Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-10 / 188. szám
1992. augusztus 10., hétfő 10 SOMOGYI HÍRLAP — KÖZBIZTONSÁG, BŰNÜLDÖZÉS Rendőrtiszt és pedagógus A vakáció veszélyeiről Törzskönyvezett gépkocsik, új rendszámok + * VEGE A RENDSZAMTABLA KÁOSZNAK? Még mindig előfordul, hogy szabályosan átíratott kocsijáért az eladó kapja a szabálysértési bírságról az értesítést. Mikor lesz hibátlan a gépjárművek nyilvántartása? — kérdezzük dr. Mándi Sándor rendőr őrnagytól, az ORFK illetékesétől. Eddig is nehezen találtak a szülők megfelelő foglalatosságot vakációzó gyerekeiknek, de az idén a szokottnál is nagyobbak az iskolások elhelyezésének, foglalkoztatásának gondjai. A munkahelyek többsége nem tud a nyári hónapokban diákokat alkalmazni, a fiataloknak programokat szervező művelődési házak és egyéb intézmények pedig híján vannak az anyagiaknak. — Ez évben, sajnos a sokévi átlagnál is több a „kulcsos” gyerek — erősíti meg dr. Kiss Ernő rendőr alezredes, az Országos Rendőrfőkapitányság bűnüldözési osztályának vezetője. — A kisfiúk, kislányok egy részénél van valamilyen igazolvány is, ami persze helyes. Ám abból a szempontból veszélyes, hogyha elszedik tőlük a kulcsot is, az igazolványt is — minden együtt van a betöréshez, a lakás kirámolásá- hoz. Tapasztalataink szerint a programnélküliség más veszélyekkel is fenyeget. Az unatkozó, lézengő, ide-oda csapódó gyerekek gyakran épp a vakáció idején próbálják ki először a cigarettázást, újabban a drogot, s kapnak rá a csavargásra. Az utca egyébként is lassan „veszélyes üzemmé” válik, mert nemcsak a közbiztonság, hanem a közlekedési morál is mélyponton van. Az elguruló labda, az utcai fogócska, az úttesten zajló focimeccs manapság gyermektragédiák sokaságával fenyeget! A pedagógus, dr. Budai Takács György úgy véli: a szülőknek egyre kisebb hányada van abban a helyzetben, hogy megtervezze és megszervezze gyerekei nyári szabad idejét. A tehetősebbek rendszerint abba a hibába esnek, hogy tizenéveseiket „túlhalmozzák” a nyár örömeivel: vitorlás tanfofyamtól a külföldi utakig, teniszpartiktól az intenzív nyelvtanulásig mindent belezsúfolnak a nyári szabadságba, amiből éppen ezért a „névadó”, a szabadság hiányzik. — Az igazán szorongató gond azonban a kispénzű családok fiatalkorú tagjainak nya- raltatása. Ha nincs tábor, nincs utazás, a szülők üljenek le gyerekeikkel és együtt tervezzék meg a vakáció hátralévő részének programját. Abból induljanak ki, hogy csak olyan elfoglaltság jó, ami leköti, szórakoztatja a gyerekeket, s megadja számára az értelmes, tartalmas cselekvés lehetőségét. Segíthet a program kialakításában az, ha a hasonló cipőben járó családok, a nagyjából azonos korú gyerekek szülei összefognak, és megpróbálnak egymást váltva felügyeletről gondoskodni. így a közös kirándulás, strandolás és játék veszélyei minimálisra csökkenthetők, s részesei szép élményekkel is gyarapodhatnak. Bármilyen korú és nemű gyerekekről van szó, nagyon fontos, hogy az édesapák, édesanyák talájanak alkalmat a „felvilágosításra”. Mondják el, hogy vannak beteges hajlamú emberek, akik az ő korosztályuk tagjaira vadásznak. Vannak, akik visszaélnek a gyermekek felnőttek iránti bizalmával, s éppen ez az oka annak, hogy a nyári hónapokban a bűncselekményeknek leggyakrabban a legfiatalabbak az áldozatai. Végül még egy tanács: a vakációban az elsőbbség a pihenésé, a játéké és a szórakozásé. Ennek azonban nem mond ellen, hogy rendszeresen adjunk feladatot, ha úgy tetszik munkát, megbízatást a gyermeknek. Ferenczy Europress — A gépre vitellel, sajnos jó másfél hónappal el vagyunk maradva. Ez a mi hibánk. De azért azt se feledjük: nem minden új tulajdonos rohan a frissen vett kocsiját átíratni. Amikor áttértünk az új rendszámok bevezetésére, folytattuk a centralizált gépjárműnyilvántartás rossz hagyományait: mindenről mindent egy helyen összpontosítani. A fejlett országokban régen területi rendszámok vannak, mögöttük pedig területi nyilvántartás. Kicsit leegyszerűsítve: nem egy nagy számítógépbe akarnak bezsúfolni mindent Nyu- gat-Európa országaiban, hanem ott tartják nyilván a kocsikat, ahol vásárlóik élnek. Megbízható információs ösz- szeköttetés van viszont a város, a megye (tartomány) és az országos központ között oda-vissza. Az ilyen adatbázisok naprakészek, jól kezelhetőek. Nekünk is ilyen irányban célszerű fejlődni. — Mit jelent ez a gyakorlatban? — A3 betű, 3 szám Magyarországon 50 évre elég. Az viszont elképzelhető, hogy ezeken túl a rendszám- táblán még két betűvel vagy számmal jelezzük a helyi hovatartozást, megkönnyítve a területi elvre való átállást. Ez az egyéni véleményem, a végleges megoldást szakbizottság bevonásával terjesztjük elő jóváhagyásra. Az átállás mindenképpen folyamatos lesz, de egyszer el kell kezdeni. ■— Rendszámhamisítás? — Számoltunk ezzel is. A rendszámot a gépjármű-kereskedő is adhatja, de annak érvényesítését a jövőben kizárólag a rendőrség végezheti. A nemzetközi autósmaffia bánatára az érvényesítés hamisítása szinte kizárt dolog. Változnak a forgalmi engedélyek is: védve lesznek a színes másológépek ellen, vízjellel is el lesznek látva. — Mi az E-rendszám visszhangja? — Darabja 1350 forint, 15 napig érvényes, és egy alkalommal újabb 15 napra meghosszabbítható. Ezt veszik meg azok, akik egyénileg hoznak be kocsit. Zokszó nélkül fizetnek érte a határon — a kivihető forintból telik rá —, s a magyar ember jó szokásának megfelelően immár nyugodt lélekkel, ideiglenes rendszámmal közlekedve mutathatják meg az új szerzeményt a családnak, barátoknak, míg a vámot kifizetve, a kocsit levizsgáztatva megkapják a végleges rendszámot. — Elegendő lesz az új forgalmik bevezetése az itthon vagy külföldön lopott gépkocsik adásvétele, az átütött motor- és alvázszámok ellen, amelyeket csak komoly műszeres vizsgálattal lehet észrevenni? — Az országban 2,2 millió személygépkocsi van forgalomban. Ilyen nagyságrend mellett nem lehet egy csapásra megoldani az új rendszámok, az új forgalmik kiadását. De hozzákezdünk. Teljesen új kezdeményezésünk viszont az a gépjárműtörzskönyv, amelyet szándékaink szerint 1993. január elsejétől fogunk bevezetni. — A forgalmi mellett még egy gépkocsiokmány? — Igen. De ezt senkinek sem kell magával hordania. A törzskönyv feladata a tulajdonviszony egyértelmű bizonyítása lesz. Nyugodtan fek- het a szekrényben, az íróasztalban, a rendőr nem fogja kérni. Csak akkor van rá szükség, ha a kocsit vesszük vagy el akarjuk adni. Ha újonnan vesszük, akkor a kocsi gyártója vagy a márka fő importőre adja, s a vételt a rendőrség igazolja. Ha eladjuk, akkor — így tesz a francia állampolgár is — el kell menni a rendőrségre, ahol a személyazonosság hiteles igazolása, a gépjármű tehermentességének ellenőrzése és az eladási szándék bejelentése után a rendőrség igazolja, hogy a kocsi eladható. Ez az engedély 30 napig érvényes. Az új tulajdonosnak a vétel tényét — az eladóval együtt ismét megjelenve a rendőrségen — a törzskönyvbe hivatalosan be kell jegyeztetni. Tudom, hogy ez így elmondva kicsit mace- rás eljárásnak tűnik, de hát ez nem egy már megjelent rendelet precíz végrehajtási utasítása. Konkrét terv, de mégiscsak terv. Ami pedig a macerát illeti: a kétszáz éves demokratikus hagyományokkal rendelkező francia állampolgár zokszó nélkül ugyanígy cselekszik. És azt hiszem, hogy az a magyar ember sem fog zúgolódni, aki szereti a tiszta adásvételt, és nem akar véletlenül is orgazda lenni. Hiszen*saját kocsiját is védi, amikor megnehezül a lopott kocsik, adásvétele. — És mi védi azokat, akiknek az új kocsi csak a jövő zenéje? — Egyszer minden új kocsi használt lesz. Az értelem azt diktálja, hogy az újakon kezdjük a sort. Némethy Gyula A vizsgálat még tart Egy hónapja már hogy baleset történt Beleg és Somogyszob között: július 1-jén egy munkavonat ütközött egy személyvonattal. A motor- és szerelőkocsiból álló munkavonaton ketten utaztak, s kiugrottak az ütközés előtt. A személyvonat villanymozdonyához kapcsolt hét személykocsi utasai közül hárman könnyű sérülést szenvedtek. A MÁV Pécsi Igazgatóságának szakemberei szerint a járművekben és a pályában több mint félmillió forintos kár keletkezett. A balesetet föltehetően az egyik forgalmi szolgálattevő mulasztása okozta. A szerencsére ritkán előforduló „vonatkarambol” körülményeit szakértők bevonásával még vizsgálja a nagyatádi rendőrkapitányság közlekedési osztálya. Szóváltás után öltek Nagybajomtól nem mesz- sze, egy kukoricás közelében Kuti Gyula és Tóti Zoltán megölte Csek László 46 éves nagybajomi lakost. Előtte a két 19 éves — szintén nagybajomi — fiatalember együtt járta a kocsmákat a későbbi áldozattal, majd egy szóváltást követően leütötték, s a már magatehetetlen férfit összerugdosták. A már mozdulatlan áldozat holmiját szétszórták és elvették kétszáz forintját. Tettüket az alkohol hatásával próbálták magyarázni. Köszönet a rendőröknek A Somogyi Hírlap 1992. július 11-i számában megjelent cikkre hivatkozással ezúton mondunk köszönetét a rendőri állomány érintett tagjainak, akik felderítették a buzsáki temetőben nyugvó drága halottaink sírjának meggyalázóit. Kívánjuk, hogy erőfeszítéseiket a jövőben is siker koronázza. A gyászoló Karádi család Nem a „feledékeny” autós napja volt BÓKA JÓZSEF: SZERETEM A NYARAT, DE NEM AZ AUTÓBAN A kánikulában senkinek sem könnyű, annak a rendőrnek sem, aki napi 8-12 órát tölt vagy az autóban — legalább negyven foktól „körülölelve” —, vagy pedig sapkában a tűző napon. Bóka József törzsőrmester és Horváth János tizedes mellé délután fél háromkor ültünk a rendőrségi Ford Escort kombiba, ám mögöttük már kilenc órai munka állt. A „csapat” nagyon fiatal; Ősz István, a kaposvári kapitányság közlekedési osztályának vezetője sem éri el a harminc esztendőt. S ezzel a korral szinte doyenként említhető: az átlagéletkor ezen az osztályon alig 25 év. A járőrkocsi „személyzetétől” megtudtuk: ma senkit nem bírságoltak meg, öt személyt azonban feljelentettek. — Hogy milyen kánikulában ez a munka? — kérdeznek vissza. — A betonon, amely sugározza a meleget, szinte elviselhetetlen. — Nagyon szeretem a nyarat, de nem az autóban — válaszolja Bóka József, aki már több mint öt éve „tűri” rendőrautóban a nyár forróságát. — 8-12 óra autóban nem az igazi — fűzi hozzá a 26 éves Horváth János. Nyolc hónapja dolgozik járőrként; a rendőrség volt az egyetlen cég, amely segítette tanulmányai befejezését. — Tehát nem gyerekkori álom volt az egyenruha? — Nem. Keveseknek adatik az meg, hogy azt csinálja, ami a hobbija. — Miért? Mi a hobbija ? — Az autószerelés. De nem bánom, mert ebben a közösségben nagyon jól érzem magam. — Alig néhány hónapja még — ahogy minden autós — tartott a rendőröktől, most pedig már „azon"az oidaion áll... — Soha nem féltem, hiszen egyetlen egyszer bírságoltak meg gyorshajtásért. Akkor pedig igazuk volt. Bóka József leszerelt a honvédségtől és mindjárt a rendőrséghez került. Kaposfüreden járunk, hirtelen megállítja az autót és dudál. Két srác tolja a kismotort, most szálltak le róla. — Még hányszor kell feljelenteni benneteket?! — kérdezi megrovóan őket, majd később magyarázatként elmondja: — Ve (Foto: Király J. Béla) lük már találkoztunk, akkor is ketten ültek a kismotoron... A fiúk eliszkolnak. — Szeretnek autót vezetni? — Nagyon! — vágja rá Horváth János. — Elmegy... de fárasztó — válaszolja a törzsőrmester úr. — Mi egy Golffal járunk, ezt az autót csak mára kaptuk meg, s a Volkswagen ülése rettenetesen kényelmetlen, az ember háta leszakad. Nagy hátránya az is, hogy alacsony, tehát földes úton szinte használhatatlan. — S ha valakit üldözni kell? — Ha nincs jobb autója, elkapjuk. — Hány kilométert mennek naponta? — Nyolc óra alatt 80-120-at. — Milyen érzés büntetni? — Eleinte furcsa volt, szinte lelkiismeretfurdalással küszködtem— mosolyog Horváth János. — Ám amikor látom, hogy számos esetben a vétlen autós szenved mások szabályszegése miatt, tudom, hogy van értelme. S hogy a rendőr lehet szimpatikus, akár kedves „froclizás” tárgya is, bizonyíték a Castrol kútnál elhangzott szóváltás. — Mi van, ti vagytok a legszebbek? — kiáltja ki az egyik benzinkutas, látván a fotózás tényét. — A legjobbak is! — és nevetnek... — Mennyire tisztelik a rendőrautót? — Nem nagyon. Inkább az, akinél minden rendben van — így Bóka József. Annál a fehér szépséges autónál azonban nem volt minden rendben, amelynek közeledtére elkezdett valami sípolni a rendőrautóban. A fiatal rendőrök arcáról a mosoly el, a sziréna be, a villogó kék ki, nagyobb sebesség rá... Az autó megáll, a két fiatal rendőr udvariasan köszön, bemutatkozik, majd kéri az iratokat. Mint utóbb kiderült, az autót tulajdonosa vezette, csak elfelejtette kikapcsolni az autótolvajok ellen beszerelt adót. Ennek jelzéseit érzékelte a rendőrautó vevője. S akkor előkerült a szonda. Ez a nap nem a „feledékeny” autós napja volt... Tamási Rita Tizenkét jó tanács a zsebtolvajlás és a fürdőhelyi lopás megelőzésére 1. Azokon a nagy forgalmú helyeken, ahol gyakori a zsebtolvajlás, az illetékesek folyamatosan tájékoztatják a veszélyről. 2. A magánál hordott értékeit, iratait mindig nehezen hozzáférhető, biztonságos helyen tartsa. 3. Nagy tömegben az önnél levő táskát, csomagot zárt állapotban, lehetőleg a testéhez szorítva védje. 4. Pénztárcáját bevásárláskor ne tegye a bevásárlókosárba. 5. Nagy forgalmú helyen lehetőség szerint kísérje figyelemmel környezetét. Ha ugyanazokat a személyeket hosszabb időn keresztül maga körül látja, az már figyelmeztető jel is lehet. 6. Figyeljen fel az úgynevezett „meredek lepillan- tású” személyekre, ugyanis a zsebmetsző többnyire lefelé, a zsebekre, táskákra tekint, hogy megtudja, ki hol tartja az értékeit. 7. Mindig legyen tisztában az önnél tartott dolgok azonosításra alkalmas jellemzőivel (külső jellegzetességek, gyártási szám, pénz esetén pontos ősz- szeg, címletek). 8. A tolvaj esetleges tettenérésekor ezek az ismeretek bizonyítékul szolgálhatnak arra, hogy az ellopott dolgok az ön és nem a tolvaj tulajdona. 9. Vegye igénybe a fürdők értéktárgymegőrzőit. 10. A strandra, a partra csak a szükséges tárgyakat vigye magával. 11. Napozás, fürdés közben ne hagyja felügyelet nélkül ruházatát és más értéktárgyait. 12. Holmija őrzését csak az ön által ismert, megbízhatónak tartott személyekre bízza. Ferenczy Europress