Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-10 / 188. szám

1992. augusztus 10., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — VÁLLALKOZÓKNAK 7 VÁLLALKOZÓI IRODÁK: BALATONFÖLDVÁR Adatbankkal várják a befektetőket A polgármesteri hivatal föld­szintjén a kacskaringós folyo­sóról nyíló helyiségeket jó két hónapon keresztül alakították, csinosították. — Berkes László polgármes­ter személyes kötelességének tartotta, hogy a hozzánk betérő­ket megfelelő körülmények kö­zött tudjuk fogadni — emlékezik Majoros Kornél irodavezető. A mértéktartóan elegáns bú­torok, a Tulip komputer és a másológép a leendő és már működő vállalkozásoknak nyúj­tandó szolgáltatások kellékei. Munkatársával, Herényi Ká- rolyné vállalkozásszervezővel régi földváriak, s bizony nem könnyű a körzetükhöz tartozó csaknem félszáz településre el­jutni, kapcsolatokat építeni. — Siófoktól Fonyódig és a belső területeken Lengyeltótiig hat város a miénk, s elsőként az önkormányzatokhoz kopogtat­tunk be. Vegyes tapasztalatokat gyűjtöttünk. Mivel az irodánk jú­nius elejétől működik, még vi­szonylag kevés helyre jutottunk el — mondja Herényiné. Sajátos jellegű a térségük, ipari üzem csak elvétve talál­ható, meghatározó a szolgálta­tás, a kézműves kisipar. Most a munkanélküliség is mérséklő­dött, a nyári hónapok sok em­bernek adnak munkát a Bala- ton-parton. — A látszat ellenére nyo­masztó a telefon és más infra­struktúra elmaradottsága, s ez a minőségi turizmust alaposan visszaveti. A telefonfülkék előtt most is sorban állnak a külföl­diek — panaszolják. — A Balaton-parton nyilván élénkebb a vállalkozási kedv, mint másutt. — Ezt tapasztaljuk nap nap után, mert a hozzánk fordulók csaknem kivétel nélkül pénzt, hi­telt, támogatást kérnek. Sajnos, a mi lehetőségeink igen korláto­zottak, a bankok viszont igen kemény garanciákat követelnek. Ezeken mi nem tudunk enyhí­teni. A kezdő vállalkozókat ter­helő tb-járulék, adó, a könyvelés tudnivalóiról igyekeztünk felvilá­gosítani, tájékoztató segédle­tekkel látjuk el ügyfeleinket. Sajnos, a vállalkozók egy ré­sze nem él a felkínált lehetősé­gekkel. A kaposvári expóra, legutóbb pedig egy budapesti üzleti találkozóra „lámpással” keresték a résztvevőket, pedig a költségek zömét a vállalkozói központ fizette. Ugyanígy a rek­lám, a marketingszemlélet még messze nem jellemző, s ezen szeretnének a nyelveket be­szélő, külkereskedelmi szakér­telemmel felvértezett szaktaná­csadók segíteni. — Hozzájutnak-e a szüksé­ges információkhoz? — Most kezdtük el feltölteni a számítógép „agyát”, s nem könnyű a dolgunk. Elmondok egy példát: az üdülési igazgató­ság egyik vezető képviselőjét megkerestem ám szerinte nem kérdezni, válaszolni kellene már tudnom — így Herényiné. — Miután megismerte elképzelése­inket, készséggel adott pótolha­tatlan információkat. — Szívesen megyünk tapasz­talatokat gyűjteni kiállításokra is — mondja Majoros Kornél: — Legutóbb Székesfehérváron jár­tunk, s a szomszédokkal jól ala­kulnak kapcsolataink. Fontosabb teendőiket a bala­toni háttértelepülések, a falusi turizmus felfejlesztésében, a külföldi befektetők megnyeré­sében és sokoldalú kiszolgálá­sában látják. Dr. Novak Ferenc Referencia-lakások épülnek A mérői téglagyáros olcsón szeretne termelni A hozzáértők azt mondjak: válságban van az építőipar, nincsenek beruházások, erőteljesen csökkent a lakásépí­tés. Nem kell a tégla sem. Aki ma téglagyárat vásárol, an­nak bizony megkérdőjelezik a realitásérzékét. Egres Jó­zsef, az Aranyhomok kft tulajdonosa megvette az 1905-ben alapított kaposmérői téglagyárat. — Jól érzi magát? — kér­deztük a „merész” vállalkozót. — Képletesen szólva örök életemben ásóra és lapátra költöttem a pénzemet. Mindig olyan munkaeszközt vettem, amivel dolgozni kell. Most is erről van szó. Hitelből vásárol­tam a téglagyárat, mert hi­szem, hogy a mai válság elle­nére kell még építeni ebben az országban. A veszteséges üzemre nem sok jó várt, a leál­lítás veszélye fenyegette. Most az itt dolgozó 58 ember nem kerül utcára, el tudja tar­tani a családját'. Sokan fur­csán néztek rám, milyen üzle­tet kötöttem. De hát egy egész ország nem mehet el munka­nélküli-segélyre! Itt hamaro­san látszik majd a változás. Már most egyenesebbek a téglasorok, javult a minőség és a termelékenység. — Hogyan akar megélni a piacon? — A mérői gyár mintegy ötmillió téglát gyártott tavaly. Az egész gyártási szisztémát átdolgozom. Hamarosan a mi gyárunk adja a legjobb és a legolcsóbb téglát. Bármit tesznek a versenytársak, ak­kor is a legolcsóbbak leszünk. Már körvonalazódott az új szervezési rend, amely lehe­tővé teszi az önköltség csök­kentését. Például saját jármű­vekkel és közelről hozzuk az agyagot, ötven év ga/anciát vállalunk a téglára. Az értéke­sítésben több újítást is beve­zetünk. Már hozzáláttunk a blokktégla gyártásának előké­szítéséhez. — Ne haragudjon de olyan leromlott „téglagyárias" a kör­nyék... — Valóban. Erre a gyárra (Foto: Kovács Tibor) az utóbbi időben nem sokat költöttek. Ezért az első intéz­kedésem az volt, hogy megál­lítsam a nyomor újratermelő­dését. Hamrosan rá sem is­mer a környékre. Rendbe tesszük a szolgálati lakásokat, az ügyfelek fogadására alkal­mas irodát alakítunk ki és a többhektáros, gazdátlannak tetsző területet is emberivé varázsoljuk. És egy-két év múlva referencia-lakásokkal találkozik a vásárló a tégla­gyári út mentén. A kibányá­szott agyag helyén, a gödör­ben is több terv vár megvaló­sulásra. — Bírja ezt a munkát ener­giával? — Mindenkinek tenni kell valamit. Attól, hogy megállítok egy órát, nem áll meg az idő. Hiszek a vállalkozás sikeré­ben, a befektetett munka meg­térülésében. Éppen azon monfordírozom, hogyan le­hetne „megcsinálni” a vályog­tégla reneszánszát... (Lengyel) Kamarai hírek, információk, üzleti ajánlatok Új kapcsolatokért Baden-württenbergi nap A kamarák közötti együtt­működés alapján Baden-würt­tenbergi üzleti napot rendez­nek Pécsen szeptember 9-én a1 Pannónia Hotelban. A kü­lönböző német cégek azzal a céllal jönnek el a találkozóra, hogy együttműködést, kapcso­latot teremthessenek az ér­deklődő magyar vállalkozók­kal. Ennek érdekében már eddig többen bejelentették részvételüket, tárgyalási szándékukat. Az alábiakban ismertetjük a hazai gazdálko­dókkal, hogy kik, milyen té­mákban keresnek magyar partnerokat. A Grossmann+Kaiser GmbH gumirozásokat és PVC felületi bevonatokat, valamint az ehhez szükséges acél- szerkezeteket gyárt. Magyar- országon részben a saját ter­mékeit kívánja forgalmazni, részben együttműködést kí­ván kialakítani. Az IKO-Formen, amely 11,5 millió márkás éves forgalmá­nak 30 százalékát exportálja, Magyarországon öntő­forma-gyártó üzemet létesí­tene, vagy megvásárolna egy ilyen jellegű kisebb üzemet. A Mayer Auverfahren GmbH építőipari gépek és munkaeszközök gyártásával foglalkozik. E területen együttműködést szeretne kia­lakítani. Az Eugen Müller GmbH fa­nagykereskedéssel foglalko­zik, lombosfa-fűrésztelepe, furnérhámozója van. Magyar- országról vásárolna szálfát, fűrészárut, hámozott furnért. Az Egbert Pfaff Kg orgona­sípokat gyárt templomi és koncertorgonákhoz, házi or­gonákhoz, egyben ezeket fel­újítja, javítja. Magyarországról alkatrészeket, esetleg komp­lett hangszereket vásárolna. A Storz Fremdsprachensatz hatvan különböző nyelven ké­szülő nyomdai termék fény­szedéssel történő előállításá­val foglalkozik. Magyarorszá­gon kisebb szedőüzemmel vagy nyomdával közös vállala­tot alapítana, ehhez a Storz cég gépeket, írásjelkészlete­ket adna. A Vöhringer Beschichtunger GmbH, amely termékeinek felét exportálja, furnér-, fafor­gács-, keményrost-, és MDF-lemezeket, valamint la­kókocsikhoz, bútorokhoz, aj­tókhoz papír- és PVC-fóliabe- vonattal rétegelt műanyagha­bot gyárt, ezeket a termékeit exportálná, bükk-, kőris-, és égerlemezt importálna. A Naturbau gazdaságos la­kásokat és házakat épít ter­mészetes építőanyagokból — fa, agyag, nád stb. Magyaror­szágon felajánlja a know-hav-ot, tervezést és kivi­telezést vállal magyar partne­rekkel közösen, elsősorban magánerős lakásépítésnél, műemlékek renoválásánál, munkanélküli foglalkoztatást segítő szociális lakásépíté­seknél. A témák iránt érdek­lődő somogyi vállalkozók rész­letes tájékoztatást kapnak a Somogyi Kereskedelmi Ipar­kamaránál. Export-import Angol cég bútoripari alkatré­szeket exportálna. Skót cég 200, 275 és 550 lite­res fahordót (újat és régit), va­lamint a hordókészítéshez felfű­részelt fehértölgyfát vásárolna. A kapcsolatfelvétel módjáról a Somogyi Kereskedelmi és Ipar­kamara ad pontos tájékoztatást, Kaposvár Bajcsy zs. u. 1/c. Tel :82/16-244. VÁLLALKOZNI AKAR? JEGYEZZE MEG! Kisalclcozható, hogy holnap mi lesz leélendő A LÁTSZATKEDVEZMÉNYEKTŐL A TERMÉKFEJLESZTÉSIG Az induló kis- és középvállalkozások nagy része — a piac egy részének meghódítása után — „beáll” valamilyen tevé­kenységre, s így próbálja állandósítani piaci jelenlétét. Ez azonban a hagyományos piacgazdaságokban sem elég, még kevésbé nálunk, ahol állandóan változnak a piac sze­replői, és a működés feltétele is. A sikeres jelenléthez, a ve­vőkör szélesítéséhez egyfelől jól megalapozott: vizsgálatok­kal, a piaci helyzet és a részt­vevők kapcsolatainak elem­zésével alátámasztott marke­ting-stratégia, másfelől idő­szakonként változó marketing­taktika kell. A hosszabb távra szóló stra­tégia nem csupán a termelő kis- és középvállalkozások­nak, hanem a szolgáltatóknak és a forgalmazóknak is fontos iránytű. Elsődleges feladat a főpiacok meghatározása. El­sősorban a hazai és a külföldi potenciális vevőkört kell fölraj­zolni; hol, milyen régiókban, országcsoportokban kíván tar­tósan jelen lenni a vállalkozó? Fontos annak több évre előre­tekintő mérlegelése, hogy a megcélzott piacokon hogyan alakulnak az igények. Napja­inkban például a csupán rövid távra tervezők nagy része „le­írta” a kelet-európai piacot, pedig néhány éven belül alig­hanem tényleges vásárlója lesz a magyar termékeknek és szolgáltatásoknak. Jellegze­tesen olyan leendő piacról van tehát szó, amelynek stratégiai elemzésére érdemes előle­gezni időt és energiát. A potenciális piacok helyze­tének rendszeres elemzése szintén megtérülő „befekte­tés”. Érdemes, sőt szükséges vizsgálni, hogy a közeljövőben és a későbbiekben várhatóan hogyan alakul egyes fogyasz­tói rétegek vásárlóképessége, milyen igények felkeltése jár­hat sikerrel. Számolni kell-e mondjuk azzal, hogy a nők ki­sebb része fog munkát találni, nagyobb része tehát otthon marad, s több ideje jut a ház­tartásra, azaz változnak a fo­gyasztói igényei. A hosszabb távú marke­ting-stratégiában tekintettel kell lenni a várhatóan gazda­godó fogyasztói réteg sajátos igényeire, például a hobbiker­tek tulajdonosainak gépekkel, felszerelésekkel való ellátá­sára, a gyermekek gondozá­sának könnyítésére, az öre­geket segítő eszközök iránti kereslet növekedésére stb. is. A piaci jelentés szempont­jából roppant fontos a várható versenytársak megjelenésé­nek prognosztizálása, ma nem könnyű, mert általában erről a legkevesebb a konkrét információ. (Kivált a külföldi versenytársak hazai megjele­nése lehet fontos elem, folya­matosan figyelemmel kell te­hát kisérni a hirdetéseket, egyéb jelzéseket.) Az új vál­lalkozások megjelenése után nyomban számot kell vetni azzal, hogy a piac mely szeg­mensében válhatnak veszé­lyes konkurenciává, hogy ott erősítsük a jelenlétet többlet­szolgáltatásokkal, kedvezőbb ár- és fizetési feltételekkel. A vállalkozás tartós sikeré­nek fontos feltétele a termék- és tevékenységfejlesztés. A megszerzett vevőkör megtar­tása és bővítése ugyanis min­den szférában a tevékenység állandó megújítását igényli. Rendszerint nem kell alapvető változtatásokat végrehajtani. A legsikeresebb többnyire az, ha a már bevált termék- és te­vékenységfajtát kiegészítjük néhány praktikus új elemmel, szolgáltatás-változattal. Tipi­kusan ilyen lehet a tanácsadó szolgálat, amely a felhaszná­lás módjait, előnyeit propa­gálja. S nem titok: vannak lát­szat kedvezmények, ame­lyekkel szintén sok új fogyasz­tót lehet megnyerni. Gondol­junk annak meghirdetésére, hogy postán — külön térítés nélkül — megküldik a meg­rendelt terméket, ami a gya­korlatban persze azt jelenti, hogy az ár tartalmazza a szál­lítás költségeit is. A sikeres piaci jelenlétnek ennél lényegesebb eleme a termékfejlesztés. Ehhez a vál­lalkozónak ismernie kell a ha­sonló új külföldi termékeket, hogy azok előnyeit saját tevé­kenységében hasznosítsa. Ugyanakkor célszerű, ha al­kalmazkodik a piac konkrét igényeihez. Az önállóvá váló kisgazda­ságok például mind több kis­gépre tartanak igényt, amit le- ,het itthon gyártani vagy kül­földről beszerezni. S követ­kező lépésként megtervez­hető valamelyik pénzkímélő forma — a lízing, a bérbea­dás, a kölcsönzés — alkalma­zása... Ny-é

Next

/
Thumbnails
Contents