ag­gódni a fogyasztóknak: fertőtlenített környe­zetben, egészséges dolgozók a felszolgálók. (Várnai) Világ védett virág Lírai ihletésű, kápráztatóan szép képsorokat láthattunk nemrég a képernyőn a babócsai nárciszosról; hangsúlyoz­ván, hogy az immár vadon tenyésző gyönyörű burjánzat — mivel kerek e földön igen ritka — világvédettséget érde­melne. A környéken természetesen sokan tudnak e ritkaság­ról, nemcsak a virágszerető emberek, de az alkalmi kufárok is. No, nem baj, mert mint a filmből kiderült: ha eljő a kikelet, rendre újra nyílik ez a nárcisz... Igen örültem a műsornak, ám egyúttal annak is, hogy a babócsai Basakertnek nevezett idilli történelmi-természeti térben mégsem elrejtett titkot fedeztek fel. Ugyanis a Babó- csa története című helytörténeti monográfia magvas tanul­mányai is szólnak — a szerzők és a szerkesztő jóvoltából — e környék különleges értékéről: a Nárciszosként számon tar­tott terület építészeti örökségéről, a feltárás és romhelyreállí­tás állapotáról. Megtudhatjuk, hogy: a „törökök a kertben te­lepítették meg az amarilliszfélék... családjába tartozó, ha­zánkban igen ritka, tömegesen csak itt előforduló csillagos nárciszt”, amely „...a török megszállás óta itt él, és azóta is állandóan növekszik.-..” Tehát idekerülése nem természeti csoda, hanem emberi tett, ennélfogva megmaradása is ettől függ. A természet „csak” besegít. A török világból itt maradt egy „török virág”, amelyet a film készítői is (nagy jószándékkal) világvédettnek szeretnének tudni, bemutatni (a múlt más maradványaival együtt), ha lenne minderre elég pénzünk. Á pénzhiány pedig nem egyszerűen török átok, inkább olyan áfium, amely ellen nem a világ fogja ideküldeni az or­vosságot. így önmagában a 6/1977. számú OTvH-határozat sem gyógyír, amely e cseppnyi teret természetvédelmi terü­letté nyilvánította. A világvédettség lehetősége csakis itt gyökerezhet, ahol a nárcisz. Főként akkor, amikor a helyi ér­ték és a helyi érdek egy jó „kikeleti” pillanatban összetalálko­zik. Erre Babócsa tisztes polgárainak türelme, figyelme, lo­kálpatriotizmusa volt eddig is a fedezet. S erről nemcsak a je­les könyv tanúskodik, hanem a tartós értékóvás is, amely elég volt ahhoz, hogy a természetnek megengedje: virágoz­zék kedvére a sokezer szál virág. Még, ha törökök telepítették is... Tröszt Tibor Fonyód 1992 Újra kedd, megírja a — Mit tegyen, ha nem megy? — A harminc, a negyven és az ötven — elgondolkodtató a szünnapokról — Milyen az ideális titkárnő? — Ha nem megy magától, úszással és tornával a születés körüli sérülések ellen — A legszebb francia asszonyról, divatról, fogyókúráról, sztárokról és sok minden másról, ma csakúgy, mint minden kedden olvashat a Kiskegyedben (219969) Fonyód 1992 címmel szép ki­állítású, színes fotókkal díszí­tett, magyar és német nyelvű ki­advány látott napvilágot a helyi Polgármesteri Hivatal, a Város­védő Egyesület és a Művelődési Ház közös kiadásában. A tér­képpel ellátott prospektus min­den Fonyóddal ismerkedő szá­mára nélkülözhetetlen kiadvány.

Next

/
Thumbnails
Contents