Somogyi Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-09 / 161. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZANK ES A NAGYVILÁG 1992. július 9., csütörtök KORMÁNYSZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ Menekültek, energiaellátás Kérdőjelek Kell-e félni? • Manapság egymást érik a kritikusabbnál kritikusabb ke­let-európai helyzetértékelések. Közéjük tartozik a Der Spie­gelé is, amelyben legutóbb történetesen egy magyar politi­kus, Horn Gyula állapította meg: „Nincs egyetlen nemzet sem ebben a térségben, amely ne érezné megkárosítottnak ma­gát, vagy pedig veszélyeztetettnek a megkárosítottak által”. Ezért terjed a „szélsőséges nacionalizmus" és „fennáll a ve­szélye annak, hogy tovább éleződnek a konfliktusok a régió­ban”. Ez megegyezik más — különböző pártállású — hazai, illetve külföldi szakértő véleményével. Van-e egyáltalán olyan része a félmilliárdos lakosságú tér­ségnek, amelyre nem érvényes ez a megfogalmazás? Nincs. Bár Magyarországot az érintett 26 állam legszilárdabbikának emlegetik különböző helyeken és alkalmakkor, nálunk jobban senki nem tudja, hogy ezzel együtt mennyi bizonytalansági tényező tarkítja a képet. Azon lehet vitatkozni, hogy ezek sú­lya nem egyforma. Némelyek szerint a gazdasági válságje­lenségek, mások szerint a politikai viszályok veszélyeztetik inkább a viszonylagos stabilitást. Miért kell viszont egységesen aggódnunk az immár fegyve­res konfliktusoktól is zajos Kelet-Európábán? Mert e térség­ben még nagyon messze vagyunk attól, hogy megvalósuljon a Bibó István által vallott mérce: a demokráciában senkinek sem kell félnie. A kontinensnek ebben a felében most kide­rült, hogy a szélsőséges nacionalizmus sem fér bele a de­mokráciába, mert konfliktusokhoz vezet. Tehát félni kell tőle és miatta. Mi lehet a kivezető út? Ha Európa jobbik fele politikailag és gazdaságilag „kitagadja" azokat, akik félelemben tartják az embereket országukon belül és túl egyaránt. Sajnos, a fé­lelem nem ismer határokat. Kocsis Tamás Fölkészülés a szociális fórumra Az MSZOSZ felmondta a szerződést a Frohburggal Közgazdászok vándorgyűlése Pécsen Kádár Béla külgazdasági miniszter, Tardos Márton köz­gazdász professzor, az SZDSZ parlamenti frakcióve­zetője és Békési László képvi­selő, expénzügyminiszter elő­adásaival tegnap megkezdte háromnapos programját Pé­csen a XXX. közgazdász ván­dorgyűlés. Szűnőben az űtblokád Jelek szerint kifulladóban van a kamionosok tiltakozó akciója Franciaországban: kedden délután és este né­hány barikádot önként hagy­tak el a sztrájkolok, másutt a rendőrség fellépése oszlatta szét a tüntetőket. A fontosabb autópályákon alig van aka­dály, sőt a 116 barikádból már több mint kilencvenet szétosz­lattak, a francia útinform vi­szont kedden este még mindig mintegy száz barikád fennál­lását jelezte. Gyilkos vulkán Egy ember meghalt, 18 pe­dig megsebesült, amikor a napokban hirtelen működésbe lépett a nyugat-indonéziai Merapi vulkán. A sebesültek között négy amerikai turista is volt. A vasárnapi kitörés egyébként olyan intenzív volt, hogy a hamu miatt az ég telje­sen elsötétült és a vulkántól húsz kilométerre levő Bukit- tinggi városában az autók csak fényszóróval tudták köz­lekedni. Kizárták Jugoszláviát Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet, az EBEÉ tagállamai szerdán megállapodtak, hogy Kis-Ju­goszláviát legalább októberig kizárják a szervezet tanács­kozásairól. Ezzel a döntéssel — mint a Reuter írja — elhá­rult az utolsó akadálya annak, hogy a helsinki csúcson elfo­gadhassák a hidegháború utáni korszak európai bizton­ságára vonatkozó dokumen­tumot. Pawlak helyett Suchocka Waldemar Pawlak felmen­tését javasolta tegnap délután a lengyel parlamentnek Lech Walesa államfő. Elfogadta Hanna Suchocka jelölését a miniszterelnöki posztra és a koalíció által előterjesztette kormánylistát. A nagykoalíci­óból kilépett az Egyetértés Centrum Párt, így az eredeti­leg tervezett nyolc helyett hét párt osztozott a kormányposz­tokon. Tüntetés Jerevánban Mintegy tízezer örmény, a nyolc pártot tömörítő ellenzéki Nemzeti Unió tagjai tüntettek tegnap Jereván központjában azt "követelve, hogy Örmény- ország ismerje el Karabahot. A tüntetők jelszavai között a kormány leváltása és általá­nos mozgósítás bevezetése is szerepelt. Szerdára virradóra az azeri egységek egy Mekh- man nevű örmény falut támad­tak Mardakert közelében. Hankendiben gyakorlatilag kimerültek a kenyértartalékok. A délszláv országokból ér­kező menekültáradat tükrében a kormány úgy véli, tudatosí­tani kell a világ közvélemé­nyében: fontos, hogy fellépje­nek minden kitelepítési és néphomogenitási kísérlettel szemben, legyen az Boszniá­ban vagy a világ más pontján. Magyarország a genfi kon­venciónak megfelelően to­vábbra is befogadja a mene­külteket, nem kíván viszont otthont adni a kitelepítettek- nek. Erre az álláspontra he­lyezkedett a kabinet a tegnapi ülésén, áttekintve a déli hatá­raink mentén zajló legfrissebb eseményeket. László Balázs szóvivő a ka­binetülés szünetében tartott tájékoztatón azt is bejelen­tette: a kormány jóváhagyta a magyar-horvát kereskedelmi A gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést célzó politika mellett kötelezte el magát a világ hét legfejlettebb ipari országa a müncheni csúcstalálkozóról kiadott gaz­dasági zárónyilatkozatban. A hivatalos részt követően a he­tek vendégeként meghívott Borisz Jelcin orosz elnökkel találkoztak, a csúcstalálkozó bélyegét alaposan rányomó „orosz kérdés,, megvitatására. A záródokumentumban a résztvevők egyebek között megállapították, hogy „a né­pek közössége új időszámítás küszöbén áll”, továbbá: csak a világgazdaság erőteljes növe­kedése képezheti az előfelté­telt a hidegháború befejezése után az emberiségre váró ki­hívások leküzdéséhez. Az erőteljes növekedés nem csak a fejlett nyugati világnak, de „az új demokráciáknak” is se­gítséget nyújt. A Közép-Kelet-Európával foglalkozó részben, megálla­pították, hogy reformjaikat energikusan folytatniuk kell, ámbár „ezen államok'polgárai­(Folytatás az 1. oldalról) A minisztérium tegnapi tájé­koztatóján elhangzott: a kor­mány által kidolgozott irányel­vek szerint 1993-ban a bruttó termeléscsökkenés megáll, sőt összehasonlító áron szá­molva bizonyos növekedés is kialakulhat. Ennek maximuma elérheti a 3 százalékot. A bruttó hazai terméket (a GDP-t) figyelembe véve is nö­vekedéssel, 1-3 százalékos bővüléssel számol a kor­mányzat. Mindezek eredményeként a konvertibilis fizetési mérleg­ben 200 millió dolláros aktí­vum keletkezik, ám ha a gaz­daság fejlődése viszonylag gyorsnak bizonyul, akkor ugyanilyen mértékű hiány is elképzelhető. Az áruforga­lomban szintén többlettel számolnak, ennek nagysága egyezményt, amely a két or­szág kétoldalú gazdasági-ke­reskedelmi kapcsolatait ren­dezi, biztosítva egymásnak a legnagyobb kedvezményes elbánást. Egyben megbízta a gazdasági kapcsolatok mi­niszterét az egyezményből fa­kadó teendők ellátásával. Juhász Judit belügyeinkről szólva elmondta, hogy a kabi­net elfogadta és sürgősséggel az Országgyűlés elé terjeszti a behozott kőolaj és kőolaj- termékek biztonsági készlete­zéséről szóló törvényjavasla­tot. A leendő jogszabály az or­szág folyamatos és biztonsá­gos energiaellátása érdeké­ben kívánja szabályozni a készletezés versenysemleges rendszerét. Az importtól való — várhatóan mindinkább nö­vekvő — függésünk miatt tói a reformok továbbra is nagy refomerőfeszítéseket, mi több, áldozatokat követelnek meg. A jövőben is támogatni fogjuk őket.” A hetek arra is ösztönzik Közép-Kelet-Európa országait, hogy építsék ki a gazdasáági kapcsolatokat egymás között, valamint a ko­rábbi Szovjetunió független ál­lamaival, immár piacgazda­sági alapon és a GATT elvei­vel összehangban. Üdvözlik „Csehszlovákia, Lengyelor­szág és Magyarország külön­leges együttműködését mint a helyes irányba tett lépést” és remélik: a szabadkereskede­lem hamarosan lehetővé válik a nevezett államok között. A fejlett ipari államok cégeinek élniük kell a beruházási lehe­tőségekkel, a fejlett államok­nak szélesebbre kell nyitniuk piacaikat a közép-kelet-euró- pai áruk előtt. A Független Államok Kö­zösségével foglalkozó rész­ben á dokumentum szerzői megismétlik az ismert mottót: segítséget nyújtanak, hogy a FÁK önmagán segíthessen. 300 millió dollár lehet, de ha az importigény bővül, akkor elképzelhető, hogy minimális, 100 millió dolláros deficit ala­kul ki a külkereskedelemben. A költségvetés jövő évre tervezett hiányát a Pénzügy­minisztérium teljes egészében a pénzpiacról kívánja finanszí­rozni. Tervei szerint ebben kü­lönösen nagy szerepe lesz a többéves lejáratú állampapí­roknak. A Nemzetközi Valutaalap­pal a tárgyalások még nem fe­jeződtek be, a szakértők még augusztusban újra visszatér­nek Magyarországra, s akkor derül ki, hogy milyen költség- vetési hiányt tudnak elfogadni. (Mint ismeretes a közelmúlt­ban Magyarországon tartóz­kodtak a szakértők, és akkor az általuk elfogadható szintet 150 milliárd forintban, jelölték meg.) olyan biztonsági tartalék létre­hozását irányozza elő, amely krízishelyzetekben is lehetővé teszi a fogyasztók zavartalan ellátását. A jogszabályterve­zet értelmében — összhang­ban az EK és a Nemzetközi Energiaügynökség előírásai­val — a biztonsági tartalék mértékét az egyéves nettó import mennyiségének 90 napra eső hányadában hatá­rozzák meg, 6 év alatt fel­emelve a jelenlegi 18, illetve 29 napnyi készletet. Á tarta­lékkészletet pedig 60 százalék kőolaj — 40 százalék kőolaj- termék arányban tárolnák. Ezzel egyidőben 500-700 tonna tárolóbővítésre is szük­ség lesz. A tervek szerint a készletezéssel nem a MÓL Rt-t, hanem egy szövetséget bíznának meg. Göncz Árpád az anti­szemitizmusról Göncz Árpád köztársasági elnök tegnap a Magyar Köz­társaság képviseletében részt vett és felszólalt a Zsidó Vi­lágkongresszus Antiszemitiz­mus és előítéletek elnevezésű konferenciájának zárórendez­vényén. A befolyásos nem­zetközi szervezet négy konti­nensre kiterjedően vizsgálta a címben szereplő témát és a to­leranciát a konferencián. A köztársasági elnök szerint az újjászülető demokratikus Magyarország megteremtette annak feltételeit, hogy ma­gunk mögött hagyjuk a múltat, ha nem is felejtjük el. Politikai kisebbségek diktatórikus haj­lamait meg Jehet fékezni. Göncz Árpád részletesen szólt arról, hogy a kisebbsé­gek védelme a mai magyar po­litikai lényeges eleme, a zsidó közösség és kultúra pedig in­tegráns és lényeges elemét alkotja a sokarcú magyar tár­sadalomnak és kultúrának, a közösség számos tagjában a történelem által teremtett ket­tős identitás többletértékét je­lenti. Zsidó honfitársaink a nemzet részét alkotják. A sajtótájékoztatón elhang­zott, hogy az ez évi költségve­tésben már az első félév során 108,1 milliárdos deficit alakult ki, ami 29 milliárd forinttal ha­ladja meg a májusi szintet. Führinger Antal főosztályve­zető úgy vélekedett, hogy a költségvetés idei deficitje az év végén valószínűleg nem lépi túl a 180 milliárd forintot. (A törvény szerint a hiány csupán 7Ó milliárd forint le­hetne.) Az első félévi, a vártnál jóval nagyobb hiány finaszírozása nem okoz gondot a kormány­nak. Eddig 30 milliárd forint ér­tékben bocsátott ki speciális értékpapírt a Pénzügyminisz­térium, melyet a Magyar Nemzeti Bank vásárolt meg, és az idén 7 milliárd forint ér­tékű államkötvényt hoztak for­galomba. A deficit többi részét Az MSZOSZ napi munkájá­ról és a közeljövőben várható eseményekről adott tájékozta­tást tegnap a sajtó képviselői­nek, Bálint Attila a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének szóvivője. A szakszervezeti szövetség készül a július közepén tar­tandó gazdasági és szociális fórumra, amelyen a kormány a munkaadók és a szakszerve­zetek közösen tekintik át a gazdasági és társadalmi fo­lyamatokat. A fórumon az MSZOSZ képviselői szeret­nének rámutatni: megfelelő agrár és ipari koncepció mel­lett mérsékelhető lenne a ■“munkanélküliség növekedé­sének jelenlegi üteme és más kincstárjegyekkel finanszíroz­ták. A kormány már benyújtotta törvénymódosító javaslatát az ez évi költségvetéssel kapcso­latban. Arra kér felhatalma­zást az Országgyűléstől, hogy újabb 100 milliárd forint értékű értékpapírt bocsáthasson ki. A Pénzügyminisztérium azt ter­vezi, hogy egy-két hónapon belül nagy mennyiségű állam- kötvénnyel jelenik meg a bel­földi pénzpiacon. Még kérdé­ses, hogy ezek a hároméves lejáratra tervezett papírok fix­vagy változó kamatozásúak lesznek, és kezdő kamatszín­vonaluk miként alakul. Folya­matosan figyelik a piacot, arra számítanak, hogy a kamat- színvonal tovább csökken, és így a költségvetési deficit pénzpiacról való finanszíro­zása egyre kevesebbe kerül a költségvetésnek. negatív gazdasági folyama­tok. Az MSZOSZ még tavaly döntött arról, hogy szakszer­vezeti bankot és biztosítót alapít a Frohburg Union Rt-vel közösen. E szándékuk azon­ban meghiúsult, ezért az MSZOSZ kénytelen volt föl­mondani a Frohburggal kötött szerződést. Ezzel — vélemé­nyük szerint — visszaállt az eredeti állapot, vagyis a Froh- burg Unióba bevitt szakszer­vezeti székházak és egyéb in­gatlanok továbbra is a szak- szervezeti vagyon részét ké­pezik. Ez ügyben jelenleg bí­rósági perek folynak, így befe­jezése előtt a részletektől nem kívánnak nyilatkozni — mondta Bálint Attila. Beiktatták Kiestilt Az osztrák parlament ün­nepi üléstermében a szövet­ségi gyűlés tegnap búcsút vett Kurt Waldheim államfő­től és beiktatta hivatalába Thomas Klestilt LAKÁS ÜZLET IRODA Kaposvár belvárosában (piac, kórház, sétálóutca közelében) az Anna utca 7. alatt emeleten és tetőtérben lakások épülnek; belső építészet egyéni igények szerint A földszinten üzletek, irodák 3 m2-től 30 m2-es méretben Érdeködni a helyszínen Telefon: 12-089,13-402, 13-311/106-os melléken (53B107) Zárónyilatkozat a Hetek csúcsáról Elismerték a Visegrádi Hármak együttműködését A költségvetési hiány enyhítésére Államkötvény-dömping várható

Next

/
Thumbnails
Contents